Költemények

 1 1 |             nem sok kémre találsz - s Úti Levéllel is~megkommant,
 2 2 |              segíts!~Jaj, de kihez, s ki szóll?~Engemet egy se
 3 4 |          Oktalan~fényes mostaniján; s vak rohanással üt~vázképére
 4 4 |            a szép remek - emberek -~s ország a neve, és - öszveszövetkezés.~
 5 4 |       Baráti Név-~sziv-kalmárainak, s szent öleléseik~közt lopják
 6 4 |        játszik elé, akit imádhatok,~s a végboldogulás itt mosolyog
 7 4 |  végboldogulás itt mosolyog le rám.~S a sárgúlt levelek húlltok
 8 4 |            kebelem megpihenés után.~S elhervadt tetemem Mennyei
 9 4 |            Geniusod legyen:~könnyem s bánatom öntsd - ne Facsaróihoz -~
10 5 |     homályán~   az örök éj képesül,~s a Fák alig ingó gallyán~  
11 5 |              minden bokron találám,~s a Teremtés kellemeit~  
12 6 |            Jelenvaló~Létel: de Múlt s Jövõ~csak Semmi. Hát van-é~
13 6 |        Jelenvaló, Jövõ,~Múlt: semmi s Létel. A~három csupán tehát~
14 6 |            intgetõ~kéz tárgya: van, s - vala.~Homokja szép öröm-~
15 6 |             felejteném setét~múltom s jelenvalóm;~csak ott virítana!~
16 6 |            Reája nézve csalfa vagy,~s olly képet öntesz a~Jelenre,
17 7 |   heverészve tömötten~   a cél közt s közted? vak Here - Vágyakodás!~
18 8 | Visszagondolás~A záporesõ~megszûnt, s a lesõ~   liget jelel~  
19 8 |      készüle.~Némult a nappali~zaj; s az esthajnali~   fényt lebbentõ~  
20 8 |          friss erek.~Csak a Falevél~s a Kunyhófedél~   ama tájon~  
21 8 |               hullatá még a nedvét;~s a magát rázó~Napba szikrázó~  
22 8 |              tartva levett kalapom;~s az imádságon~hallván, egy
23 8 |              táncin a szúnyogoknak;~s a majd felzendûlt~prücskök
24 8 |                  a világ elreppene;~s még csak egy orkán~visító
25 8 |             Kis küszöbében~megállt, s szemében~   mosolyogva~  
26 8 |            pirúlt el a Fényt-adott:~s a Láthatáron~alol, ziháron~  
27 8 |            mordúlt még el~   a Zaj, s ezzel~     én s a Nap -
28 8 |              a Zaj, s ezzel~     én s a Nap - lelankadott.~~
29 10|      elõtted ömledeznek az édes~    s a bús kebelek.~  Ah! bár
30 10|       adatja - midön kivonja magát, s le-~    rogy színed elõtt.~  
31 10|            kis~    völgy csermelye, s az~  azt elnyelõ tó ott~
32 10|    enyelegve~    a szûz Zephirek.~  S majd - ollykor a küzdõ~hói
33 10|                 nyert hûs levegõ;~  s ott egy Juhar lengõn~csettögõ
34 10|            kármin ajkira könnyemet, s vegyesitsd be~játszi álma
35 12|             kápolnáján~   tolódnak, s nyög hajlékok: -~Mint a
36 12|     elfúltak vérzõ szivemben~   báj s öröm míveikkel.~Haj! itt
37 13|           játszó csalfa szerelmese.~S látásába, tenyésztem én~
38 13|            kara Istenünk~nézésében, s az az angyali~Kép, mellyhez
39 14|             elõlle a semmi ó~leple; s ha nézem, széjtoszlik~  
40 14|   gyorsabban~   keresem, ez alakot,~s fájdalmimbol sejtem abban~  
41 14|                itt rezeg le arcámon~s sohajtás közbe’ köszön e~  
42 14|           rég esmért esmeretlen:~   s alig bájba kötözött -~Ott
43 14|           Kihal belõlem a lélek,~   s a Remény vággyal tele~csörtet -
44 14|                Öröknek mély öblébe.~S mint az Alvó, esésére~  
45 16|                a várbeli Toronyban,~s az éjféli csendpompáknak~    
46 16|          majd új szendert kezd elõ,~s a régen bemohosult~    
47 16|            a Hold hunyni megy,~     s még haló súgára~   is egy
48 16|             is egy Jóéjtszakát int,~s a végsõ ezüst hím egy~    
49 16|               Temetõn magam nyögök,~s múlnak, mint Holtra borúlt~    
50 16|              egy bokortol másikhoz,~s menten nézi szaladó~    
51 17|         levelecske pörögve lepártol~s le sem jöve vettetik a Zephir-ártol~
52 18|         múlt és jövõ egybereked,~   s a Holtak szava hallik:~oh,
53 18|          Kor! mellyben az élet~élt, s nem tudta azt, mivé lett,~
54 18|             örömöt-élõvé tette -~   s hogy rajta még fordítson:~
55 18|             egy alma~egész vagyona, s hatalma~   már új diszbe
56 18|               örûlt rabjának a rab;~s ha majd ümmögni a béka~elkezdvén,
57 18|           Csorda kolomppal jöve;~   s a Napbol még egy darab,~
58 18|             is (mintha várna) kése,~s a zokogó Toronyóra~ütvén,
59 18|       szorgalom -~elaludt a varázs, s bele~az ifjú-álom kedvele;~  
60 18|             tizenötöd éve -~az Eget s Napot kivéve~   majd minden
61 18|           egy kis Külsõ-város kele,~s a kiírtott Bozót helye~  
62 19|             egy ponton akad Kegybe,~s Rénybe Lelkem (elragadva~
63 20|          egy gyermeke,~   kinél búk s ürmök asznak!~A szerencse~
64 20|                 Arcád diadalmára. -~S Neked intsen~báj-bilincsen~  
65 20|         korrá változik - midõn~Élet s Halál~számot talál~   vetni
66 21|     szirtszivûbe)~   véste be nevét s - Bettit:~Betti, Betti,
67 21|     világokat álmod a világ hátára,~s alig a csontember egy kis
68 21|    nvugvópárnáid lettek erkölcseid,~s ámbár könnyeznek is itten
69 21|               elfojtva az ingerbe’;~s csendes fájdalmam adózzon
70 22|             Bálinthoz~(Neve napjára s tõle való búcsúvételre)~                
71 23|                                     S.*** Mollihoz~Míg ennyi kellemet~
72 23|            sírta álmom párnám tele.~S most, hogy égõ szemed~virúlt
73 23|           ha e Vágy véget talál,~   s sorsod öröm lesz, enyim
74 24|          sziszegett az Éj homályán,~s egy fél gyászba borúlt Világ
75 24|            rezegõ ezernyi csillag -~s a harmat siratá keserve
76 24|         leszegte~a Göncölyt az Idõ, s sorát kimérte.~Sír-csend
77 24|          édes Molli jutott eszembe, s sorsán~búsongó kebelem rebegte
78 24|             Ember!~könnyem béfagya, s boldogabb vidéket~óhajtó
79 24|      mohánál.~Sóhajtám: te ki vagy? s vadon szemével~nézett rám -
80 24|              por! rebegém magamba’, s békem~elholt napjaihoz repûle