Rész,  Fejezet

 1   1     |        odább lépett. Vissza sem nézett rá. - „Voltál és nem vagy!” -
 2   2,  5 |        meg.~Szaffrán meglepetve nézett urára, s gyönge villanata
 3   2,  5 |       el ne vesszen.~Iván utána nézett a szaladónak, míg a völgy
 4   2,  7 |         olyankor olyan szelíden nézett fel rá engesztelőleg azokkal
 5   2,  11| perlekedve.~A két férfi bámulva nézett rá, de egyik sem szólt neki
 6   2,  13|         szeretem.~Azzal másfelé nézett, amit Iván jelnek vett,
 7   2,  15|          s kérése után figyelve nézett Ivánra.~Vajon minő betűt
 8   2,  15|     ölébe, villámló tekintettel nézett Ivánra.~- Tudja ön azt,
 9   2,  24|  dissenterek, hogy ötvenkétszer nézett fel a karzatra beszéd közben,
10   2,  29|    eléje és merően a szeme közé nézett.~Az is éppen olyan iszapos,
11   2,  29|       egyszer ezekbe a szemekbe nézett, sohasem felejtette el azoknak
12   2,  31|     Árpád pedig elpirult, s nem nézett oda. Valóságos gyermek mind
13   2,  32|    Berend úré is?~A pap bámulva nézett rá s folytatá a nő arcára
14   2,  36|         azután száraz szemekkel nézett Waldemár herceg szemei közé.~
15   2,  39|          Belényiné a folyosórul nézett le a kertbe. Nem szólt rájuk.
16   2,  44|    fátyolon át Iván égő szemébe nézett, s az vissza.~Ha egyik közülök