Skakasz,  Jelenet

501   5,  6 |             a földre).~        Bánk? a nagyúr?~BÁNK~                
502   5,  6 |                           Parancsolt a királyném. -~GERTRUDIS~        
503   5,  6 |        Parancsolj!~GERTRUDIS~        A hitvesed -~BÁNK~                
504   5,  6 |                Asszonyt becsalhatják a bûn fenék~        Nélkül
505   5,  6 |                     Lelkemre mondom, a nevelésnek egy~        Jó
506   5,  6 |      szivekbe meg,~        Mivelhogy a növésekkor tüzellõ~        
507   5,  6 |             nagyon~        Ki légyen a romlandóságnak az~        
508   5,  6 |       Lesztek ti, mint egy jó fiúnak a~        Szülõitõl maradt
509   5,  6 |            Szülõitõl maradt ereklye. A~        Lehelletem fogom
510   5,  6 |            vasas marokkal körmölének a pók-~        Hálóba. - Meg
511   5,  6 |            kigúnyolása, hogy~        A legcsekélyebb férgecskének
512   5,  6 |             felejtkezett el.~TIBORC (a zuglyában térdre esik).~        
513   5,  6 |                              Kezénél a fiam -~BÁNK~        Ott,
514   5,  6 |         király,~        Ki elvetette a királyi pálcát,~        
515   5,  6 |                    Tett - menj csak! a nap elnyugtával az~        
516   5,  6 |       tépegeti,~        végre leveti a földre).~                                        
517   5,  6 |                El-~        Hervadnak a menyegzõben - kiholt az~        
518   5,  6 |             Mély síromon~        Túl a halál szép halvány angyala~        
519   5,  7 |                                      A megsértett vagy a~        
520   5,  7 |                    A megsértett vagy a~        Sértõ?~BÁNK~                
521   5,  7 |          Magad!~BÁNK~                A becsületes kínoztatik.~        
522   5,  7 |        ellenben becstelennek~        A sorsa, csakhogy tudja a
523   5,  7 |              A sorsa, csakhogy tudja a közönség~        Jó véleményét
524   5,  7 |                Akkoron azonban, hogy a becsûlet ál-~        Orcája
525   5,  7 |          undokságokat, vakon~        A hír legemberebbnek szenteli -~        
526   5,  7 |             rabol~        Mindent el a szegény bohóktól, ahol~        
527   5,  7 |                   Lehet javokra; sõt a mennyet is~        Gyakorta
528   5,  7 |             Lesz még elõtte, mint az a szegény~        Becsûletes,
529   5,  7 |                  S bírád vagyok; míg a király oda~        Lészen,
530   5,  7 |      királyod is vagyok -~GERTRUDIS (a csengetyûhöz akar nyúlni).~
531   5,  7 |             Országot elnyered, s tán a magyart~        Veszted
532   5,  7 |           hazánkba jöttetek,~        A békességnek édes istene~        
533   5,  7 |        akkoron~        Egy átkot, és a romlás angyala~        Mormogta
534   5,  7 |                  Mondom, ne törj túl a korlátidon!~BÁNK~        
535   5,  7 |           miért nem úgy szól~        A hír tehát?~BÁNK~                        
536   5,  7 |                                      A hír csak esztelen~        
537   5,  7 |        esztelen~        Kongás, - ha a hordó üres, leginkább~        
538   5,  7 |      leginkább~        Kong; mégis - a hír a királyi szék~        
539   5,  7 |                  Kong; mégis - a hír a királyi szék~        Fõ
540   5,  7 |           Bëlje; ennek oltárára kész a~        Magyar lerakni mindenét;
541   5,  7 |            való,~        Hogy azt is a dicsõ udvornikid~        
542   5,  7 |           megdicsértetésitõl~        A bõkezû adakozónak -~GERTRUDIS (
543   5,  7 |        elõmbe - szárazon evé~        A megpenészedett kenyért. -
544   5,  7 |         magyar hazám? -~        Tûrt a szegény. - Végtére egy követ~        
545   5,  7 |              Siessen. Igy - od’adtam a fiam; mert~        Tudom,
546   5,  7 |              szavadba kerülne, mégis a hit-~        Szegést elõbbvalónak
