Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Katona József
Bánk bán

IntraText CT - Text

Previous - Next

Click here to hide the links to concordance

ÖTÖDIK JELENET

MIKHÁL BÁN (betör - néhány udvornikok visszatartják).
        Gyilkoljatok meg, hogyha sírva kell az
        Ajtó elõtt itt az igazságnak el-
        Aludni, amíg bébocsájtatik.
        Meg kell ezennel tudnom, hogy mi lelt,
        Melinda -

MELINDA
                 Félre! Félre! eresszetek!
        (Kiszalad. Az asszonyok követik.)

MIKHÁL
        Hurcoljatok hát sírba engem is! (El akar menni.)

GERTRUDIS
        Maradj! (Int az udvornikoknak, kik eltávoznak.)
                        Hová ragadott indulatod?

MIKHÁL
        Mi lelte húgomat? miért szalad
        Elõlem el - mint atyját, úgy szeret.
        És mégis elfut -

GERTRUDIS
               Nem tudod, miért? (Szünet.)
        Tehát miért kéredzkedél be hozzám?

MIKHÁL
        Ni, szinte elfelejtem - Istenem!
        A húgom, és - ez -

GERTRUDIS
               Ez? mi ez?

MIKHÁL
                         Követség -

GERTRUDIS
        Micsoda követség?

MIKHÁL
                  Oh, jaj, jaj! az eszem
        Mint éjtszakáim, felzavarva van
        A környülállások boldogtalan
        Örvényin.
        (Hirtelen.)
                Óráim kiszabva vannak!
        Csak egy szavadba fog kerülni és az
        Irtóztatón megindult sors golyóbisa
        Más jobb nyomon fog hengeredni el. -
        Tekéntsd magad - tekéntsd országodat -

GERTRUDIS
        Miért?

MIKHÁL
                  Hogy azt még kérdezed! - Kezem
        Reszketve tészem össze.

GERTRUDIS
                               Talán
        Miattam? - én nem reszketek.

MIKHÁL
                               De én
        Országodért: te reszkess éltedért.

GERTRUDIS
        Mit? éltemért? Tán nem vagyok királyné?

MIKHÁL
        Légy hát azoknak anyja is, kik engem
        Hozzád bocsájtottak -

GERTRUDIS
                       Kik?

MIKHÁL (megütközik).
                                Kik? - kik a
        Hazaszabadító névvel bélyegezték
        Meg magokat.

GERTRUDIS
               Undokság!

MIKHÁL
                          Úgy hittem ez-
        Elõtt csak egy órával én is ezt: de
        Kik már azóta elérték volna a
        Célt, várakoznak kérésemre.

GERTRUDIS
                               Pártos!

MIKHÁL
        Az nem vagyok; mert itt nem állanék.
        Oh, töltsd be kéréseket, és egyrõl egyig
        A lábaidnál láthatod.

GERTRUDIS
                       Mi kérést?

MIKHÁL (letérdepel).
        Nézd - így fogok beszélni. Nem vagyok
        Magyar, tehát nem is gondolhatod,
        Hogy részrehajlás vagy haszon beszél
        Belõlem: oh add vissza híveidnek
        Azt, mit elraboltál -

GERTRUDIS
                       Balgatag!

MIKHÁL
        A nyúgodalmat, békességet és
        Az életen való gyönyörködést -
        A volt vagyont, a testi-lelki meg-
        Elégedést, fazékok mellõl a
        Fát, ételekbõl a húst és ágyokból a
        Szalmát -

GERTRUDIS
               Hah!

MIKHÁL
                  Mert biz ezt raboltad el,
        S odadtad a saját hazádbéli
        Udvornikidnak.

GERTRUDIS (felkapja a levelet - erõsen megnézvén Mikhált - ismét
        visszaveti. Csendesebben).

                        Állj fel és beszélj,
        Mint ember emberhez.

MIKHÁL (feláll).
                                De jobban is
        Megmondhatom: Te ok nélkül bocsátád
        El hivataljaikból a magyar
        Alattvalóidat s tiéidet tevéd
        Helyekbe - és lerontatád az õsi
        Szép várakat s odadtad a tulajdon
        Felekzetednek.

GERTRUDIS (szünet után félutálattal).
                        Oh, nem ösmered
        Te a magyart még!

MIKHÁL
                  Sõt igen: sem a meg-
        Bántást, sem a jótéteményt soha
        El nem felejti a magyar - de fõkép
        Felekzetednek.

GERTRUDIS (fellobban).
                        Õsz ember, kik a
        Békételenkedõk?

MIKHÁL
                  Meg akarsz ijeszteni. -
        Pedig tekéntesz õsz hajszálaimra.

GERTRUDIS
        S ha arra én tekéntni nem fogok? -

MIKHÁL (megdöbben).
        Úgy - elbeszélem, mért õszült meg így:
        Itt van az elõljáró beszéd -
        (Áradó könnyeit törölgeti.)
                                No már
         éjtszakát szivem végnyúgodalma! -
        Nem hinni látszol s tántoríthatatlan
        Megállni, mint minden kevély eszû.

GERTRUDIS
        Úgy?

