Könyv

  1   1|       romlott szív birtokában~Soha nem találtatik.~Csak szelíd
  2   1|           A hideg való azt soha be nem tölti.~Új kívánat jõ az
  3   1|            egymáshoz vezeti.~Oh ki nem érzette egyszer életében~
  4   1|           a hív szerelemnek?~Kinek nem fakada forró kebelében~Egy
  5   1|            szent gerjedelemnek?~Ki nem melegedett mennyei lángjánál,~
  6   1|            mennyei lángjánál,~S el nem ragadtatott felhevûlt szívétõl?~
  7   1| ragadtatott felhevûlt szívétõl?~Ki nem fellengezett tündér határánál,~
  8   1|         tündér határánál,~S váltig nem lelkesûlt gyönyörû kényétõl?~
  9   1|  felköltével:~De a hív szerelem el nem feledkezik!~Búzgón oltárt
 10   1|      szegény ember boldogságát,~Ki nem sejtvén a szerelem bájos
 11   1|         szomorú világát,~Mert soha nem érzé élte javát, szépét.~~
 12   1|          föld többé nyugalmat néki nem adhat~S bánatos érzéssel
 13   1|        hasztalan folynak, fel soha nem éled.~Sokszor így az élet
 14   1|        javát méltatlan elveszszük,~Nem ügyelvén a szív csendesebb
 15   1|           életünk rózsa-korának. -~Nem örök nevet, se nagy hírt
 16   1|          én megelégszem,~Nagyságot nem, nem hatalmat kérek a sorstól,~
 17   1|        megelégszem,~Nagyságot nem, nem hatalmat kérek a sorstól,~
 18   1|         szívet hidegen letapodják,~Nem mosolyog nékik a barátság
 19   1|    szerencse~Bármint intézze, soha nem háborít engem!~Egy öszvehangzó
 20   1|            nagy megtörtént: többet nem veszthetek.~Nem rettegek,
 21   1|             többet nem veszthetek.~Nem rettegek, az idõ bármit
 22   1|    mindjárt elhagyva, számkivetve,~Nem ismerve s élve elfeledve~
 23   1|          számkivetett,~Honom sehol nem vala:~Hû szerelmem átokká
 24   1|          levõ éltemnek.~Hasztalan! nem jõ sirodból~Nem jõ világos
 25   1|         Hasztalan! nem jõ sirodból~Nem jõ világos honodból~Vigasztalás
 26   1|         itat velem,~Boldog óra rám nem vár:~Akkor te, kegyes Reménység!~
 27   1|            sóhajtásim.~De soha meg nem érhettek~Ájtatos reményeim;~
 28   1|       Ájtatos reményeim;~Valóságot nem nyerhettek,~Gyümölcsöket
 29   1|           nyerhettek,~Gyümölcsöket nem szedhettek~Arany feltételeim.~
 30   1|            maga kéri,~S senki soha nem isméri,~Neki bármely sorsa
 31   1|    éltemnek kis hajóját~A fergeteg nem hányja.~A természet anyamellén,~
 32   1|        nélkül gyászos éltünk,~Soha nem teljes örömünk,~Nem édes
 33   1|           Soha nem teljes örömünk,~Nem édes a boldogság.~A sziv
 34   1|       frigynek szép napjai~Soha el nem hervadnak,~Rózsaláncza s
 35   1|          szivnek bilincsei~Soha el nem szakadnak.~Sem az idõ vasfogával,~
 36   1|         hatalmával~Változást benn’ nem tehet;~Sem a hideg sir félelme,~
 37   1|       Rettenetes ijedelme~Akadálya nem lehet.~Boldog, a kit életében,~
 38   1|         Örökségül tündéri álmokat,~Nem földi jót adának istenid.”~
 39   1|            ajkidon;~S mit a boldog nem nyerhete,~A szenvedõ alélt
 40   1|           méltósággal lebeg felém.~Nem földi kényt lövel tekintete,~
 41   1|     nyugalom~Forrása csörgedez.~De nem talál nyomot~Esdett fokszirtjain;~
 42   1|   halhatatlanok~Sorsában osztozik.~Nem járatlan tovább~Ösvénye
 43   1|          Öröklét hirdeti.~   A por nem lelkesül,~Ha égi szellemek~
 44   1|         lelkesül,~Ha égi szellemek~Nem oldják lánczait,~Alant hever
 45   1|            A sinlõ sziv nyugpontra nem talál.~Örök tavasz bár zöldel
 46   1|         elõidéz:~Kik tettikért bár nem nyertek magas bért,~Bér
