Könyv

 1   1|  szerencse ád,~Élet, halál legyen bár.~Tekints dicsõ nemzetünkre,~
 2   1|           gyönyörû kényétõl?~Légy bár vitéz s laurus zöldelljen
 3   1|          zöldelljen fejeden,~Bírj bár hatalommal, Dárius kincsével,~
 4   1|         Kit a végzet vaskarjával,~Bár méltatlan, alá vert;~Mert
 5   1|        mily messze szép hazája!~S bár itt szelidebb ég lehell
 6   1| nyugpontra nem talál.~Örök tavasz bár zöldel itt körüle;~Ott a
 7   1|       hõst elõidéz:~Kik tettikért bár nem nyertek magas bért,~
 8   1|   vissza-visszanéz.~Az élet telje bár gyönyörre inti,~S biztatva
 9   1|       Édes valóra létesülni kész;~Bár a szerencse nyilt ölébe
10   1|       létem gyönyörben olvadoz;~S bár rettegek, ha más szerelmet
11   1|       hamvadon edzi dühét.~Küzdél bár, de magas diszeidnek hullani
12   1|        fogadja?~Vagy ha szeret is bár,~De sors tõle elzár,~S messze
13   1|         te! fölleled;~Szállhatnék bár én veled!~Szállanék! de
14   1|      Mondd: nem hunyt el érzetem,~Bár elválni kénytetem.~És ha
15   1|         Õsi szabadságért harczolt bár férfikarokkal,~   Rendzavaró
16   1|                            Hűség.~Bár a sors tõled messzezára,~
17   1|       Általhat éltem alkonyára,~S bár a sors tõled messzezára,~
18   1|          legyen hüségem ára,~Hogy bár a sors oly messzezára,~E
19   1|        Bájkelyhét üritenõk.~Lepje bár a fagy a vidéket,~Nem sóhajtom
20   1|           tavaszt;~Egy varázslat, bár havaz künn,~Visszahímzi
21   1|           Oltalmára hevült idegen bár; ah de magyar nem,~   Nem
22   1|            Hunnia, légy boldog! s bár nincs maradásom öledben,~  
23   1|           leszek én hozzád, ha te bár elhagyva feledtél:~   Csak
24   1|    enyelgi körül.~Sejti malasztit bár, de lemondás átka felette!~  
25   1|                Pipadal.~Gyûlöljön bár sok finnyás orr,~Édes pipám!
26   1|          kit ily átok nyom!~Lepje bár arany ezüst,~Léte mégis
27   1|      éljük az éltet, hervad is az bár,~A multnak azért emléke
28   1|   nézteimben~Búra fordul érzetem.~Bár a fák itt is virulnak.~S
29   2|            Búm eltemet nemsokára.~Bár csak piros rózsa volnék,~
30   2|          ha szerelmes,~Bús legyen bár, még is kedves.~Kösd be
31   2|       szakad édes álmom:~Jól esik bár ha nézhetlek,~De álmomban
32   2|          galamb szállt minapába’;~Bár elmémet mint futtatom,~Melyik
33   2|        szép tûzzel felém lángolt.~Bár itt is a nap melegít,~Mint
34   3|        Egy dörmögõ agg tündér,~Ki bár csak ismertet áldoz~S kegyével
35   3|         hegyre akart vinni,~Vinne bár Neszmélyre, hol bort lehet
36   3|   hõslánggal hevíti,~Körüldörögje bár ezer halál.~Nem csügged
37   3|    lengetik honpartjai!~S felette bár sötét felhõk gyülének,~Lezúgnak
38   3|          idõnek:~Felejtett sírján bár moh s tüske nõnek.~~
39   3|              Kit gõgfénye gyötör, bár feje s keble üres.~Gyors
40   3|         koszorú~Még rajta! légyen bár minden levél~Más országból,
41   3|         tud, sebten elmondogatja,~Bár annak maga sem hiszi felét;~
42   3|         gõggel élteti,~Szeret, ha bár atya vagy férj tilalma,~
43   3|          öntheti.~S a recensensek bár miként lármáznak,~Versében
44   3|      kedves birtokára,~Mosolyogja bár az másnak karjain.~Nem csügged
45   3|             Több mint Thalia kér, bár leleménye szegény.~5. Ossianisták.~
46   3|           Péczeli Múzsa).~ Kotlik bár eleget, zajt ütne, de költeni
47   3|         hazádnak élsz?~Ó ne hidd, bár gõggel tele~   Dolgozol,
48   3|           rímekkel,~   Mert rímed bár minõ ép.~   Hidd el, versed
49   3|       kell virulni:~Sejti keblem, bár valója~Még homályban rejtezik.”~
50   3|         ébred;~S a jelen megõszül bár~Itt megifjul a világ.”~Igy
51   4|     Csendét nem dulja semmi nesz,~Bár künn özönvész dörgedez;~
52   4|       bírt,~Kéjre termett lyányka bár;~Õ is hû kebelre vágya;~
53   4|         csak egyben egynek élt;~S bár az messze harczba tére~Honja
54   4|      nyujt és eltávozik,~A kedves bár siránkozik.~Sír a kedves,
55   4|           mi tüz ég fel a vízbõl?~Bár ön szeme lángja belõle ragyog,~
56   4|        tûnteti másra figyelmét.~S bár nem leli, érte, csak õneki
57   4|           Szótlan áll ki a vezér,~Bár feszülten ég erében~A hadrontó
58   4|          leng,~Vassal fedve arcza bár.~Bízd reám e bajt, vezérem!~
59   4|    hamvadoz a deli hív szeretõ;~S bár szép szeme zártan elõmbe
60   4|           király búja:~Ínsége uj, bár fürte õsz:~S ez a nagy ég
61   4|         Én magát ölém, mond Ákos,~Bár hires volt ereje,~S minthogy
62   4|          A patak lesz kéjhelye.~S bár a földin túllebegni~Látszik
63   4|        karomba száll.~S hervadjak bár hûs ajkain,~Hõs mellett
64   4|       érzéke már~Ifjú lelke késik bár;~Még liheg mélyen, halkan,~
65   4|          A miatta vérezõt;~S néma bár, de szép tettével~Torda
66   4|           a bajnokvér,~Földet mos bár, de égig ér;~A szerelem
67   4|          Szent hálára gerjedez;~S bár utóbbi sorsa kétes,~Mert