| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Károly Kisfaludy Károly összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Könyv grey = Comment text
1502 3 | engesztelné,~ Ha gõgös elõszava~Fenhéjázva nem hirdeté~ Milyen dicsõt
1503 4 | lyányka; de anyja örül,~S fenhirdeti magzata sorsát:~A hír repes,
1504 1 | A mit a sziv buzgón imád~Fenlángoló hevében;~A mit tüzképzelet
1505 4 | nyilást talál:~S zászlóit fenlobogtatva,~S diadalmat harsogtatva,~
1506 3 | ül a nagy gond!~ Himfy fennen tapsola;~„„Igy kell, ezt
1507 1 | felséggel a nagy térre száll;~Fennérzi most, mily messze szép hazája!~
1508 3 | melyünknek ébredõ világa~Fennlángol, s uj világokat kerül;~A
1509 3 | Bájszínnel körûlövezve,~Fenség ülte homlokát,~S messze
1510 4 | színben~ A szép s jónak fensége,~Tõle rajzott, hozzá símult~
1511 1 | elme,~Az örökségbe kapkod s fent a levegõben,~Túl az emberiség
1512 1 | szivének,~Te magad vagy fentartója~Már mulandó létének.~Benned
1513 1 | tömlöczébõl,~S a látkörön tul~Fenteg lebegteti~Világokat~Körülsugárzó~
1514 4 | jer isteni! ó hagyd el fény-lepte tetõdet,~S hirdesd egy bajnok
1515 1 | életünknek~Hervadoz és elválással~Fenyeget, nagy változással~S búsító
1516 4 | közelget;~Hol inteni, hol fenyegetni látszik,~S égõ szövétneket
1517 3 | tenyészti,~Ha rég kivált kisértõ fényibõl,~S nem hû karral, mint egykor
1518 3 | Midõn hazáját rabbilincs fenyíti,~Bõszült érzéssel harczmezõre
1519 3 | rémalakja,~Majd hódolva, majd fenyítve~Õt leszáll kisérteni.~Vész
1520 4 | lett!~Nyom ruhád is, hadd e fénykört,~Már neked jobb kályha mellett,~
1521 3 | hajnala:~Nem vágy azért fénykoszorút fejére;~Nem õ, a kedves
1522 1 | rajzati, félre!~ Uj nap fényle reánk annyi veszélyek után,~
1523 4 | vidámabban csörög.~Harmatgyöngyök fényledeznek~Rengõ zöld fûszálakon;~Csüggedt
1524 1 | megállt:~S miglen az uj fénynek hódolt s örvendeze a nép -~
1525 3 | lelkünk csak sejtve kése,~Fénynyé villant a büszke homlokon;~
1526 1 | barátság isteni képe,~És fényök körûl táboroz fekete felleg,~
1527 1 | Igy leve tömlöczczé elõdei fénypalotája:~ Õ maga árva, szegény:
1528 1 | A madár zeng és azon nap~Fénysugára ömledez:~De komor csak és
1529 1 | méltó sok századot élni,~ Fénytelen itt szunnyad s kõ se’ mutatja
1530 1 | szakad belé.~S mit fenn a fénytetõn nem nyerhete,~Alant megadja
1531 3 | téren andalog,~S minden fénytõl elkapatva,~A nagy hullámtorlatokkal~
1532 4 | hegytetõn áll, s oly magányosan~Fenyûk közûl az ég felé mereng?~
1533 3 | eltünõ remény.~A dicsõség fényutjára,~Költõi név nagyságára~
1534 4 | Mosolygó sergitõl -~4.~Távol a fényûzõ hideg világtól,~ Hol csalfa
1535 4 | Messze még!~A sötétlõ fenyvesen túl~Utam a kék hegyfokig
1536 3 | Verseny pályáján tûnik fel a férfias érdem.~12. Más.~Küzdve haladva
1537 3 | hitre simítja szivünk.~11.~Férfiba’ több az erõ, lágy érzés
1538 1 | szabadságért harczolt bár férfikarokkal,~ Rendzavaró hévvel vérbe
1539 4 | csevegje a kevély,~Hogy több férfit, küzdni bátort,~Nem talált
1540 4 | Trézsi hegykén kilép:~Õ férfitól hamar nem fél,~Kivált az
1541 3 | gondpályán lassúdan hül a vér;~Férfjult erõnk valót ölel busítlan,~
1542 1 | habzó tengerekben,~Az orditó fergetegben~Egy erõs, magas kõszál.~
1543 4 | Menj, úgy mond, bajnok férjem, menj merre dicsõség~Lángösvénye
1544 4 | Csöröl, pöröl, ver a mit lát.~Férjén a sor, ki szugban ül,~Midõn
1545 4 | érzéssel kész vala tûrni,~Hogy férjének erõs szive ne gyengüljön
1546 4 | Sors kincseket, én deli férjet adok,~Kit szíved is áldva
1547 4 | Ne könnyezz vért, pirosra fest!~Óh szép kebel, fejér kebel!~
1548 3 | Bajnokinak leirása~ Parókás váz festése;~A beszédnek lágy folyása~
1549 1 | lágyultában~Ön szerelmit festi le;~Õt legyingesd, boldog
1550 3 | magyart dicsérik.~De nem festik. ”Ne vádold; jó az, a mi~
1551 3 | Törött fazék zörgzete,~Üres, feszes tartalmában.~ Azért nincsen
1552 3 | szegény.~5. Ossianisták.~Nagy feszesen neki áll a majomsereg, és
1553 3 | S meg-megrázva szárnyait~Fészkébõl kiszállni vágy;~A nem-ismertet
1554 1 | nyáresti víg lebel,~Rengve fészkén bájcserében~A madár azt
1555 3 | dühös vihar közé merülni~Feszül keblünk, a gerjedõ, a szûz;~
1556 1 | piheg, arcza tüzel s keble feszülve haboz.~Ah! de hiába tekint
1557 1 | hullani kelle,~ Mig pártolt fiaid oszlopa, sirja levél.~A
1558 1 | ügyét is,~ Mely önnön fiain edzi dühödve vasát.~Igy
1559 4 | örvendezünk.~Nevetve a föld fiait~Kik ébren tépelõdnek.~S
1560 4 | hajadon,~S nyájas arcza lágy figyelme~ Mindent közelébe von.~
1561 4 | vadász,~Nem tûnteti másra figyelmét.~S bár nem leli, érte, csak
1562 1 | Pipadal.~Gyûlöljön bár sok finnyás orr,~Édes pipám! tégedet,~
1563 3 | ugyse! ezt is sok baj volt firkálni;~Ez ünnepre hát csak kiáltok
1564 1 | hozzám lép;~Magát, javát fitogtatja,~Drága idõm elragadja:~Fegyver
1565 2 | leány,~A legénynek csak fittyet hány;~Be haragszik, ha azt
1566 4 | Dísznyerésnek itt örül~S fityma dölyffel hánykolódva~Jár
1567 4 | éjszaki durva szelet,~Jámbor fiu, nem megyek én teveled!~
1568 4 | a bánatadót!~Gyöngygyel fizet érte szemem csak;~Véredhez
1569 3 | hervadtan annál drágábban fizeted.~Három elsõ tagom hangos
1570 3 | Ach tán szellemi lágy flöte kerengni csinált?~12. M.