 47   1|     külföld minden bájos tüneménye~Nem oltja lelke csendes vágyait.~
 48   1|      ringat megint:~Igy boldog én! nem érzek semmi kint,~Midõn
 49   1|          omol.~Vivjatok égi tüzek! nem retteg tõletek a hív,~  
 50   1|        téged imádni öröm.~4.~Többé nem szeretek; minek a sok néma
 51   1|         élni szeretni csak egy.~5.~Nem szólál: s bájos szemeidnek
 52   1|         Zokogni untalan~Az erőshöz nem illik.~Az ember egyszer
 53   1|       széped kegytelen~S szived el nem fogadja?~Vagy ha szeret
 54   1|     mellett~Erszényed üres lett,~S nem kél ki a vetett mag:~Mit
 55   1|         kebeled!~Ezt kincscsel föl nem leled.~„Légy bátor, gyõzni
 56   1|          panaszlás,~Könny, kérelem nem más!~Ezt jobb lélek megveti;~
 57   1|        helyettem üdvezellõ!~Mondd: nem hunyt el érzetem,~Bár elválni
 58   1|             S mit fenn a fénytetõn nem nyerhete,~Alant megadja
 59   1|           a mély szunnyadóra,~De õ nem ébred semmi földi szóra.~~
 60   1|       hagytad el érseki széked;~   Nem halt volna hazánk disze,
 61   1|         alatt.~Szög haja fürteivel nem játszik kedvese többé,~  
 62   1|          hive friss koszoruval,~   Nem jön-e bajnoka még, félve
 63   1|            hol olyan erõs, kit meg nem dönt sok ezer kar?~   Testhalmok
 64   1|            legelteti nyáját;~   És nem tudja, kinek hõspora nyugszik
 65   1|      leszállt.~Ifju valál, örvényt nem sejtvén szörnyen adózál;~  
 66   1|          készüle árva hazánkra;~   Nem! nem az ellenség, ön fia
 67   1|     készüle árva hazánkra;~   Nem! nem az ellenség, ön fia vágta
 68   1|           rabok usztak alá!~Birtok nem vala már, idegen lett a
 69   1|            a hüs szellõ~Honnan jõ? nem kérdezem:~Kétszer él a csapodár,~
 70   1|          kedvesen,~Tudva: senki el nem árul~S nem lappang irigy
 71   1|         Tudva: senki el nem árul~S nem lappang irigy lesen;~Andalogva
 72   1|        Lepje bár a fagy a vidéket,~Nem sóhajtom a tavaszt;~Egy
 73   1|           idegen bár; ah de magyar nem,~   Nem kele, nem buzgott
 74   1|          bár; ah de magyar nem,~   Nem kele, nem buzgott védeni
 75   1|           magyar nem,~   Nem kele, nem buzgott védeni szent igazát.~
 76   1|              Válni örökjétõl, mely nem örökje tovább.~„Hunnia,
 77   1|        halála remeg.~Elvált! s kit nem rég ezerek tömjéne magasztalt,~  
 78   1|       magány,~Sikra kiszállani már nem látja vitézei rendét,~  
 79   1|         aczélt, vivni erõvel erõt.~Nem, nem a délczeg inú paripák
 80   1|            vivni erõvel erõt.~Nem, nem a délczeg inú paripák nyilröptü
 81   1|    ifjaknak verseny iramtok alatt:~Nem, soha nem többé! mindennek
 82   1|           iramtok alatt:~Nem, soha nem többé! mindennek vége szakadt
 83   1|       vérrel küzdve emészti magát.~Nem mosolyog neki a viszonérzés
 84   1|               És rokonult lélek õt nem enyelgi körül.~Sejti malasztit
 85   1|     unokája;~   És hidegült hamvát nem fedi honi virág.~Nyugodj,
 86   1|     áldozik,~Hevül, fázik, nyugtot nem lel,~Hold felé sóhajtozik.~
 87   1|     Szivcserére kész velem,~Szembe nem méz, hátul nem mar,~Nyiltan
 88   1|       velem,~Szembe nem méz, hátul nem mar,~Nyiltan leli kebelem;~
 89   1|          leli kebelem;~Sokat ugyan nem adhatok,~Legfeljebb egy
 90   1|           szépek, idegenhez~Máskép nem idegenek,~Csak a szegény
 91   1|           csak és szinetlen,~Hévre nem gerjeszthetõ;~Ott, hol õ
 92   1|        vallja sorsom:~Boldog többé nem lészsz már!~~
