| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Katona József Bánk bán IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Skakasz, Jelenet
501 3, 2 | engemet csak nem fog lépre csalni -~ Jól tudta õ azon 502 2, 8 | Leselkedõ! ezért~ Csaltad tehát ki titkomat -?~BIBERACH~ 503 5, 7 | minden kitelhetõ~ Csapást kiállt, akkor törik kerékbe;~ 504 2, 10| õket, tenyerét szemeire csapja.)~ Oh véghetetlen, 505 3, 1 | kardot rántanak s az asztalra csapják).~ Sokáig éljen a 506 4, 3 | Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az~ Utcán elõnkbe 507 6, 6 | hogy egy mennydörgés nem csapott~ Beléd fiam gödrébe, 508 3, 1 | bolondok,~ Kik vétkekért csapra ütik véreket -~BÉKÉTELENEK ( 509 3, 3 | El, a királyhoz - a császárhoz, - a~ Pápához elmegyek 510 4, 5 | OTTÓ~ Csúfolsz, csavargó?~BIBERACH (szepegve).~ 511 6, 6 | egy zivatar le nem~ Csavarja szemfedelét képérõl! Éktelen~ 512 3, 2 | Gyász-asztalához, ahhoz nem csekélyebb~ Mint bánki sértõdés 513 5, 7 | Egész minémûségében, csekélység~ Legyen tulajdon 514 3, 2 | neki,~ Hogy ezen csekélységgel elégedne meg;~ Ha 515 5, 6 | mit oly istentelen~ Cselekedtetek vélem. Nem volt italtok~ 516 4, 1 | visszajön.)~ Hát nem cselekszed?~MELINDA (térdein eleibe 517 3, 2 | Törvény s szokás szerént cselekszetek, nem~ Csak én, hanem 518 6, 1 | emeleten állván,~egy ideig csendes magaalávetésével a sorsnak, 519 5, 5 | ismét~ visszaveti. Csendesebben).~ 520 3, 1 | rázza.)~PETUR~ Csak csendesedj! neked semmit se kell~ 521 3, 2 | szemökrõl).~ Igaz.~BÁNK (csendességgel).~ Az õseink becsülettel 522 5, 4 | szülte azt -~GERTRUDIS (csenget).~ Udvornik! A nagyúr! -~ 523 5, 7 | is vagyok -~GERTRUDIS (a csengetyûhöz akar nyúlni).~BÁNK (elkapja 524 2, 6 | Mindentudásod égi cseppjeit!~ Nekem - nekem, 525 2, 2 | használ itten a fog-~ Csikorgatás?~ (Fõbe üti magát.)~ 526 3, 3 | Dicsõ fény-~ Csillag! (Hirtelen gúnyolva.)~ 527 4, 1 | Lebeg, veszejtve minden csillagot.~MELINDA~ Atya-átok 528 2, 9 | szerelmes érzés~ Csillámla kedves könnyeidben -~MELINDA~ 529 5, 9 | kívül).~ Ti csillapítsátok!~OTTÓ (kiáltva).~ 530 5, 6 | hizelkedés, csupán~ Csak csillogó fények; s hogy mégis az~ 531 3, 1 | No mit? - csináljatok~ Mit tetszik, és 532 4, 3 | Vadászni berkeket csinálnak, a-~ Hová nekünk 533 2, 8 | után.)~ Kár ilyen csinos fõért, hogy a~ Velõ 534 2, 3 | No csak ne oly~ Csodálkozást! - Utána küldtem egy jó~ 535 6, 5 | Földekrõl országodba csõditél,~ Mint pártosok feje 536 2, 12| Melinda bírására csörgedez.~ Itt áll ím a gyûlöltetett; 537 3, 3 | nem tudod,~ Hogy csóka csóka-társának szemét~ 538 3, 3 | tudod,~ Hogy csóka csóka-társának szemét~ Ki nem kaparja? 539 5, 4 | GERTRUDIS (kezét nyújtja a csókolásra).~MELINDA (nem fogadja el).~ 540 5, 4 | Nem csókolom - nem is csókolhatom~ Azon kezet, mely 541 2, 10| napvilágot,~ Mert képedet csókolná tõlem el.~ Eszelõs 542 5, 4 | Melinda!~MELINDA~ Nem csókolom - nem is csókolhatom~ 543 6, 5 | ménkõcsomó;~ S mégis kezét csókoltam volna a~ Gyilkosnak, 544 4, 1 | Pokolbeli~ Tûz ége csontjaimban s a királyné~ Aludni 545 2, 2 | kipusztul;~ Vagy csontjaimmal a meráni gyermekek~ 546 4, 3 | magok lehúzták~ Már csontjainkról; így tehát ezek~ 547 2, 14| Szegény paraszt elfáradt csontjait:~ Nem vélik õk a 548 3, 1 | szülõi nem~ Tevék le csontjokat, - ki gyermeki~ Játékainkban 549 5, 9 | Hogy a meráni csontokat siratva~ A földbõl 550 3, 3 | asszony, akkor~ Még csontomon is elviszem Melindát,~ 551 2, 5 | setétben~ Ólálkodó csoport között! - Titoknak~ 552 4, 3 | Átkozott!~TIBORC~ Õ csorda számra tartja gyûlevész~ 553 4, 3 | s mi egy~ Rossz csõszt alig tudunk heten fogadni.~ 554 6, 6 | Nézd, uram, e csüggedést! - Király,~ A büntetés 555 5, 7 | kívánd kirágni! El-~ Csúfíttatott árnyékom mindenütt~ 556 4, 5 | követni, herceg?~OTTÓ~ Csúfolsz, csavargó?~BIBERACH (szepegve).~ 557 2, 4 | tudod, sõt~ Látod, (csúfosan kimutat) hogy egy jól megteríttetett~ 558 2, 1 | De már ez csúnya tréfa.~SIMON~ Hallgass 559 4, 1 | MELINDA (térdein eleibe csúszik).