547   5,  7 |           egy csekély igéret~        A zendülést elnyomhatná; de
548   5,  7 |                  Nálad. Te híveidnek a porig~        Alázatosakat
549   5,  7 |            látod azt, hogy többnyire a saját~        Hasznokra
550   5,  7 |           kalitkát építettek~        A büszkeségeden, hízelkedéssel,~        
551   5,  7 |  Letérdepeltek híveid, midõn~        A láncokat reád rakták. Magyar~        
552   5,  7 |         idejéig az még,~        Hogy a teremtõjét kivéve, más elõtt~        
553   5,  7 |                                   Ha a~        Királynak hitvese
554   5,  7 |            nem érdemes,~        Hogy a szerette jó királyom áldott~        
555   5,  7 |         tartsa; aki lábat~        Ád a bujálkodónak, és tovább~        
556   5,  7 |             Holott nem érdemes, hogy a saru-~        Szíját megoldja;
557   5,  7 |                   Örökre átkozott az a kölyök, kit~        Gyalázatomra
558   5,  7 |          hagytad az~        Udvarnak a nyelvére tenni: légy most~        
559   5,  7 |           Csak hadd nevessenek; hisz a hasonló~        Történet
560   5,  7 |             Már úgy születtünk, mint a szegény~        Emberbarátink
561   5,  7 |                                    S a szánás akkoron~        Jön
562   5,  7 |           BÁNK (hasztalan igyekezvén a bezárt ajtón utána rontani.)~                                
563   5,  7 |                Hogy e dühösség, mely a testemet~        Emészti,
564   5,  7 |                    El lelkedet! hogy a kín, a maga~        Egész
565   5,  7 |             El lelkedet! hogy a kín, a maga~        Egész minémûségében,
566   5,  7 |                Éhséged annyira, hogy a sírból a~        Halottakat
567   5,  7 |       Éhséged annyira, hogy a sírból a~        Halottakat kívánd
568   5,  7 |        átkozott!~        És átkozott a hely, melyben születtél!~
569   5,  7 |       Megfordúlván, kitekeri kezébõl a gyilkot.)~GERTRUDIS (sikoltva
570   5,  7 |     reszketve egyenesíti ki ujjait - a tõr kiesik~        kezébõl,
571   5,  7 |                        Ni! - reszket a bosszúálló -~       (Kívül
572   5,  7 |             lemosta mocskod’~        A vérkeresztség - oh Melinda! -
573   5,  7 |           Melinda! - ki!~        Ki! a tetõ mindjárt reám szakad. (
574   5,  8 |         Pártütés!~        Ezt mondta a haldokló. (Bejön.) Istenem~        
575   5,  8 |       gyermekek -~        Hol vannak a gyermekeim? - még ne is~        
576   5,  8 |     GERTRUDIS (elfordított ábrázatát a földhöz nyomja).~                
577   5,  8 |              Egész nemet? hol vannak a király-~        Fiak? -
578   5,  9 |            Elég is. Itt hever már; s a dühös~        Tenger magát
579   5,  9 |               Csak ottan is zúzhassa a hajókat.~        (Ottó megragadván,
580   5,  9 |         akkor, amikor -~        Hogy a meráni csontokat siratva~        
581   5,  9 |            csontokat siratva~        A földbõl is kaparjátok ki
582   5,  9 |          után esenkedéstek.~        (A Bánk által elejtett tõrt
583   5,  9 |                  Vágjátok öszve! - - A királyi nép!~SOLOM (berohan
584   5,  9 |                    Sohasem alattomos a magyar.~OTTÓ~                                      
585   5,  9 |          PETUR (kivágván magát kiált a társainak).~                
586   5,  9 |          dühösen utána fut, kiáltván a katonáknak).~                        
587   6     |                       ÖTÖDIK SZAKASZ~A királyi nagy palota, melybõl
588   6     |           nagy palota, melybõl hátul a középen egy nagy bolthajtás~
589   6     |         fedve. Udvornikok, nép, majd a király több zászlósurakkal,~
590   6,  1 |             JELENET~UDVORNIK~        A népet immár tartóztatni
591   6,  1 |        tartóztatni nem~        Lehet a halottnézéstõl. A király,
592   6,  1 |              Lehet a halottnézéstõl. A király, azt~        Mondják,
