Költemények

 1 4 |          dühzajogásinak!~Hozzád! ott az öröm meghala már nekem.~
 2 4 |      béragadó szemig~õröngésiben ott tapsol az Oktalan~fényes
 3 4 |       mosolyog nékem örökre itt.~Ott a Balgatagok Föld növevényein~
 4 4 |       már kék ajkaikon, mégis az ott nyögõ~majd árván maradók
 5 6 |        múltom s jelenvalóm;~csak ott virítana!~Jövõ! Haszontalan~
 6 8 |       Est hallgatott,~a Fuvallat ott~   megállt: tõllem~   ész,
 7 8 |   szemében~   mosolyogva~   majd ott fogva~     pirúlt el a Fényt-adott:~
 8 10|             rogy színed elõtt.~  Ott a liget híves ~rejtekébe
 9 10|   belõllök: angyali álom~játssza ott csak az égi boldogulásnak~    
10 10|      várja kellemetes varázsidat ott egy~lanyha csókod elébe
11 10| csermelye, s az~  azt elnyelõ tó ott~andalog. - Siet öszve a
12 10|            nyert hûs levegõ;~  s ott egy Juhar lengõn~csettögõ
13 14|          s alig bájba kötözött -~Ott zúdul az enyészetbe~   (
14 17|        színt!~Az életerõ kifagy: ott, hol az ékkel~beéjeledõ
15 18|       mosásra választott gyepre,~ott a másnapi Ünnepre~   fûsûlé
16 18|         befedezett.~Kerestem azt ott, hol Éltem~örömeit így eléltem~
17 19|     mellyröl egész Haza csodál -~ott, hol pompás Laurosod~alatt
18 20|         szememböl, végtisztemet;~Ott örökké~légy Élõké;~   bár
19 21|         minden Tér könnyezett~   ott keresztüljöttében;~mert
20 21|         esmeretlen esmerõssé vál ott -~   túl minden gát-bilincsen.~
21 23|        Életem~   víg Lelke! hadd ott,~hadd a Reményt! nekem~  
22 24|         leragadta volt a szellõ.~Ott álltam, közepén azon tanyának,~
23 24|       Pórral ölében egy anyának.~Ott, hol lábom alatt, az eltapodt
24 24|      helyett nyögött fel a Föld.~Ott ült egy mohos oszlop oldalánál~