~ Ölj 560 5, 2 | E büszkeségem megmaradt darabját~ Engedd hazámba visszavinni 561 3, 2 | Igen - de Ráskai Demeter, pohárnok -?~PETUR (megütközik 562 2, 13| mutass elõtte ki-~ Derûlt tekéntetet - kérj engedelmet -~ 563 2, 7 | No csendesen! - Dicsérd csupán~ Múltával 564 3, 2 | asszonyodnak, és~ Jóságodat dicsérni hallván, úgy veszed~ 565 2, 7 | kirugdalódzót~ Is még dicsõségesnek esmerik,~ Ha benne 566 3, 2 | mihelyst fejét~ A korona díszesiti, mindegy az,~ Mert 567 6, 4 | megútált nép szeméttel~ Dobála. Ezt Gertrudisod tevé,~ 568 4, 3 | és nekünk~ Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az~ 569 3, 2 | Kálmánnak, a fiának, hogy dobot,~ Vagy egy kicsiny 570 3, 1 | tudom.~PETUR (egy szegletbe dobván a nála levõ paizst).~ 571 2, 6 | Meg-~ Döbbenni? ezt elõttem egykor úgy~ 572 2, 6 | szorongatást okozni,~ S döbbentni szívemet kívánta - (Megijed.)~ 573 5, 5 | A nagyúr.~GERTRUDIS (döbög).~ 574 5, 6 | ki, kérlek! nézd, hogyan döcög!~ Csak egy tekéntetet! 575 4, 6 | ez?~BIBERACH~ Ottó döfött le - hátul - óh segíts -~ 576 3, 1 | nyakunkra~ Ne hágjon a dölyfös Meránia?~ (Mind bámulva 577 4, 3 | sajtolásaikkal~ A sírba döntenek -~BÁNK~ 578 5, 2 | útazó~ Az égnek elsõ dördülésekor.~ Mindent kivallottam: 579 3, 1 | Éjjelre.~SIMON (homlokát dörgölve).~ 580 6, 5 | kezembe~ Tettél le. Itt dörgött markomban egy~ Ország 581 3, 3 | anélkül, hogy megmozdulnának, dörmögik).~ Jó éjtszakát!~ 582 2, 3 | BÉKÉTELENEK (felugrálva, dörömbölve viszonozzák).~ 583 3, 3 | nagyúr,~ Bármint dörömbözött szerelme-féltõ~ Nagy 584 2, 3 | Hogyha nem dohos.~MIKHÁL~ Csak a dologra 585 4, 2 | Hogy félben hagyni dolgát kénytelen volt.~~ 586 4, 5 | dühös~ Lett, midõn a dolgot felfedeztem -~OTTÓ (kardot 587 3, 1 | Hogy majd helyettünk fog dolgozni a sors? -~ Hát nem 588 4, 3 | szülessen, éljen.~ Dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és -~ 589 5, 5 | kívántak bánni a~ Dologgal és - Melinda volt eszemben -~ 590 3, 3 | Õk szépen is fogának a dologhoz,~ Úgymint: „Nagyúr - 591 2, 3 | dohos.~MIKHÁL~ Csak a dologra mostan.~PETUR~ 592 3, 3 | lopta: a királyné~ Dombérozó mulatságában.~BÁNK, MIKHÁL, 593 Sza | becsûletével~Rogy le két ház drága~Földi boldogsága. -~Isten 594 3, 3 | bujának, akinél még~ Drágább s becsesb elõttem a kutyám. ( 595 2, 9 | És mégis - esküszöm - drágák ezek~ Elõttem és 596 3, 2 | idõvel a leg-~ Több drágaságokkal fogom tetézni,” -~ 597 6, 6 | Szabad folyáson úszhat a dühe:~ Hallgatni kell 598 5, 7 | okádó vérem éktelen~ Dühében. Itt elõszobádba láttam~ 599 5, 7 | büszkeségének legnagyobb dühével felugrik).~ 600 5, 9 | Kövessetek!~SOLOM (dühösen utána fut, kiáltván a katonáknak).~ 601 2, 4 | mindenkor nagyobb indulat dühösködik belõlrõl.~Petur meglátván 602 5, 7 | fattyú!~ Hogy e dühösség, mely a testemet~ 603 6, 5 | mi vitt ide?~UDVORNIKOK (dümmögik).~ Bánk!~BÁNK~ 604 2, 14| Vakok, hogy e fülek dugúlva nem~ Valának! - Egy 605 5, 2 | ajtajához, amidõn~ Egy durva lábdobogás riaszta fel.~ 606 5, 7 | kevertél - becsület-~ É ez?~BÁNK~ 607 2, 7 | Biberach!~ Mi lesz hát ebbõl? hisz’ egyszer így,~ 608 3, 1 | öreg! mi lett belõled? - ébredj!~ (Magát mellénél 609 4, 4 | hisz’ egyszer akkor~ Ébredni kell. (Vezetvén kifelé.) 610 3, 3 | Megérdemeljem; mert ebûl leszek.~ Ládd bán, 611 3, 2 | bán-névvel cifrázta fel.~ Eckbert, az öccse, alig törölte 612 3, 2 | bilincsed~ Jajgatva s edd magadnak a halált!~ 613 5, 5 | Kunrád, a nagyúrnak édesapja.~ Alig tudták Simont 614 6, 6 | hisz’ a keservek~ Is édesebbek otthon a hazában!~KIRÁLY~ 615 6, 4 | könnyeket~ Ki, melyek oly édessen törlik a~ Fájdalmamat 616 6, 2 | most a kardokat~ Edzik. Nagyasszonyom! vegyen Kegyelmed~ 617 4, 3 | Ültettek - ez már égbe kiált.~BÁNK~ 618 4, 1 | név. Pokolbeli~ Tûz ége csontjaimban s a királyné~ 619 4, 2 | Hogy Bendeleiben Egenolf vére foly~ Ereimben? 620 2, 7 | Kereszt - arany lánc, mind egérfogók~ Az asszonyokra nézve.