593   6,  1 |            azt~        Mondják, hogy a lováról is lefordult -~        
594   6,  1 |                      Iránt, barátim, a vén Myska bán~        Legtöbbre
595   6,  1 |                      Nem tudta volna a királyfiakat.~(Kívül lassú
596   6,  1 |            Kívül lassú zúgás hallik: a király! a király! a bolthajtás
597   6,  1 |              zúgás hallik: a király! a király! a bolthajtás kárpitjai~
598   6,  1 |          hallik: a király! a király! a bolthajtás kárpitjai~kétfelé
599   6,  1 |          Mellette az epekedõ Izidóra a királyfiakkal. Az emelet~
600   6,  1 |           körül az udvari asszonyok. A király az emeleten állván,~
601   6,  1 |             csendes magaalávetésével a sorsnak, összekulcsolva
602   6,  1 |            összekulcsolva kezét,~néz a halottra.)~UDVORNIK (lassan
603   6,  1 |          halottra.)~UDVORNIK (lassan a többiekhez).~        Szánom
604   6,  1 |      hidegségre erõlteti.~Már lejött a lépcsõkön, midõn gyermekeit
605   6,  1 |        Szívrehatóan öleli egybe mind a hármat..)~IZIDÓRA~                                  
606   6,  1 |                Ah igaz,~        Hogy a királyné kedves nem vala;~        
607   6,  1 |             magok közt).~        Sír a király.~KIRÁLY (hirtelen
608   6,  1 |            Szegény, midõn királya; s a király~        Nem látja
609   6,  1 |                    Nem látja azt meg a könnyek miatt. -~        
610   6,  2 |                egy véres kardot tesz a király lábaihoz).~        
611   6,  2 |        fegyvered~        Karom által a gyilkost.~KIRÁLY~                        
612   6,  2 |                    Mindent. Atyám is a királyfiakkal~        Futott
613   6,  2 |              Tüstént rohantam fel, s a gyilkos Ottó~        Hercegre
614   6,  2 |                  Hercegre mondta épp a halált.~KIRÁLY~        Ottó!
615   6,  2 |                   De nem tudom hová. A zendítõk~        Kitörtek.
616   6,  2 |        Kitörtek. Én nyomokban voltam a~        Legényeimmel és
617   6,  2 |         jövék.~(Király mohón elkapja a levelet, de halkan adja
618   6,  2 |              vízre lesz csak szükség a tüzet~        Öntözni, melyben
619   6,  2 |                Öntözni, melyben most a kardokat~        Edzik.
620   6,  2 |            nem hiszem, mert az elõbb a világ~        Láttára tenné,
621   6,  3 |              SIMON (megilletõdve néz a halottra, azután fejével
622   6,  3 |             ruházta~        Fel õtet a természet, - benne csak~        
623   6,  3 |      természet, - benne csak~        A halhatatlanság hibáza: itt~        
624   6,  3 |          Hogy nem Petur bán ölte meg a királynét.~ZÁSZLÓSÚR~        
625   6,  3 |             való! de én~        Csak a folyó szerént úsztam. Petur
626   6,  3 |           Petur bán~        Gyûlölte a királynét, s mégis, a-~        
627   6,  3 |           csak addig, amíg~        Õ a királynéval beszéllene -~        
628   6,  3 |           Kevés idõre Mikhált láttuk a~        Tömlõcbe kísértetni -
629   6,  3 |                                    S a királynét?~SIMON~        
630   6,  3 |            bán~        Halált kiálta a fejére. Ez~        Ifjú
631   6,  3 |              már megfosztani~        A holtakért való bánattól
632   6,  4 |          NEGYEDIK JELENET~Mikhál bán a kis Somával jön~MIKHÁL~        
633   6,  4 |                Te is?~MIKHÁL~        A jó nevében összerontatott~        
634   6,  4 |                     Megmocskolása. - A mohádik el-~        Vették
635   6,  4 |              Más, mint kiontott vére a haza~        És szent igazság
636   6,  4 |        vitettem~        Tömlöcbe, és a külsõ nemzetet~        Anélkül
637   6,  4 |      beszédek! lopjatok~        Csak a szemembõl minden könnyeket~        
638   6,  4 |            melyek oly édessen törlik a~        Fájdalmamat szívembõl
639   6,  4 |                      Kell félelemnek a bánat helyére~        Férkezni?
