Rész,  Fejezet

 1   2,  4 |    kétkedőleg.~- Az nem lehet! - felelt a leány.~- Nem lehet? Miért
 2   2,  5 |        felnézett az úrra s azzal felelt neki, hogy:~- Hát ön miért
 3   2,  6 |  lehetőségét!~Félix meggondoltan felelt.~- Vannak kulcsok, melyek
 4   2,  7 | szerelmes pásztorórán.~- Az ám - felelt rá Iván egykedvűleg.~- De
 5   2,  8 |       kérdé a lelkész.~- Ismét - felelt a grófnő suttogó hangon. -
 6   2,  8 |     grófnő neheztelő méltósággal felelt:~- Hát járok én olyan helyekre,
 7   2,  10|       közönyös ajkbiggyesztéssel felelt:~- Az nem nehéz. A gazdálkodási
 8   2,  11|        ember egy bűvész?~- Nem - felelt a pap. - Gonoszabb annál.
 9   2,  13|          kérdezősködés.~- Igen - felelt szárazon. - S mi következik
10   2,  15|           Vagy pedig hét kosár - felelt rá Iván.~- Hah! Ich bin
11   2,  15|          Igaza volt a hölgynek - felelt Iván. - A férfinak nem volt
12   2,  16|        pillanatban.” Salista nem felelt semmit, hanem mellét eléje
13   2,  16|     ellenfelét. Iván hidegvérrel felelt: „Hát adjatok kezünkbe kardot.” - „
14   2,  20|          Evelina néma kézcsókkal felelt mindezekre.~- Tetszik önnek
15   2,  20|      azután a hölgy örömkacagása felelt; felszökött, táncolt, magánkívül
16   2,  24|        ragadt rá.~Hanem arra nem felelt semmit a miniszter úr, hogy
17   2,  29|          A megszólított erre sem felelt semmit, hanem feltolta a
18   2,  32|         Evelina. (Még mindig nem felelt arra, hogy mit ád érte.)~-
19   2,  33|         kölcsönügy.~A herceg nem felelt rá semmit, csak egy bántó
20   2,  35|     énekeltem?~- Igen rosszul! - felelt Árpád kedvetlenül. - Ön
21   2,  41|         a műtétel a tervemből! - felelt neki Iván.~- Azután, föltéve,
22   2,  41|        valódi üzleti nyugalommal felelt rá:~- Sondershain úr! Én
23   2,  42|   történnék.~- Az természetes! - felelt rá Iván nyugodtan.~- Ön
24   2,  42|        esett ember. Jó kedéllyel felelt neki:~- Tudja ön, uram,