Könyv

 1   1| hymnusokat zeng égi jutalmárúl.~A lélek hatalmat s minden tehetséget~
 2   1|       fentebb lobog,~Megtisztúl a lélek, s békítõ ölében~A megbántott
 3   1|       annyi tüzérzeményim!~Áldott lélek! egy szerencsés órában~Elfogadád
 4   1|        Mig a halálnak adózva~És a lélek szinváltozva~Keresi véghazáját.~~
 5   1|          legdrágább kincse.~Igy a lélek visszatérvén~Csendesen önmagába;~
 6   1|        kebelén~Megnyugszik a jobb lélek:~Itt tiszta szép szabadságban~
 7   1|          ha mind e mellett~Sziv s lélek rabbá lett,~S egy kedvesnek
 8   1|         kérelem nem más!~Ezt jobb lélek megveti;~Mint félénk csatázót,~
 9   1|          szerelme,~   És rokonult lélek õt nem enyelgi körül.~Sejti
10   3|      Bizonytalan tárgyért hevül a lélek,~A forró képzelet csapongva
11   3|        néz,~Mely végetlen, mint a lélek,~Elterûl hullámival.~„Víg
12   4|           Nem atyám! míg bennem a lélek él,~Nem rettent el semmiféle
13   4|        igen félek,~Hogy az nem jó lélek,~Hanem gonosz lakása!”~„
14   4|          Hogy éjfelenként ott~Egy lélek mulat?~Gazda.~Midõn a szoba
15   4|         ma éjjel ott hálnom~Tán a lélek javára;~Mert vagy õtet megmenthetem.~
16   4|             Az óra éjfélt üt,~S a lélek csendesen~A kertben megjelent,~
17   4|       ment.~Én lassan mindenütt~A lélek nyomában;~Minden már elhallgatott;~
18   4|         idõtõl fogva már,~M’óta a lélek visszatér,~Oly nyughatatlan,~
19   4|           mér.~Õ szinte megérzi~A lélek jövetelét,~És úgy szivéhez
20   4|         Ámbár tudja, hogy nálom~A lélek - nem jár s kél.~Vendég.~
21   4|          karácson napja int,~A jó lélek térdre hullva~ Most az istenhez
22   4|         hala.~„Édes álmat! áldott lélek!~Már ez élet nem rendít!”~
23   4|            Álmodám hát s nem vagy lélek?”~„Megkérlelve már atyámat~
24   4|       egyszer ölébe~Zárja: „Te jó lélek, légy boldog, kedvesem!