 93   1|          zárva kedvesemnek,~Szómra nem jõ felelet:~Tán szabadba
 94   1|          Ennyi kellem édenébe~Jobb nem is föllengeni,~Mint utána
 95   1|         bennem ég:~Eget lelni s el nem érni~Hosszu kínra már elég.~
 96   1|          lángival!~Szebb valóra ha nem ébred -~A szegény szív kétszer
 97   2|            csalfa legény,~A sûrûbe nem megyek én.~Van szeretõm
 98   2|       violám, szép violám,~Te csak nem is tekintesz rám,~Pedig
 99   2|         édes kincsem!~Tovább immár nem türhetem,~A faluban muzsikálnak,~
100   2|      szeretõm megázik,~Nálam azért nem fázik,~Van nekem jó tûzhelyem:~
101   2|  visszaóhajt.~Irígy Tisza, te csak nem szólsz,~Szigetek közt némán
102   2|        suttogó szellõktõl.~De azok nem vigasztalnak,~Bús szivemmel
103   2|        futtatom,~Melyik szebb? azt nem tudhatom.~Egyik fürge mint
104   2|         Arcza piros mint a hajnal,~Nem is csoda, két nap süti,~
105   2|            Mély a Duna közepén,~Át nem mehet a legény,~A parton
106   2|         sem most, sem azután~Révet nem lel a Dunán;~Egymásé nem
107   2|           nem lel a Dunán;~Egymásé nem lehetnek,~Hej! azért hogy
108   2|          lakik rózsám,~De az álnok nem jön hozzám,~Búcsú óta nem
109   2|          nem jön hozzám,~Búcsú óta nem láthattam,~Azóta nem is
110   2|           óta nem láthattam,~Azóta nem is alhattam.~Nem alhattam
111   2|             Azóta nem is alhattam.~Nem alhattam szerelmemben,~Ugy
112   2|         Daru megjön és a gólya,~De nem az én kedvem soha;~Bús leszek
113   2|        soha;~Bús leszek én, míg az nem jön,~Ki ott lakik túl az
114   2|           ott ridegben.~Az élet ha nem páros,~Téli virág nem szagos.~
115   2|           ha nem páros,~Téli virág nem szagos.~Harmat csillog kelyheden,~
116   2|      könyörög,~Ne nézzek más után.~Nem nézek én másra,~Habár szeretne
117   2|        Volnék ott, hol ti vagytok!~Nem néznék én a vizbe,~Hanem
118   2|       röpülök,~Kinézek az utczára,~Nem jön-e valahára?~De csak
119   2|      pattog,~Csitteg csattog,~Szót nem enged,~Mig elreked.~Most
120   2|             Most jer kedves,~Senki nem les;~Adok csókot,~Akár hatot,~
121   2|        voltam szegény legény~A mig nem szerettem.~De azóta gazdag
122   2|          keble milyen -~De azt meg nem mondom,~Mert többen is megszeretnék,~
123   2|        hisz!~Mint a viz a Dunábul,~Nem fogy az ki bujábul.~~
124   2|        csókot ád,~Tudja Isten, mit nem érzek,~Szivem ugrál s alig
125   2|         lesz hozzám, azt elhiszem;~Nem féltem a katonáktul,~Sem
126   2|     könyezett.~Víg dal között kört nem lejtett,~Várja, de csak
127   2|       halálmadár~Hozza hirét, hogy nem él már.~Csele patak! iszapodban~
128   2|        szebb idõ jár,~Dunánk rabot nem hord immár,~S ujra diszlik
129   2|       lássa! mert magamkint~Örömet nem lel megint:~Én is láttam
130   2|        csípős szél,~Galambom attól nem fél,~Reá veszi bundáját~
131   2|          ha nyájasan mellém ül.~Mi nem néz ki szemébül!~Szép szemek,
132   2|          messze vagy galambom!~Mit nem adnék, mit nem tennék?~A
133   2|       galambom!~Mit nem adnék, mit nem tennék?~A villámra is felülnék,~
134   2|          Van-e lábad olyan,~A mely nem csak sétálni tud,~De honn
135   2|          lábam, mely jó úton jár~S nem botlik oly könnyen,~A nappal
136   2|       felhõbül,~Mert víg napom már nem derül.”~Rezgõ harmat! te
137   2|         kis madár!~Szép dalod mért nem zenged már?~„Azért nem zengem
138   2|        mért nem zenged már?~„Azért nem zengem dalomat,~Mert elvesztém
139   3|    eltörlettek a nemzeti szokások,~Nem füstölög már a szabadság
