NYOLCADIK JELENET

MYSKA BÁN (még kívül kiált).
        Mentsd meg magad királyné! Pártütés!
        Ezt mondta a haldokló. (Bejön.) Istenem
        Késõ!

GERTRUDIS
        Nem érdemeltem - gyermekek -
        Hol vannak a gyermekeim? - még ne is
        Láthassam õket? - Endre - gyermekek -

MYSKA (kezei közé szorított süvegét az ég felé emelvén).
        Uram teremtõm! hallatlan Magyar-
        Országban ily eset!

GERTRUDIS
                Ottó!
        (Kívül lárma, verekedés.)

MYSKA
                        Zendülés!

OTTÓ (berohan).
        Gertrudis - oltalmazz, megölnek! Oh jaj!
        (Ordítva rogy mellé, midõn meglátja.)
        Gertrudis!

GERTRUDIS (elfordított ábrázatát a földhöz nyomja).
                Ottó! Ottó! gyilkosom!

MYSKA
        Ottó?

OTTÓ
                Nem az! nem az!

MYSKA
                        Nagy királyné!
        Igy kell kimúlnod -?

GERTRUDIS
                        Igy - ártatlanul...
        (Meghal.)

PETUR BÁN (kívül).
        Az egész nemet kiirtsátok!

MYSKA
                                Mit? az
        Egész nemet? hol vannak a király-
        Fiak? - Velem légy, istenem! segíts! -
        Azoknak élni kell! - megmenteni -
        Meg kell, kik egykor királyai
        Lesznek fiamnak, unokáimnak is! (Elsiet.)

OTTÓ
        Vígy magaddal, Gertrud! - Bíberach!
        Mért nem követtelek?
        (El akar szaladni; de szembejönnek Petur bán, Simon bán,
        békételenek.)