640   6,  4 |                     Oh félre! félre! a nyájas halott,~        Mely
641   6,  4 |                   Nem törheté ki azt a támaszot,~        Melyhez
642   6,  4 |              e világon. Átok fekszik a~        Bojóthi Mortundorf
643   6,  4 |                Bátorkodok. (Megöleli a gyermeket.)~                        
644   6,  5 |               Hová? (meglátva Somát, a király mellõl elkapja).~                
645   6,  5 |            atyja vétke végett egykor a~        Kis Béla elvesztette
646   6,  5 |           magához kapván Somát, mind a két kezével elébe szorítja).~        
647   6,  5 |        koporsó-~        Aljára vágom a hatalom jelét -~        (
648   6,  5 |   szomjúhozásának elaludt reményével a testre hanyatlik).~        
649   6,  5 |                              Meg van a bojóthi faj~        Átkozva -
650   6,  5 |                       Felért az égre a sanyargatott~        Nép
651   6,  5 |     mindenütt, s csak õ vala~        A gyûlöletnek tárgya; a legelsõ~        
652   6,  5 |                A gyûlöletnek tárgya; a legelsõ~        Magyar,
653   6,  5 |      szorítani?~        Nagy volt az a hatalom, melyet kezembe~        
654   6,  5 |          mégis kezét csókoltam volna a~        Gyilkosnak, aki
655   6,  5 |                    Rút öccse által s a feláldozott~        Becsületet
656   6,  5 |                                   Ez a gyõzedelmi pompa, mely~        
657   6,  5 |     kurjogatják,~        Hogy: éljen a király!~KIRÁLY (az ablakhoz
658   6,  5 |            ismét és nevedben~        A gyilkolásért e bosszút veszik:~        
659   6,  5 |             Holott csak én öltem meg a királynét!~KIRÁLY (maga
660   6,  5 |            hogy kivessem itt~        A kedvesért való fájdalmamat~        
661   6,  5 |          Pedig én, csak én öltem meg a királynét!~SOLOM (visszajön).~        
662   6,  5 |             csak királyom~        És a hazát - nem hallá többet
663   6,  5 |       mellõlem azt,~        Amelyhez a sors édesen ragaszt -~        
664   6,  5 |            MIKHÁL~                És a nagyasszonyt.~SIMON (magában
665   6,  5 |           KIRÁLY~        Nincs senki a jelenvaló leventák~        
666   6,  5 |           KIRÁLY~        Nincs senki a jelenvaló leventák~        
667   6,  5 |          tevém -~        Azt hittem: a jobbágynak csak legyen;~        
668   6,  5 |            legyen;~        Ugy addig a király se lesz szegény!~        
669   6,  5 |             vonás? hol itten~        A gyáva lelkiismeret nyoma?~        
670   6,  5 |     öszvebékült ellenségeket~        A békitõ vitéz - ezen mosolygó~        
671   6,  5 |              el egy zarándok~        A jótevõitõl s ezen vonással~        
672   6,  5 |          vissza egy eltévelyedettnek a~        Vezére kedves kunyhójába -
673   6,  5 |        Istenem,~        S hazám után a legszentebb.~        (Kardját
674   6,  5 |                             Megvívni a nagyúrral!~        Nagyasszonyunk
675   6,  5 |                      Igen; mivelhogy a nagyasszonyunk~        Ártatlan.~
676   6,  5 |               Meghittje Bíberach, ki a saját~        Házamban holt
677   6,  5 |            Végszóval: „Esküszöm hogy a királyné~        Ártatlan!” -
678   6,  5 |              hát átkozott legyen, ki a nemes~        Kardot bemártja
679   6,  5 |         alattomos~        Gyilkosnak a vérébe - (félreveti)~KIRÁLY~                        
680   6,  5 |         áldozott~        Le szennyel a nap szent koronám felett.~        