~ 621 5, 6 | Bánk jöjj hamar! csak egy-~ két nyíllövésnyi - 622 4, 3 | tagocska bennek~ Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk~ 623 6, 2 | el ott,~ Ahol csak egy-két könnyet tudhatunk~ 624 4, 1 | Ottó, s Melinda, egyaránt örültek! -~MELINDA (térdeit 625 5, 7 | emberek vele~ Óhajtnak egybeköttetésbe lenni;~ Gazdag s 626 4, 3 | mutassa~ Magát, de egyben mégis mocskos az.~TIBORC~ 627 6, 1 | De sérelem nélkül mégis. Egyéb-~ Iránt, barátim, 628 5, 7 | BÁNK (merõen áll, reszketve egyenesíti ki ujjait - a tõr kiesik~ 629 1 | kivánt jövendõnk~ Egyetlen egy kezesse - az, de az! -~ 630 5, 5 | pajzsunkon a~ Taréjos egyfejû sast esmeré~ Régtõl 631 3, 3 | Egész hatalmát; s így hogy egyikének,~ Vagy másikának 632 5, 7 | Minden magyar hozzám: „Ez egynehány~ Keserves esztendõ 633 2, 1 | kedvvel nyújtja poharát egynek az összeütésre).~ 634 3, 3 | Melinda -~MIKHÁL, SIMON, BÁNK (egyszerre).~ Melinda, húgom? 635 3, 2 | Se lássa többé, - egyszersmind szeretni~ Is, ölni 636 6, 5 | Vigyétek el fiával együvé!~MIKHÁL~ Fiát is? 637 2, 7 | Szív-büszkeségeinek hízelkedik,~ Egyúttal az már tetszik is nekik.~ 638 4, 3 | befogni,~ Ha veszni éhen nem kivánkozunk.~ 639 4, 3 | Hiszen beteg feleségem és öt éhes~ Porontyaimnál szívem 640 6, 6 | Uram! beteg feleségem s éhezõ~ Öt gyermekim kínos 641 4, 3 | éljen.~ Dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és -~ 642 2, 6 | jönnek - csak el! -~ Éhezzetek szegény férgek: nem ért~ 643 5, 5 | Napok! ti édes éjtszakák! - Ehol~ Jövének egyszer 644 5, 7 | italod - gyötörjön~ Éhséged annyira, hogy a sírból a~ 645 3, 2 | Hozzám jövél szökésed éjjelén,~ Még egyszer elmentünk 646 5, 7 | Te mint egy éjjeli~ Tolvaj jövél foglalatosságaidból~ 647 3, 3 | visszalép).~ No lassan! ejnye milliom! biz úgy~ 648 5, 5 | jaj! az eszem~ Mint éjtszakáim, felzavarva van~ 649 5, 3 | Éltünknek álmatlan sok éjtszakáit.~ (Az udvornikhoz.)~ 650 5, 5 | szép~ Napok! ti édes éjtszakák! - Ehol~ Jövének 651 3, 1 | Oh nyughatatlan éjtszakám! Simon,~ Petur - 652 4, 3 | kigázolás.~TIBORC~ Ma éjtszakán elõször kezdtem el~ 653 1 | Oly nyughatatlan szívvel éjtszakáztam!~ Oh Biberach, enyim 654 2, 12| fekvõ~ Szép virtus ékesíttetik! Ki ekkor~ Is még 655 4, 5 | legyen. (Menni akar.)~OTTÓ (eláll szeme, szája).~ 656 3, 3 | Az útakat jól tudjuk elállani;~ Vesztõhelyet se 657 6, 5 | bosszut szomjúhozásának elaludt reményével a testre hanyatlik).~ 658 2, 6 | BÁNK~ Elárultattam?~TIBORC~ 659 4, 5 | menj! várj! várj!~BIBERACH (elballagva).~ 660 5, 7 | adakozónak -~GERTRUDIS (elbámulván).~ 661 5, 5 | megdöbben).~ Úgy - elbeszélem, mért õszült meg így:~ 662 2, 9 | jõvén, szenvedésemet~ Elbeszéltem, oly szerelmes érzés~ 663 5, 7 | becsületem~ Melinda elbúcsúzásával el-~ Búcsúza; Mikhál 664 4, 1 | hiszen~ Szép könnyid elbúsíthatnák az ég~ Lakosait, 665 5, 7 | mindenfelé csak az~ Elbúsulást találtam. Udvarod’~ 666 3, 2 | BÁNK~ És így hazátok elbúsultjait~ Játszani akarjátok 667 2, 8 | beszéllenek;~ És még egy elcsábíthatóan beszélõ~ Szajkói 668 6, 5 | közelebb-közelebb. - Álmélkodás.)~BÁNK (elcsuklik a karja, reátámaszkodik 669 6, 6 | hisz a szemeinek~ és elcsukló inain erõsen akar megállani).~ 670 5, 5 | testi-lelki meg-~ Elégedést, fazékok mellõl a~ 671 3, 2 | Hogy ezen csekélységgel elégedne meg;~ Ha Isten éltet, 672 4, 3 | mert~ Hisz’ a zsidók eleget fizetnek; a-~ Kiket 673 6, 6 | összerontatott igazság;~ De én elégtételt veszek. - Vigyétek.~ ( 674 3, 2 | Bánkhoz állanak).~PETUR (eleikbe futván).~ Az Istennek 675 6 | másik szálára vezet, mely eleintén földig érõ fekete kárpittal~ 676 2, 13| és az ellenkezõ oldalnak elejére kivezetvén ezt súgja):~ 677 2, 14| elsiet Ottó után.~BÁNK BÁN (eléjön a rejtek-ajtóból meztelen 678 5, 9 | esenkedéstek.~ (A Bánk által elejtett tõrt felkapja, s magába 679 2, 14| És érzem azt, hogy élek. A homály~ Eloszla - 680 2, 8 | Az ördögökkel is elenyelgenének,~ Ha nincsenek körülöttök 681 4, 1 | Igy férfi nem vagyok. (Elereszti.) Még sem hiszek.~ 682 6, 2 | sorsoddal királyom!~ Elérte bosszúálló fegyvered~ 683 5, 5 | de~ Kik már azóta elérték volna a~ Célt, várakoznak 684 3, 2 | Királyom!~BÁNK (elérzékenyedve felemeli).