1571 4 | emlitett vala.~Egy sirhalom födi õket,~Ama ritka szeretõket,~
1572 4 | kivánattal, édesen~Csókokkal födözi arczáját.~A mátka hallgatva~
1573 4 | kérlelte,~Sírját virággal födözte~És könnyeivel öntözte.~Végre
1574 1 | könnyeden:~„Áldozz! ez élet a földé; a rény~Pálmája vad tövis
1575 2 | kertecském,~Búzát termõ jó földecském,~De mind ennél tán többet
1576 3 | A ki tehetségét idegen földekre pazarlá,~ Méltóságra mehet,
1577 4 | harsog mindenhol Hunnia földén.~És a véres kard fegyverre
1578 2 | fáj, ha ezt látom,~S hazám földét sírva szántom.~~
1579 4 | még, s általa!~S mint a földet-ébresztette~Hajnalcsillag áll felette~
1580 1 | egységben tartja mind a földieket,~Boldogító nyomát békesség
1581 4 | patak lesz kéjhelye.~S bár a földin túllebegni~Látszik a mély
1582 3 | homlokát,~S messze minden földiségtõl,~Szép, kecses, menynyel
1583 3 | egyszerûn,~Mintha megvetné a földnek~Minden külsõ csillogásit,~
1584 4 | s hegyekbe, fákba sújt,~Földrázó rettentõ dölyfével!~Oh mért
1585 1 | nehéz vaskarjábul~A lelket fölemeled.~Az ember minden érdemét,~
1586 1 | csillagok országába~Könnyen fölemelkedett.~Az igazság oltárához,~A
1587 1 | minden reményim;~Oh hányszor fölemelkedtek velem~Az egekig annyi tüzérzeményim!~
1588 4 | megmenthetem.~Vagy a titkot fölfedhetem.~Gazda.~Mentsen isten! jó
1589 4 | pártádért kezemet.”~Örzsi képe fölhajnallik,~S hû melyéhez zárja õt,~
1590 1 | gyötrelmének,~Búvának és sérelmének~Föllegét elszéleszted!~És az élet
1591 1 | küzdell õ:~Boldogabb te! fölleled;~Szállhatnék bár én veled!~
1592 4 | életre serken,~Hívemet ha föllelem.””~„Borzasztó az éji pálya,~
1593 4 | mint a vadonba’ jártam,~Föllelém s e sírba zártam;~Orma zöld!
1594 1 | remekét;~Érzete istenesülten~Fölleli biztos egét.~Igy örömáldozaton~
1595 3 | Szebb dicsõség birtokában~Föllelsz majd nyugot felé!””~Igy
1596 1 | kellem édenébe~Jobb nem is föllengeni,~Mint utána forró vágygyal~
1597 4 | csintalan ág le-lehajtva magát,~Fölleplezi gömbölyü keble havát.~Majd
1598 4 | vért hagyva csak,~S a vár fölött a csend közé~Baglyok varjúk
1599 4 | ifjú így, de a király~Reng, fölriad; fagy, láng teli;~Ön lyánya
1600 4 | kétség vetett!~Gyilkosom te! fölriasztál,~Halld tõlem hát végzeted!~
1601 4 | a nagy lejtõ~Rátekint és fölrobog,~Vállán párducz és kezében~
1602 2 | Galambom kertjében állnék,~Föltartanám a nap hevét,~Hogy ne süsse
1603 4 | Senkivel sem közlöttem~Vétkes föltételemet:~S ámbár a titkos félelem~
1604 4 | fordul a gyûlt nép felé,~És a föltûzött sisakból~Mátyás képe tûn
1605 1 | fájdalmát,~És a lelket sorsán fölülemeli:~Habár méltatlan s nehéz
1606 2 | benne~Egy kis hajlék, mely fölvenne.~Harmat, harmat, hol termettél?~
1607 4 | eszmélõt3 kis mécsétõl,~A fösvényt rejtett kincsétõl~Elrezzenti
1608 4 | melyével~A hegyes tõrt õ fogá fel,~Melyet orzó gyilkos
1609 1 | kegytelen~S szived el nem fogadja?~Vagy ha szeret is bár,~
1610 1 | Sirfüvek között nyögellõ!~Fogd fel vég fohászomat,~S vidd
1611 1 | drága! kifejtõztél~Az élet fogházábul,~És szebb országba költöztél~
1612 1 | érzést neveled,~És az élet fogházán tul~A sors nehéz vaskarjábul~
1613 4 | vissza! vad bátorságodat~Bú fogja érni: oltsd el emésztõ~Zabolátlan
1614 3 | Egy pontra gyûlt az élet foglalatja,~Az ösztönzaj csak élve
1615 2 | szõtt arczáján,~Gyöngybe foglalt édes száján~Szelíd öröm
1616 2 | furdalta keblemet!~Utóbb el is foglalta,~Saját szivem kitolta.~~
1617 3 | oszlopra emeljem.~Abrincsra fogok ma egy koszorut fűzni.~S
1618 1 | vitézed én mindenkor~Pártul fogom ügyedet.~Te vagy éltem kisérõje,~
1619 2 | Bandi legyen uram,~Majd fogságba’ tartom én.”~~
1620 3 | akkor tenyészti,~Ha lelke fogyni kezd erszényibül,~S a szép,
1621 4 | Van énnekem ezer szolgám,~Fõhajtva mind neked hódol,~S rubintszéken
1622 1 | Mely remegõ ajkin hosszu fohászba vegyül;~Vagy komor árnyékként
1623 1 | között nyögellõ!~Fogd fel vég fohászomat,~S vidd melléje poromat.~~
1624 3 | férfihoz:~„Nézd, minõ magas fok áll ott~Felségében egyszerûn,~
1625 1 | andalgva meg-megáll minden fokon;~Keservit tördelt hangokon
1626 1 | nem talál nyomot~Esdett fokszirtjain;~Fáradtan visszadõl~Zajló
1627 3 | takart elsõ szerzõd, most foltokat árulsz,~ S gyáva imádódat
1628 4 | Szatmár nemes ifjai!~Bús folyam! hol partjaidnak~ Messze
1629 3 | szót ha felejt, bátran folyamodjon ezekhez,~ És ha az Ah
1630 4 | tagadhatá~És könnyét érte folyatá.~Mert a szerelem istenének~
1631 1 | hegy tövében~Egy ér csörgve folydogál,~S partja füzes ernyejében~
1632 1 | javát.~Elmés munka között folyjanak éltem órái;~Az emlékezet
1633 1 | elõtte;~Könnyei hasztalan folynak, fel soha nem éled.~Sokszor
