Rész,  Fejezet

 1   1     |         abban a pillanatban, midőn eléje ért, orrmányának egy ütésével
 2   2,  2 |       alacsony gátnafolyosó tárult eléje, az nehéz vasajtóval volt
 3   2,  3 |          kellene szenvednie, midőn eléje jut; de nincs semmi sugártörés
 4   2,  4 |            egyúttal fogva tartá az eléje nyújtott kezet. A leány
 5   2,  9 |               kiálta fel a pap, az eléje tárt képet meglátva, melyre
 6   2,  10|        taszítá a kulcsot.~A grófnő eléje tartá kezeit, irtózattal,
 7   2,  10|          helyéről s amint a grófnő eléje nyújtá reszkető viaszfehér
 8   2,  13|             finom, tökéletes alak, eléje sietett Ivánnak, kit Sámuel
 9   2,  15|   olvasóemelvényéről, s fogadta az eléje sietők üdvkívánatait és
10   2,  15| prédikátornak, melyet a kardinális eléje diktált, és megszabadult
11   2,  16|          Berend egyszerre odavágta eléje: „Ez hazugság!”~- Ah! -
12   2,  16|           a fehér zsebkendőig ment eléje, s Iván is a saját sorompójáig
13   2,  16|      amidőn felényi céltáblát tart eléje, egészen szemközt fordult
14   2,  16|        felelt semmit, hanem mellét eléje feszíté, s arcát félrefordítva
15   2,  16|           ha kaszára hív is, állok eléje.” Salista segédei kaptak
16   2,  17|         elmondja, hogy most támadt eléje a föld alól valami Berend
17   2,  18|         Salista kordiáliter nyújtá eléje bal kezét:~- Ah, szót sem
18   2,  19|            Salista? - kérdezték az eléje tódulók.~- Dehogy. Iván
19   2,  19|          tette.~Theudelinda grófnő eléje ment s messziről nyújtá
20   2,  19|            ment s messziről nyújtá eléje mindkét kezét, s azután
21   2,  25|       többiek távoztak, odasietett eléje.~Nem volt már az a csúf
22   2,  29|      elsíroltakat, egészen odaállt eléje és merően a szeme közé nézett.~
23   2,  29|           sötétségbe.~Nem hangzott eléje örömkiáltás. Nem rohantak
24   2,  31|         lecsapta a tollat kezéből, eléje futott kacagva és átölelte.~-
25   2,  34|            Százmilliók kínálkoztak eléje, hogy fogadja; holnap ezer
26   2,  36|         foyer-ba lépett, a rendező eléje jött, és tudtára adá, hogy
27   2,  42|          rémei lobogtak, riadoztak eléje.~Az a másik ember nem fél
28   2,  44|      fénytelen, fekete; amint Iván eléje sietett, a felső lebernyeg
29   2,  44|      foglaljon helyet.~- Ne menjen eléje! - szólt a grófnő. - Idetalál
30   2,  44|           Semmi frázisok! - vágott eléje a delnő. - Nem azért jöttünk