~ Petur, 685 6, 6 | hideg, mint a márvány, - nem éleszt~ Többé fel egy jajszó 686 6, 6 | is csak egy~ Volt életed, te is hogy sebhetõ~ 687 3, 2 | a vérekbe és~ Az életekbe forró ösztönöm~ Markolni 688 5, 2 | annak, akinek~ Az életem s lelkem felébredését~ 689 4, 5 | hogy pedig~ Még életemben szentté lenni kedvem~ 690 4, 5 | hogy~ Végére járjon életemnek? Úgy,~ Úgy! ölni 691 5, 5 | békességet és~ Az életen való gyönyörködést -~ 692 3, 1 | Magyar szabadság hosszú életére!?~ Úgy, Úgy! hiszen, 693 6, 5 | Itthagyja nektek, csak az egy életért~ Rimánkodik.~KIRÁLY~ 694 3, 2 | zsivány~ Talán fizetne életével is?! -~ Vétkûl tulajdonítsuk 695 1 | önkirálynénk,~ Szép életünk világa, valódi jó,~ 696 5, 7 | hasonló~ Történet életünknek azon szokott~ És 697 2, 14| Szegény paraszt elfáradt csontjait:~ Nem vélik 698 5, 5 | ah! midõn~ Melinda elfáradván, jajgatott~ A test 699 5, 6 | Itt van.~BÁNK (elfásulva).~ Melinda!~ 700 6, 5 | hanyatlik).~ Oh!~KIRÁLY (elfedett ábrázattal az asztalra borul 701 2, 8 | IZIDÓRA (szemeit tenyerével elfedi).~ Jaj a szemeknek, 702 5, 5 | MIKHÁL~ Ni, szinte elfelejtem - Istenem!~ A húgom, 703 5, 3 | világokon! Csak ez~ Is elfelejtetheti velünk rövid~ Éltünknek 704 4, 3 | BÁNK~ Ha! - ezt hogy elfelejthetém - istenem!~TIBORC~ 705 2, 7 | amidõn~ Az állapotját elfelejti az~ Ember, nevetségesebb, 706 4, 2 | Kiállhatatlan!... Elfelejtkezél~ Rólam, gyalázóm? 707 6, 5 | Mintegy magát elfelejtve, siet a holttest felé; de 708 5, 5 | Tüstént Simon~ Bán elfogattasson.~ (Udvornik, beszólítván 709 6, 3 | Miért~ Vagy elfogatva? -~SIMON~ 710 6, 3 | És e vitéz ifjú ott elfogott - -~KIRÁLY~ Háláadatlanok! 711 5, 2 | mellett~ Az álom elfogván, feküdni mentél -~ 712 5, 2 | kezét nyújtja, anélkül, hogy elfordítaná egy helyrõl szemeit).~IZIDÓRA~ 713 5, 8 | Gertrudis!~GERTRUDIS (elfordított ábrázatát a földhöz nyomja).~ 714 5, 5 | szeret.~ És mégis elfut -~GERTRUDIS~ 715 6, 2 | Elfutott;~ De nem tudom hová. 716 3, 3 | merõen nézi mindnyájokat, kik elgondolkodtak).~ No - üljetek le 717 4, 5 | kardot rántott Ottóra; de elgyengülve~ botlik azon keresztül 718 3, 2 | Hogy a Kalandosok már elhagyatnak.~ Azonban képzelhedd 719 3, 3 | elviszem Melindát,~ Hogy elhagyattatott helyen legyen~ Inkább 720 4, 5 | Engemet akarsz~ Elhagyni? - rémítõn fogok fizetni~ 721 2, 1 | Minõ öröm lesz ez? Már elhagyom~ Endrének udvarát, 722 2, 12| s az erõtlen ész~ Elhallgat: ekkor már az észbe bízni~ 723 5, 6 | BÁNK~ Ott, ott. Az elhanyatló nap nem ád~ Oly tiszteletre 724 5, 2 | Melinda felsikoltva elhanyatlott -~ Én fagyva álltam, 725 6, 1 | ezalatt gyermekeit magától elhárítván, azok Izidórához~visszamentek, 726 4, 3 | ismérni kell~ Az élhetetlenek sorsát, minek-~ Elõtte 727 5, 4 | Köszönném, hogyha elhihetném.~ Nincs, aki szánjon - 728 2, 7 | Az ember, aki abban elhitetné~ Magát, hogy õ közikbe 729 6, 5 | nyögé utolszór az~ Elhunyt szerencsétlen, hallotta 730 5, 6 | Meghajtván magát, elindulnak.)~GERTRUDIS (Bánkhoz).~ 731 5, 6 | Istenem!~BÁNK (eliszonyodva).~ Hiénaszívet vélni 732 4, 3 | TIBORC~ Idõm eljárt, jaj s panasz közt.~BÁNK~ 733 2, 1 | ezüstpohárt.)~ No, éljetek fenn ott, bojóthiak!~ 734 2, 6 | munkákra, hogy szemem~ Elkábulásakor, szívemben a benn-~ 735 5, 9 | magába akarja ütni.)~PETUR (elkapván tõle kiteként).~ 736 2, 1 | koldús személyt~ Elkergetett magától s becstelennek~ 737 5, 6 | vizet?!~GERTRUDIS (bosszús elkeseredéssel).~ Távozzatok!~BÁNK~ 738 2, 5 | hamarébb kisuhan.~BÁNK (elkiáltja magát).~ Melinda!? ( 739 6, 5 | Segítsd vitézedet,~ Elköltözött! -~BÁNK (merõen nézi).~ 740 5, 5 | szülõink,~ Kik már elõre elköltöztek! - A~ Hajam kitépve, 741 2, 12| könnyeit tekintvén -~GERTRUDIS (elkomorodik).~ 742 2, 8 | hibázik, a fejecske kong. (Elkullog.)~~ 743 3, 3 | ökleit).~ Gyalázat! Ellágyulhattam? - No Bánk,~ Hát 744 5, 7 | oktalanság.~ Minõ dicsõ ellenben becstelennek~ A sorsa, 745 3, 2 | való.