Könyv

 1   1|  Hadistennek vérrel festett~Zászlói már lobognak,~Öldöklésre szenteltetett~
 2   1|           büszke serege.~Dühösködve már reánk üt,~Hullnak bajnok
 3   1|    terjesztnek mindenütt,~Ritkúlnak már rendeink.~A térségen elszéledve~
 4   1| vérszomjuhozó~Despotának zsoldosi,1~Már annyi veszélyt okozó~Törvényes
 5   1|       mulással.~Hallod-e! az óra üt már!~Itt az elválasztó határ,~
 6   1|            Te magad vagy fentartója~Már mulandó létének.~Benned
 7   1|             És az élet boldogságát,~Már hervadozó virágát~Gyámolitva
 8   1|        bájos szemeidnek rabja levék már;~   Szólál: hív rabod én
 9   1|        néznek a sziv lángzatára,~Ha már a látnék alkonyul határa.~~
10   1|       kinnal telé.~Oh hányszor véli már, hogy föllelé!~De a reményfok,
11   1|         usztak alá!~Birtok nem vala már, idegen lett a magyar otthon:~  
12   1|            magány,~Sikra kiszállani már nem látja vitézei rendét,~  
13   1|              mindennek vége szakadt már,~   A gyönyörû létnek kelleme,
14   1|             Boldog többé nem lészsz már!~~
15   1|            el nem érni~Hosszu kínra már elég.~Mit használ az édes
16   2|              S alig érti nyelvünket már:~Hej! ma-holnap a magyar
17   2|             2. Husvét után két hete már~Husvét után két hete már,~
18   2|            már~Husvét után két hete már,~A szép leány a kertbe jár.~
19   2|      keménységén~Fejér rózsa lettem már én.~Hej ki ne menj a mezõre,~
20   2|          merre jár,~Karjaimba jön-e már?~Hej ti fényes csillagok!~
21   2|            Hozza hirét, hogy nem él már.~Csele patak! iszapodban~
22   2|                            28. Fogy már a nap melege~Fogy már a
23   2|          Fogy már a nap melege~Fogy már a nap melege,~Kertünkben
24   2|            felhõbül,~Mert víg napom már nem derül.”~Rezgõ harmat!
25   2|          Szép dalod mért nem zenged már?~„Azért nem zengem dalomat,~
26   3|      nemzeti szokások,~Nem füstölög már a szabadság oltára.~Oda
27   3|             a görög honába;~A kinek már nem forr szabadságért vére,~
28   3|         mindenkor - sirva élj...~De már több verseket nem tudok
29   3|             lelkesülten éleng.~Szûk már az õsi ház, tovább repülni~
30   3|     Gyujtják szivünk magas czélokra már.~Bizonytalan tárgyért hevül
31   3|                        Irói tanács.~Már ha tudós lettél, illik tudnod,
32   3|           Hozzád, kit elsõ perczben már szerettem:~Lásd innen, mily
33   3|         szintúgy ki szeretni megúnt már,~   Keblök ürességét általok
34   3|          Hány ezer évek elõtt írtak már a szerelemrõl,~   S mindenik
35   3|          egy szelíd~Hang süljön el, már ezreket hevít,~S érzésre,
36   3|         szólnak -~„S tanúlj adálni: már ha egy megye~Hatvant ád,
37   3|       tömjént~Hintnek fejökre, hogy már szédelegni~Kezdnek, s jaj
38   3|          szavai.~Tágasabb útat nyit már szerelmének,~Ha nõttön nõnek
39   3|          sereg is mene át a lyukon, már kell ide sok hit:~   Több
40   3|         külömb jön utána; mosolyogj már!~   Tûzre koboz! van már
41   3|            már!~   Tûzre koboz! van már kis hivatalra remény.~7. „
42   3|             egyeznek,~   Olvasódnak már mindegy.~A mit a recensens
43   3|           szirtbe ütközik!~S törve, már a föld sem kegyli~Tõle pártolt
44   3|             a dicsõ után.~A hajósok már haladnak;~S míg az ifju