140   3|          görög honába;~A kinek már nem forr szabadságért vére,~
141   3|          várt s vajmi könnyû béred~Nem más, csak egy kopott lant;~
142   3|   gerjesztõ nedv melegben;~De enni nem kér:~Az mennyit ér!~~
143   3|        használtatva semmit egészen nem hagyok,~Láthatsz kezében
144   3|          sok mesterembernek,~Ámbár nem árthatok a keményebb szernek.~
145   3|            Nagy város utczáin élve nem nézheted,~De hervadtan annál
146   3|        asztalára.~Végsõ négy tagom nem tesz soha egészet,~De a
147   3|           fűtőt, de sustorgó fát - nem,~Bundául szolgáljon - százszor
148   3|       ellened üljön az orrodon.~Ha nem lesz kenyered, a szükségtől
149   3|               De már több verseket nem tudok csinálni,~Engem ugyse!
150   3|          művészi tökély gőgszemmel nem szok itélni~   Keskeny hézagokat
151   3|         eloszlik,~   Mély gyökeret nem hajt, véle enyész neve is.~
152   3|           hevült;~És ha magas bért nem lelsz is mindjárt, ha korodnak~  
153   3|           fényt ködbe vont szemünk nem lát;~S könnyû habok között
154   3|        Intézi a vad tûznek árjait,~Nem földi kényeket nyujt minden
155   3|       Körüldörögje bár ezer halál.~Nem csügged s honvéd tisztét
156   3|                   Lantos szerelme.~Nem földi ösztön, mely magát
157   3|         kivált kisértõ fényibõl,~S nem hû karral, mint egykor fenn
158   3|        tûzzel sujt a küzdõ sebére;~Nem játszi kény, mely a port
159   3|          dereng a szépnek hajnala:~Nem vágy azért fénykoszorút
160   3|         azért fénykoszorút fejére;~Nem õ, a kedves éljen általa,~
161   3|         dicséret után.~Ez még mind nem elég; házadra is illik ügyelned,~  
162   3|           lettem:~Megáztam jól, de nem láthattalak.~Most, vad sors!
163   3|           hódító játszi szem,~Mely nem rég oly sok szép reményt
164   3|            ezekhez,~   És ha az Ah nem elég, bízza az Ohra ügyét.~
165   3|            maga.~17.~Törpe! nagyot nem lépsz! ne erõlködj! kár
166   3|    gyönyört bájola s hinte reá:~Én nem! sõt makacsúl tagadom jóléte
167   3|           lesve nyomozza,~   És ha nem érheti el, régi szokásra
168   3|     szokásra kevély.~Az, ki akar s nem tud, kész mindig gúnynyal
169   3|         bilincsben utóbb csalfénye nem önti sugárit,~   Élte szükén
170   3|           s ifju kor, sõt a szelíd nem is,~Külön zászló s paizs
171   3|        bagolyének között~Elásni. - Nem, nem! ez kaján itélet.~Hõsvérökhöz
172   3|   bagolyének között~Elásni. - Nem, nem! ez kaján itélet.~Hõsvérökhöz
173   3|            a mostannal összeszõni:~Nem szembe küzdnek, szív szív
174   3|         hol a magyart dicsérik.~De nem festik. ”Ne vádold; jó az,
175   3|       farkas sem ette meg,~Mikor - nem volt éhes. Latánt, latánt~
176   3|       majom!~Igy zúg egyik rend, s nem hiába;~Tudják miért: a leczke
177   3|           ki minden~Hideg könyvben nem hall kész fülmilét.~Fellép
178   3|             Mily gonosz!~Õ mondja, nem kell ok -~~
179   3|         panasz és új szók a költõt nem teszik ám még;~Benned, hogyha
180   3|      teszik ám még;~Benned, hogyha nem él a nagy s szép érzete,
181   3|            De vágyása mindenütt el nem sül,~Azért õ azt csak messzirõl
182   3|  Mosolyogja bár az másnak karjain.~Nem csügged õ, sõt írt lel fájdalmára~
183   3|          kapu lesz; szép dolog, és nem is új.~Hogy sereg is mene
184   3|       leplét lopva nyakába veti,~S nem birván kobzát, prózában
185   3|         életed árva, sovány.~Mátra nem oly sziklás, mint stílusod.