1634 2 | volnék,~Galambom kertjében folynék,~Tán hattyúként nyári este,~
1635 4 | árja e szirti patak.~Hadd folyni, zokogni, ha szivem eláll,~
1636 3 | S mint hold csillámai a folyón remegnek,~Lelkén ugy reszket
1637 4 | termében,~A napok mi szebben folytak~ Az öröm nyílt ölében.~
1638 4 | Messze minden boldogságtól~Folytatá bús napjait,~Magát búnak
1639 1 | Munkálkodó békességben~Éltem itt folytathatom.~S mig létemnek végadóját~
1640 4 | Ül szép Emmi s koszorút fon~Kedvesének homlokára.~A
1641 2 | Pergõ rokkám megakad,~S fonalam is elszakad.~S ha nyájasan
1642 1 | viszályra jutánk.~Hány szûz fonnyada el zsarlónk buja karjain
1643 3 | ma egy koszorut fűzni.~S fonnyadt repkény közé borcsapokat
1644 1 | Vigasztaló dal~Impromtü.~„Mindent fontolva tégy,~Kevésből sokat végy”:~
1645 3 | sorsra hozád.~11. A Haramiák forditójához.~Messze menelt Músád; magyarúl
1646 4 | a naptúl;~S néha ugy is fordúl,~Hogy a délt is elaluszsza.~
1647 3 | komoly, mégis dicsõ.~Arra fordulj; ott az élet~Nemesebben
1648 3 | 25. Bátoriak.~Koczebue forgácsán épült kis Bátori, és most~
1649 4 | elmordúl.~Száz irányban forganak,~Fel s alá hullámzanak,~
1650 1 | hevült vala kebelem,~Körüle forgának minden reményim;~Oh hányszor
1651 1 | kebelemben~Lakozzék s játékát a forgandó szerencse~Bármint intézze,
1652 4 | jobb kályha mellett,~Ott forgasd az olvasót,~Hadd nekünk
1653 4 | fegyvereddel,~ Melyet bízva forgatál:~Most csõjében éltet lesve~
1654 1 | habok,~Ellenkezõ szelek~Forgatják életünk~Keskeny hajóját;~
1655 3 | tökélyek,~S a lángerõ tisztább formára vár,~A föld határin túl
1656 4 | kezében~Mázsás buzogány forog.~Mint védtornya õsi hírnek,~
1657 4 | szép alakja!~Dús kérõktõl forra lakja,~S õ csak egyben egynek
1658 2 | könynyé válsz,~Szememben jó forrást találsz.~Leszállt nekem
1659 4 | Sorsokat gunyolva rázza.~Forrton forr a harcz dühében,~Messze
1660 4 | felségben leszáll,~S hegy-völgy fosztva lángszinétõl~Kékellõ homályban
1661 3 | frígyesült:~Csillag-koszorúzta fõvel~A virágos halmon áll.~A
1662 2 | nyugszik, este álmos,~Gombóczot fõz mint az öklöm,~Ettem egyet,
1663 2 | Jól tud varrni, sütni, fõzni~S beteget táplálni.”~Monddsza
1664 2 | kesereg, jól teszi,~A mint fõzte, ugy eszi.~Leány. ~Hej savanyú
1665 3 | embernek h ... t.~Bibas vinum, frater, in te nunc est ordó:~Csak
1666 4 | Így remény közt s lelki frigyben~Sok kedves nap, este múl,~
1667 3 | irányi:~ Míg a tölt erszény frígyes igára füzi.~12.~Változat
1668 3 | S édes titkának jegyzi frigyesül,~Tisztább tetõkre nyúl a
1669 3 | S pápaszemmel módissan frígyesül.~A szép házáig nyúl akkor
1670 4 | hódolatára kele,~Vágyók frigyesülni örökre vele.~Szép lyányka!
1671 3 | életével~Már jegyesként frígyesült:~Csillag-koszorúzta fõvel~
1672 1 | Örömének virágai,~E szent frigynek szép napjai~Soha el nem
1673 4 | egy ifjat elébe vezet,~Uj frigyre, hogy annak igérne kezet.~
1674 4 | emlékjelül~Uj mátkádnak melyén;~Frigyünk örök homályba dül -~Légy
1675 1 | szerelmünknek,~Sok örömmel telt frigyünknek,~Boldog életünknek~Hervadoz
1676 3 | Élet és Littetarúra.~Sok füge köntös alatt, Judás csók,
1677 3 | magzatin, s baráti szíven~Függ boldogsága s léti czélja
1678 3 | a szellem távoz a nagy fül elõtt.~Nyelvrõl szólsz kocza
1679 4 | Fiam, ne igyál!”~Az ifjunak füleit meghatja.~Megdermedve s
1680 4 | nyugszik majd.~A lyány zokog s fülel:~Vitéz, legyõzted a bajt?~
1681 3 | magasztalásain,~S míg a fület sérti zengése bája,~Bús
1682 4 | lova,~Majd megáll s néz fülhegyezve,~Kedves terhit kémledezve,~
1683 1 | vész-környezte pálya.~A fülmilének esti zengzete~Gyöngén reszket
1684 3 | Hideg könyvben nem hall kész fülmilét.~Fellép a dictator s azzal
1685 3 | Kezdnek, s jaj a szegény fülnek, ki minden~Hideg könyvben
1686 4 | vitéz;~Esküszöm! ma porba fürdik,~És az égre háttal néz.”~
1687 2 | azért vidám,~Mert tebenned fürdött rózsám,~M’óta rózsám vizedbe
1688 1 | Rendzavaró hévvel vérbe füresztve vasát,~Ámde hol olyan erõs,
1689 4 | király búja:~Ínsége uj, bár fürte õsz:~S ez a nagy ég boszúja.~~
1690 1 | körmök alatt.~Szög haja fürteivel nem játszik kedvese többé,~
1691 4 | Szívja bé vonásait.~ Barna fürtje omladozva~Lengedez hóvállain,~
1692 4 | palotában~Már elhagyva, õsz fürtökkel~Áll hõs Toldi. Ifjak körzik~
1693 1 | s leánykegy~Vajmi hamar füstbe megy.~Ha valaki tág tüdõvel~
1694 3 | sok tömjén neked átok!~ Füstét szívod csak s összezavarja
1695 1 | hévmérõje,~S játszi bodor füstöddel~Búmat vigan üzöd el.~Ha
1696 2 | hajlékára.~Hej! de ott csak füstöt látok,~S eltûnik az, mint
1697 1 | mind e mellett~Szándékod füstté lett,~Még több, ügyed nevetik:~
1698 3 | írtál, az is eldõlt, sírba fütyölték;~ Igy hala újságod; semmi!
