Rész,  Fejezet

  1   2,  6 |                     a herceg lába s a kegyes grófnő imazsámolya alól, hogy felépítem
  2   2,  8 |                                  Theudelinda grófnő~Bondavár úrnője csakugyan
  3   2,  8 |                     kibeszéljük.~Theudelinda grófnő rég lemondott a világról.
  4   2,  8 |                      lesz, akkor Theudelinda grófnő húszéves lesz, kijön a kolostorból,
  5   2,  8 |                   összefűzetnek.~Theudelinda grófnő hat évig volt egy minden
  6   2,  8 |                      az imádság. Theudelinda grófnő hallani sem akart többé
  7   2,  8 |                    mulatságokat is kerülte a grófnő, nem volt rávehető, hogy
  8   2,  8 |                    feltalálható.~Theudelinda grófnő a keresésben eltöltötte
  9   2,  8 |                      egy észrevétele, mely a grófnő lelki helyzetét legjobban
 10   2,  8 |                cölibátust.”~Nem is kaptak.~A grófnő túlment a harminc éven is,
 11   2,  8 |                     ősi kastéllyal együtt. A grófnő már több év óta oda menekült
 12   2,  8 |                     beleszólása abba, hogy a grófnő mit tesz-vesz azon, amíg
 13   2,  8 |                   azon, amíg él.~Theudelinda grófnő bondavári magányában teljesen
 14   2,  8 |                    része volt grófnőjének. A grófnő magas, szikár alak volt,
 15   2,  8 |                   éppen olyan ideges, mint a grófnő. Kezei éppen olyan erőtlenek
 16   2,  8 |                  következik valami, amitől a grófnő meg fog ijedni, meg fog
 17   2,  8 |                    ideges elmeredést, mint a grófnő, s legalább egy perccel
 18   2,  8 |                     bírja a csuklást, mint a grófnő, s ha az elájul az egyik
 19   2,  8 |               tisztelendő úr pontos, hanem a grófnő nem az. A lelkiatya, amint
 20   2,  8 |                  egymásra sütő telehold!~- A grófnő még be van zárkózva szobájában -
 21   2,  8 |                      Fenn van már ilyenkor a grófnő, de öltözködik. Egyedül
 22   2,  8 |                       Ez azt jelenté, hogy a grófnő megreggelizett.~Minden ajtaja
 23   2,  8 |                  sarkaikon vas ütközőkkel. A grófnő hálószobájának ajtaja éppen
 24   2,  8 |               kiegészíté egy gépezet, mely a grófnő hálószobájában egy lábnyomásra
 25   2,  8 |               Kövessük a tisztelendő atyát a grófnő belső szobájába.~Ne tessék
 26   2,  8 |                   után az ajtót, odajárult a grófnő elé, s kezet szorított vele.
 27   2,  8 |                      kezet szorított vele. A grófnő egy nagy karszékben ült,
 28   2,  8 |                  lelkész.~- Ismét - felelt a grófnő suttogó hangon. - Éppen
 29   2,  8 |                        És sohasem hallotta a grófnő ezt a nótát azelőtt, parasztoktól,
 30   2,  8 |                     parasztoktól, a mezőn?~A grófnő neheztelő méltósággal felelt:~-
 31   2,  8 |                     Akkor hogyan ismert rá a grófnő, hogy ő az? - E kérdéssel
 32   2,  8 |                  hogy ezt már csak álmodta a grófnő.~- A két őshúgom, az apáca
 33   2,  8 |                   olyan sokszor újra látja a grófnő, s a kezdete mindig ugyanaz.~-
 34   2,  8 |                 tárgy után kérdezősködnöm.~A grófnő némi kényelmetlen feszengést
 35   2,  8 |                    áll.~- De hát megengedi a grófnő e kérdést? - nem itt vetette
 36   2,  8 |                    tud felőle.~- Megengedi a grófnő, hogy behíjjam a kisasszonyt?~-
 37   2,  8 |                    Rögtön itt benn lesz. - A grófnő kettőt csendített a villanycsengettyűvel,
 38   2,  8 |                   Kisasszony - szólt hozzá a grófnő -, ön emlékezik a fűzöld
 39   2,  8 |                    átkötve szokott viselni a grófnő.~- Éppen az - monda a grófnő. -
 40   2,  8 |                 grófnő.~- Éppen az - monda a grófnő. - S hol van ez az öltönyöm?~-
 41   2,  8 |                   mindjárt meg lesz győzve a grófnő afelől, hogy álom volt,
 42   2,  8 |                    viselhetné ilyen időben a grófnő, mert a nyitott japáni ujjak
 43   2,  8 |                      meggyőződhetik felőle a grófnő - monda a plébános -, ha
 44   2,  8 |               kisasszonynál.~- Parancsolja a grófnő? - kérdé a kisasszony.~-
 45   2,  8 |                       Látni akarom - monda a grófnő, s felkelt helyéről és inte
 46   2,  8 |                   hegyire-hátára akasztva. A grófnő soha semmi ruháját idegen
 47   2,  8 |                    már diadalmaskodott. De a grófnő, kinek túl érzékeny idegei
 48   2,  8 |                      papnak a japonikával?~A grófnő kikapta azt kezéből, s fejét
 49   2,  8 |                     elfoglalva. Ezt érezte a grófnő már messziről.~- Nem pipafüstszag-e
 50   2,  8 |             fácánmell-sarkantyú.~- Hát ez?~A grófnő abban a pillanatban elájult
 51   2,  9 |                ketten voltak az asztalnál. A grófnő szobájában maradt, mint
 52   2,  9 |                    munkája-e ez? - kérdezé a grófnő, szemeit kenetteljesen emelve
 53   2,  9 |                     térnek vissza? - kérdé a grófnő aggodalmasan.~- Akkor nem
 54   2,  9 |                     elkárhozottak! - szólt a grófnő csüggetegen. - Miről lehetne
 55   2,  9 |                 eloszlatom a kísérteteket.~A grófnő arca felhevült.~- Én önnel
 56   2,  9 |                    önnel fogok menni.~- Nem, grófnő. Nem ön fog velem jönni,
 57   2,  9 |                   sekrestyés! - kiálta fel a grófnő. - Egy férfi! Hogy jönne
 58   2,  9 |                  nélkülözhetetlen emberem.~A grófnő nagy nehezen beleegyezett,
 59   2,  9 |                  odafenn költé el, melynél a grófnő is megjelent már, de nemigen
 60   2,  9 |                rögtön hálószobájába vonult a grófnő; a lelkész pedig lement
 61   2,  9 |                      amik történni fognak. A grófnő nagyon kérte a tisztelendő
