Rész,  Fejezet

 1   2,  4 |        egy emberi alak?~Hahaha!~Nevetett. Odáig jutott.~Vagy pedig
 2   2,  6 |          megfagy a világ.~Félix nevetett rajta.~- Ennél nehezebben
 3   2,  6 |        nőtt naggyá.~Félix sokat nevetett Iván elbeszélése alatt.~-
 4   2,  9 |          Nyájas, izgékony volt, nevetett, exaltáltan fogadta az érkezőt;
 5   2,  12|      akarom venni.~A pap nagyot nevetett.~- Ne nevess rajta, mert
 6   2,  13|         fedeztem.~A pap maga is nevetett.~Ezalatt a háziszolga egy
 7   2,  15|     kérgestül.~Biz azon Iván is nevetett, mert nagyon furcsa volt.~-
 8   2,  15|    csinált belőled.~- Hahaha! - nevetett élesen a kapitány. - Ez
 9   2,  16|     nevetnek.~- Ah, tehát azért nevetett ön is, mikor hegyes szegeket
10   2,  17|         bolondos asszony nagyot nevetett rajtam s azt mondta, hogy
11   2,  17|          nem vagyunk egyedül! - nevetett Evelina.~- Hát ez micsoda
12   2,  17|         a két mankóval s hogyan nevetett a maga rekedt hangján, mikor
13   2,  22|        szeme-szája.~- Hehehe! - nevetett rajta az öreg görög, fél
14   2,  31|        azon.~Evelina féktelenül nevetett azon.~- E bizony vörösinges
15   2,  31|         Garibaldihoz!~És azután nevetett ő is.~- De hát beszéljen
16   2,  32|      Eretnek lett.~A pap nagyot nevetett rajta s nevetés közben valamit
17   2,  35| átmelegítette Evelina kedélyét.~Nevetett, s ráütött Árpád ingerkedő
18   2,  36|       felelete.~Waldemár herceg nevetett, s azzal mellénye bal zsebébe
19   2,  39|         bondavári részvényeit - nevetett Árpád -, hiszen nyár lesz
20   2,  39|        örökké.~Árpád még jobban nevetett.~- Hát azért, hogy olyan
21   2,  41|  túladhatott nagy veszteséggel, nevetett azon, aki megszerezte azt.~
22   2,  41|     Iván előtt!~Waldemár herceg nevetett.~- Azt úgyis tudom. Sokszor
23   2,  44|      volt éppen. Bosszantották. Nevetett rajta. Közel ment a kandallóhoz.