MIKHÁL
                  Ez lopá el tõlünk mindenünket.
        Nem volt utolsó a bojóthi faj
        Spanyol hazámban, és pajzsunkon a
        Taréjos egyfejû sast esmeré
        Régtõl sok ellenség. Már férfiak
        Valánk öcsémmel, amidõn anyánknak
        Született ez a Melinda. Szép
        Volt, mint az erkölcs. Akkor szült nekem
        Is egy fiat feleségem. - Oh ti szép
        Napok! ti édes éjtszakák! - Ehol
        Jövének egyszer a mohádik, és
        A maurusok hatalma a spanyol
        Földön megént egészen eltenyészett.
        minden csak azt kiáltá: „A mohádik! - -
        Nem messze vannak a mohádik!” - Én
        Szunnyadtam és - de hátha csak mese?
        Mondá az én nehezen hívõ öcsém.
        Igy egyszer egy boldogtalan éjtszaka
        Elvette mindenünket - nemzetünket -
        Barátjainkat - õs Bojóthot és (elfojtódik)
        Egyetlenegy fiamat, reményemet,
        Lelkemnek egy gyönyörûségét, virágzó
        Ifjú korában. Boldogok szülõink,
        Kik már elõre elköltöztek! - A
        Hajam kitépve, futottam a halál
        Elõl, mivel Simon megölt fiamnak a
        Testével oldalam mellett futott.
        Nem akarta eltemetni, mert soha
        Sem hitte, hogy meghalt: de ah! midõn
        Melinda elfáradván, jajgatott
        A test felett - midõn erõtlenül
        Én ott feküdtem és õ gödröt ásott -

GERTRUDIS
        Ember! ledõlsz - erõsödj!

MIKHÁL
                          Majd - igen.
        (Tenyerével mázolgatván legörgõ könnyeit.)
        Fájdalma meghaladta a saját
        Fájdalmamat, - kezével véste a
        Sírt, mintha csak maga akart volna abba
        Belé feküdni. Igy talála ott
        Bennünket egy magyar, ki Elmerik
        Királynak a spanyol Constantiát
        Vivõ követségéhez tartozott -
        Kunrád, a nagyúrnak édesapja.
        Alig tudták Simont felvonni onnét -
        Fájdalma meghaladta a saját
        Fájdalmamat! s én azt mostan neki
        Háláadatlansággal... -

GERTRUDIS (belevág szavába).
                                Egyike
        A pártosoknak!

MIKHÁL
                  Hát ki mondta azt? - - -
        Szegény öcsém! én voltam árulód! -

GERTRUDIS
        Fedezd fel õket!

MIKHÁL
                  Hallgatásra tettem
        Le esküvésemet.

GERTRUDIS
               Hát mégis egy
        Az összeesküdtek közûl -?

MIKHÁL
                          Fiam
        Sírjára esküszöm, hogy nem vagyok.
        De õk mohón kívántak bánni a
        Dologgal és - Melinda volt eszemben -
        Kértem, hogy addig csak halasztanák,
        Míg nem beszéllenék veled: hanem
        Meg kelle esküdnöm, hogy egyikét
        Sem árulom közûlök el -

GERTRUDIS
                       Oktalan!
        Elsõ hited mindég királyodé.
        Udvornik! (Udvornik belép.)
                        Õrizetet! -
        Tüstént Simon
        Bán elfogattasson.

        (Udvornik, beszólítván õrzõket, elsiet.)

MIKHÁL
                  Ha meg találják
        Ezt látni -

GERTRUDIS
               Lássák és irtózzanak -
        Gertrudis ingadozhatatlan áll.
        Vigyétek!

MIKHÁL
        Engem? asszony!

GERTRUDIS
                               Esztelen!
        Nem fogsz talán csak átkozódni, hogy
        Az éltemet kivánom õrzeni?
        Öcséd kivallja majd, (gúnyolva) mivelhogy õ
        Nem esküdött meg. Ah így megcsalatva
        Saját teremtményemtõl - a magyar
        Se tette volna ezt... Vigyétek!

MIKHÁL (néhányszor elõrevont hajfürtjeit nézvén: visszaveti).
                                          Õsz
        Fejem! - ily gyalázat - oh Simon!

GERTRUDIS
                       Hiszõtet
        Átkozhatod -

MIKHÁL (magát rendbe szedvén).
                        Fiamnak sírja mellett
        Fájdalma meghaladta a saját
        Fájdalmamat. éjtszakát! Te nagy
        Sorsodban elvakult, kevély eszû,
        Reszkess szerencsédtõl - éjtszakát.
        (Az õrizet közt ellézeng.)

GERTRUDIS (merõen néz utána).
        Reszkessek a szerencsémtõl? miért?
        Gertrudis a szerencsétõl legyen
        Reszketni kénytelen? -

UDVORNIK (bejön).
                                A nagyúr.

GERTRUDIS (döbög).
                                        Ne még -! -
        Jöjjön.

        (Udvornik el.)

GERTRUDIS
               Szerencsémtõl - -?
        (Kinéz az ablakon.)
                                Vitézi módra méssz
        Le szép nap! Ah, hol ily halál? Eredj,
        Eredj! utól nem érlek - én csak asszony
        Vagyok.





Previous - Next

Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License