 62   2,  9 |                      egy sem említette azt a grófnő előtt soha.~A tisztelendő
 63   2,  9 |                   fogja végigálmodni, amit a grófnő elbeszélt előtte, s amit
 64   2,  9 |                     beszélte azt el előtte a grófnő.~- Mihály! - monda fogvacogva -
 65   2,  9 |                       Az éjjel nem hallott a grófnő semmit?~- Bibliai csend
 66   2,  9 |                 fognak a rémek utánamenni.~A grófnő bal keze középujjának hegyét
 67   2,  9 |                     nyelvén, hogy: „No, ha a grófnő ittmarad, akkor én nem maradok,
 68   2,  9 |                        De mondja meg nekem a grófnő, hogy amíg ön oly benső
 69   2,  9 |                      hogyan lehet az, hogy a grófnő éppen a múlt éjjeli ördögszombat
 70   2,  9 |                    sem hallott?~E kérdésre a grófnő fehér arcán két kerek piros
 71   2,  9 |                      furcsa nyilatkozatra.~A grófnő felemelkedett térdéről,
 72   2,  9 |              voltaképpen?~- Gyónom - szólt a grófnő a lelkész fülébe súgva. -
 73   2,  9 |                  Mondjad leányom tovább! - A grófnő tovább gyónt.~- És midőn
 74   2,  9 |                 hiszem - sietett rámondani a grófnő -, s a bűbájos víziókért
 75   2,  9 |              fényképét is?~- Nem - felelte a grófnő.~- És miért nem? - kérdezé
 76   2,  9 |                       És miért lehetetlen?~A grófnő válasz helyett az albumnak
 77   2,  9 |                  rendelet van adva - szólt a grófnő -, hogy mindenféle sima
 78   2,  9 |                      Mea culpa!... - nyögé a grófnő, mellére téve ökleit.~A
 79   2,  10|                 unszolására rászánta magát a grófnő, hogy felhatalmazást adjon
 80   2,  10|                     A plébános tudatá vele a grófnő körülményeiről mindazt,
 81   2,  10|                    rácsajtón kimenekültek.~A grófnő hintaja a szokott órában
 82   2,  10|                      kezével nem érintette a grófnő homlokát. Bevett szokás
 83   2,  10|                    azon nyilatkozattételre a grófnő, hogy az ég küldte e napon
 84   2,  10|                    belső szobájába vonult.~A grófnő remegve várta, mi ítéletet
 85   2,  10|                      Emberi csíny? - kérdé a grófnő elszörnyedve. - Az én vízióim?~-
 86   2,  10|          összefüggésben vannak e csínnyel. A grófnő egy részét hallja, más részét
 87   2,  10|                   organizmusa szétbomlott.~A grófnő kedvetlenül rázta fejét.
 88   2,  10|                     olvasta szavai hatását a grófnő arcán, és sietett a gyökeres
 89   2,  10|                      gyökeres orvoslással.~- Grófnő. Én ismerem önnek kételyeit
 90   2,  10|                    önnel menni a kriptába.~A grófnő arcán e szóra ismét megjelentek
 91   2,  10|               szándékomat kettőnkön kívül.~A grófnő zavarodottan tekinte rá.
 92   2,  10|                     az apát úr egész éjjel a grófnő szobáiban maradjon, vele
 93   2,  10|                    akkor jelentkezni fogok a grófnő ajtaján.~A grófnő hitetlenül
 94   2,  10|                    fogok a grófnő ajtaján.~A grófnő hitetlenül rázta fejét.~-
 95   2,  10|                    nekem egy kérdést tenni a grófnő. Miután a grófnő innen a
 96   2,  10|                     tenni a grófnő. Miután a grófnő innen a legbelső szobájából
 97   2,  10|                      zárt ajtón keresztül?~A grófnő arcán diadalmosoly ragyogott;
 98   2,  10|             elrejtőzik a könyvtárban, s ha a grófnő rábízza a rejteklépcső kulcsát,
 99   2,  10|                 találandja magát. Csakhogy a grófnő jellemét ismerve, az ilyen
100   2,  10|                     apát úr tudta azt jól.~- Grófnő, én maradok amellett, amit
101   2,  10|                  kocogtatni ezen az ajtón.~A grófnő ideges borzadással rázta
102   2,  10|                      én itt fogok zörgetni a grófnő ajtaján e szóval: „In nomine
103   2,  10|                 Isten malasztja legyen önnel grófnő.~Theudelinda el volt ámulva,
104   2,  10|                feletti hatalmú lény volna?~A grófnő látta ablakából, midőn a
105   2,  10|                  grófnőt. Azután ottmaradt a grófnő az ablaknál, míg visszatért
106   2,  10|             megvénült, pietista.~Theudelinda grófnő azonban minden átjáratot
107   2,  10|                fájdult meg a feje, s midőn a grófnő aludni ment, a társalkodónő
108   2,  10|                      és nyögött halálosan.~A grófnő bezárkózott hálószobájába,
109   2,  10|                   dana a kísértetes misét.~A grófnő nem arra hallgatott most.~
110   2,  10|                    eljönni - mondá magában a grófnő, s már minden tagját rázta
111   2,  10|               aperiantur portae fidelium!”~A grófnő felsikoltott.~Minden lélekerejét
112   2,  10|                      az ajtó előtt.~Előre!~A grófnő az ajtóhoz futott, s felnyitotta
113   2,  10|                  lehull a sötét mélységbe. A grófnő e rugóra tette a lábát,
114   2,  10|                      most van! - kiálta rá a grófnő parancsoló hangon. - Mielőtt
115   2,  10|                     ördögnek segítségével?~- Grófnő! - szólt az apát -, nézzen
116   2,  10|                      És cselédeim? - kérdé a grófnő elbámulva -, kik e szobákban
117   2,  10|              ordítását e zsivajon? - kérdé a grófnő, megragadva mindkét kezével
118   2,  10|                        Én ígértem? - szólt a grófnő, két tenyerét keblére nyomva
119   2,  10|                      tenni. Nyújtsa kezét.~A grófnő remegve tette lankatag kezét
120   2,  10|                    amiken át kell mennünk?~A grófnő érezte, hogy a férfi kezét
121   2,  10|                  arcán. Nem járt e lépcsőn a grófnő soha.~Hanem a grófnő még
122   2,  10|               lépcsőn a grófnő soha.~Hanem a grófnő még nem ocsúdott fel káprázatából.