~BÁNK~ És ennek ellenét kivánja még-~ Is 746 2, 13| megfogja Ottó kezét és az ellenkezõ oldalnak elejére kivezetvén 747 2, 4 | találtam; s itt ime~ Ellenkezõt találok, s nem tudom,~ 748 5, 5 | esmeré~ Régtõl sok ellenség. Már férfiak~ Valánk 749 2, 4 | hogy ha sok~ Irigye, ellensége van: pedig~ Mindenkor 750 6, 5 | el~ Az öszvebékült ellenségeket~ A békitõ vitéz - 751 4, 3 | lezúzzuk~ A jó barátot, ellenséget; és~ Aztán ha célra 752 2, 2 | Teremtve öszverontja ellenségidet.~ Nézzétek - itt 753 6, 4 | És szent igazság ellenséginek;~ Most mint közönséges 754 5, 5 | Az õrizet közt ellézeng.)~GERTRUDIS (merõen néz 755 4, 3 | Felnyalni, amit ott fenn ellocsoltak.~ Akkor lopózkodtál 756 3, 1 | A felette lévõ képet ellöki.)~ Egy olyan teremtés, 757 5, 1 | Már elmehetsz.~UDVORNIK (leteszi a könyvet 758 2, 8 | Megtanultam, emberi~ Elmém ezernyi baklövésivel.~IZIDÓRA~ 759 2, 10| kénytelen,~ Melyek talán elmémtõl fosztanak meg -!~ ( 760 4, 5 | által kerestet.~ Elmenjek-é? hová menjek?~BIBERACH~ 761 5, 4 | hogy nála nélkül is~ Elmenni tudnék lakodalomba. - Oh 762 2, 4 | Nem volt, midõn elmentél. Oh de hála,~ Hogy 763 3, 2 | éjjelén,~ Még egyszer elmentünk a cinterembe~ Együtt - 764 3, 1 | mégis - úgy lehet, hogy elmerül.~BÉKÉTELENEK (dörmögve).~ 765 5, 3 | De... -~GERTRUDIS (elmerülve).~ Uralkodás! Parancsolás! - 766 2, 13| bír magával, és végre az~elmosolyodó Biberachon akad meg kérdõ 767 3, 2 | király maga!~PETUR~ Ne élne vissza hát azzal s ne kapna~ 768 5, 7 | Polyák-~ Országot elnyered, s tán a magyart~ 769 3, 2 | kicsiny~ Vagyonoknak elnyeréséért, vagy inkább~ Értünk: 770 3, 2 | a vámot valóban~ Elnyerte Újfalun, mert szorgalommal~ 771 3, 2 | Panasszát~ Nem hallod elnyomattatott~ Hazádnak és nem 772 5, 7 | igéret~ A zendülést elnyomhatná; de az~ Erõszakos 773 5, 6 | az~ Örvendezõk is elnyúgodnak.~MELINDA (ki érzéketlenül 774 5, 6 | Tett - menj csak! a nap elnyugtával az~ Örvendezõk is 775 6, 6 | JELENET~Tiborc, ki kevéssel előbb bejött, csak a szegletbe 776 5, 7 | mégis a hit-~ Szegést elõbbvalónak gondolád -~ Neked 777 4, 3 | Bátorkodom magamat elölni, mert az~ Isten haragjától 778 5, 5 | futottam a halál~ Elõl, mivel Simon megölt fiamnak 779 2, 14| mely eltakarta~ Elõled a világot s emberi~ 780 6, 5 | Megölhetsz.~SOLOM (tisztelettel elõlép.)~ Tehát velem.~KIRÁLY~ 781 5, 5 | így:~ Itt van az elõljáró beszéd -~ (Áradó 782 2, 8 | megteszem. - De térj ki most elõlök!~ Egyetlenegy tanácsadásom 783 3, 3 | Titokban szokták ám eloltani.~BÁNK~ Német! te 784 3 | körülöttük állanak. Petur bán az elõlülõ; a feje felett, a falon 785 2, 6 | foglaló erõs~ Lánc, úgy elomla törhetetlen élted,~ 786 4, 3 | csaplárlegény az~ Utcán elõnkbe bukkanik, mivelhogy~ 787 5, 5 | Vigyétek!~MIKHÁL (néhányszor elõrevont hajfürtjeit nézvén: visszaveti).~ 788 2, 14| hogy élek. A homály~ Eloszla - megvirradt - felébredék.~ 789 2, 4 | Jõjj még az éjjel - itt ha eloszlanak -~ Házamhoz. A jelszónk 790 5, 7 | éktelen~ Dühében. Itt elõszobádba láttam~ Mikhált gyalázatán 791 4, 1 | Hazudsz!~MELINDA (előtte térdepel).~ 792 1 | ELŐVERSENGÉS~ (PROLÓGUS)~Ottó és Biberach~ 793 3, 3 | Pápához elmegyek s hogy elpiruljon,~ Lerántom e parázna 794 4, 3 | nékünk~ Kéményeinkrõl elpusztúlnak a~ Gólyák, mivel 795 6, 5 | Ne hagyd magadtól elrabolni.~ZÁSZLÓSÚR~ 796 5, 5 | híveidnek~ Azt, mit elraboltál -~GERTRUDIS~ 797 5, 9 | embert,~ Elõször elrabolván mindenét.~ (Kívül 798 2, 12| Szemébe, oly sebesen elragad,~ Hogy azt csak egy 799 2, 10| elvenné - a szelet, mert elragadná~ Tõlem lehelleted’ - 800 2, 7 | ördög, amidõn~ Az elragadni egy bûnöst törekszik.~OTTÓ~ 801 1 | hitesnek? Oh~ Te elragadtató szerelem te! a-~ 802 2, 7 | Germanciust, ki elrejté magát,~ Hogy majd 803 3, 2 | lehetne~ Egyik, nem elsõbb volna-e elõtte~ Még 804 2, 7 | adja által a leg-~ Elsõnek, aki értek többet ád.~OTTÓ~ 805 3, 2 | Kupának -~ De nékik is elsûlt-e?~SIMON~ 806 6, 3 | Mentette. - Majd Peturtól elszakadtam, -~ Mentemben egy 807 5, 9 | Magyar-~ Ország! (Elszalad.)~PETUR (kivágván magát 808 6, 5 | JELENET~BÁNK BÁN (egész elszánással belép).~ Hová? (meglátva 809 5, 6 | italtok~ Méreg, de elszárítá lelkemet. -~ Bánk, 810 2, 12| kontár vala~ Melinda elszédítésében - Ottó!