Rész,  Fejezet

 1   1     |     holdvilágnál megjelennek az éj lakói.~Kijön odújából a
 2   2,  1 |         Mint ahogy megszüli egy éj alatt a meleg eső a gombát,
 3   2,  2 |         senki, csak a mélységes éj.~Pedig az eltűnő tó szeszélyes!
 4   2,  3 |       töltve, egyet lélegzik az éj szabad párázatából; ez pedig,
 5   2,  4 |     küzdelemre talált, midőn az éj magányában egyedül maradt.~
 6   2,  7 |         bozótokon keresztül, az éj is sötét volt, az erdő még
 7   2,  7 |    kelve arcából. Egy átdőzsölt éj s gonosz indulatok nyomai
 8   2,  10|         Mentül tovább haladt az éj, annál nyugtalanabbul dobogott
 9   2,  15| delejnek két pólusa van: dél és éj. Úgy olvastam, hogy az ellensarkak
10   2,  15|       mely sem nem dél, sem nem éj. A magnetikus ekvátor. Ott
11   2,  16|    sokáig ébren maradt; neki az éj az élet.~A hold már meghaladta
12   2,  16|     hamarább hozzájuthat.~Ez az éj többekre nézve nyugtalan
13   2,  29|       szabadba.~Künn koromsötét éj volt és siket csendesség,
14   2,  29|        gondolt négy nap és négy éj óta...~ ~
15   2,  40|        világot, mielőtt az örök éj országába leszállna.~Mégis,
16   2,  40|        Fekete lesz.~Ez a fekete éj volt a világosság, amit
17   2,  42|         a vendéglőben. A nap és éj többi részét mind a föld