Költemények

 1 3 |        elcsendesedésimben! - -~   Te, kivel a Schillereket~  
 2 3 |          erõlködék. -~Emlékezel-e te~   felõllem?~ha néha szemeidbe
 3 4 |         osztán mikoron mindezeken te fel-~fordúlt szivvel eredsz
 4 6 | Jelenvalóm~a múltra: ámde élsz -!~Te élsz! miattad én~is - gyászba’;
 5 10|          csacska berken túl ~csak te öntsz örömöt kisirt szemein
 6 10|          csemetét - reménye reád! te~    egy Istene vagy!~  Áldott
 7 12|   fergeteg~   lelkemben; felelet: Te.~~
 8 14|              áldozatjává teve.~Oh te szép Kép! Szerafinja~  
 9 14|             mit kinozod?!~Mikor - te mosolygó képe~   beteg esdeklésemnek,~
10 14|      lihegem szép nevedet,~   nem te vagy már, ki elválsz.~Rezeg -
11 15|    Természethez~  Melly szép vagy te, Természet!~szép Anyja a
12 16|      árván nyögdécselõ~   Madár - te sírt keresel;~de én hûs
13 18|  elmúlának~   édességi emlõdnek -~te, egyjetlen, mellyet semmi~
14 18|             fájdalmain vergõdnek!~Te, a vak Reménnyel rokon~érzéssel,
15 18|       eltûnt bájod ekkor,~eltûnt, te édes Gyermekkor!~alig maradt
16 20|     esztendőre~ (1817)~Vidám elme~te! szerelme~   az örökös tavasznak -~
17 21| könnyeznek is itten kedveseid,~   te mosolygsz - Elekednek.~Kisded
18 22|         Arcadia báj-ölében -~itt! Te Bálintom, Te  valál! megengedj:~
19 22|    báj-ölében -~itt! Te Bálintom, Te  valál! megengedj:~csalfa
20 24|          poros mohánál.~Sóhajtám: te ki vagy? s vadon szemével~