| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Károly Kisfaludy Károly összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Könyv grey = Comment text
4007 4 | utas.~Majláth János után németbõl.~Leszáll az éj. - Szegény
4008 3 | menelt Músád; magyarúl is németet írtál:~ Ach tán szellemi
4009 1 | hány ifju talála,~ Kit nemrég az öröm lágy öle ringata
4010 2 | rá utoljára,~Búm eltemet nemsokára.~Bár csak piros rózsa volnék,~
4011 4 | ne szállítsak,~S minden nemû ijedtséget~Mástól elháritsak:~
4012 1 | arra,~Ah de léptem zajlatán~Némul a dal, és felettem -~Elröpül
4013 1 | csak szerencsés juthat el.~Némulj meg, és tanulj lemondani.~
4014 1 | csatára kelt,~S élve-halva nemzetének~Messze fénylõ trónt emelt.~
4015 4 | a villám,~Tör Murat rab nemzetére,~S dõl, kit egyszer karja
4016 1 | legyen bár.~Tekints dicsõ nemzetünkre,~Öld vágd az ellenséget,~
4017 1 | én.”~Ezt rebegé a szûz, nemzõje porára borulva,~ Nagy
4018 2 | Édes Rózsám!~Nincsen itthon~Néném asszony,~Darálni van~A faluban;~
4019 2 | MÁSODIK KÖNYV~NÉPDALOK~
4020 1 | pártfogói.~Mi Árpád szabad népei~Mi bátran megütközünk,~S
4021 1 | átok~Követte. - A lenyomott népek könnyei voltak~Jelei nagy
4022 1 | minden örömtõl~ S könnyén népének lassu halála remeg.~Elvált!
4023 3 | rózsapálya,~S ezer vidám alakkal népesül.~S imádtam a hivet, kiért
4024 1 | malasztit,~ A szabados népnek nagyra emelve hirét;~És
4025 4 | kél az élet kedve.~Boldog néptül forr hegy és völgy,~Ott
4026 4 | ellenhad;~Onnan csap be népzsarolva,~Szûzet ifjat elrabolva -~
4027 4 | Csendét nem dulja semmi nesz,~Bár künn özönvész dörgedez;~
4028 3 | hegyre akart vinni,~Vinne bár Neszmélyre, hol bort lehet inni,~Mert
4029 4 | szobában~Sem hallék semmi neszt:~Csak a bagoly huhogott~
4030 1 | az idõ nyom,~S koszorúdat neveddel~Füst gyanánt oszlatja el.~
4031 3 | Kiadatlan.~Küzdve nyerél, s nevedet diadalban visszasugárzom.~
4032 3 | Hatvant ád, egy ország mennyit nevel!~Néhány emberkét látánk
4033 1 | egészen ép,~Mert az érzést neveled,~És az élet fogházán tul~
4034 2 | violát kebelén~Könnyekkel neveltem én.~~
4035 4 | fegyver közt~És harczban neveltetett,~Az is mindenkor jelen volt~
4036 4 | kétszer élek nagy hirében,~Ha nevem tettel ragyog.”~Ekként szól
4037 1 | éldell õ:~Gyengén sugva nevemet~Szentesitsd emlékemet.~S
4038 4 | elégleni fog.~Önvérem az õsi nevére dicsõ,~Szédelghet-e álmad
4039 2 | megölel, bú, baj gondok!~Nevetek reátok.~Szépen zeng a kis
4040 4 | magában morogni;~Némelykor nevetett,~Hol megint elhallgatott,~
4041 1 | utóbb talál,~A bajnok azt neveti.~Rajta pajtás! ne félj tehát,~
4042 1 | füstté lett,~Még több, ügyed nevetik:~Mit tészsz boldogtalan?~
4043 3 | érzemény,~Bére többször csak nevetség,~ S habként eltünõ remény.~
4044 4 | hullámain~Zajogva örvendezünk.~Nevetve a föld fiait~Kik ébren tépelõdnek.~
4045 1 | feledékenység éje boritja nevök’,~Hantra dül a pásztor s
4046 4 | csak;~Véredhez emeld fel a névre dicsõt,~Hagyj engem a berki
4047 1 | ellenséget,~S diadalmunk hoz nevünkre~Dicsõséget, életet.~~
4048 4 | kebelére.~A kerengõ útra néze~Nem jön-e még szép vitéze,~
4049 4 | vitézem!~Inkább halálod nézem;~S hullámként, melyet hajt
4050 2 | fénylett,~Mert szép Rózsám bele nézett.~Hej szép Rózsám! tekints
4051 2 | édes álmom:~Jól esik bár ha nézhetlek,~De álmomban megölellek.~
4052 1 | kornak nyájas isteni~Búcsuzva néznek a sziv lángzatára,~Ha már
4053 2 | ott, hol ti vagytok!~Nem néznék én a vizbe,~Hanem Rózsám
4054 2 | szemek, barna szemek,~Öröm nézni belétek.~És ha a mécs elalszik,~
4055 4 | nap gazdag fénye~Számtalan nézõket von.~Ekkor Mátyás udvarába~
4056 1 | szül mindennek többszöri nézte:~ Untalan, édes alak!