1699 1 | Hantra dül a pásztor s fütyörészve legelteti nyáját;~ És
1700 3 | erkölcsben,~Mint a zordon tél füvekben,~ S a száraz fa gyümölcsben.~
1701 1 | szerelem vad tüz.~Sulyos igára füz”:~Ősz tudósok igy szólnak.~
1702 1 | hatalma jelét messze idõkre füzé.~Elhunyt a hõsvér! de miként
1703 3 | tölt erszény frígyes igára füzi.~12.~Változat átka alatt
1704 2 | Kertünkben a czinege,~Csipős szél fuj a mezőn,~Farkas kullog az
1705 2 | Vedd elõ kis furulyádat,~Fujd el rajta bús nótádat,~Tán
1706 2 | Farkas kullog az erdőn.~Hadd fújjon a csípős szél,~Galambom
1707 4 | tûn ki,~S dühben ég, dúl, fúl az úrfi.~És a mint zúg,
1708 4 | elhúny lélegzete,~S vérbe fúlad élete.~ Honja bátor védletében,~
1709 4 | emésztõ mérgének~Boszuálló fulánkja,~Behatott Lina mellébe~S
1710 3 | zöldell, ezer indulat edzi fulánkját;~ Megbékít az idõ: akkor
1711 3 | Árboczát recsegtetik;~Mérges fúlánkot lövelve~Száz torok tátong
1712 3 | simul gazdagabb melyére.~Furcsa kény az, mely Pontyit huzza
1713 4 | rózsája mentve volna,~Ez furdalja csak szivét.~S ím a hajnal
1714 2 | be kinzott engemet,~Ugy furdalta keblemet!~Utóbb el is foglalta,~
1715 2 | mezõre,~Sokat sírtam a zöld fûre,~Majd szememnek bús harmatja~
1716 3(2)| Fűrész~
1717 2 | galambodra.~Vedd elõ kis furulyádat,~Fujd el rajta bús nótádat,~
1718 3 | mutassatok müvészt?~„Honáruló! fuss iskolába” - szólnak -~„S
1719 4 | fényledeznek~Rengõ zöld fûszálakon;~Csüggedt bimbók éledeznek~
1720 4 | távol- s távolabb hat~A futamló és üzõ had,~S mint nyáresti
1721 3 | Nõi dij. Kiadatlan.~Pálya futása után szépség nyújt díjt
1722 3 | szükséget.~Kemenczédnek fűtőt, de sustorgó fát - nem,~
1723 3 | könnyüded habcsókdozás közt~Víg futtában ringadoz.~A hajónak ormozatján~
1724 1 | Sok gondolatokat szûl s futtat az emberi elme,~Az örökségbe
1725 2 | minapába’;~Bár elmémet mint futtatom,~Melyik szebb? azt nem tudhatom.~
1726 1 | harmatja reng,~S szelid fuvalma~Serkentõ bájt lehel;~Édenné
1727 3 | kis tárgyra tündérszínt fuvalnak,~S dicsét vallják a lelki
1728 4 | esd, a királyi szûz:~„Ne fûzd vad lánczra õt.~Hideg díj
1729 3 | A fűzfa poeta gratulál őtet mellőzött
1730 3 | vigyorogtál,~ Lesz is fûzkoszorúd, melyre Hanakli segít.~Nadl.~
1731 3 | Abrincsra fogok ma egy koszorut fűzni.~S fonnyadt repkény közé
1732 2 | kalapodra,~S emlékezz meg galambodra.~Vedd elõ kis furulyádat,~
1733 2 | Villámló tüzszemeit,~Fehér galambtetemit.~Ne lássa! mert magamkint~
1734 1 | küzd az ember~A vészözönnek~Gátlan dühével,~S dagadt kebellel~
1735 4 | fogva rejti~Hû szerelmök gátlatára.~Hasztalan zeng, õt nem
1736 4 | Bátyád zúdul mögöttünk~Gátolni hû szerelmünk,~S hí küzdeni
1737 2 | megkapom, kalodába~Záratom a gaz tolvajt.”~„Szõke Bandi az
1738 3 | szépet igére,~Hitetlen simul gazdagabb melyére.~Furcsa kény az,
1739 4 | siet.~„Rózsám! rózsád tõn gazdaggá.~Tégy te engem most boldoggá!~
1740 1 | tetéz;~De ott szabad! s a gazdaglét ölébõl,~A földi szépnek
1741 1 | buzgón hivedet.~„Tanulj gazdálkodni,~És fogsz gyarapodni”:~Igy
1742 1 | kegyetlenek:~Pedig mennyi gazt táplálunk!~Én ugy vélem:
1743 4 | Midõn a szoba épült,~A gerenda összedült,~S egy szegény
1744 1 | kebelében~Egy forrása e szent gerjedelemnek?~Ki nem melegedett mennyei
1745 4 | minden érzeménye~Szent hálára gerjedez;~S bár utóbbi sorsa kétes,~
1746 3 | merülni~Feszül keblünk, a gerjedõ, a szûz;~Mienk a föld, mienk
1747 1 | és szinetlen,~Hévre nem gerjeszthetõ;~Ott, hol õ van, kél napom
1748 1 | Minden a mi itten a szívet gerjeszti,~Megnyerve elárúl s végmúlásnak
1749 3 | köntös hidegben,~Szomjat gerjesztõ nedv melegben;~De enni nem
1750 2 | árnyék,~Játszanak ott hív gerliczék.~Jöszte, Rózsám, arra~Szaporán!~
1751 4 | ajtaját.~S a csontpályán egy gödörbe lépe -~S elõtte áll kedvesének
1752 4 | vacsorámhoz.”~Megy, s utána a gödörbül~Tompa, hosszu jaj mordúl,~
1753 2 | Suhogva mint az esti szél~Mély gödrébõl a vitéz kél,~S mint halvány
1754 2 | Lángja után von engemet.~Gömbölyû kis piros sajka~Mézforráson
1755 4 | le-lehajtva magát,~Fölleplezi gömbölyü keble havát.~Majd állva
1756 3 | venni,~Mely ez esztendőben görbén nyomtattatott,~S harmincz
1757 1 | nedves szemembõl~Hû szivedre gördül:~Kér, hogy drága szerelmeddel~
1758 3 | tárgyak felfogása,~A stílusnak gördülete,~ Tartása és folyása,~
1759 4 | Toldi;~De alatta már is görnyed,~S addig nyomja kétfelõl~
1760 3 | Legmesszébb, ki örök görnyedezésre szokott.~22.~A ki sokat
1761 3 | Fényre kapál! Hogy-hogy? Görnyedtél és vigyorogtál,~ Lesz
1762 3 | bûn, szörnye korunknak!~ Gõg szüle, ámbátor életed árva,
