Költemények

 1 1 | elesmeri,~a sculpsit kimarad, mint az Ajánlat is;~hisz’ szükségtelen
 2 4 |        Egy halmon nyüzsög az, mint valamelly halott~emlékoszlopa
 3 8 |    halmok~   visszhangitol~   mint locspitol~     a Réteknek
 4 11|  dombra~dölve hallgatom csak, mint dunnyog~   a szúnyog.~Sír
 5 12|                       Felelet~Mint az éjfélnek óráján~   a
 6 12|  tolódnak, s nyög hajlékok: -~Mint a Kisértet sírásra~   meglapúlt
 7 13| tisztesen~égõ indulatom tüze,~mint a hült Temetõ, az éj~gyászával
 8 13|      vagyok én egész~szivvel, mint az igaz Rény -~nyúgodt,
 9 13|       az igaz Rény -~nyúgodt, mint az elalkonyat~akkor, amidön
10 13|     ámbár vágyaim olly mohok,~mint a fergetegek dühe.~Mint
11 13|       mint a fergetegek dühe.~Mint a Mennyei Lényre, én~nem
12 13|  öröm-~ittasságba merülve el,~mint egy Kedvese csókiba’~telhetlen
13 13| látásába, tenyésztem én~csak, mint üdvözülésre ment~Õsinknek
14 14|        A Képzet~Merõ szemmel, mint egy halott,~   két kart
15 14|    beteg esdeklésemnek,~melly mint egy csalófény lépe~   elébe
16 14|       tele~csörtet - törtet - mint levelek~   közt a forró
17 14|        Öröknek mély öblébe.~S mint az Alvó, esésére~   felijedvén,
18 16|       magam nyögök,~s múlnak, mint Holtra borúlt~     egy Sírónak
19 16|         jeles vagy örömömnek.~Mint irigylem sorsodat~     árván
20 16|    teljes szülemény,~     de (mint az éjtszaka)~   nem kedvezõ
21 18|       érzéssel, a sírdombokon~mint az árnyék múlatsz - neked~
22 18|        A Kelet örömöt, szinte~mint az Alkony, egyképp hinte,~
23 18| játszodott elméjével~az Öröm, mint lepkéjével~õ maga - könnyû
24 18| tarkán~setétedõ felyhõk alatt~mint fütykéli a vég-dallat~  
25 18|     mellyet kis kezem ültete,~mint két nagy fa a zivatar~ellen
26 21|       konyúlt~hervadva - vele mint a Nap hogy alkonyúlt~  
27 21|       Kedvesedet~   hunyj le, mint ez alkonyat!~Egy télizöld,
28 24|  Odébb nem is menének.~Akkor, mint valamelly százados Kisértet,~