Skakasz,  Jelenet

  1   1     |      Szívének, aki eddig sem tudá azt,~        Hogy mit tegyen
  2   1     |            Tartom szegezve rajta, azt sohajtván:~        „Miért
  3   1     |               Innét az ördög ássa azt ki, hogy~        Szeret.~
  4   2,  1 |         gondolám már s elvégeztem azt,~        Hogy minden országból
  5   2,  1 |           hogy öljem~        Meg, azt parancsolá” -~MIKHÁL~                        
  6   2,  1 |        vészi és~        Nem tudja azt, hogy én tudom, miért sír?~
  7   2,  1 |       hárfa zengenek:~        Ott azt hiszik, hogy õk örvendenek -~        
  8   2,  2 |                 Ki mondta~        Azt? Én s meráni?! Hát mikor
  9   2,  3 |           legényt titokban. Lássa azt,~        Hogy itt mik esnek.~
 10   2,  4 |            és minden környülállás~azt árulja el, hogy mindenkor
 11   2,  4 |           óh nagyúr!~        Mert azt kivánni, hogy megsúgjanak~        
 12   2,  7 |        haszon - s miért ne húzzam azt?~        Hisz’ aminek meg
 13   2,  8 |                             Érted azt~        Is megteszem. -
 14   2,  8 |           csak~        Beszélhet, azt beszéli, hogy:~        Az
 15   2,  9 |       lecsüggõ keze után hajol, s azt~        hosszasan homlokához
 16   2,  11|           kegyes valál s átláttad azt,~        Hogy a bojóthi
 17   2,  12|   GERTRUDIS~                      Azt kérded, biborunk~        
 18   2,  12|           Mondasz? s te tudhatnád azt tenni? úgy~        Lelkemre
 19   2,  12|     sebesen elragad,~        Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös~        
 20   2,  12|       Országaimból - és mégis, ha azt~        Megérni kellene,
 21   2,  14|          megént,~        És érzem azt, hogy élek. A homály~        
 22   3,  1 |         hiszen, meg kellett volna azt~        Gondolni, hogy csak
 23   3,  1 |                Midõn hiszik, hogy azt nem tudja senki.~SIMON~        
 24   3,  2 |          miért? te kérded~        Azt bán? szegény lélek, sajnálhatom~        
 25   3,  2 |         fel;~        De úgy, hogy azt õk észre sem vegyék -~        
 26   3,  2 |                  Vérén vegyék meg azt ismét?~BÉKÉTELENEK~                    
 27   3,  2 |   Magyarnak a kezébõl a kenyért s azt~        Megette a meráni
 28   3,  2 |     virágzanak,~        Mindaddig azt fogom kiáltani; üsd az~        
 29   3,  2 |       inkább~        Értünk: s mi azt mostan magunk javára~        
 30   3,  2 |         bûntetetlen~        Teszi azt, mit a közönséges zsivány~        
 31   3,  2 |              Vétkûl tulajdonítsuk azt neki,~        Hogy a felekzetét
 32   3,  2 |                  Is mindenik; sõt azt akarja, hogy~        Úgy
 33   3,  2 |            magyarok! soha~        Azt tenni nem fogom. Való, hogy
 34   3,  2 |     atyádnak a~        Sirjára, s azt mondád: „Igazad vala~        
 35   3,  3 |             Véletlen így tanultam azt ki, a-~        Mit szorgalommal
 36   3,  3 |             No - üljetek le hát - azt mondta, hogy~        Maradjatok. -~
 37   3,  3 |          istennék! ne gondoljátok azt,~        Hogy minden irtózik
 38   4,  1 |          meráni állat,~        És azt hihetné: őtet illeti.~        (
 39   4,  1 |  becsûletem?~MELINDA~        Nem, azt ne mondja az udvar, mert
 40   4,  1 |     irgalom~        Által susogja azt a jó reménység~        Lelkembe:
 41   4,  2 |    Ereimben? és - nagyúr, ki adta azt a~        Hatalmat, engemet
 42   4,  3 |       kezdtem el~        Próbálni azt a mesterséget; oh~        
 43   4,  3 |       látja isten, hogy nem értem azt.~        Lenn a királyi
 44   4,  3 |         abban.~        És sokszor azt vettem csak észre, hogy~        
 45   4,  3 |           Nyelvem kiöltém, mintha azt akarnám~        Felnyalni,
 46   4,  3 |      mentem, és~        Mivelhogy azt meg tudtam mondani:~        
 47   4,  3 |         titokba, mindenik~        Azt hitte, hogy Bánk bánhoz
 48   4,  3 |           No, édes istenem! Ismét azt hiszem, hogy~        Velem
 49   4,  3 |             A jó merániak~        Azt háború nélkül is megteszik;
 50   4,  3 |        kivántatik, holott~        Azt a merániak magok lehúzták~        
 51   4,  3 |                   Meránit, olykor azt hinné az ember,~        
 52   4,  3 |          jó királyunk megláthassa azt. - -~BÁNK~        Te Isten!~
 53   4,  3 |        Uram-~        Isten! hisz’ azt karom, hogy vesszek el.~        
 54   4,  4 |       Kürtjének, és azért kivánom azt~        Használni addig,
 55   4,  5 |            OTTÓ~        Te kérded azt, tanácsadó? te?~BIBERACH~                                          
