HETEDIK JELENET

Ottó és Biberach jönnek.

OTTÓ
        Frissen - beszélj - találhattad magát?

BIBERACH (jelentõleg).
        Találtam - a galamb helyett oroszlánt.

OTTÓ
        Talán haragszik? Mit szólott?

BIBERACH
                               Hogy: eljön.

OTTÓ (örömmel).
        Eljön!

BIBERACH
                       No csendesen! - Dicsérd csupán
        Múltával a napot.

OTTÓ
                   Hiszen maga
        Mondá Melinda, hogy eljön?

BIBERACH (fagyosan elmosolyodik s futva azon ajtóra veti szemeit,
        melyen Bánk elment).
                                Maga.
        (Hangosan, vélvén, hogy Bánk hallgatózhat.)
        Germanciust, ki elrejté magát,
        Hogy majd kilesse, mit beszéllenek
        Felõle, nem jó ám követni mindég,
        Mert a szelíd Germancius tudá
        Az indulatjait mérsékleni.

OTTÓ
        Miért beszéled ezt nekem?

BIBERACH
                       Csak úgy -

OTTÓ
        Te indulat nélkül való teremtmény,
        Esmérlek-é immár én tégedet?
        Vagy egy csodálatos embernek óhajtsz
        Látszani úgy-e? - Légy nekem barátom.

BIBERACH
        Én nem.

OTTÓ
                   Nem? és miért?

BIBERACH
                               Hogy más legyen.

OTTÓ
        Derék.

BIBERACH
        Azon bolondság, amidõn
        Az állapotját elfelejti az
        Ember, nevetségesebb, mint ha a
        Természetét erején fellyûl feszíti.

OTTÓ
        No, adj tehát tanácsot most.

BIBERACH
                       Miben?

OTTÓ
        Te esméred Melindát -

BIBERACH
                       Tán - igen.

OTTÓ
                                   Szólj!

BIBERACH
        Hm -! minden, ami a fehérszemélyek
        Szív-büszkeségeinek hízelkedik,
        Egyúttal az már tetszik is nekik.
        Õk a legundokabb kirugdalódzót
        Is még dicsõségesnek esmerik,
        Ha benne egy kis rendkívül-való van.
        Egy herceg - egy királyi néne - egy
        Kereszt - arany lánc, mind egérfogók
        Az asszonyokra nézve.

OTTÓ
                           S a derék
        Bánk bán, Melindára?

BIBERACH
                       Férj, kit szeret.

OTTÓ
        Elvesztem!

BIBERACH
               Oh, dehogy! A férj se várjon
        Az asszonyának szívétõl soha
        Többet, csak amit egy becsületes
        Kalmártól: ez bármilyen szentül is fel-
        Fogadja a kiválasztott jószáginak
        A félretételét - mégis hazud -
        Egész örömmel adja által a leg-
        Elsõnek, aki értek többet ád.

OTTÓ
        Mért könnyezett hát, hogy velem beszélt?

BIBERACH
        Ez éppen a fõ bökkenõ! Uram,
        Hidd el, hogy asszonyink ravaszabbak ily
        Esetben, mint az ördög, amidõn
        Az elragadni egy bûnöst törekszik.

OTTÓ
        Oh, hát enyim Melinda!

BIBERACH
                        Nem hiszem.

OTTÓ
        Nem?

BIBERACH
                Mért akarsz elvenni egy szerencsét,
        Melyet nem adhatsz vissza?

OTTÓ
                           Biberach!
        Mi lesz hát ebbõl? hisz’ egyszer így,
        Máskor pedig másképp szólsz -

BIBERACH
                               Mert sem a
        Búdban, sem a szerencsédben soha
        Ok lenni nem kivánok.

OTTÓ (felbosszankodván; megvetõleg).
        Ostoba! (El.)

BIBERACH (egyedül).
        A repkedõ kicsinyke lelkek oly
        Sokan donognak a világba’, mint
        A szúnyogok; de vajjon hol van az
        Az ember, aki abban elhitetné
        Magát, hogy õ közikbe tartozik?
        Sokszor derék, ha egy ily ostobát
        Jól megzavarhat az ember, ámde úgy,
        Hogy õ megént mást légyen kénytelen
        Zavarni. Rajta csak kegyelmes Ottóm:
        Ugorj! de Biberachod hátra áll.
        S ilyen szegény egy ember? éspedig
        Uralkodó ember! mégis kezében
        A nénje szíve, akit egy nagy ország
        Fél -! Tartományok hát csak machinák,
        Amelyeket kis gyermek is megindít,
        Ha félelem s reménység mindenik
        Kereket helyén maradni kényszerít.
        (Gondolkozik.)
        Itthon vagyon tehát - Melinda a jel -
        Jó, jó - - de csak vigyázva. Meglehet,
        Bánkhoz szegõdök. Ott van a haza,
        Hol a haszon - s miért ne húzzam azt?
        Hisz’ aminek meg kell történni, az
        Anélkül is megtörténik. (Kitekint.)
                                Ha! más
        Oldalra a palásttal Bíberach.