1763 1 | ez.~Nagygyá lett Szolimán gõgét Buda ormai nyögték,~ S
1764 3 | ember leplezi azzal,~ Kit gõgfénye gyötör, bár feje s keble
1765 4 | parittya~Legvidámabb élemény.~Gõgje - oly nagy mint alakja -~
1766 3 | kerül.~A művészi tökély gőgszemmel nem szok itélni~ Keskeny
1767 2 | visszajár.~Daru megjön és a gólya,~De nem az én kedvem soha;~
1768 2 | Nappal nyugszik, este álmos,~Gombóczot fõz mint az öklöm,~Ettem
1769 1 | sorosodat:~Igyál s felejtsd gondodat.~„A szerelem vad tüz.~Sulyos
1770 2 | látok;~Ha megölel, bú, baj gondok!~Nevetek reátok.~Szépen
1771 1 | megveti;~Mint félénk csatázót,~Gondolat-vadászót~Minden szél eltemeti.~Itt
1772 3 | pártul veszik, és mint~ Gondolatok szöknek a csoda semmi közé.~
1773 1 | Végső óhajtás.~Sok gondolatokat szûl s futtat az emberi
1774 4 | rettegek~Ha csak eszembe jut.~Gondold nem rég hogy járok.~ Egy
1775 3 | Azért nincsen kelete.~Gondolj szivvel és lélekkel~Többet,
1776 1 | óhajtottam;~Nagy dolgokról gondolkodtam,~Tündér ábrándozásim~Az
1777 4 | süvegét;~Ezzel annyit nem gondolna,~Csak rózsája mentve volna,~
1778 4 | Zúgjanak a szelek,~Nem gondolok velek,~Szándékom nem másítom.”~„
1779 3 | szeszélyes álma illan,~S a gondpályán lassúdan hül a vér;~Férfjult
1780 4 | oh mint kerestelek~Itt a gonoszok lakásába’;~Jõj, hogy többé
1781 2 | oly sárga vized,~Oszlopod gõz, átkos neved.~Csontba akad
1782 3 | a port vonzogatja~S hiú gõzén vakon csügg a közlét:~A
1783 1 | Ott, hol az esti sugár gõzfátyolt usztat az éren,~ Mintha
1784 1 | bíbora éke helyett.~Vér gõzölg azalatt Magyarország térein:
1785 3 | minden bájos hímzetével~Hiú gõzzé változik.”~Most az ifju
1786 3 | mely Pontyit huzza vonja,~S gõzzel hízlalja sovány életét;~
1787 3 | A fűzfa poeta gratulál őtet mellőzött egykori Maecénásának.~
1788 4 | édes szó reá nem hat.~A gróf így szól: jer énhozzám,~
1789 3 | akar s nem tud, kész mindig gúnynyal itélni;~ A tehetõs hallgat;
1790 4 | időt;~Erőn bízik, veszélyt gúnyol,~S víg leblek is rettentik
1791 4 | enyészet zordon váza~Sorsokat gunyolva rázza.~Forrton forr a harcz
1792 3 | HARMADIK KÖNYV~TAN ÉS GUNYOR.~~
1793 4 | Ifjak körzik~S egy közõlök gúnyra is kel,~Egy új sarkantyús
1794 4 | puszta templom alján~Ily gúnyszó kel szitkos ajkán:~„Oly
1795 4 | is hat.~Harsog a jel, s Gúthi nádor~Mint biró helyére
1796 3 | a fáradtnak magány nyujt gyámkezet,~Mely a világnak zajló tengerébõl~
1797 1 | boldogságát,~Már hervadozó virágát~Gyámolitva éleszted.~Minden nemes,
1798 1 | Mit lelkem epedve s égve gyanít.~~
1799 4 | ki merhete?~Vigyáz, sötét gyanún eped,~S haragra gyúl vad
1800 1 | Tanulj gazdálkodni,~És fogsz gyarapodni”:~Igy kérkedik a gazdag.~
1801 1 | felé ragadtak,~És mellemben gyarapodtak~Kivánó sóhajtásim.~De soha
1802 3 | mint fõ javad,~Szánlak, gyarló, én tégedet,~ Mert megcsalod
1803 1 | Porba omolt s élted nemzeti gyászba vegyült.~Barna falad roppant
1804 1 | szerelem bájos kényét,~Komor gyászban vonja szomorú világát,~Mert
1805 1 | ellenség, ön fia vágta sebét.~Gyászemlékü vidék! mi sok inség kutfeje
1806 4 | szövétnek tûn elé;~S le a várból gyászkiséret~Indul a patak felé.~Õtet
1807 1 | Igy hervad szomorún örökös gyászkörbe szorulva,~ Igy a forró
1808 4 | A csele patakjában:~Azon gyásznap Dobozy is~A csatában jelen
1809 1 | hiv barátság!~Nálad nélkül gyászos éltünk,~Soha nem teljes
1810 1 | körüle;~Ott a természet téli gyászra düle,~S hegy-völgyet zord
1811 1 | Erzsébet.~Gyászravatal készül, a nép gyûl, tompa
1812 1 | árnyai~Kisérve rezgetik.~Gyászszin boritja~Zordon vidékeit;~
1813 3 | érdemének~Tovább adják a gyávák szavai.~Tágasabb útat nyit
1814 3 | köveket,~ Másoké a szép gyémánt.~A munkának intézete,~
1815 4 | csak a poré,~S az én párnám gyémánttövis?~A legszebb álmot élik ott,~
1816 1 | édes bun ha igy éldell õ:~Gyengén sugva nevemet~Szentesitsd
1817 4 | Hogy férjének erõs szive ne gyengüljön idétlen~Fájdalom által,
1818 2 | töprenkedik.~„Hej itt egykor e gyep felett~Sötétpiros harmat
1819 1 | sugára leszáll,~És tiszta gyepágyon lágy pihenésre~Oly biztosan
1820 4 | Míg nem tágul a pogány!~Ez gyéren fut nem sokára,~Éltét bízva
1821 3 | lebdes körüle.~Örömhitté vált gyermek bizodalma~Szívét örök malasztal
1822 3 | sem kegyli~Tõle pártolt gyermeket.”~ De az ifju ingerében~
1823 3 | szép hajnalát:~A játszi gyermekség bájos körében~Csókoljuk
1824 4 | S mint a nászok serge gyérûl,~S kit jó bor, kit fáradság
1825 4 | õ fogá fel,~Melyet orzó gyilkos kéz~Oldalast Hunyadra sujta,~
1826 4 | tele szüntelen,~Átkot kér gyilkosa ellen.~Ott állt Lina s borzadozva~
1827 4 | Tõrt ütvén mellébe~Önnön gyilkosává lett.~S te, ki hûtelenül
