Költemények

 1 1 |             találsz - s Úti Levéllel is~megkommant, kinek a balta
 2 1 |             kimarad, mint az Ajánlat is;~hisz’ szükségtelen a nyalka
 3 1 |            éppen csak keveset nyomna is a becsed:~mert másként csupa
 4 1 |      Elmegyümölcs! bárha fanyar vagy is~hisz’ már a Magyar elnyelni
 5 2 |               segedelmedet.~Hisz nem is én vagyok~csak magam, aki
 6 2 |           Múzsa! holott soha~még nem is esmeréd.~~
 7 4 |        hamvaiban se van,~élõ vedreit is más piperék fedik:~egy halmon
 8 4 |              maradók bús zokogásikon~is örvendenek e vég uzsoráinak.~
 9 4 |            egy símúlt kebelû Próteus is veszélyt,~nem tréfálja meg
10 6 |         árnyékok a lehúllt~gyümölcsi is - azok;~mert ami megmaradt~
11 6 |          élsz -!~Te élsz! miattad én~is - gyászba’; hogy jajom~láthasd,
12 7 |            még egy Pegazus szárnyait is nevetéd.~Oh hol vagy keccsel
13 9 |             Ajándék~Lányka, még most is ragyog a szememben~szíves
14 9 |            hogy hidegséged közepette is csak~néha egy nyájas szavadat
15 10|              az Est leesett siralmit is a fû-~szálakon lebegik feléd
16 10|               óhajt~    hûs pázsitom is.~  Sirján szerencsémnek~
17 12|        szellõt, melly üget:~éntõllem is keservemben~   minden úgy
18 13|    futásaként~a kinzó szerelem lepne is.~És nyúgodt vagyok én egész~
19 13|           le-~térdeplék egyedûl - az is~lengõ barna haját csalá~
20 14|           nézem, széjtoszlik~   vele is az embrió.~Ottan repül a
21 14|           mosolygással:~még mejjemre is, ölelve,~   rogy szivem
22 15| szerencsétlen~megnéz, megesmer, érez is; de nem örvend (nem lát).~
23 16|                 s még haló súgára~   is egy Jóéjtszakát int,~s a
24 16|             nem kedvezõ Kegyelem:~el is tûnt már a remény,~    
25 18|             a Denevér repkedése~közt is (mintha várna) kése,~s a
26 18|            az estveli harang -~akkor is még a ház sarkán~megállván,
27 18|                  eltûnt majd ez álom is,~midõn a csalófény benne~
28 19|               hisz az altató~   nesz is szendereg. -~~D. T. J. ***
29 21|            szánt a sors:~Geniusodnak is kedves emlékében~számossakat
30 21|       erkölcseid,~s ámbár könnyeznek is itten kedveseid,~   te mosolygsz -
31 21|            nefelejcs hantodra~tõllem is, és könnyem egy van még
32 24|            függeszték fel. Odébb nem is menének.~Akkor, mint valamelly