Könyv

 1   1|         szivbõl eredendõ~Tökélet az ég legszebb ajándéka;~Vigasztalást
 2   1|         homlokán,~S a merre lép, az ég malasztja kél.~„Te hiv valál,
 3   1|   virányokon.~Varázs tündökletin~Az ég harmatja reng,~S szelid
 4   1|         hazája!~S bár itt szelidebb ég lehell reája,~A sinlõ sziv
 5   1|         tünt!~   Veszteden a magyar ég napja sokára leszállt.~Ifju
 6   1|       Olaszországban.~Itt a langyos ég virányin~Édes illat tévedez,~
 7   1|           keservet sziv.~A napkölti ég alatt, hol~Fellegig nyul
 8   1|           hol harczfi a nemes mind,~Ég a szent szabadságért,~S
 9   1|          Mig e sziv ver, csak érted ég.~Édes szerelmed bájsugára~
10   1|             E sziv mégis csak érted ég.~~
11   1|     Visszahímzi nékem azt:~A derült ég tiszta képe~Hívem kék szemében
12   1|             vágy,~Lelkem úgy utánad ég.~Ah de messze messze tõled~
13   1|             a bokornak~Reszketõ tûz ég elém:~Õ az, õ az! lángszemébõl~
14   1|          láttam,~Olthatatlan bennem ég:~Eget lelni s el nem érni~
15   2|         tartom fõ jómnak:~De másért ég, nyalka legény!~Tiéd kosaram
16   3|         szentesül;~Szelíd néztén az ég nyíltát csodálja,~S édes
17   3|            Kiben versgyártás szomja ég,~És lelkében nincs ügyesség.~  
18   3|        éltemnek hajnalában,~Mint az ég vídám sugára~A szegény vak
19   4|             utunk, ugy is barnúl az ég,~S mindenfelől felhő tornyosodik,~
20   4|          magányosan~Fenyûk közûl az ég felé mereng?~Mély borzanást
21   4|           És velem az egész ház,~Az ég urának áldozom,~Hogy rajzunk
22   4|             nyúl,~Azt elérni szívem ég?””~„Utas! utas! fergeteg
23   4|            Szórd villámid, rettentõ ég!~Ordits szélvész, mit vehetsz
24   4|        tükre felett,~Andalg: mi tüz ég fel a vízbõl?~Bár ön szeme
25   4|           ki a vezér,~Bár feszülten ég erében~A hadrontó szittya
26   4|             szeme zártan elõmbe nem ég.~Él bánatom és szivem érzete
27   4|             nem tûn ki,~És haragban ég az úrfi.~„Rosz hajtás ez,
28   4|            vad nem tûn ki,~S dühben ég, dúl, fúl az úrfi.~És a
29   4|        szemében~Ártatlan szép lelke ég,~És mint rózsagyöngy a szirthez,~
30   4|            Emléke nincs, csak kínja ég,~S enyészet dúl lázadt erén.~
31   4|          bár fürte õsz:~S ez a nagy ég boszúja.~~
32   4|         hozzád, jó vadászom!~Int az ég!” így vesz bucsút.~Nem sokára
33   4|        keblén esd a dalnok:~„Hagyj, ég! holtig így álmodom.”~~
34   4|          Melyért a nagy szív s erõs ég,~Harczveszélybe késztetett:~
35   4| bájvonzattal,~Egyszer látva mint az ég,~Képzetünkben él mindég,~
36   4|            álom és nehéz.~S most az ég reá hajolna,~Torda a szép
37   4|        tiszta hajnal~Aranysugáriban~Ég arcza jöttekor,~S körüllebegve~