186   3|      eleget, zajt ütne, de költeni nem tud,~   Könyvet irál mégis,
187   3|      tehetetlen poetához.~Akarni s nem tudni írni~   Egek, minõ
188   3|        gyötrelem!~Izzadni, s képet nem lelni~   Ó kába szenvedelem!~
189   3|            kába szenvedelem!~De ha nem tudsz, mért kapsz bele:~  
190   3|          elme sugára!~Ennél felebb nem is megy tán~   A rossz költés
191   3|          gõgös elõszava~Fenhéjázva nem hirdeté~   Milyen dicsõt
192   3|          Porba ejtett ügyemet -~De nem, inkább megtérek én,~  
193   3|        recensens óhajt,~Arra füled nem igen hajt,~   Sõt tudós
194   3|           haragra gyúlsz,~   Pedig nem árt, ha tanúlsz.~31. Egy
195   3|    Énekeltél - szánlak szegény!~   Nem nagy ész szól azokban.~Pillongásnak
196   3| marczangold eszedet.~Ó mert a vágy nem tehetség,~   Csak csalóka
197   3|          nagyságára~   Hat sonetke nem elég,~   Egy kötet kell
198   3|    Kiadatlan.~Bennem szép diadal s nem díj emléke sajátod.~20.
199   3|            tökélyre vágyva, lelkem~Nem szenved leköttetést.~Forrását
200   3|        Életet színt nyertenek.~Még nem érzett lángozattal~Üdvezlém
201   3|           borong”~   De az ifju õt nem hallja,~És a part felé evez;~
202   3|          betegnek álma volt,~Létre nem virúlható.~Fényre törtél,
203   4|    elbódulhatunk.”~„Mit nekem itt? nem mulatok, atyám!~Édes öröm
204   4|          Hadd el bûnös czélodat!”~„Nem atyám! míg bennem a lélek
205   4|             míg bennem a lélek él,~Nem rettent el semmiféle veszély;~
206   4|       szorítom.~Zúgjanak a szelek,~Nem gondolok velek,~Szándékom
207   4|          gondolok velek,~Szándékom nem másítom.”~„Hallod fiam,
208   4|        rettentõ dölyfével!~Oh mért nem mulattál,~Vesztedbe indúltál:~
209   4|           indúltál:~Higy nekem, ez nem jó jel.”~„S habár eged még
210   4|      Villámival kürûlem harczolna,~Nem hagynám el édesded czélomat;~
211   4|        édesded czélomat;~Ezen sziv nem ismer félelmet.~Vigan, atyám!