123   2,  10|                egyszer voltak ottan.~Mikor a grófnő vezetőjével végighaladt
124   2,  10|             könyvtáron végigmegyek - mondá a grófnő. - Mikor a hold a tetőzet
125   2,  10|                      dajkától hallotta ezt a grófnő.~Úgy volt, ahogy ő mondta.
126   2,  10|                   egy üveglap alatt.~Hanem a grófnő nem járt itten soha. A szoba
127   2,  10|                  Abban a percben, amelyben a grófnő és az apát a könyvtárba
128   2,  10|                    amik gúnyt dudorásznak.~A grófnő fulladozó kebellel támaszkodott
129   2,  10|                pocula poculorum, Stramen!”~A grófnő jéggé fagyni érezé tagjait;
130   2,  10|               félelemhez jött a borzadály!~A grófnő értett latinul.~Most az
131   2,  10|                   haurire.~Gloria Baccho.”~A grófnő az elkárhozottaknak azt
132   2,  10|                  kórus rázengé: „Stramen!”~A grófnő nem bírt tovább lábain állani,
133   2,  10|                  zárába taszítá a kulcsot.~A grófnő eléje tartá kezeit, irtózattal,
134   2,  10|                     és lakmároztak, de nem a grófnő ősapái és ősnénjei, hanem
135   2,  10|                      utána.~Most már látta a grófnő, hogy micsoda kísérteteket
136   2,  10|                      öreg dobot. A juhász, a grófnő ősatyja, a kancellár sírkövének
137   2,  10|                   hordó.~Valamennyi némber a grófnő selyemruháiba volt öltözve,
138   2,  10|                     fickó fején megismerte a grófnő hálófőkötőjét és termetén
139   2,  10|                 közelségében. A kisasszony a grófnő lángszín selyem szalüpjét
140   2,  10|                  selyem szalüpjét viselte (a grófnő sovány volt, a kisasszony
141   2,  10|                 férfi és egyetlen asszony!~A grófnő látta az apát úr szemében
142   2,  10|                    amit azután most látott a grófnő, az valóban álomszerű vízió
143   2,  10|                 Vágjad! Vágjad!” - suttogá a grófnő, amint látta kényeztetett
144   2,  10|                    férfierő volt az.~Amint a grófnő elé ért, a hölgy leborult
145   2,  10|                   földről.~- Térjen magához, grófnő. Küzdje le gyöngeségét.
146   2,  10|                        Mit tegyek? - kérdé a grófnő, s erőltette magát, hogy
147   2,  10|                    tudni, hogy használt-e.~A grófnő összeborzadt.~- Mitől retteg
148   2,  10|                    velem.~S azzal megfogva a grófnő kezét s felvéve a lámpást
149   2,  10|                gyermekeihez.~A pap rátette a grófnő kezét a csontváz koponyájára.~
150   2,  10|                      csontváz koponyájára.~A grófnő megszűnt reszketni. Úgy
151   2,  10|                     Megyek egyedül - szólt a grófnő. - Magamért nem félek többé,
152   2,  10|                 Isten nevével menjen előre a grófnő!~Theudelinda kezébe vette
153   2,  10|                    az ajtón kilépni látta. A grófnő nem esett vissza betegségébe.~
154   2,  10|                    világított magának, míg a grófnő szobájához visszatért.~A
155   2,  10|                Sámuel apát belépett hozzá, a grófnő áhítattal tette össze kezeit
156   2,  10|                    illetnek ily magas címek, grófnő! - szólt az apát. - Megelégszem
157   2,  10|                       töltsön magának teát a grófnő, s ha részeltet vendégszeretetében,
158   2,  10|             fecsegnénk unalmas téli estén.~A grófnő töltött teát magának és
159   2,  10|                 előttem az a helyzet, amit a grófnő itt maga körül teremtett;
160   2,  10|                  találkozási módot, s hogy a grófnő azt soha fel ne fedezhesse,
161   2,  10|                   vétkes kicsapongásaikat, a grófnő rég megtudta volna azt.