4057 1 | árva életem,~S ködbe szálló nézteimben~Búra fordul érzetem.~Bár
4058 3 | körében szentesül;~Szelíd néztén az ég nyíltát csodálja,~
4059 4 | S elillan az agg s köre nézti elõl.~Szép völgy! te kinom-
4060 4 | A magas felhõkbe nyúl,~S néztit messze földre hányja,~Arra
4061 1 | S égve honért bizton nézzen elõre szemünk,~És te virulj,
4062 4 | tör mindenik.~Testhalommá nõ a sík,~S az enyészet zordon
4063 3 | birhat. Azért gyõzz!~9. Nõi dij. Kiadatlan.~Pálya futása
4064 4 | dalnok! a kakas szól,~Hívja nõjét a fülmile,~Zengzetére esküm
4065 3 | nagy pályai czélod.~18. Nõk bilikomán.~Küzdve lehet
4066 2 | munkám.~Danolj rózsám, a nótában~Mint szivünkben szerelem
4067 2 | furulyádat,~Fujd el rajta bús nótádat,~Tán a szellõ erre kapja,~
4068 2 | kertben ha gyomlálok,~Szép nótádra visszadallok,~Eldallom,
4069 3 | elfújjam rajta köszöntő nótámat,~S érdemed hirdetni feltátsam
4070 3 | halálfõ~ Sárgúljon komoran nõtelen ágyad elõtt;~Régi szakállos
4071 4 | lángszivében~Olthatatlan vágyra nõtt:~S versenytûzre lobbadozva~
4072 3 | nyit már szerelmének,~Ha nõttön nõnek földi javai.~Hizelkedve
4073 3 | Bibas vinum, frater, in te nunc est ordó:~Csak legjobb forrás
4074 3 | két betûmnek örül gazda és nyáj,~Általa vidám lesz a mezõ
4075 2 | elõtt korán~Kiballag szép nyája után.~Ne durrogass jó galambom!~
4076 3 | Vészben uszó leplét lopva nyakába veti,~S nem birván kobzát,
4077 4 | egy lepedõt~Vet az ifju nyakára,~És melyéhez szorítván õt~
4078 3 | Müllner.~ A tüzelõ sorsot nyakon öntéd prózavizeddel:~
4079 4 | Szolimán rabigába akarja~Vetni nyakunkat! Fel, fel védeni drága hazánkat!”~
4080 4 | nap, este múl,~Múl tavasz, nyár, hervad a szûz,~Mint halmán
4081 2 | őt boldog Rákos!~Tán itt nyargalt hajdanában,~Hol én szántok
4082 4 | lobbantában~Rá-rá pislog nyargaltában.~Búsúl a férj szép asszonyán,~
4083 2 | Dörög, morog,~Ireg-forog,~Nyelve pereg~Mint a kerek,~Pitteg
4084 3 | Szél lelked, látom, s nyelved utána mekeg.~22. Házi jegyzetek.~
4085 3 | írt lel fájdalmára~Olcsó nyelvek magasztalásain,~S míg a
4086 3 | ha korodnak~ Irígylõ nyelvén érdemed alkonyodik,~Hátra
4087 4 | nem fél,~Kivált az ügy ha nyelvre kél.~Még harcztól lángzók
4088 3 | távoz a nagy fül elõtt.~Nyelvrõl szólsz kocza hõs s magyarúl
4089 2 | sok nép kijár,~S alig érti nyelvünket már:~Hej! ma-holnap a magyar
4090 3 | 12. Más.~Küzdve haladva nyeré az erõs e szép diadalmat.~
4091 4 | bú!~Adj bút, de maradj! nyerek azzal is én,~A bút is ölelve
4092 3 | erõnek.~6. Kiadatlan.~Küzdve nyerél, s nevedet diadalban visszasugárzom.~
4093 4 | szenvedése,~Kit méltatlan díj nyerése,~Zsákmány s martalék vezet.~
4094 3 | meríti korán.~7.~Ah s Oh fõ nyereség a versben mint szerelemben:~
4095 4 | erõsítsd!~„Rajta magyar! nyergeld paripádat! elõre vitézek!~
4096 4 | felgerjedett~S mit az élõ nem nyerhetett,~A holtnak nem tagadhatá~
4097 1 | reményeim;~Valóságot nem nyerhettek,~Gyümölcsöket nem szedhettek~
4098 4 | Messze téren tétova~Száll s nyerít délczeg lova,~Majd megáll
