Költemények

 1 1 | szükségtelen a nyalka cikornya, ha~éppen csak keveset nyomna
 2 1 |         egy majom.~Gördûlj hát, ha magad társaid ékein~elszégyenleni
 3 3 |     Emlékezel-e te~   felõllem?~ha néha szemeidbe tûn~   a
 4 3 |         szép Nap kelete:~   oh, ha nem,~ébredj fel ez egy-két
 5 4 |         a~nagyságok tükörét, és ha kegyök felett~a Mennyekre
 6 6 |       Nincs! A Chaos maga~magát ha elnyelé,~árnyékok a lehúllt~
 7 9 |         bánatos szívem fogod-é? ha benne~ültetek (jajjal) deli
 8 10|         hói tornyozatot leverve ha ált’törsz -~üdvözölve köszönti
 9 11|         sikamon~   arcámon.~Ah! ha magad mondod halandónak,~  
10 14|       elõlle a semmi ó~leple; s ha nézem, széjtoszlik~   vele
11 14|     melly mindég elõttem állsz?~ha lihegem szép nevedet,~  
12 16|      tûnt már a remény,~     és ha sírok, csak a~   visszhang
13 18|  könnycsepp ragyogott~szemében, ha tán elrogyott~   Vére sírba
14 18|         örûlt rabjának a rab;~s ha majd ümmögni a béka~elkezdvén,
15 20|        készítse meg álmodat.~És ha majdan~e Kor hajdan-~  
16 22|     jövendõd légyen egészen!~És ha majd egykor hideg éjelébe~
17 23|        szûntelen.~   Majd, majd ha e Vágy véget talál,~   s
18 24|     kisértetekkel.~Itt-ott néha ha láthatám a házak~ablakjábol