1828 1 | veszélyt okozó~Törvényes vad gyilkosi:~Itt állunk mi Hunniának~
1829 4 | nyugalmam,~A hová kétség vetett!~Gyilkosom te! fölriasztál,~Halld tõlem
1830 2 | Kelyhed legyen ajkamé,~Gyökered a szivemé.~~
1831 3 | balesetben eloszlik,~ Mély gyökeret nem hajt, véle enyész neve
1832 3 | Küzd az erõs, de halad; gyöngébb õt lesve nyomozza,~ És
1833 3 | kecses, menynyel rokon.~És gyöngéded ihletére~Álmaim holt képei~
1834 3 | Ölelkezik képében,~A betyárság gyöngédséggel~ Egymást váltja e mívben.~
1835 1 | A legszebb gyöngy.~Van egy gyöngye a világnak,~
1836 3 | 1822.~Kiballagék andalgva, gyöngyalak!~De ah írígy felhõk zúgtak
1837 2 | Liliomból szõtt arczáján,~Gyöngybe foglalt édes száján~Szelíd
1838 1 | legszebb gyöngy.~Van egy gyöngye a világnak,~Létünk legfőbb
1839 1 | hullatott könnyét~E szép gyöngynek ítéltem.~~
1840 3 | elfellengeni,~Minden felmuló gyönyör!~Hadd kövessem nyomdokod!”~
1841 4 | álmodozék,~Eltelve a mult gyönyörével!~Õt látja szünetlen, az
1842 1 | vissza-visszanéz.~Az élet telje bár gyönyörre inti,~S biztatva utját friss
1843 3 | szerelemrõl,~ S mindenik annyi gyönyört bájola s hinte reá:~Én nem!
1844 1 | éltünk egybe ömölve,~Mig a gyönyörûség mélyibe dül.~S mint a füzes
1845 4 | rajzott, hozzá símult~ A nap gyönyörûsége.~Félre bajnok, fegyvereddel,~
1846 4 | Kies gyöpön ki fekszik ott,~Homályba
1847 3 | leplezi azzal,~ Kit gõgfénye gyötör, bár feje s keble üres.~
1848 3 | tudni írni~ Egek, minõ gyötrelem!~Izzadni, s képet nem lelni~
1849 3 | ábrándvilágba kél öröm- s gyötrelme.~S bíbor felhõkön mint a
1850 1 | egyszer ragyogsz felém kegyes!~Gyötrelmem titka lángol könnyeden:~„
1851 1 | boldogság.~A sziv nehéz gyötrelmének,~Búvának és sérelmének~Föllegét
1852 2 | megsusogja.~S én a kertben ha gyomlálok,~Szép nótádra visszadallok,~
1853 1 | reményimet~A föld hideg gyomrába.~Itt állok, és borzadással~
1854 4 | el ne veszesselek,~Csak gyorsan férjed hõ karjába!~Szép
1855 4 | Komor mint a sír szelleme,~Gyorsítaná a rest időt;~Erőn bízik,
1856 4 | végig futva ércz sorát,~Gyõzelem kél nagy lelkében.~Nem rettenti
1857 4 | Rendületlen hiedelmem,~Küzdve gyõzök, s lángszerelmem~Megjutalmaz
1858 3 | De hevült érzéki játszva,~Gyõztek lelki erején:~S így tündöklõ
1859 4 | cselt, kitanulni szived:~Gyõztél hiven élve hivednek.~Int,
1860 4 | a vár falán:~Igy levétek gyõztesekké~Elszánt tettem vérnyomán.~
1861 1 | hívei~Vagy elesünk vagy gyõzünk.~Egy az élet, egy a halál:~
1862 4 | vad pogánynyal, küzdve, gyõzve,~Érted, értünk itt hala.~„
1863 1 | mezején Károlynak fegyvere gyõzvén~ Méreg-, tõr- s cseleken
1864 3 | Xeniák.~1. Tudom. Gyüjtemény, 1817. III. 88.~Sok nálunk
1865 1 | vak~ Pártosság szabadon gyüjti halálra tüzét;~Mig Rozgony
1866 4 | tódulva nemes seregek mindjárt gyülekeznek~Ifju királyhoz, hogy az
1867 3 | felette bár sötét felhõk gyülének,~Lezúgnak a vad kor viharjai,~
1868 4 | s Lénárd, kik már régen~Gyülölségbe estenek;~S ellenséges feltétellel,~
1869 1 | szokásit,~Mosolyogva megvetém.~Gyülölvén a különbséget,~Széles e
1870 3 | füvekben,~ S a száraz fa gyümölcsben.~Bája elûz mindeneket,~
1871 3 | körödnek,~Szedve a jelen gyümölcsét,~Mely önként kebledbe hull.~
1872 3 | busítlan,~S a hulladó virág gyümölcsöt ér;~Szent tartozások tenni
1873 4 | nászok után.~A vár ura jõ, s gyürüt, ékes övet,~S több nagybecsü
1874 4 | szélére;~Mátkáját kiáltja,~És gyürûjét váltja~A menyekzõ jelére.~
1875 3 | csapdozásait.~Épít, munkál, gyûjt, koczkáz életével,~S a közjóért
1876 4 | ostromvész~Mindent végcsapásra gyújta,~S Ízsabég dölyfös tûzének,~
1877 3 | jegyzetek.~Pali urambátyám gyûjté, neki hála, nekem pénz!~
1878 4 | forró kebelén,~Kinek lángot gyujték szivében:~Hozzá, a kedveshez
1879 4 | Míg egy hõ csók létre gyújtja,~Fölnéz, s Elda áll mögötte.~„
1880 3 | zavarban küzdõ szenvedélyek~Gyujtják szivünk magas czélokra már.~
1881 1 | ölében,~S attól édesb lángra gyul;~S bármi sziven ringadoz,~
1882 1 | lépdelve sötét teremében,~ Gyúladozó vérrel küzdve emészti magát.~
1883 4 | versenytûzre lobbadozva~Gyûlnek a várpiaczon,~Melyre a nap
1884 1 | Pipadal.~Gyûlöljön bár sok finnyás orr,~Édes
1885 3 | hajt,~ Sõt tudós haragra gyúlsz,~ Pedig nem árt, ha tanúlsz.~
1886 3 | hamar elcsapja az embernek h ... t.~Bibas vinum, frater,
1887 1 | víg ölelésben~A feldagadó habba vegyül,~Ugy kéjledez éltünk
1888 3 | keletrõl egy hajó,~S könnyüded habcsókdozás közt~Víg futtában ringadoz.~
1889 4 | szirtre lépdezünk;~S a tenger habjain,~Felhõk hullámain~Zajogva
1890 4 | szívbe talált,~Kéj rengeti habjait és bú!~Adj bút, de maradj!