4099 4 | és erõ~Nem lõn egymáson nyerõ.~Elborúl Hunyadnak arcza,~
4100 1 | rendét,~ Harsány tárogatók nyers riadalmi között,~S bajnoki
4101 3 | És üres erszénykét nyersz czimeredbe, dicsõ!~~
4102 1 | elõidéz:~Kik tettikért bár nem nyertek magas bért,~Bér nélkül tudtak
4103 4 | vért,~A vezértõl küzdve nyertem~Ezt a kedves csalfa bért.~
4104 3 | valók gyanánt,~Életet színt nyertenek.~Még nem érzett lángozattal~
4105 1 | szokott terhét tüzménje, nyikogva kapar, vág,~ Rugdal, rázza
4106 4 | tûzre gyúl,~S kard-suhintva, nyíl-röpítve~A vezér után zudúl.~S elbõszülve,
4107 4 | ifjú;~Ó lyányka! szemed nyila szívbe talált,~Kéj rengeti
4108 4 | magyarok,~Õt emelni pajzsaikra~Nyíladoznak száz karok.~Jõ Országh is,
4109 4 | ének zajlik.~„Mi fejérlik a nyiláson,~Mint a holdnak bájsugára?~
4110 4 | gyors lovára.~Merre csak nyilást talál:~S zászlóit fenlobogtatva,~
4111 2 | volnék,~Galambom kertjében nyílnék,~Tán víg kedvvel leszakasztna,~
4112 4 | hullámzanak,~Láncsa pattog, nyílözön hull,~A ló horkant, ember
4113 1 | s utánad ah haszontalan~Nyilong karom; tompán zug el szavam~
4114 1 | nem a délczeg inú paripák nyilröptü szökésit~Párduczos ifjaknak
4115 1 | érez minden boldogságot,~Nyiltában hervad minden élemény;~Szelid
4116 1 | nem méz, hátul nem mar,~Nyiltan leli kebelem;~Sokat ugyan
4117 3 | szentesül;~Szelíd néztén az ég nyíltát csodálja,~S édes titkának
4118 3 | nyugtalan elmefutás,~Félénk nyíltszivüség, szánó, mély titku mosolygás,~
4119 4 | És tapasztalt mesternéjét~Nyilván elárulta.~ A tûzre pattant
4120 1 | Lyánka édes! csak egy szóra~Nyisd meg illat-ajkidat,~S mint
4121 3 | gyávák szavai.~Tágasabb útat nyit már szerelmének,~Ha nõttön
4122 4 | szelektõl~Kelyhét szebben nyitja fel:~Mint a szem, mely könyûjében~
4123 1 | szellõ!~Sirfüvek között nyögellõ!~Fogd fel vég fohászomat,~
4124 4 | csendesség,~Csak haldoklók nyögése~Kél remegve néha még,~Kik
4125 2 | öklöm,~Ettem egyet, most is nyögöm.~Bárki mit mond, én elveszem;~
4126 1 | Szolimán gõgét Buda ormai nyögték,~ S kénye vadon dultán
4127 4 | szép hizelkedése~Többet nyoma, mint atyja kérése,~S az
4128 4 | hamvadva lel:~Sok tódúl a had nyomába,~Hol piroslik még a vér,~
4129 4 | völgybe röpül,~Kis lába nyomának a fû is örül.~S ott a mogyorós
4130 1 | mind a földieket,~Boldogító nyomát békesség követi;~Rózsalánczczal
4131 3 | felmuló gyönyör!~Hadd kövessem nyomdokod!”~ Mond a férfi: „Élj
4132 4 | már is görnyed,~S addig nyomja kétfelõl~Míglen hamvként
4133 3 | ten élted irád.~14. Egy nyomorult, de tolakodó poetához.~Szólj,
4134 1 | csörgedez.~De nem talál nyomot~Esdett fokszirtjain;~Fáradtan
4135 3 | Pillongásnak szüleményi~ Versbe nyomott szavaid,~Vevõnek rosz szerzeményi~
4136 3 | buzog.~Míglen epés vádat nyomoz a tehetetlen irígység.~
4137 3 | erején:~S így tündöklõ czélt nyomozva,~Lepkeszárnyakon csapongva,~
4138 3 | Mely ez esztendőben görbén nyomtattatott,~S harmincz évek óta a ponyván
4139 4 | sisakot lobogó tollakkal nyomva fejére,~S mint hadi isten