162   2,  10|     ajtónyitogatással, midőn visszatérnek, a grófnő figyelmét felköltsék. A
163   2,  10|                      figyelmét felköltsék. A grófnő társalkodónőjének arcán,
164   2,  10|                      kérdés van még hátra. A grófnő legközelebbi szobája a ruhatár.
165   2,  10|                    ütköző, melynek rugóját a grófnő innen saját szobájából szokta
166   2,  10|                    orgiáikhoz kilopogatják a grófnő selyemruháit. A luxuries
167   2,  10|                     magyarázata van. Mikor a grófnő hálószobájába távozik, hirtelen
168   2,  10|                ütközője elé. S amint aztán a grófnő a gép rugóját megnyomja,
169   2,  10|                    ajtó közé dugva. És így a grófnő éjről éjre egész hálószobája
170   2,  10|                szólítani ne is próbálkozzék. Grófnő, ez szörnyű büntetés volt
171   2,  10|                         Büntetés! - rebegé a grófnő elképedve.~- Igen, büntetés!
172   2,  10|             megrettenve tekinte az apátra.~- Grófnő! - szólt az apát úr szigorral. -
173   2,  10|                    Mi védelme van ellenük?~A grófnő megbénultan rogyott karszéke
174   2,  10|                hangzott az idéző harangszó a grófnő lelkében: „Mi védelme van
175   2,  10|             kastélynak birtokában lesznek.~A grófnő az életről lemondás szomorú
176   2,  10|                   felkelt helyéről s amint a grófnő eléje nyújtá reszkető viaszfehér
177   2,  10|                    arcát, mondá:~- Üljön le, grófnő és már most hallgassa, amit
178   2,  10|                      mindenkorra tegyen le a grófnő.~A grófnőt meglepték e szavak.
179   2,  10|                   gondolatról is tegyen le a grófnő - folytatá az apát -, hogy
180   2,  10|                   eltemesse. Ott nem fogná a grófnő megtalálni azt, ami keres:
181   2,  10|                      hanem az ördöghöz! Nem! Grófnő, ön rossz helyre menekülne
182   2,  10|                ahelyett átkozta az Istent!~A grófnő szemei lángoltak e rémlátvány
183   2,  10|                        Igaz! igaz! - hörgé a grófnő, mellét verve ökleivel. -
184   2,  10|                    válaszolt:~- Meneküljön a grófnő saját szívébe: ott a menedék.
185   2,  10|                    mely önt ott megilleti.~A grófnő megdöbbenten hátrált vissza,
186   2,  10|                    hívjam fel magam ellen?~- Grófnő, ön életének azt a felét,
187   2,  10|                   Minő bűvkör az?~- Elmondom grófnő. Az ön nemzete egy nagy
188   2,  10|                     sikertelenül mindenik.~A grófnő feszülten figyelt; még nem
189   2,  10|                   itt van Konstantinápoly.~A grófnő már mosolyogni is tudott
190   2,  10|                     nincs!~- Lesz! - szólt a grófnő, felmagasztosult arccal
191   2,  10|                     glóriájától körülvéve?~A grófnő mindkét kezével megragadá
192   2,  10|                   Most tehát elhiszi nekem a grófnő, hogy más útja is van a
193   2,  10|                        Azonban engedje meg a grófnő, hogy most egy prózai kéréssel
194   2,  10|                      gazdag vagyok - szólt a grófnő. - Van saját szerzeményemből
195   2,  10|                     tőkepénzeim.~- A házat a grófnő a maga számára fogja átalakítani,
196   2,  10|                      a háztartáshoz, amire a grófnő vállalkozni akar. Húszezer
197   2,  10|                   szalont vinni nem lehet.~A grófnő elbámult.~- Én pedig azt
198   2,  10|                   szellem igényei számára.~A grófnő zavarodottan tekinte rá.~-
199   2,  10|            valamelyikkel majd értekezhetik a grófnő, ha Pesten leszünk. Annyiról
200   2,  10|                     nemzetgazdászat terén.~A grófnő el volt bájolva e szavak
201   2,  10|                    minden ügyemben - szólt a grófnő elragadtatással.~- Ha rám
202   2,  10|            elragadtatással.~- Ha rám bízza a grófnő, akár a kész bevégzett szerződést
203   2,  10|                 megkétszerezését. Legalább a grófnő nem költ alkuszra.~Theudelinda
204   2,  11|                   működtetni.~- Mit csinál a grófnő? - kérdé az apát bámulva.~-
205   2,  11|                    mint jut ki legközelebb a grófnő ebből a kastélyból.~- Hogyan? -
206   2,  11|                    kastélyból.~- Hogyan? - A grófnő oly gyöngeelméjű volt, hogy
207   2,  11|            kastélyban. Ha én elmegyek most a grófnő számára valahonnan szolgálattevő
208   2,  11|                kastélyát rábízhassa, akkor a grófnő arra az időre egyedül marad
209   2,  11|                    tiszttartó lesz - szólt a grófnő -, megtudta cselédeitől,
210   2,  11|                     Nem tudom én.~Törődött a grófnő olyan plebejus dolgokkal,
211   2,  11|                    őket.~- Csak ne nagyon.~A grófnő nem azt értette ezalatt,
212   2,  11|                     Én Sámuel apát vagyok, a grófnő gyóntatója.~- Én pedig Berend
213   2,  11|                      Én pedig Berend Iván, a grófnő szomszédja.~Az apát úr leereszté
214   2,  11|               grófnőnek. Ámbár tudom, hogy a grófnő nem szokott elfogadni férfiakat,
215   2,  11|                      A két férfi felhaladt a grófnő termeibe. Sámuel apát bement
216   2,  11|                   érkezett - szólt neki -, a grófnő egyik szomszédja, Berend