~OTTÓ~ De 811 3, 3 | egész bolondulásig~ Elszédültél te. No de, szó ami szó,~ 812 2, 13| Ha ezt az álom elszólítja onnan~ Te vissza 813 2, 1 | Hét fiú.~MIKHÁL (elszomorodva leül).~ 814 5, 9 | Egy kis gödörbe elszorítani,~ Csak ottan is zúzhassa 815 3, 3 | Bánatosan lehajtja fejét s végre elszunnyad.)~SIMON (mellé ül).~ 816 6, 6 | Testét kimenteni. Még élt akkor egy~ Kissé - 817 6, 1 | Csak víz - (tenyerével eltakarja).~UDVORNIK (tartózkodva 818 6, 6 | világ.~ A könnyek eltakarják azt elõlem.~ Nincs 819 4, 3 | kevés hajával igyekszik eltakarni).~ Huszonhat esztendõ 820 2, 4 | hátramarad.~BÁNK (midõn mind eltakarodtak, elõre siet).~ Petur! 821 2, 14| Azon setét ködbõl, mely eltakarta~ Elõled a világot 822 5, 5 | Int az udvornikoknak, kik eltávoznak.)~ 823 2, 6 | úgy elomla törhetetlen élted,~ Hogy abból a gazoknak 824 5, 5 | Országodért: te reszkess éltedért.~GERTRUDIS~ Mit? 825 4, 5 | emberi~ Vakságból éltem; - elég az ostoba! -~ 826 5, 5 | GERTRUDIS~ Mit? éltemért? Tán nem vagyok királyné?~ 827 5, 5 | átkozódni, hogy~ Az éltemet kivánom õrzeni?~ 828 5, 5 | futott.~ Nem akarta eltemetni, mert soha~ Sem hitte, 829 6, 6 | Engedd meg illendõen eltemettetnem.~SOLOM mély tisztelettel 830 5, 5 | Földön megént egészen eltenyészett.~ minden csak azt 831 3, 2 | elégedne meg;~ Ha Isten éltet, még idõvel a leg-~ 832 6, 5 | el~ Irtóztatólag éltét s házanépét:~ Pedig 833 2, 8 | nem tudlak tovább~ Éltetni.~IZIDÓRA~ 834 6, 5 | Megy vissza egy eltévelyedettnek a~ Vezére kedves 835 6, 6 | Bánkomhoz, és~ Én eltökélém, hogy hozzá viszem,~ 836 3, 2 | magyar hazám? -~ Az éltöket s a nyúgodalmokat~ 837 5, 4 | szennytelen nyoszolyának eltörése~ Végett, királyházban 838 3, 2 | segít~ Ezen szabadság eltörlése - egy szót~ Se szólok: 839 6, 5 | bojóthi faj~ Átkozva - eltört végistápja is!~BÁNK~ 840 5, 3 | elfelejtetheti velünk rövid~ Éltünknek álmatlan sok éjtszakáit.~ ( 841 3, 3 | evez szerencsém,~ S elül, hahogy reája nem vigyázok.~ 842 2, 13| bizodalomért. Kikérsz~ Elútazásod végpillanatán~ Egy 843 5, 9 | Gertrudis engedj meg - hisz elûz Magyar-~ Ország! ( 844 5, 2 | Minden keserveinket~ Elûzi, és a sírban a sebek~ 845 3, 3 | becsûletes~ Tekintetemnél elvakúljon a~ Szentségtörõ. 846 5, 7 | tetõ mindjárt reám szakad. (Elváncorog.)~GERTRUDIS (fel akarna 847 4, 3 | egyszer~ Hazámba - élve látnád a panaszt~ 848 2, 1 | Is gondolám már s elvégeztem azt,~ Hogy minden 849 5, 7 | Mintsem, hogy azt csak tõle elvegyék is.~GERTRUDIS~ Itt 850 2, 5 | magát és alighogy Petur elvégzé beszédét - hamarébb kisuhan.~ 851 2, 10| szemed~ Szememtõl elvenné - a szelet, mert elragadná~ 852 2, 7 | Mért akarsz elvenni egy szerencsét,~ 853 4, 1 | Szánnák kigördüléseit. Elveszek, s én~ Igy férfi 854 5, 7 | hízelkedéssel,~ Hol elveszel.~GERTRUDIS~ 855 5, 2 | Szemem-~ Világa elveszett. - Hajnalban egy~ 856 2, 7 | kit szeret.~OTTÓ~ Elvesztem!~BIBERACH~ 857 5, 6 | megy egy király,~ Ki elvetette a királyi pálcát,~ 858 5, 5 | boldogtalan éjtszaka~ Elvette mindenünket - nemzetünket -~ 859 2, 13| maga~ Fog a királyné elvezetni hozzá,~ S a résztvevésig 860 5, 6 | nyíllövésnyi - jöjj hamar.~TIBORC (elvezetvén, az égre teként).~ 861 3, 3 | Még csontomon is elviszem Melindát,~ Hogy elhagyattatott 862 5, 2 | IZODÓRA~ Midõn elvivé~ Leányod, a követség - 863 1 | Vég nélkül édes Elysiumba, hol~ Önnön szerelmünk 864 5, 7 | bánnal és fiammal~ Elzáratott: ha még mi megmaradt,~ 865 5, 7 | mint a szegény~ Emberbarátink kárán tapsolók;~ 866 4, 5 | Hahogy te is szavadnak embere~ Lettél s beteljesítted 867 2, 2 | szó~ Hazud, s az emberekben nyargaló~ Tüdõ csak 868 5, 5 | beszélj,~ Mint ember emberhez.~MIKHÁL (feláll).~ 869 6, 6 | Addig talán az emberiség örülhet! (Ki akar.)~(Néhány 870 4, 3 | tán nem is~ Lehetne embernyúzóknak nevezni,~ Nyúzásra 871 1 | fölöstököm!~OTTÓ~ Embertelen! Most oktatásra nincs~ 872 6, 1 | Izidóra a királyfiakkal. Az emelet~lépcsõin körül az udvari 873 6, 6 | lépcsõvel lejjebb jön az emeletrõl).~TIBORC (tipeg topog, nyögdécsel).