Könyv

 1   1|    lángot vet,~Kétszer boldog, midõn látja:~Vele érez hû barátja,~
 2   1|       sietve tündérképe illan,~Midõn a déli nap halmára villan,~
 3   1|                  Szem hatalma.~Midõn bájos szemed reám tekint,~
 4   1|      hódolva kellemeidre hint:~Midõn bájos szemed reám tekint,~
 5   1|      én! nem érzek semmi kint,~Midõn bájos szemed reám tekint,~
 6   1|     Szentesitsd emlékemet.~S a midõn hüs alkonyában~Zeng az árva
 7   1|      Ah de játszi fénye múl,~A midõn a nap sugára~Kék hegyek
 8   3|   Elõbb czirógat, aztán ver;~A midõn táplál, emészt,~Mosolygva
 9   3|  viszonláng õt istenné avatja,~Midõn a hív karjába’ ringadoz,~
10   3|      de szebb határt kerítnek.~Midõn hazáját rabbilincs fenyíti,~
11   4|      hívem reám várni szokott,~Midõn õt látogatni jöttem.~Nekem
12   4|      édes perczeket töltöttem,~Midõn elvonulva~Szív szívhez hajulva~
13   4|      tánczainkat;~Fél az utas, midõn hallja~Recsegõ tagjainkat,~
14   4|        Egy lélek mulat?~Gazda.~Midõn a szoba épült,~A gerenda
15   4| magányában~Nem sokára meghala,~Midõn még végsõ órájában~Leót
16   4|       Aranyálomba költözött,~S midõn a nap felvirradott,~Szegény!
17   4|     Vérszomjusan kel a király,~Midõn hozzá egy õr rohan:~„Uram
18   4|     szivén is új tûz lobban,~A midõn enyhet keres.~Édes vágygyal
19   4|    Zenõ eped, könnyez,~S a zár midõn zörög~Sohajt Zenõ, szûz
20   4|   Férjén a sor, ki szugban ül,~Midõn ily szó harsog kivül:~„Jön
21   4|        Lejtnek hókeble halmai,~Midõn jön egy zömök tatár,~Szivén
22   4|     Oldalast Hunyadra sujta,~A midõn az ostromvész~Mindent végcsapásra