4140 4 | okoztad,~Itt mátkád menyekzõs nyoszolyája,~Minden kivánatja szivednek!~
4141 4 | sietett,~És elhagyá puha nyoszolyáját!~Érettem a szabadban mulat,~
4142 1 | angyalok sorában,~Az örökség nyugalmában~Várod hû barátodat:~Ki elhagyva
4143 4 | rémültében.~„Még a sírban sincs nyugalmam,~A hová kétség vetett!~Gyilkosom
4144 4 | szállt;~Megfosztva a lelkek nyugalmától,~Erõszakos halált szenvedett.~
4145 1 | élet derül,~S a csendes nyugalom~Forrása csörgedez.~De nem
4146 1 | meg, és tanulj lemondani.~Nyugasztalódj belsõ világodon:~Örökségül
4147 4 | óta a lélek visszatér,~Oly nyughatatlan,~S maradhatatlan,~Hogy a
4148 4 | mordonkodik,~Mi addig békében nyughatunk:~Mert a sötétségben,~E nagy
4149 4 | Bakonyban egyedûl,~Lova fáradt, nyughely nincsen,~ Víz alatt, villám
4150 4 | Ballag s néz, hol lesz nyughelye,~De nyilt ajtóra nem lele.~„
4151 1 | karjába.~A szivnek várt nyugodalmát,~Az erkölcs égi jutalmát~
4152 4 | Elhúnyt már a nap sugára;~Nyúgodj édes álomban.”~„Boldogé
4153 4 | elfáradott.~S rég bedõlt oltáron nyúgodott,~Egyszerre a kápolna körében~
4154 3 | birtokában~Föllelsz majd nyugot felé!””~Igy az égi s rám
4155 1 | lehell reája,~A sinlõ sziv nyugpontra nem talál.~Örök tavasz bár
4156 3 | Kedv, rejtélyes szó, nyugtalan elmefutás,~Félénk nyíltszivüség,
4157 4 | zúg, s a király int;~De nyugtan mosolyg hõs Toldi,~És ujjából
4158 1 | Vigasztal ez mindenkor,~Igyál s nyugtasd szivedet,~S éltest buzgón
4159 1 | A nyugtató.~Leszállsz te is kecsegtetõ
4160 3 | tehetetlen irígység.~ Nyújtani szebb példát, a nemes elme
4161 3 | ködéjjelét,~Az égi szûz bájtegzét nyujtja néki,~S tavaszt lihegnek
4162 1 | egyedül fájdalma marad hív,~ Nyujtva töviskoszorut bíbora éke
4163 4 | kilépett:~Már-már utánam nyúla,~Hogy szivem meglágyúla;~
4164 3 | megvíván a vész dühével~Elzúzza oczeán dagályait,~A férfi érczpajzsként
4165 2 | meghallgatná,~Szívért szívét odaadná.~~
4166 4 | A mátka hallgatva~Magát odaadva~Még neveli vad lángját.~
4167 3 | férj tilalma,~Kakastûzzel odábbra döngeti.~E bús emléknek
4168 2 | megyek én.~Van szeretõm nekem~Odabe’,~Ki majd elvesz engem~Pünkösdre.”~~
4169 4 | egyszerre elkezd~A kisértet odaben~A szoba sötétiben~Titkosan
4170 3 | Stanczák röcsögnek, és ódák sziszegnek,~Drámák kelnek,
4171 2 | ki!~A bokorban lelsz te~Odaki.~Zöld a levél, hûs az árnyék,~
4172 4 | helyett,~Búsan huhog a bagoly odva felett?~Nem hallod az éjszaki
4173 2 | Gyöngygyel rakva szagos öble,~S fülmile szól ki belõle.~
4174 3 | Ha jót hörpent a kancsó öblibül;~De a késõ bút csak akkor
4175 4 | mint kémli habozva, lel öblös edényt~Megtöltve aranynyal
4176 3 | útas,~Bizton vár e nyílt öböl;~Jer pihenni, jer lakomba!~
4177 2 | álmos,~Gombóczot fõz mint az öklöm,~Ettem egyet, most is nyögöm.~
4178 1 | Tekints dicsõ nemzetünkre,~Öld vágd az ellenséget,~S diadalmunk
4179 1 | festett~Zászlói már lobognak,~Öldöklésre szenteltetett~Mozsarai ropognak.~
4180 1 | Kit nemrég az öröm lágy öle ringata még!~Disztelen itt