212   4|           oltsd e tûzszenvedelmet!~Nem messze vagyon már~Azon óhajtott
213   4|          Fiam, igen félek,~Hogy az nem jó lélek,~Hanem gonosz lakása!”~„
214   4|   Megdermedve s kétségben ott áll,~Nem tudván, mit tégyen,~Hogy
215   4|      jóknak sorából~Eldúlva tovább nem élhetett,~S szilaj kétségébe’~
216   4|         Már óhajtottam rég.~Gazda.~Nem, nem! azt nem tehetem~Kedves
217   4|        óhajtottam rég.~Gazda.~Nem, nem! azt nem tehetem~Kedves
218   4|          rég.~Gazda.~Nem, nem! azt nem tehetem~Kedves vendégem!~
219   4|   halottakkal,~Kivált kárhoztakkal~Nem tanácsos tréfálni:~Sõt,
220   4|    kelepczébe estem,~Hogy lelkemre nem ügyelvén~Õtet egyszer meglestem,~
221   4|          csak eszembe jut.~Gondold nem rég hogy járok.~   Egy szép
222   4|      megint elhallgatott,~S mintha nem maga lett~Volna a magányban
223   4|       láttam~Halovány képét,~De ki nem állhattam~Kínos tekintetét.~
224   4|           szép szobában~Soha senki nem hál.~Ámbár házad tájékában~
225   4|          ejtem szavamat,~Mellettem nem marad.~Megjön ugyan hajnaltájba’,~
226   4|        tudja, hogy nálom~A lélek - nem jár s kél.~Vendég.~Már ez
227   4|  vetélkedtek~A kerti szálláson,~De nem egyesülhettek~A kivánt háláson;~
228   4|         egy ruhát tartván~Közelget nem sokára.~Piros arczczal egy
229   4|      átokká vál,~Ha viszont érzést nem talál~Ez indulat a szivekben~
230   4|       tûzzel szerete,~De szerelmet nem nyerhete.~Hasztalan vallották
231   4|           és reménykedett,~Lina õt nem szerette,~Áldozatit megvetette.~
232   4|         hív,~Már kigyötrõdött, már nem vert,~Csak hideg hamvában
233   4|          felgerjedett~S mit az élõ nem nyerhetett,~A holtnak nem
234   4|          nem nyerhetett,~A holtnak nem tagadhatá~És könnyét érte
235   4|       életen rágódott~S enyhülésre nem juthatott.~És így elvonva
236   4|            egy klastrom magányában~Nem sokára meghala,~Midõn még
237   4|         ritka szeretõket,~Kik élve nem egyesültek~És halva öszvekerültek.~~
238   4|         nyughelye,~De nyilt ajtóra nem lele.~„Ha szállást senki
239   4|              Ha szállást senki más nem ad,~Atyám örökje felfogad;~
240   4|            ha sorsod balja sért,~S nem érzed tûzforrtán a vért.~
241   4|          sátort vona,~Melyet vihar nem bont soha;~Kék csillogó
242   4|          gond ellen paizs.~Csendét nem dulja semmi nesz,~Bár künn
243   4|           édes álom,~Én e völgyben nem találom,~Messzebb vágy hû
244   4|           biztos part;~Jámbor õsz! nem félek én.~Rendületlen hiedelmem,~
245   4|            kemény föld szûzi ágya,~Nem szeret, nem érez már.~Hány
246   4|            szûzi ágya,~Nem szeret, nem érez már.~Hány rabot tõn
247   4|          az kit oly sohajtva vára,~Nem sohajt hideg porára!~Gyula,
248   4|         mindenütt:~Benne zajlik, s nem sokára~A nap feltünõ sugára~
249   4|       vigan, kis csolnakom,~A part nem messze már!~Amott fejérlik
250   4|         Honnan repûl a hív elé.~De nem röpûl a hív elé,~S a jámbor
251   4|         hevével.~Mily rózsavilágba nem álmodozék,~Eltelve a mult
252   4|            mi báj lebeg arczaidon?~Nem földi az: égi lehellet;~
253   4|           szivében a berki vadász,~Nem tûnteti másra figyelmét.~
254   4|     tûnteti másra figyelmét.~S bár nem leli, érte, csak õneki él,~
255   4|           s kies árnyidon~Önkény s nem a hû szerelem vár,~Zöldelj
256   4|          remény,~Hûs fáid alá soha nem megyek én.~Míg küzdve imígy
257   4|          is pörget egyet~Melyet el nem birna hat.~Mintha két vasbércz
258   4|           A sorompón átalszáll;~Ez nem szálas termetére,~De hajlékony
259   4|        több férfit, küzdni bátort,~Nem talált Kinizsinél.~Hadd