217   2,  11|                  Berend Iván.~- Ah - szólt a grófnő ajkcsettentve - kellemetlen
218   2,  11|                    levélben figyelmeztette a grófnő helyzetére, s afelől akar
219   2,  11|                 értekezzék vele helyettem.~- Grófnő, lehet, hogy ez az ember
220   2,  11|                         Ha kívántatni fog.~A grófnő sáljába burkolta magát,
221   2,  11|                 gyertyatartót utána hozni.~A grófnő fagyosan kínálta Ivánt üléssel,
222   2,  11|                  tőle letelepedni.~- Uram?~- Grófnő, ma éjjel az ablakomon zörgettek,
223   2,  11|                     A tiszttartóm? - szólt a grófnő elbámulva.~- A levél stílusánál
224   2,  11|                    nem alkalmas arra, hogy a grófnő elolvassa; a tartalmából
225   2,  11|                    Én úgy vélekedem erről.~A grófnő kénytelen volt elismerni,
226   2,  11|                   nem mer a történtek után a grófnő szeme elé kerülni, miután
227   2,  11|                  szeme elé kerülni, miután a grófnő sohasem fogná azt elhinni,
228   2,  11|                   tartom. Azt hiszem, hogy a grófnő egy felindulás percében
229   2,  11|                      egy táviratot küldeni a grófnő pesti bankárjaihoz, kik
230   2,  11|             elővigyázat volt öntől - szólt a grófnő helyett az apát úr -, ezért
231   2,  11|                helyett az apát úr -, ezért a grófnő önnek nagy hálával fog tartozni.~
232   2,  11|                      idejövetelemnek, hogy a grófnő helyeslését ez intézkedésemre
233   2,  11|                  Másik oka az, hogy miután a grófnő itt minden szolgálat nélkül
234   2,  11|                     szólt ismét a pap -, s a grófnő nagyon lekötelezve érzendi
235   2,  11|                    még egy harmadik indok. A grófnő többé falun nem fog lakni,
236   2,  11|                 sincs semmi kétségem, hogy a grófnő amilyen gazdag, olyan takarékos.
237   2,  11|                    adom. Rövid időre, amíg a grófnő rendezetlen pénzügyeit rendes
238   2,  11|               uzsorát kínáljon. Annálfogva a grófnő kegyteljes mozdulattal nyújtá
239   2,  11|                   darab ezrest kiszámlált. A grófnő írást akart neki róla adni.
240   2,  11|                   hiszen rövid időre adja.~A grófnő kérte az apátot, hogy vegye
241   2,  11|                      sietett mohón felelni a grófnő.~- Abban az esetben némi
242   2,  11|            összemálházása. Csak mondja meg a grófnő, hogy mit és milyen bőröndbe
243   2,  11|              lepecsételjük. Mindaddig, míg a grófnő valakit küld a kastély átvételére,
244   2,  11|                      számadás - tiltakozék a grófnő.~- Jó. Tehát egyenesen hajtatunk
245   2,  11|                     egyúttal a posta is, s a grófnő hintójába ott fognak postalovakat.~-
246   2,  11|                      az én lovaim? - kérdé a grófnő felborsoltan.~- Azért, mert
247   2,  11|                     ember! - mondá magában a grófnő. - Mindenre olyan parasztul
248   2,  11|                   legelébb is határozza el a grófnő, hogy minő ruháit málházzam
249   2,  11|                     Minő ruháimat? - szólt a grófnő és sajátságos kifejezéssel
250   2,  11|                  nemsokára vígan lobogott.~A grófnő rövid időn visszajött. Egész
251   2,  11|                     Ah, ezt mind el akarja a grófnő csomagoltatni?~- Mind! Mind!
252   2,  11|                    hová?~- Ide ni! - szólt a grófnő, s belehajítá a kandallóba
253   2,  11|                    szólt neki egy szót is.~A grófnő pedig visszasietett ruhatárába,
254   2,  11|                      de már most miben fog a grófnő tovább utazni?~- A rajtam
255   2,  11|                    Iván lement az udvarra, a grófnő felsegítetté az apáttal
256   2,  11|                 velünk. Nálam megmaradhat.~A grófnő kíváncsi volt rá, hogy harapja
257   2,  11|                   úrnak, ki a hintóban ült a grófnő mellett, s maga a bakra
258   2,  11|                 hajtotta a két gebét, amit a grófnő ekvipázsnak nevezett, s
259   2,  11|                 mennek; mondták neki, hogy a grófnő magtára ég; de hiszik, hogy
260   2,  11|                     mi volt belőle eladva.~A grófnő skandalizálva volt az emberi
261   2,  11|                      felőli gondoskodást s a grófnő lovai elhelyezését, s addig
262   2,  11|                      ahová letelepedjenek.~A grófnő szorongva tekingetett körül
263   2,  11|              Cagliostro officínája” - súgá a grófnő borzongva az apát úrnak.~
264   2,  11|                     csészéket és ibrikeket a grófnő és az apát úr részére.~Amíg
265   2,  11|                      apát úr részére.~Amíg a grófnő valami ürügyet keresett,
266   2,  11|              erősítőre.~Azután, hogy látta a grófnő, hogy az apát úr fejét nem
267   2,  11|              megvilágítá a szomorú szobát.~A grófnő e rögtöni világosságnál
268   2,  11|                     ön szobájában? - szólt a grófnő félig bosszúsan, félig tréfálva
269   2,  11|                      fordított a tükörnek.~- Grófnő, bizony ez a tükör nem toalettem
270   2,  11|                      a ropp-gáz lángjában.~A grófnő hálával tartozott azért
271   2,  11|                     kíváncsiságot tettetve a grófnő Ivánhoz. - Ön az állítja,
272   2,  11|                    volna?~- Eléghető biz az, grófnő, mert nem egyéb, mint szén