1891 3 | vet,~Ne hajts sokat kis habjára,~ Ne marczangold eszedet.~
1892 3 | többször csak nevetség,~ S habként eltünõ remény.~A dicsõség
1893 4 | Hollóhaja hattyunyakára omol~Habkönnyû lebegtin alá fel.~A csintalan
1894 2 | rózsámat hol keressem?~Tisza! habod azért vidám,~Mert tebenned
1895 4 | végenyészet zsoldosi~Az elemek háborganak.~S zúgó szélvész verseng
1896 1 | Bármint intézze, soha nem háborít engem!~Egy öszvehangzó szívnek
1897 4 | ellenséges feltétellel,~Háború-igyekezettel~Egymást meg-megtámadták,~
1898 4 | tört ellenhad~Futva végez háborút.~Büszke Tódor jõ elõször,~
1899 3 | hallatára~ A szív benned habot vet,~Ne hajts sokat kis
1900 1 | arcza tüzel s keble feszülve haboz.~Ah! de hiába tekint a távol
1901 4 | illati lebbel.~S mint kémli habozva, lel öblös edényt~Megtöltve
1902 3 | tündérzetekként~Lebben szét a habvirág;~S minden bájos hímzetével~
1903 1 | ének Olaszországban.~1805.~Hadistennek vérrel festett~Zászlói már
1904 4 | Bár feszülten ég erében~A hadrontó szittya vér.~Már a négyszeg
1905 4 | iszsza véreket.~5.~ Merre Haemusz kék ormával~S köd leplezte
1906 4 | mihelyt csak közelit,~Egyedül hágy magamat,~A szomszédba szalad,~
1907 4 | visszatér lakába,~Melyet épen hagya el,~S most pusztán s hamvadva
1908 1 | szent igazát.~S elhidegülve hagyá nagy hõse szelid unokáját~
1909 4 | te most pihensz,~S nekem hagyád fájdalmaid!”~Vérszomjusan
1910 1 | az az égi~Bizodalom el ne hagyjon s forró kebelemben~Lakozzék
1911 4 | ki sóhajt?~„Bátyád, jer hagyjuk el!”~S tovább-tovább vad
1912 2 | vigasztalnak,~Bús szivemmel árván hagynak;~Árván élek bús szivemmel,~
1913 4 | Villámival kürûlem harczolna,~Nem hagynám el édesded czélomat;~Ezen
1914 3 | használtatva semmit egészen nem hagyok,~Láthatsz kezében is sok
1915 1 | Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked;~ Nem
1916 4 | hivét~Eltér, nyomán vért hagyva csak,~S a vár fölött a csend
1917 4 | lesz mint öngyilkost.”~„Haha! igy nem félti hölgyét,~
1918 4 | Rajta, rajta!” s száz hahótúl~Harsog zúg a rengeteg.~A
1919 2 | Volt hetyke szép szeretõm,~Haj de még sincs fejkötõm.~Az
1920 1 | vasszegü körmök alatt.~Szög haja fürteivel nem játszik kedvese
1921 4 | leány.~Szél kapkod szög hajába,~Ág és szírt fátyolába.~
1922 2 | szememben szivet lelnél.~Barna hajad simítsd hátra,~Hadd nézzek
1923 4 | kellemében~ Klára, a szép hajadon,~S nyájas arcza lágy figyelme~
1924 4 | Mellette zokogó atyja~És õsz hajait szakgatja~Kétséggel tele
1925 2 | Rákos!~Tán itt nyargalt hajdanában,~Hol én szántok mostanában.~
1926 4 | bajnok ége~Egy szép szûzért hajdanán,~Már is érte kardra kelnek,~
1927 3 | uj világokat kerül;~A hõs hajdankor telt szivünk felé leng,~
1928 3 | és mily lelkesen~Tudják a hajdant a mostannal összeszõni:~
1929 1 | porodat béke lebegje körül!~Hajh! s ezt visszavonás okozá
1930 1 | ösztönére.~Magas czélokat hajhászva elveszszük magunktól~Legszebb
1931 2 | szép tájra,~Kincsem fehér hajlékára.~Hej! de ott csak füstöt
1932 1 | hazája tün fel képzetében,~Hajlékát véli a távol ködében,~S
1933 1 | pompájától.~Amott látom hajlékomat,~Csörgedezõ patakomat~A
1934 4 | ordít a szél,~Szállj meg kis hajlékomban;~Vészre gyûlt a földi pára,~
1935 4 | nem szálas termetére,~De hajlékony és sugár,~S még felette
1936 4 | fog,~Mely gyöngén ápolva hajlog~Vasterhét feloldani,~S nyílt
1937 4 | csak~S az egy rab ifjúhoz hajlott.~S bömböl vadul a fergeteg,~
1938 3 | folytatom.~Még éltemnek hajnalában,~Mint az ég vídám sugára~
1939 3 | Vígan kezdjük létünk szép hajnalát:~A játszi gyermekség bájos
1940 4 | mint a földet-ébresztette~Hajnalcsillag áll felette~A vidék szép
1941 1 | mily szó? Nézd a rózsa~Hajnalcsókban mint pirul;~Szûz vonzat-
1942 4 | maradt, várt és remélt.~Hajnalfényben és napeste~Kedvesét könnyezve
1943 3 | szálljon, mint alapítsa ügyét;~Hajnalt vágy, s örvend a sejtett
1944 4 | nem marad.~Megjön ugyan hajnaltájba’,~De egyenest be az ágyba;~
1945 3 | a hattyu~Jõ keletrõl egy hajó,~S könnyüded habcsókdozás