 56   4,  5 |                 Volt annyi lelked azt követni, herceg?~OTTÓ~        
 57   4,  5 |        szerencséd váltni, hidd el azt~        Nem tartanám méltónak
 58   4,  5 |       Mióta csak megszûntem hinni azt,~        Hogy a tanítómnak
 59   4,  5 |         Jó hercegem, mintsem hogy azt reméld,~        Egy Bíberachot
 60   4,  5 |         Kétféleképpen adtam mégis azt,~        És rajtad állt
 61   4,  5 |     Melyet magad véstél magadnak. Azt~        Csak meg fogod nekem
 62   5,  2 |    nyújtja.)~IZIDÓRA (megcsókolja azt).~        Köszönöm. Igaz,
 63   5,  2 |                                   Azt.~GERTRUDIS~        Állj
 64   5,  2 |         anyja leszek a tiednek! - azt~        Mondád te akkor
 65   5,  3 |           Szentté teremteni, hogy azt egy egész~        Ország
 66   5,  4 |         utánam - szegény!~        Azt vélte tán, hogy nála nélkül
 67   5,  4 |                    Átkozza férjem azt az esküvést,~        Mely
 68   5,  4 |          a bojóthi Melinda szülte azt -~GERTRUDIS (csenget).~        
 69   5,  4 |        nem tudá~        Meg tõlem azt. Ha benned emberi~        
 70   5,  5 |     MIKHÁL~                  Hogy azt még kérdezed! - Kezem~        
 71   5,  5 |          vissza híveidnek~        Azt, mit elraboltál -~GERTRUDIS~                      
 72   5,  5 | eltenyészett.~        minden csak azt kiáltá: „A mohádik! - -~        
 73   5,  5 |                 Fájdalmamat! s én azt mostan neki~        Háláadatlansággal... -~
 74   5,  5 |                     Hát ki mondta azt? - - -~        Szegény öcsém!
 75   5,  6 |                  Itt van Melinda, azt mondá Tiborc?~GERTRUDIS (
 76   5,  6 |                Nagyúr! add vissza azt~        Anyjának -~BÁNK~                
 77   5,  6 |        ablakon.)~        Látjátok azt az õsz embert?~GERTRUDIS~                        
 78   5,  6 |         pálcát,~        Mivelhogy azt becsébe nyomorúltnak~        
 79   5,  7 |                        Nem. Avagy azt~        Hiszed, hogy nem
 80   5,  7 |       angyala~        Mormogta rá azt áment.~GERTRUDIS~                        
 81   5,  7 |                            Ember! azt~        Mondom, ne törj
 82   5,  7 |         Egy szájjal, egy lélekkel azt kiáltá~        Minden magyar
 83   5,  7 |      mindenét; való,~        Hogy azt is a dicsõ udvornikid~        
 84   5,  7 |     mintsem reménylheték!~        Azt, büszke lélek, fel nem érted
 85   5,  7 |  gyermekét,~        Mintsem, hogy azt csak tõle elvegyék is.~GERTRUDIS~        
 86   5,  7 |    parancsolod.~        Nem látod azt, hogy többnyire a saját~        
 87   5,  7 |       találna lenni!~BÁNK~        Azt képzeléd, hogy isten vagy,
 88   5,  7 |               Viseletet - add meg azt, leventa, egy~        Asszony
 89   5,  7 |            Gonosz hazug! ki tette azt? -~        Légy átkozott
 90   6,  1 |         halottnézéstõl. A király, azt~        Mondják, hogy a
 91   6,  1 |                              Csak azt~        Tudnám, ki volt
 92   6,  1 |                         Ki mondta azt? - Nem úgy van.~        
 93   6,  1 |          király~        Nem látja azt meg a könnyek miatt. -~        
 94   6,  2 |            SOLOM~        Királyom azt parancsolá: siessek~        
 95   6,  2 |           levelet, de halkan adja azt egy zászlósúrnak.)~ELSÕ
 96   6,  3 |                   Kétségbe lévén, azt irigyelétek,~SIMON~        
 97   6,  3 |                     Meg tette még azt is Petur; de egy~        
 98   6,  3 |                  Tett bérbe. Ottó azt erõszakosan~        Ragadta
 99   6,  4 |        nyúgalmam, fiam. -~        Azt gondolám, hogy mindenem:
100   6,  4 |            hogyan felejthetném el azt? (Öleli.)~KIRÁLY (magában
101   6,  4 |        ott~        Nem törheté ki azt a támaszot,~        Melyhez
102   6,  5 |         BÁNK~                Vagy azt hiszed, hogy az engedi,~        
103   6,  5 |                              Nézd azt! amott~        Hurcoltatik
104   6,  5 |               Háznépe lófarkon. S azt kurjogatják,~        Hogy:
105   6,  5 |          eleibe néz).~        Még azt akarják, hogy kivessem itt~        
106   6,  5 |    Tépjétek el csak mind mellõlem azt,~        Amelyhez a sors
107   6,  5 |          koldussá tevém -~        Azt hittem: a jobbágynak csak
108   6,  5 |                Házamban holt meg, azt vallotta. Õ~        Hörgése
109   6,  6 |        ezt?~TIBORC~               Azt kiabálták azok,~        
110   6,  6 |          egy~        Kissé - csak azt mondá: Bánkomhoz, és~        
111   6,  6 |              A könnyek eltakarják azt elõlem.~        Nincs a
112   6,  6 |        hajtja meg magát. Mindenik azt követi s~        kardjaikat