273   2,  11|                    ezt nem hiszem! - szólt a grófnő fejének előkelő hátravetésével.~
274   2,  11|                    nem hiszem - szólt erre a grófnő, s a mellkendőjét összefűző
275   2,  11|                 kétkarátos brilliáns volt.~A grófnő semmit sem várt bizonyosabban,
276   2,  11|                    Ámde bámulva tapasztalá a grófnő, hogy csalatkozott.~Iván
277   2,  11|                 magát a melltűt nem akarja a grófnő megolvasztani? Akkor kiveszem
278   2,  11|                  odatette a szoba közepére a grófnő elé.~Maga pedig fogta a
279   2,  11|                  napsugárzat a gyútükörre.~A grófnő még mindig azt hitte, hogy
280   2,  11|              maguknak.~A posta trombitált, a grófnő feladatta magára utazó bundáját,
281   2,  11|                        Mikor tovarobogtak, a grófnő azt kérdé az apáttól:~-
282   2,  12|         konzorciumodnak. Az nem elég, hogy a grófnő aláírta a szerződést, hacsak
283   2,  12|                      is alá nem írja. Mert a grófnő csak élethosszig rendelkezik
284   2,  12|                      lesz rá gondunk, hogy a grófnő sokáig éljen, hogy kedvet
285   2,  12|                 kikötés, hogy ha Theudelinda grófnő egyszer megdicsőül, bátyja,
286   2,  12|                  annak utódai, a megdicsőült grófnő netaláni hagyományosainak,
287   2,  12|                     még, légy szíves, mint a grófnő teljhatalmazottja, a szükséges
288   2,  13|              későbbre, Bondaváry Theudelinda grófnő estélyére.~- Aha! Még egy
289   2,  13|                      tudom, hogy Theudelinda grófnő legközelebbi estélyére ön
290   2,  13|                    úgy van. Nekem akármelyik grófnő estélyét végignéznem a lehető
291   2,  13|                    Ez új valami. Theudelinda grófnő megnyitotta termeit az elegancia
292   2,  13|                gondolja ön, hogy Theudelinda grófnő estélyén felolvassam az
293   2,  13|                         Elmegyek Theudelinda grófnő estélyére. Tartok felolvasást.
294   2,  13|                      kérnem, hogy ez iránt a grófnő helybenhagyását kieszközölje?
295   2,  13|                   biztosíthatom róla, hogy a grófnő el lesz az ön ajánlatától
296   2,  13|                      bízza ön egészen rám. A grófnő magánkívül lesz örömében,
297   2,  13|                      amik között Theudelinda grófnő soirées amalgamantes-jai
298   2,  13|                     István gróf, Theudelinda grófnő unokabátyja, tökéletes olvasott
299   2,  13|                      bemutattassanak.~Angela grófnő klasszikus szépség.~Angela
300   2,  13|                   klasszikus szépség.~Angela grófnő nagyatyja politikai celebritás.
301   2,  13|              tudakozódni.~Arra azután Angela grófnő egy szót sem szól többet
302   2,  13|             jégvisszfényt vetnek reá.~Angela grófnő ideálszépség. Már egyszer
303   2,  13|               találja, hogy Bondaváry Angela grófnő előtt bevezetésül nem lehet
304   2,  13|                      éppen akkor Theudelinda grófnő házat nyitott Pesten, Angela
305   2,  13|                 házat nyitott Pesten, Angela grófnő lejött nagynénjéhez, és
306   2,  13|                 kellett történni Theudelinda grófnő termeiben, azt elég jókor
307   2,  13|           interkaláris három nap Theudelinda grófnő legközelebbi estélyéig elég
308   2,  13|                  Vajon tudja ezt Theudelinda grófnő?”~„Ma különösen fehér az
309   2,  13|                    háziasszony elé vezeté. A grófnő kezet nyújtott neki, s néhány
310   2,  13|                 szólt a bemutatotthoz Angela grófnő.~- Rég ideje, hogy utolszor
311   2,  13|                     voltam itt. Úgy tudom, a grófnő is először van itt. Eddig
312   2,  15|               fényáradatban. Az egyik Angela grófnő. Az új fény megfosztá arcát
313   2,  15|                    tünemény volt Theudelinda grófnő. Egy emelvényen ült, magas
314   2,  15|                    és ünnepi grófnők; Angela grófnő arca ismét hódító és büszke;
315   2,  15|             támaszkodva állt mellette Angela grófnő.~Mikor Angela grófnő nagynénjéhez
316   2,  15|                  Angela grófnő.~Mikor Angela grófnő nagynénjéhez sietett, ezzel
317   2,  15|                        mondá Iván. – Mikor a grófnő megtisztelte szerény hajlékomat,
318   2,  15|                  szerény hajlékomat, akkor a grófnő adott nekem egy gyémántot,
319   2,  15|                 kísértsük meg - szólt Angela grófnő fellángoló szemekkel. -
320   2,  15|                      Jöjjön!~Ezt Theudelinda grófnő is látni akarta. Felkelt
321   2,  15|                     e tükörre - mondá Angela grófnő, s kérése után figyelve
322   2,  15|                       az utóbbit Theudelinda grófnő átvette, és biztosítá Ivánt,
323   2,  15| bizsutéria-gyűjteményébe fogja tenni.~Angela grófnő szembeállt Ivánnal olyan
324   2,  15|                      mindent.~Valóban Angela grófnő szemei oly delejező erővel
325   2,  15|                     értette jól, hogy Angela grófnő mit kérdez, s Angela is
326   2,  15|                    bűvös kelepcéből.~- Igaz, grófnő, hogy ahol csak élet van
327   2,  15|             ellenszenv egyenlően jogosult. A grófnő tanulmányozta a delejességet.