45   3|     Tünemény,~Mely ifjonti életével~Már jegyesként frígyesült:~Csillag-koszorúzta
46   4|  tûzszenvedelmet!~Nem messze vagyon már~Azon óhajtott vár,~Hol adnak
47   4|             követi.~És hogy az ifju már elfáradott.~S rég bedõlt
48   4|             a kelyhet kezébe veszi,~Már irtózva ajakához teszi -~
49   4|            Oda szállni, jó barátom,~Már óhajtottam rég.~Gazda.~Nem,
50   4|             a szobában,~M’óta épült már,~Az éjféli órában~Egy kisértet
51   4|  ki-kikergeti!~Hányszor láttam õtet már,~Ha a kakas kiált,~Szép
52   4|            A lélek nyomában;~Minden már elhallgatott;~Még ben a
53   4|            Visszaszaladtam.~Vendég.~Már ha annyira jöhettél,~Vissza
54   4|           feleségem~Az idõtõl fogva már,~M’óta a lélek visszatér,~
55   4|              nem jár s kél.~Vendég.~Már ez nehéz dolog.~Siralomra
56   4|             Ifjú, a mit szólsz,~Azt már rég meggondoltam,~Sõt meg
57   4|            és félelmében~Két tavasz már távozott,~De boldogtalan
58   4|             hozzá volt halálig hív,~Már kigyötrõdött, már nem vert,~
59   4|      halálig hív,~Már kigyötrõdött, már nem vert,~Csak hideg hamvában
60   4|         gyûlt a földi pára,~Elhúnyt már a nap sugára;~Nyúgodj édes
61   4|          ágya,~Nem szeret, nem érez már.~Hány rabot tõn szép alakja!~
62   4|            és reméltem,~E szûk hant már elnyelé;~Szórd villámid,
63   4|        csolnakom,~A part nem messze már!~Amott fejérlik hûs lakom,~
64   4|             hasztalan,~Késõ bánatja már;~A parton áll minduntalan,~
65   4|          áll, remény kecsegteti:~De már azt hullámsír fedi.~~
66   4|             Ah! tõled is elszakadok már!~Bút zeng a madár, s kies
67   4|         vivásban,~Hir-emelte bajnok már.~Mint egy árbocz úgy magaslik,~
68   4|             A hadrontó szittya vér.~Már a négyszeg pályatéren~A
69   4|             De pezseg benn a vendég már,~S a vidám kedv csak reá
70   4|        híven szeret.~Útközben nincs már a leány,~Hanem a szép legény
71   4|             megáldja Bandit,~Mostan már a gazdag võt.~És a nászok
72   4|            A két hû szív rég hamvad már,~De él a zord király búja:~
73   4|          Egy szép szûzért hajdanán,~Már is érte kardra kelnek,~De
74   4|           Béda, s nem vitatja~Senki már a hõsi jelt,~És õ nyerte
75   4|           Édes álmat! áldott lélek!~Már ez élet nem rendít!”~Így
76   4|           hozzád le.~Nincs atyámnak már hatalma,~Villi lettem, vágyam
77   4|           vagy lélek?”~„Megkérlelve már atyámat~Élek, és mint hölgyed
78   4|        sastoll.~A királyi palotában~Már elhagyva, õsz fürtökkel~
79   4|          ruhád is, hadd e fénykört,~Már neked jobb kályha mellett,~
80   4|            éktelen,~Sok csatán volt már jelen.”~A király jön, hall,
81   4|            rá adja Toldi;~De alatta már is görnyed,~S addig nyomja
82   4|          honja oltalmára.~Mindenütt már fegyver csillog,~Pánczél,
83   4|       Hunyad.~2.~   Büszkén fénylik már a félhold~A magyar sereg
84   4|          szemére,~Elzsibbadt érzéke már~Ifjú lelke késik bár;~Még
85   4|          szemekkel?~Te vagy bajnok? már elzúgott~A harcz, s te még
86   4|           vár kapujához~Kíséré, hol már szép rendbe’ lovagjai álltak~
87   4|        halált osztott-e karja,~Vagy már õt is sír takarja?~Szánakodva
88   4|       éltenek:~Balázs s Lénárd, kik már régen~Gyülölségbe estenek;~
89   4|             És bajnokul verekedett,~Már éktelen károkat tett~Az