~ 874 3, 3 | PETUR (mérges kacajjal emeli fel ökleit).~ Gyalázat! 875 5, 7 | GERTRUDIS (fel akarna emelkedni).~ Meghalni - nem 876 6, 5 | Hah! kardot~ Emelt -~UDVORNIKOK~ 877 5, 8 | szorított süvegét az ég felé emelvén).~ Uram teremtõm! 878 5, 7 | mely a testemet~ Emészti, százezer mértékbe fussa~ 879 5, 7 | dicsõ udvornikid~ Emésztik el; de hangzik is az ország~ 880 4, 3 | Gólyák, mivel magunk emésztjük el~ A hulladékot 881 2, 13| Porokat ád által.)~ Emez pedig nénédnek altató.~ 882 2, 1 | hetet~ Neki, nyomban emlékébe jött az, amit~ Mondott. 883 2, 10| õ térdepel! - Bánk, Bánk emlékezek~ Szavadra -~OTTÓ ( 884 6, 5 | Király! Magyarság! Jól emlékezem,~ Hogy atyja vétke 885 2, 1 | De mégis, én-~ Velem csak fogsz 886 5, 6 | királyném. -~GERTRUDIS~ Én-é?~BÁNK~ Igen. -~ 887 2, 9 | OTTÓ~ Énbelõlem?~MELINDA~ 888 3, 2 | imádjuk - ámde egy~ Endrében - egy férfiú-királyt imádunk,~ 889 6, 5 | Magyarok! Második~ Endrét tehát lássátok vívni meg-~ 890 3, 2 | szemekkel,~ Mert tán fiuk Endrével ott veszett,~ Azért, 891 1 | hahogy Melinda hold:~ Endymion lehessek általa. - -~ 892 6, 5 | Melinda éneke.~BÁNK (fájdalommal)~ 893 6, 5 | harcolok!~ Szent vagy te énelõttem - Istenem,~ S hazám 894 3, 2 | Minõ szerencséért? hogy enged egy~ Asszony kevély 895 2, 13| Derûlt tekéntetet - kérj engedelmet -~ Mondd, hogy sokat 896 6, 5 | Minden javam tinektek engedém,~ Királyi székem 897 6, 5 | mint az atyja; oh,~ Engedjetek csak egy arasz helyet~ 898 2, 14| szavára a~ Reszketve engedõ chaos magából~ Kibocsátja. - 899 6, 2 | király lábaihoz).~ Engesztelõdjél sorsoddal királyom!~ 900 3, 3 | úgy~ Nekem estek, énhelyettem hogyha itt~ Más állna, 901 6, 6 | Valál! Hol a könny, amely ennyi kárt~ Fel tud olvasztani? 902 4, 5 | lehetne rántani - ha most ennyivel meg~ Tudnám szerencséd 903 6, 5 | ezt fuvassam, így~ Enyelge sokszor. Oh Melinda! eltünt~ 904 2, 10| minden gondolatjaim’~ Enyészni, és csak a Melinda édes~ 905 6, 6 | Õ boldog ember! enyhülést szerezhet;~ Szabad 906 6, 6 | esmérem - szeretnek,~ Enyimek! - Hogy ily nemes szívekkel 907 2, 6 | sem lehet hiszen szünetlen ép! (Reszketve.)~ Bánk! 908 6, 1 | koporsóban~fekszik. Mellette az epekedõ Izidóra a királyfiakkal. 909 2, 2 | mi több, maga~ Epét okádna itt a békességes~ 910 4, 3 | monostort, templomot~ Építenek, hol úgy sípolnak, úgy~ 911 3, 1 | És bõrötökre tán építeni~ Magamnak egy uralkodást 912 5, 7 | Hasznokra egy kalitkát építettek~ A büszkeségeden, 913 4, 3 | márványos házakat~ Épittet; és mi - csaknem megfagyunk~ 914 6, 2 | Hercegre mondta épp a halált.~KIRÁLY~ 915 4, 3 | gyûlevész~ Szolgáit! éppenséggel mintha minden~ Hajszála 916 4, 1 | gondolat! -~ Veled épül ismét csak fel, örök lenyugtom~ 917 4, 1 | meghatározás? - -~ Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat! -~ 918 3, 1 | oly mohón~ Kapátok érc-pohártokat, midõn~ Vagy három 919 3, 1 | Ha a dolog csak engem érdekelne,~ És bõrötökre tán 920 6, 1 | De ezt ugyan mégis nem érdemelte!~(Király, ki ezalatt gyermekeit 921 6, 6 | büntetésre nem~ Tart érdemesnek; - az angyal, mely jegyezte~ 922 2, 12| dolog,~ Ha Melinda érdemét temette volna~ El, 923 4, 5 | tudnátok adni, akkor~ Érdemlenétek meg az uralkodást.~ 924 5, 2 | egy asszonyi~ Szép érdemünkkel büszke leány, de az~ 925 4, 2 | Egenolf vére foly~ Ereimben? és - nagyúr, ki adta azt 926 2, 7 | ha a~ Természetét erején fellyûl feszíti.~OTTÓ~ 927 5, 6 | Szülõitõl maradt ereklye. A~ Lehelletem fogom 928 5, 9 | mint-~ Megannyi szent ereklyét légyetek~ Imádni 929 5, 5 | Félre! Félre! eresszetek!~ (Kiszalad. Az asszonyok 930 2, 13| Le akar egy székre ereszkedni, de mintha valami jobb jutott~ 931 4, 5 | kezét).~OTTÓ (gyengülve ereszti le kardját. Bíberach megy. 932 3, 2 | ládd, mint buzogsz~ Érette, mégis a szívét akarnád~ 933 6, 4 | testvéremet megölni.~SIMON~ Érettem ennyit -~MIKHÁL (elragadtatva).~ 934 1 | Ilyen szerelmet érezett az a~ Kigyócska. 935 2, 8 | Látják - jaj a szívnek, mely érezi! -~ Oh Bíberach, 936 6, 4 | hajad leszen, fogod~ Érezni, hogy minõ keserves annak~ 937 5, 2 | kacaj!