Könyv

  1   1|        embereit és nagy~Tetteket: mint ront és szül a repülõ idõ.~
  2   1| egyességet~S a jótevõ békességet,~Mint éltünk legszebb javát.~Szivdobogva
  3   1|         Neked köszöni kellemét,~S mint a hajnal harmatja~A száraz
  4   1|  veszélyében~A barátság maga áll,~Mint a habzó tengerekben,~Az
  5   1|       leng körül; lágy hangzatok,~Mint a lantnak homályos zengzeti,~
  6   1|  zsengedõt,~Az ifjut, a virágzót,~Mint hölgyét, olvadó~Melyére
  7   1|       felejtés karján ringadoz;~S mint egykor õsi háza szük körében,~
  8   1|          est sürü homálya felé:~S mint a honvesztett lángképzeti
  9   1|           Ezt jobb lélek megveti;~Mint félénk csatázót,~Gondolat-vadászót~
 10   1|        bájkellemében~A szép rózsa mint virul!~Harmat reszket nyilt
 11   1|        szép csillaga éjbe borult.~Mint a nyári lebel sivatag közt,
 12   1|    kényeket és uj kénybe ragad.~S mint parti virággal víg ölelésben~
 13   1|        gyönyörûség mélyibe dül.~S mint a füzes ingó lombjain által~
 14   1|           Hívem rejtõ szép vidék!~Mint hajós a part felé vágy,~
 15   1|          Õ az, õ az! nyájas arcza~Mint pirul, mi égi szép!~Õt ölelni
 16   1|        Nyisd meg illat-ajkidat,~S mint egy hang az üdvösségbõl,~
 17   1|        Nézd a rózsa~Hajnalcsókban mint pirul;~Szûz vonzat- s örömnyiltában~
 18   1|     Csillagában a teremtõ~Azt írá mint kegyjelét,~Hogy küzdési
 19   1|           Jobb nem is föllengeni,~Mint utána forró vágygyal~S csillapítlan
 20   2|           szívem s felsóhajtok,~A mint Rákos térén szántok.~Hol
 21   2|          ha csatára trombitáltak,~Mint a sasok víni szálltak.~Eltüntek
 22   2|     ma-holnap a magyar szó~Ritka, mint a fejér holló.~Hűs szél
 23   2|          Danolj rózsám, a nótában~Mint szivünkben szerelem van.~
 24   2|           bús szivem is:~Olyan az mint a Balaton,~Ha felette szélvész
 25   2|          legény van a faluban,~De mint Palim egy sincs olyan.~Édes
 26   2|          Ha kesereg, jól teszi,~A mint fõzte, ugy eszi.~Leány. ~
 27   2|         Árván élek bús szivemmel,~Mint a fû, mely a sziklán kel.~
 28   2|          távol estem!~Távol estem mint a levél,~Melyet elkap a
 29   2|     szállt minapába’;~Bár elmémet mint futtatom,~Melyik szebb?
 30   2|         nem tudhatom.~Egyik fürge mint a kis hal,~Arcza piros mint
 31   2|       mint a kis hal,~Arcza piros mint a hajnal,~Nem is csoda,
 32   2|            A méreg is mézesednék.~Mint a hattyu szép a másik,~Mikor
 33   2|           szivemben,~Kitépném, de mint a madár~Kedves helyre csak
 34   2|       füstöt látok,~S eltûnik az, mint az álnok,~Mint az álnok,
 35   2|        eltûnik az, mint az álnok,~Mint az álnok, ki elhagyott,~
 36   2|          Ireg-forog,~Nyelve pereg~Mint a kerek,~Pitteg pattog,~
 37   2|          Jaj! ki a leánynak hisz!~Mint a viz a Dunábul,~Nem fogy
 38   2|           szeretőm mellettem áll;~Mint a téjben uszó rózsa,~Olyan
 39   2|      Milyen több e világon nincs.~Mint reggel a játszi lepke~Szép
 40   2|      kedve oda lesz;~Majd ugy jár mint én szegény,~Zokogva foly
 41   2|         este álmos,~Gombóczot fõz mint az öklöm,~Ettem egyet, most
 42   2|          26. Mohácsi dal.~Suhogva mint az esti szél~Mély gödrébõl
 43   2|           gödrébõl a vitéz kél,~S mint halvány köd holdvilágnál~
 44   2|          maga fejér,~Néma, hideg, mint õszi dér.~De a mátka honn
 45   2|         Bár itt is a nap melegít,~Mint szemed ugy még sem hevít,~
 46   3|       gyötrelme.~S bíbor felhõkön mint a szép Auróra,~Jön egy istenné,
 47   3|        borostyánon kiontja vérét.~Mint a szirt, megvíván a vész
 48   3|     istenkedése~Ég- s földbe hat, mint az, kivel rokon,~S búvárnyilai