681   6,  5 |           KIRÁLY~                Nem a tiéd -~MIKHÁL~                                
682   6,  5 |            Magyarok! nem ölte ez meg a királynét,~        Nem pártütõ
683   6,  5 |         Álmélkodás.)~BÁNK (elcsuklik a karja, reátámaszkodik a
684   6,  5 |              a karja, reátámaszkodik a kardra, de ez is végre~        
685   6,  5 |                   kisikamlik alóla s a földre esik; melynek zördülésére
686   6,  5 |              Melinda! eltünt~        A szép idõ - te fúvasd síromon.~
687   6,  5 |       Mintegy magát elfelejtve, siet a holttest felé; de szemébe~        
688   6,  6 |          kevéssel előbb bejött, csak a szegletbe húzza magát.~KIRÁLY~        
689   6,  6 |              Éktelen~        Lakossa a pokolnak, mit gyötörsz?~
690   6,  6 |             egy betakart halottat~és a szín hátulja közepén leteszik.)~
691   6,  6 |      leteszik.)~BÁNK (visszarezzen s a parasztokat mint esmereteseket
692   6,  6 |            reszketõ kézzel vonván le a szemfödelet - nem hisz a
693   6,  6 |             a szemfödelet - nem hisz a szemeinek~        és elcsukló
694   6,  6 |         TIBORC~                „Hogy a határon várja õket~        
695   6,  6 |           sebhetõ~        Valál! Hol a könny, amely ennyi kárt~        
696   6,  6 |       Gyermek! te is sírsz? - könnyû a te könnyed,~        Mint
697   6,  6 |              Hasadj ki szív - (Fejét a földhöz nyomva görgeti.)~
698   6,  6 |                     Melinda! nincsen a~        Testvéreid számára
699   6,  6 |                   Melled hideg, mint a márvány, - nem éleszt~        
700   6,  6 |                      Kellett kifutni a hazánkból? ezt~        Még
701   6,  6 |                    Még hátra hagyták a mohádik!?~        Miért
702   6,  6 |            Beléd fiam gödrébe, hisz’ a keservek~        Is édesebbek
703   6,  6 |                  Is édesebbek otthon a hazában!~KIRÁLY~        
704   6,  6 |                      Itt - itt - itt a világ.~        A könnyek
705   6,  6 |           itt - itt a világ.~        A könnyek eltakarják azt elõlem.~        
706   6,  6 |            azt elõlem.~        Nincs a teremtésben vesztes, csak
707   6,  6 |               Szabad folyáson úszhat a dühe:~        Hallgatni
708   6,  6 |              oly~        Esetek, hol a kegyelem irtóztatóbb.~BÁNK~        
709   6,  6 |             Megáll~        Egy szóra a természetnek folyása.~        
710   6,  6 |     fellobban, midõn~        Izidóra a lépcsõkön félig lejött,
711   6,  6 |           lejött, mintegy könyörögve a királyfiakkal.)~        
712   6,  6 |            ki fogják~        Zavarni a mennyekbõl, ha megölöd~        
713   6,  6 |        csüggedést! - Király,~        A büntetés már ennek irgalom.~
714   6,  6 |            figyelmez).~        Nincs a teremtésben vesztes csak
715   6,  6 |                Jól értelek; kivetted a kezembõl~        Pálcámat; -
716   6,  6 |                Elõbb esett el méltán a királyné!~IZIDÓRA (a lépcsõn
717   6,  6 |          méltán a királyné!~IZIDÓRA (a lépcsõn hagyja a királyfiakat
718   6,  6 |            IZIDÓRA (a lépcsõn hagyja a királyfiakat s Gertrúdisra
719   6,  6 |           borul).~        Gertrudis! a gyilkos szabad!~MIKHÁL~                        
720   6,  6 |          követi s~        kardjaikat a király elõtt lerakják).~
721   6,  6 |                      Fel akar sietni a holthoz; de eleibe akadván
722   6,  6 |           holthoz; de eleibe akadván a lépcsõkön~        álló gyermekei,