~ Iszonyú erõt éreztem karjaimban~ És felszakasztám 938 4, 1 | Egy Tantalust az el nem érhetõ~ Végcél után csak 939 6, 2 | Elõre, mint gyõzedelmes érkezése hír-~ Mondója. Tûzben 940 5, 5 | Szép~ Volt, mint az erkölcs. Akkor szült nekem~ 941 5, 4 | mártirrá tetted az~ Erkölcsöt és (sírva fakad) testvéri 942 5, 6 | Nehogy törékeny erkölcstök virágit~ Lelökje. 943 5, 5 | Eredj! utól nem érlek - én csak asszony~ 944 6, 4 | vagyok. Hogy ezt meg kelle érnem! - -~ Ha egykor õsz 945 2, 1 | magyar~ Érzés az itt erõltetett feszesség~ Láncába 946 6, 1 | sóhajtással magát hidegségre erõlteti.~Már lejött a lépcsõkön, 947 4, 5 | tartanám méltónak e csekély erõre.~ (A legnagyobb hidegséggel.)~ 948 2, 3 | mentõl óbb,~ Annál erõsebb. (Leülnek.)~PETUR (bosszankodva 949 3, 2 | élni fog.~ Meg kell erõsítenie régi (szent~ Elsõ 950 5, 5 | Ember! ledõlsz - erõsödj!~MIKHÁL~ 951 5, 7 | elnyomhatná; de az~ Erõszakos rimánkodás szokatlan~ 952 6, 3 | Tett bérbe. Ottó azt erõszakosan~ Ragadta tõle el; 953 3, 2 | Gyengeségemet?~PETUR~ Ne erõszakoskodjál magadon! Tudom~ Én 954 5, 2 | a kacaj!~ Iszonyú erõt éreztem karjaimban~ 955 2, 12| Lángokra gerjeszti s az erõtlen ész~ Elhallgat: ekkor 956 5, 5 | A test felett - midõn erõtlenül~ Én ott feküdtem 957 5, 3 | Mikhál bán jönne be~ Erõvel is -~GERTRUDIS~ 958 6, 6 | Tetted? ki ott az, akit erre hoznak~ Oly lassan? ( 959 2, 3 | Csitt! - nektek errõl egy kukkot se kell~ 960 3, 2 | még~ Befonni, s már érsek, bán, vajda s Bács-~ 961 4, 3 | Zsivány, tömött erszényeiddel együtt~ Ne lopja 962 4, 3 | szorítja, majd egy~ erszényt nyom a markába).~ 963 2, 6 | Éhezzetek szegény férgek: nem ért~ Még a lopáshoz õsz 964 2, 7 | leg-~ Elsõnek, aki értek többet ád.~OTTÓ~ 965 6, 6 | õ gyermeke.~ Jól értelek; kivetted a kezembõl~ 966 3, 2 | derék asszony nagyon~ Értett azon közönséges szokáshoz -~ 967 2, 14| meg a~ Jobb ember, érthetetlenül beszéli~ Kétféleképpen 968 6, 6 | Szabad!~BÁNK (alig érthetõleg).~ Engedd meg illendõen 969 4, 5 | habocskát~ (magát érti)~ Vesszõddel el tudsz 970 1 | legyen!~ Szerelmet érzek én, s csak az meríthet~ 971 2, 8 | dölyfösen).~ Asszony? Te érzéketlen ember! és~ Te is 972 5, 6 | elnyúgodnak.~MELINDA (ki érzéketlenül állván, mellén lévõ pántlikáját 973 3, 2 | Fájdalmiban megölni érzeményit,~ Hogy társitoknak 974 1 | Hogy mit tegyen forróan érzeni.~BIBERACH~ Ej, sõt 975 2, 14| kit, hogy ördögi~ Érzésiben ne lephessen meg a~ 976 3, 2 | Azonban képzelhedd érzésimet~ Midõn felébredék 977 6, 6 | Nincs? - - Mostan érzi veszteségemet.~ Õ 978 2, 10| ott,~ Hol minden érzõ szív megrészegedne~ 979 3, 2 | Midõn Pozsonyvárban Erzsébetet~ Általvevé Lajos 980 2, 9 | tûntél.~ Egy szív után esenkedék, hogy e~ Szívem’ 981 5, 9 | Mint kínozásom után esenkedéstek.~ (A Bánk által elejtett 982 5, 8 | Magyar-~ Országban ily eset!~GERTRUDIS~ 983 2, 7 | ravaszabbak ily~ Esetben, mint az ördög, amidõn~ 984 6, 6 | Vannak oly~ Esetek, hol a kegyelem irtóztatóbb.~ 985 5, 5 | hanem~ Meg kelle esküdnöm, hogy egyikét~ Sem 986 5, 5 | mivelhogy õ~ Nem esküdött meg. Ah így megcsalatva~ 987 3, 2 | Pokolba! hát talán nem~ Esküdtetek meg itten?~BÉKÉTELENEK ( 988 2, 1 | Még gyóntatómnak is csak esküvés~ Alatt nyilatkozhatnám 989 5, 5 | Hallgatásra tettem~ Le esküvésemet.~GERTRUDIS~ 990 5, 4 | Átkozza férjem azt az esküvést,~ Mely engem hitvesévé 991 5, 5 | Taréjos egyfejû sast esmeré~ Régtõl sok ellenség. 992 6, 6 | Melinda! serkenj fel; hisz’ esmeréd~ Te Bánkodat - nem 993 2, 7 | Miben?~OTTÓ~ Te esméred Melindát -~BIBERACH~ 994 5, 6 | Méltó teremtmények! hisz esmerem~ Én gyengeségteket: 995 6, 6 | Magyarok! Igen jól esmérem - szeretnek,~ Enyimek! - 996 6, 6 | visszarezzen s a parasztokat mint esmereteseket merõen nézi).~IZIDÓRA (nagy 997 2, 7 | Is még dicsõségesnek esmerik,~ Ha benne egy kis 998 2, 7 | való teremtmény,~ Esmérlek-é immár én tégedet?~ 999 6, 5 | hazánknak.~ Kétségbe kéne esnem, hogy egy~ Meráni 1000 2, 7 | ilyen szegény egy ember? éspedig~ Uralkodó ember!