1946 3 | evez;~Mindég kisebb lesz hajója -~Végre köd borítja el.~ „
1947 4 | nehéz.~S most az ég reá hajolna,~Torda a szép szûzre néz;~
1948 3 | felé!””~Igy az égi s rám hajolva,~Érzem szellemajkait~Égni
1949 2 | Siránkozik bújában.~Volna hajóm a Dunán!~Érte mennék szaporán.~
1950 3 | Víg futtában ringadoz.~A hajónak ormozatján~Áll egy férfi,
1951 3 | Néz fel a dicsõ után.~A hajósok már haladnak;~S míg az ifju
1952 4 | haragban ég az úrfi.~„Rosz hajtás ez, kezdjük újra,~Rajta,
1953 4 | völgyön, bokron árkon~Zajlik a hajtó sereg.~Nincs oly rejtek,
1954 4 | gyáva szolga.”~Hajdu elmegy, hajtók jönnek,~Bús szemökben köny
1955 3 | szív benned habot vet,~Ne hajts sokat kis habjára,~ Ne
1956 4 | Nosza hajdu! jer vadászni,~Hajtsd ki a jobbágyokat,~S vendégimnek
1957 4 | Midõn elvonulva~Szív szívhez hajulva~Kedvesem ölelgettem.”~„Az
1958 4 | szobában~Soha senki nem hál.~Ámbár házad tájékában~Legszebb
1959 3 | Pedig rosz lábbal mesterség haladni.~Nézz szerte, vak barátom:
1960 3 | férfias érdem.~12. Más.~Küzdve haladva nyeré az erõs e szép diadalmat.~
1961 4 | haragra kél.~S kezén villog halál-aczél.~Boszút lövell tekintete,~
1962 1 | S könnyén népének lassu halála remeg.~Elvált! s kit nem
1963 4 | diadalt, mint lelte vitézi halálát.~Lengj ihletve körûl, s
1964 4 | Szegény lantos, szivem kisér!”~Halálcsend a lantos körûl~S komor dohos
1965 4 | a szív,~Mely hozzá volt halálig hív,~Már kigyötrõdött, már
1966 4 | Nyugodj akkor vitézem!~Inkább halálod nézem;~S hullámként, melyet
1967 1 | kora sirodon ül,~S zokogja halálodat.~Miglen éltél, számkivetett,~
1968 1 | fellegig mereng,~S alá sodorva~Halálos örvény~Tátong alatta.~
1969 4 | szépére,~Szerelem ölére~Halálszint von árnyékunk.~ * * *~
1970 2 | katonáktul,~Sem magátul a haláltul.~~
1971 1 | válik élete terhére.~Mit a halandók jót és édest vevének,~Belõle
1972 3 | lep meg éltünk alkonyatja,~Halántékunk télszinbe öltözik,~A gyors
1973 4 | Akként minden érzeménye~Szent hálára gerjedez;~S bár utóbbi sorsa
1974 4 | nem egyesülhettek~A kivánt háláson;~A háziasszony belép,~Egy
1975 3 | az égi lényt,~És az elsõ hálaszó~Énekké vált ajkimon.~„Pályatársul
1976 4 | bajtéren csendesség,~Csak haldoklók nyögése~Kél remegve néha
1977 4 | Torda ez, kit a dicsõség~S halhatatlan hõsi tett,~Melyért a nagy
1978 1 | olvadó~Melyére vonva,~A halhatatlanok~Sorsában osztozik.~Nem járatlan
1979 4 | Barna felhõk tornyosúlnak,~S halk morajjal felvonúlnak;~A
1980 4 | közelb~Föl a kertbõl szó hallatik.~Irígy sorsként néz a király!~
1981 4 | indulat!”~„Fiam! ne menj, hallgasd bús atyádat,~Még lesz idõ
1982 4 | födözi arczáját.~A mátka hallgatva~Magát odaadva~Még neveli
1983 1 | a jövendõnek indúl~És a hallhatatlanság csillagkoszorúját~Homloka
1984 1 | változással~S búsító mulással.~Hallod-e! az óra üt már!~Itt az elválasztó
1985 4 | terhit kémledezve,~S õt nem hallva szózatán~Száguld a küzdõk
1986 4 | arczai,~Lejtnek hókeble halmai,~Midõn jön egy zömök tatár,~
1987 3 | se’ hiteget:~Mély sirok halmain mosolygva állunk,~S legkisebb
1988 4 | nyár, hervad a szûz,~Mint halmán a rózsa hull.~S õszi völgyben
1989 1 | illan,~Midõn a déli nap halmára villan,~S dicsõ felséggel
1990 4 | könnyet gördít.~Két kis halmot egy kereszttel~Lát a vándor
1991 4 | maradhatatlan,~Hogy a házban hálni sem mér.~Õ szinte megérzi~
1992 1 | hullámban özönlik,~ Bennök halnia kész, általok élni buzog.~
1993 4 | hasznára,~És ma éjjel ott hálnom~Tán a lélek javára;~Mert
1994 3 | Mindent igér, semmit sem ád;~Hálóból varrt köntös hidegben,~Szomjat
1995 2 | virradóra~Elmegyek én a halomra,~Onnan nézek a szép tájra,~
1996 4 | Károdra ne váljon;~Mert ily halottakkal,~Kivált kárhoztakkal~Nem
1997 1 | el érseki széked;~ Nem halt volna hazánk disze, virága
1998 4 | nyög az s a gyepre dõl,~Halványon mint a hófuvat.~De a kedves
1999 2 | máshoz megy, húnyjatok el,~A hamis hadd bóduljon el.~~
2000 2 | Oh leányok! higyjétek,~Hamisak a legények.~~
2001 4 | sirjából:~„Ifju! kit keresél, hamuvá vált,~Szülõi átkával a sírba