328   2,  15|           delejekvátor alatt? - kérdé Angela grófnő.~- Például egy gyermeknek
329   2,  15|                   apának a gyermekei.~Angela grófnő arca kigyulladt, szép szemei
330   2,  15|                     egymással - mondá Angela grófnő, s a terem belsejébe távozott.
331   2,  15|                ismerte már, mert Theudelinda grófnő bírt annyi helyes érzékkel,
332   2,  15|                   szállásába, ki Theudelinda grófnő palotájában az egész második
333   2,  15|                     odalenn már eloszlott; a grófnő nyugodni megy, már most
334   2,  15|                    való nézőjáték.~Ma Angela grófnő különösen szép volt rózsaszínű
335   2,  15|                 nincs?~Nehéz egy kérdés.~- A grófnő talán hallotta azt már,
336   2,  15|             nyilatkozatra szánta el magát.~- Grófnő! Ha önnek oly szenvedélye
337   2,  15|                   Hát nem vagyunk-e itt?~- A grófnő nincs itt. Ön csak látogató
338   2,  15|                     vagyunk, nem tud semmit. Grófnő, nincs önnek mit keresni
339   2,  15|                     uralkodó.~- Ki fölött?~- Grófnő, önnek egyetlen szavába
340   2,  15|                   Pestre jönne lakni.~Angela grófnő haragosan csapta össze legyezője
341   2,  15|           meggyűlöltem vele együtt.~- Tudom, grófnő.~- S mi adja önnek azt a
342   2,  15|                 mégis előhozza?~- Megmondom, grófnő. A grófnő családja és az
343   2,  15|                         Megmondom, grófnő. A grófnő családja és az enyém között
344   2,  15|            prédikátor. Nem magyarázom önnek, grófnő, hogy mi különbség volt
345   2,  15|               Ugyanazon villámok előtt állok grófnő, ugyanazt a szót mondom: „
346   2,  15|                   ősömmel a kardinál?~Angela grófnő ökölre szorítva összegyűrt
347   2,  15|                     Egy perccel utóbb Angela grófnő is osztotta e kacagást.~
348   2,  15|                      de jó válasz volt rá. A grófnő maga is megtalálta benne
349   2,  15|                    Ezt eléggé jelezte Angela grófnő nyilatkozata: „Terhemre
350   2,  15|                   jószágán tartatott, Angela grófnő is részt vett.~Pompásan
351   2,  15|                       kiálta merészen Angela grófnő, s ostorával rávágva nyargoncára,
352   2,  15|                     csinálják utána?~Mikor a grófnő átjutott a meredély másik
353   2,  15|                    volt legnagyobb gondja.~A grófnő a vágány szélén nyargalt
354   2,  15|                      eltakarta a lovasokat a grófnő szemei elől.~Ekkor a grófnő
355   2,  15|                  grófnő szemei elől.~Ekkor a grófnő is visszafordította a lovát,
356   2,  15|                    oldalt vetette magát, s a grófnő lebukott a nyeregből.~Estében
357   2,  15|               fatörzsre nyugtatva; s amint a grófnő a lovagmellénykéjéről estében
358   2,  15|                 hozott számára a patakból.~A grófnő nem várta be, míg odaér,
359   2,  15|              Köszönöm. Semmi bajom - mondá a grófnő.~Iván háta mögé öntötte
360   2,  15|                      kastélyba visszatérne a grófnő.~- Azt teszem.~- Nem messze
361   2,  15|                    lovaikat féken vezetve.~A grófnő arca kigyulladt, mikor keblére
362   2,  15|                     Júlia történetét?~- Nem, grófnő.~- Fondi úrnője volt. Barberousse
363   2,  16|                    összehívó kürtszó. Angela grófnő kísérőjével már ekkor elérte
364   2,  16|                 egész vadásztársaság.~Angela grófnő és Iván azután egész a vacsora
365   2,  16|                toalettjüket végezték.~Angela grófnő nagynénjének elmondta, ami
366   2,  16|                     bárkinek is, hogy Angela grófnő bizonyos feszélyt mutat
367   2,  16|             nyakoncsípték. Sajnálták, hogy a grófnő nem lehetett jelen, a hegyszakadék
368   2,  16|                     István gróf, Theudelinda grófnő, néhány hölgyvendég a terembe
369   2,  16|               erkélyen át, s míg Theudelinda grófnő zongorázott, Angela egy
370   2,  16|                   egymásra babonából.~Angela grófnő azután kiment az erkélyre,
371   2,  16|                   össze akarnák törni Angela grófnő ujjai az ő kezét. Angela
372   2,  16|                      mi ád neki jogot Angela grófnő miatt odavetni valakinek
373   2,  16|                   egy szobában aludt, hogy a grófnő hatszor kelt fel az éjjel
374   2,  16|                vendégek, de maga Theudelinda grófnő és hozzátartozói is otthon
375   2,  16|                 otthon voltak Pesten.~Angela grófnő nyugtalanul járt alá s fel
376   2,  16|                    Háromszor! - kiálta fel a grófnő.~- Azt hittük, bizton tehetjük
377   2,  16|                   repült ki a szivar.~Angela grófnő arcán egy önkénytelen mosoly
378   2,  16|                      kell bevégezni.”~Angela grófnő bámulva csapta össze kezeit.~-
379   2,  16|                    Ez az ember harap!~Angela grófnő leült egy asztal mellé,
380   2,  16|                  Ödön gróf elment, és Angela grófnő nem vette észre, hogy mikor
381   2,  16|                     A következő éjjel Angela grófnő nem feküdt le. Órahosszat
382   2,  17|                      Sámuel apát Theudelinda grófnő estélyére hívogatta, már
383   2,  17|                  Tibald hercegé; Theudelinda grófnő már átengedte, de az ő engedélye
384   2,  17|                     el fog menni Theudelinda grófnő estélyére, tart csodálatos
385   2,  17|            Maximilián utcai palotáját Angela grófnő számára, ha az férjhez menne
386   2,  17|                     van feldíszítve.~Hanem a grófnő összeperelt a herceggel,
387   2,  17|               megtörténhetik, hogy ha Angela grófnő nem jön el idejében beköltözni
388   2,  17|                   magyar úrnak. Akkor Angela grófnő kibékülne nagyapjával. A
389   2,  17|                 gondolni a dolgot. Ha Angela grófnő olyan nagyon megszerette
390   2,  17|                  persze ő is(!), hogy Angela grófnő mégis megtörte a jeget.