 49   3|   Sugárzik át a szép emlékezet:~S mint hold csillámai a folyón
 50   3|       árnyékos körében~Elandalog, mint élte reggelén;~Szebb lét
 51   3|        fényibõl,~S nem hû karral, mint egykor fenn igére,~Mirígy
 52   3|            a kedves éljen általa,~Mint istennéje a késõ idõnek:~
 53   3|         fel számtalan ember,~   S mint ölhesse el azt, többnyire
 54   3|          Oh fõ nyereség a versben mint szerelemben:~   Itt érzést
 55   3|         gyakran pártul veszik, és mint~   Gondolatok szöknek a
 56   3|          Partra miként szálljon,  mint alapítsa ügyét;~Hajnalt
 57   3|       õszinte baráti kebelben,~   Mint  a dús, ki penész-lepte
 58   3|         ezreket hevít,~S érzésre, mint utánozásra vonz.~Ha kérdezem:
 59   3|    elfárad, egy szegletkõre ül,~S mint a kis macska tejfeles fazéknál,~
 60   3|      erkölcsöt hintnek hangjai,~S mint annyi pillangóit érdemének~
 61   3|          a hírnek hajnala;~Elõlép mint denevér lyukaiból,~Hogy
 62   3|         kell ide sok hit:~   Több mint Thalia kér, bár leleménye
 63   3|            Mátra nem oly sziklás, mint stílusod. És mi szövésed?~  
 64   3|          aesthetikát, oly szép az mint a ködös nap;~   Nincs lelked,
 65   3|         gazdag a szép erkölcsben,~Mint a zordon tél füvekben,~  
 66   3|         költésedet,~   Rimkovács! mint fõ javad,~Szánlak, gyarló,
 67   3|       szivvel és lélekkel~Többet, mint a jó rímekkel,~   Mert rímed
 68   3|      Kiadatlan.~Emlékül ragyogok: mint küzd s gyõz a nemesebb vér.~
 69   3|           az estnek langy ölébõl,~Mint az álmak szép világa,~A
 70   3|          Köd borul a szirtoromra:~Mint a csillapítlan érzet,~Mely
 71   3|      tengerbe néz,~Mely végetlen, mint a lélek,~Elterûl hullámival.~„
 72   3|           ott élhetni képzetének,~Mint az elmult szép idõnek~Fentebb
 73   3|      minden érzete!~S ím, lebegve mint a hattyu~Jõ keletrõl egy
 74   3|         Most szerelmi suttogással~Mint a csermely violák közt,~
 75   3|           Majd az indulat hevével~Mint az orkán vad zúgása;~És
 76   3|          Még éltemnek hajnalában,~Mint az ég vídám sugára~A szegény
 77   3|          Küzdel õ a mesze pályán.~Mint az ember sorsa, váltva~Kelnek
 78   3|            esti fényben:~Csendes, mint a békehon.~És az égi Tünemény,~
 79   4|         ropognak,~A zápor hullámi mint locsognak,~Elhúnyt az égi
 80   4|         hizelkedése~Többet nyoma, mint atyja kérése,~S az ifju
 81   4|         képe:~„Te vagy, drága? oh mint kerestelek~Itt a gonoszok
 82   4|           Vendég~Ott a kertben, a mint látom,~Egy szoba vagyon
 83   4|         Kérlek tehát, beszéld el,~Mint voltál a lélekkel?~Gazda.~
 84   4|           Lina.~Nincs szebb virág mint a szerelem~Az élet kies
 85   4|        utas! fergeteg kél;~Hallod mint zúg s ordít a szél,~Szállj
 86   4|         Szíve áldozatja lett.~S a mint a vadonba’ jártam,~Föllelém
 87   4|          s a parthoz ér:~Hõ keble mint dagad!~Erében forr, szökell
 88   4|           gondolat,~Nagy és erõs, mint érzete,~Elszánt keblére
 89   4|     homályba dül -~Légy boldogabb mint én!”~Kezet nyujt és eltávozik,~
 90   4|       szeme lángja belõle ragyog,~Mint égi sugár a sötétbõl.~S
 91   4|   Tekintete oly meleg, oly hív.~S mint két tüzi lángozat egybe
 92   4|     Elhangzik az illati lebbel.~S mint kémli habozva, lel öblös
 93   4|       Sugár tagu fürge leányok,~S mint a tavasz angyala tûnve elé,~
 94   4|         Ellepve az út lovagokkal;~Mint ünnepi czélra, közelgnek
 95   4|            Hir-emelte bajnok már.~Mint egy árbocz úgy magaslik,~
 96   4|         élemény.~Gõgje - oly nagy mint alakja -~Dísznyerésnek itt
 97   4|    kezében~Mázsás buzogány forog.~Mint védtornya õsi hírnek,~Szótlan