260   4|            Ugy rácsattant Holubár.~Nem rendül az, s új erõvel~A
261   4|        huhog a bagoly odva felett?~Nem hallod az éjszaki durva
262   4|            lakomba vezetlek el én,~Nem messze fejérlik a sík közepén!~„
263   4|          durva szelet,~Jámbor fiu, nem megyek én teveled!~Búm képe
264   4|            kel a komor éji homály.~Nem messze a völgyi sötét temetõ:~
265   4|           szép szeme zártan elõmbe nem ég.~Él bánatom és szivem
266   4|        sírja felett.”~Szép lyánka! nem hallod, a hárs csikorog,~
267   4|           ágokat;~De üres zaj, vad nem tûn ki,~És haragban ég az
268   4|        szállna meg.~De hiában, vad nem tûn ki,~S dühben ég, dúl,
269   4|            öngyilkost.”~„Haha! igy nem félti hölgyét,~S itt hevét
270   4|     kénynek éltél,~Térj magadba!” „Nem, nem én!”~„Istent, embert
271   4|        éltél,~Térj magadba!” „Nem, nem én!”~„Istent, embert megvetettél,~
272   4|       megvetettél,~Térj magadba!” „Nem, nem én!”~„Jer tehát, int
273   4|  megvetettél,~Térj magadba!” „Nem, nem én!”~„Jer tehát, int a vég
274   4|           hallgat,~Az édes szó reá nem hat.~A gróf így szól: jer
275   4|          hallgat,~A büszke szó reá nem hat.~A herczeg mond: jer
276   4|            hallgat,~A méltóság reá nem hat.~Mond a legény: édes
277   4|    elragadja süvegét;~Ezzel annyit nem gondolna,~Csak rózsája mentve
278   4|            sötét szemekbõl~Zuárdra nem ragyog föl~Szerelmi bájsugár.~
279   4|         titkon hamar:~Sír a Halál, nem sérti meg.”~Az ifjú így,
280   4|         kincseit.~A seb, szól, még nem elég jel,~Mondja kiki tetteit.~
281   4|        vérnyomán.~Így szól Béda, s nem vitatja~Senki már a hõsi
282   4|       titku lény,~Keble kiszti, el nem válhat~Annyi csendes báj
283   4|           az ég!” így vesz bucsút.~Nem sokára bús harang szól,~
284   4|          áldott lélek!~Már ez élet nem rendít!”~Így sóhajt a nép,
285   4|       lakhelyed!~Ha ennyi díj reád nem hat,~Rettegd, érezd hatalmamat.”~
286   4|          vad lánczra õt.~Hideg díj nem hevítheti~A forró éneklõt?~
287   4|        zeng, így él a fülmile.”~De nem hall a sötét király,~S dölyfös
288   4|         holtakat,~Sem köny, sem bú nem költheti.~„Vitéz, vitéz!
289   4|          zordon éj sem rázza meg.”~Nem úgy, nem úgy, te szép leány,~
290   4|           sem rázza meg.”~Nem úgy, nem úgy, te szép leány,~Hûségednek
291   4|      gátlatára.~Hasztalan zeng, õt nem látja;~Angyalképe nem mosolyg
292   4|           õt nem látja;~Angyalképe nem mosolyg le,~Búsan tér el
293   4|            kereslek!~Álmodám hát s nem vagy lélek?”~„Megkérlelve
294   4|            kilép:~Õ férfitól hamar nem fél,~Kivált az ügy ha nyelvre
295   4|           szép Trézsi kényére hat,~Nem kér soká, felé ugrat,~Derékban
296   4|        Gyõzelem kél nagy lelkében.~Nem rettenti õt a nagy szám:~
297   4|    haladnak,~S még vitézség és erõ~Nem lõn egymáson nyerõ.~Elborúl
298   4|      Testhantokra testet hány,~Míg nem tágul a pogány!~Ez gyéren
299   4|            a pogány!~Ez gyéren fut nem sokára,~Éltét bízva gyors
300   4|             És emléke s boldogsága~Nem mulandó éjbe száll.~   Ott
301   4|          tartva válla,~Nagy Hunyad nem régen álla;~Most felûl a
302   4|            nagy tisztében,~A vezér nem látja õt,~A miatta vérezõt;~
303   4|            terhit kémledezve,~S õt nem hallva szózatán~Száguld
304   4|       bájkörében~Most lekötve szót nem lel.~Néz - de mint a lét
305   4|        tárogatót? legutolsó Dobozi nem lesz,~A ki szabadságért
306   4|         vérét,~És ha hazája kiált, nem hibáz a bajnoki sorból.”~
307   4|      kebelére.~A kerengõ útra néze~Nem jön-e még szép vitéze,~Minden
308   4|         Hogy az ifjú magyar király~Nem a véres csatában,~De kínosan