391   2,  19|             lépcsőkön karonfogva Theudelinda grófnő ajtajáig. Őt nem érintették
392   2,  19|               érdekesekké tette.~Theudelinda grófnő eléje ment s messziről nyújtá
393   2,  19|                       átellenben vele Angela grófnő.~Angela grófnő ma reggel
394   2,  19|                   vele Angela grófnő.~Angela grófnő ma reggel szokatlanul egyszerűen
395   2,  19|                szólalt meg végre Theudelinda grófnő, midőn szavainak urává tudott
396   2,  19|                  megbocsátani magamnak soha, grófnő - szólt Iván -, ami részem
397   2,  19|                        sóhajta meglepetten a grófnő. - Ön el akar hagyni bennünket?
398   2,  19|                      mint egy remete?~- Nem, grófnő! A remete egyedül van.~-
399   2,  19|                   vagyunk: én és a munkám.~A grófnő egy ünnepélyes nyilatkozatra
400   2,  19|                      lesz nálam a kegy, mi a grófnő marasztaló szavaiban nyilatkozik
401   2,  19|             szavaiban nyilatkozik irántam. A grófnő jóságának kifogyhatatlanságáról
402   2,  19|                    marad?~- Holnap reggelig, grófnő.~- Ah - szólt a grófnő neheztelve -,
403   2,  19|                       grófnő.~- Ah - szólt a grófnő neheztelve -, ha én mondom
404   2,  19|                      kérdezget a virágtól.~- Grófnő - szólt Iván, félretolva
405   2,  19|                  keggyel szemben, amellyel a grófnő engem elhalmoz. Önnek nem
406   2,  19|                     vissza ne jöjjek többet. Grófnő! Ez nem az én világom, ez
407   2,  19|                      kísértő fásultság! Nem, grófnő! Én nem tudok e levegőben
408   2,  19|                  benne! Azért elmegyek innen grófnő! Bocsánat merész szavaimért!
409   2,  19|                      kényszerítve voltam rá, grófnő, az ön jósága kényszerített.
410   2,  19|              végtelenül nagyobb.~Theudelinda grófnő is felállt Iván beszéde
411   2,  19|             grófnőnek:~- Azt helyesen teszi, grófnő! Holnap Tibald herceg születésnapja
412   2,  19|                   ölelő karok várják.~Angela grófnő sápadt lett, mint a szobor.~
413   2,  19|                kíváncsiság vitte oda.~Angela grófnő kedélyesebb volt, mint bármikor.~
414   2,  19|                  kitanulni!”~* * *~...Angela grófnő pedig még aznap írt Tibald
415   2,  20|                    unokája ellenében.~Angela grófnő tartozott magának, tartozott
416   2,  20|                    megmenthette volna Angela grófnő a maga és családja számára,
417   2,  20|                    annyi szó volt.~És Angela grófnő tudta mindazt, ami szó van
418   2,  27|                Nagyon tudom! Unokája, Angela grófnő, férjhez ment, s veje, Salista
419   2,  38|                   elfogy a pénz.~Theudelinda grófnő pénzzavarát Angela grófnő
420   2,  38|                    grófnő pénzzavarát Angela grófnő érezte meg legjobban.~Salista
421   2,  38|                   házastársak között.~Angela grófnő is úgy viselte magát, mint
422   2,  44|                      melyet Bondaváry Angela grófnő írt neki saját kezűleg.~
423   2,  44|                    írt neki saját kezűleg.~A grófnő elmondott neki őszintén
424   2,  44|           szűkölködés napjaival.~Theudelinda grófnő szerződött jövedelme is
425   2,  44|                rendezve lesznek.~Theudelinda grófnő is kapja rendesen elmaradt
426   2,  44|                  megszakítá a levelet Angela grófnő.~Hanem mikor már a neve
427   2,  44|                     jóindulatra, amivel őt a grófnő elhalmozta.~A levél iparkodott
428   2,  44|                     Nyugtassa meg a lelkét a grófnő! Őt meg nem bántotta soha.
429   2,  44|                    bántotta soha. S előtte a grófnő alakja most is azon magasban
430   2,  44|                        Bondaváry Theudelinda grófnő.”~„Bondaváry Angela grófnő.”~
431   2,  44|                   grófnő.”~„Bondaváry Angela grófnő.”~Sajátságosnak találta,
432   2,  44|                     vonásait.~Ez Theudelinda grófnő volt.~Hosszú, kettős gallérú
433   2,  44|                      menjen eléje! - szólt a grófnő. - Idetalál ő magától is.
434   2,  44|                     őt fogadni, nemde?~- Óh, grófnő!~- Semmi frázisok! - vágott
435   2,  44|                     Itt van Bondaváry Angela grófnő, és kér öntől, Bondavár
436   2,  44|                      kötelességet? - kérdé a grófnő.~Iván némán inte fejével.~-
437   2,  44|                    sorban járult Theudelinda grófnő.~Mikor a sírbolt ajtajához
438   2,  44|                      visszatért, Theudelinda grófnő úti kocsijának s a halottas