 98   4|           Rábélyegzem én is erre,~Mint ví s érez a magyar.~Igy
 99   4|       Harsog a jel, s Gúthi nádor~Mint biró helyére ül;~Minden
100   4|          rés után;~S egyet lelve, mint a villám~A habzó ellen feszûl,~
101   4|           király s hon bajnokát.~„Mint elsõje szép hazámnak~Elsõ
102   4|   örömtelenûl?~Nincs szebb honod, mint e komor sivatag,~Hol zúgva
103   4|          az éjszaki durva szelet,~Mint szórja utadra a hárslevelet?~
104   4|            dúl, fúl az úrfi.~És a mint zúg, és a mint néz,~Völgyben
105   4|         úrfi.~És a mint zúg, és a mint néz,~Völgyben majd patakra
106   4|        Ártatlan szép lelke ég,~És mint rózsagyöngy a szirthez,~
107   4|           itt tettük le,~Éve lesz mint öngyilkost.”~„Haha! igy
108   4|           hosszu jaj mordúl,~És a mint megy, a kereszt is~Tõle
109   4|         is~Tõle búsan elfordúl.~S mint közelget dús lakához,~A
110   4|         Merre vitte azt a szél?~S mint lenéz a víz tükrébe,~Szint
111   4|    szélinél.~„Szép virág te! árva mint én,~Elszakadva itt virulsz,~
112   4| Elszakadva itt virulsz,~Csók után mint Örzsim arcza,~Oly szépen
113   4|       megy, érte is nyúl,~S keble mint feldagadoz:~Süvegét is ottan
114   4|         éj undok hatalmait.~Komor mint a sír szelleme,~Gyorsítaná
115   4|        haragra gyúl vad érzete.~S mint éjjel hûs csermelyt keres~
116   4|           a gyepre dõl,~Halványon mint a hófuvat.~De a kedves fölötte
117   4|          Nyájas arcza halovány,~S mint hó közt a rózsa kelyhe,~
118   4|      tavasz, nyár, hervad a szûz,~Mint halmán a rózsa hull.~S õszi
119   4|           Mi fejérlik a nyiláson,~Mint a holdnak bájsugára?~Mily
120   4|         áll mögötte.~„Édes zengõ, mint kereslek!~Álmodám hát s
121   4|  Megkérlelve már atyámat~Élek, és mint hölgyed élek.”~S mint a
122   4|          és mint hölgyed élek.”~S mint a nászok serge gyérûl,~S
123   4|           s parancsol,~És az úrfi mint szörnyed,~Köntösét rá adja
124   4|         szép asszonyán,~Utána néz mint vész után;~S a mint eltûn,
125   4|           néz mint vész után;~S a mint eltûn, köny könyet hajt~
126   4|    dühében~Elbizottan erejében,~S mint közelgõ vész morajja,~Mindig
127   4|        kardja zörren.~S elzúdulva mint a villám,~Tör Murat rab
128   4|          a pogány rendét zavarja.~Mint terhes két fellegek~A forgó
129   4|           A futamló és üzõ had,~S mint nyáresti villanások~Hévség-szülte
130   4|         nyugott szent végzetén;~S mint a szálló nap sugára,~Lebben
131   4|        Egy szép ifjú fekszik ott,~Mint vitézi hamvakon~A leroskadt
132   4|      Harczveszélybe késztetett:~S mint zászlósa a vezérnek~Megfelelt
133   4|       Kelyhét szebben nyitja fel:~Mint a szem, mely könyûjében~
134   4|       bájvonzattal,~Egyszer látva mint az ég,~Képzetünkben él mindég,~
135   4|     felejtett sírba kél,~Szerelme mint szép tette él.”~9.~Mintha
136   4|    lekötve szót nem lel.~Néz - de mint a lét reménye~Benne újra
137   4|           Hunyad még, s általa!~S mint a földet-ébresztette~Hajnalcsillag
138   4|        hirdesd egy bajnok tettét, mint szálla ki harczra,~Mint
139   4|           mint szálla ki harczra,~Mint nyere õ diadalt, mint lelte
140   4|    harczra,~Mint nyere õ diadalt, mint lelte vitézi halálát.~Lengj
141   4|        tollakkal nyomva fejére,~S mint hadi isten elõjõ s hitvese
142   4|      Drága bizonyság, hogy férjed mint bajnok esett el~Õsi szabadságért,
143   4|      végtelenség~Homályain remeg,~Mint éji rémzetek~Az eszmélõ
144   4|         Vitézsége csudákat tett~S mint egy gyõzõ csillag fénylett~
145   4|      Tüzes kígyók csattonganak,~S mint végenyészet zsoldosi~Az