4181 1 | boldog! s bár nincs maradásom öledben,~ Mig piheg e sziv, csak -
4182 4 | kiált ismét, és elragad édes öledbõl.~Hallod a tárogatót? legutolsó
4183 1 | S kivánkozó sóhajtással~Ölelem szent porodat,~Hogy még
4184 1 | mint parti virággal víg ölelésben~A feldagadó habba vegyül,~
4185 2 | szeretném,~Szint oly kedvvel ölelgetném.~~
4186 4 | szívhez hajulva~Kedvesem ölelgettem.”~„Az óra éjfélt üt! Fiam
4187 1 | Berkembe; myrtusim hüs árnyai~Ölelnek ott, s az ének szelletin~
4188 3 | helyett~Nyílt karom felhõt ölelt.~Ám miként a szerelemnek~
4189 4 | kedves csalfa bért.~Én magát ölém, mond Ákos,~Bár hires volt
4190 4 | Az öröm szépére,~Szerelem ölére~Halálszint von árnyékunk.~ * * *~
4191 3 | számtalan ember,~ S mint ölhesse el azt, többnyire arra ügyel.~
4192 4 | Téjjel tartja bús anyámat,~Ölj meg inkább engemet.~Nincs
4193 4 | komor helyzetben,~Holti öltözetben~Az ajtóból kilépett:~Már-már
4194 3 | alkonyatja,~Halántékunk télszinbe öltözik,~A gyors idõ tüzünket oltogatja,~
4195 3 | hat feléje;~S mindég édesb ömledéssel,~És mind jobban teljesülve~
4196 1 | vigadók zajait s a kéj szabad ömledezésit~ Most halavány szinnel
4197 3 | majmolóhoz.~ Miket, szived ömledezvén~ Mást utánolt hangokban,~
4198 1 | Ugy kéjledez éltünk egybe ömölve,~Mig a gyönyörûség mélyibe
4199 3 | lényt kerülni kényteti.~Önáldozása lesz csendes jutalma,~Melyet
4200 4 | tettel ragyog.”~Ekként szól önérzetében~S fordul a gyûlt nép felé,~
4201 4 | tettük le,~Éve lesz mint öngyilkost.”~„Haha! igy nem félti hölgyét,~
4202 3 | a jelen gyümölcsét,~Mely önként kebledbe hull.~Fellegszárnya
4203 4 | a madár, s kies árnyidon~Önkény s nem a hû szerelem vár,~
4204 3 | forr szabadságért vére,~S önkényt bedõle a puhaság karjába:~
4205 1 | lélek visszatérvén~Csendesen önmagába;~De uj élelmet keresvén,~
4206 1 | hív karjától által ölelve~Önmagában élni legszebb égi jutalom;~
4207 3 | Túlemelve szolgaléten,~Önszabott nemes határ közt~Bátran
4208 3 | A tüzelõ sorsot nyakon öntéd prózavizeddel:~ Még te
4209 3 | jutalma,~Ha sorsát bús rimekbe öntheti.~S a recensensek bár miként
4210 3 | bilincsben utóbb csalfénye nem önti sugárit,~ Élte szükén
4211 4 | virággal födözte~És könnyeivel öntözte.~Végre egy klastrom magányában~
4212 1 | Sors! a mit reám kimértél,~Öntsd le mérged életem kelyhébe,~
4213 3 | arcza,~Fellengõ képekbe öntve,~Tõle harsog, tõle zeng.~„
4214 4 | szíved is áldva elégleni fog.~Önvérem az õsi nevére dicsõ,~Szédelghet-e
4215 1 | fájló botlásait~Kaczagják ördögül;~A váltó nap leszáll,~Kétségek
4216 3 | Lelkén ugy reszket a borult öregnek.~Csendes hajléka árnyékos
4217 1 | szelid unokáját~ Válni örökjétõl, mely nem örökje tovább.~„
4218 1 | titkain,~S teremtõ lángjait~Öröklét hirdeti.~ A por nem lelkesül,~
4219 1 | futtat az emberi elme,~Az örökségbe kapkod s fent a levegõben,~
4220 1 | A reményhez.~Ha idõ az örökséggel~Irtózva ölelkezik.~Ha a
4221 1 | Nyugasztalódj belsõ világodon:~Örökségül tündéri álmokat,~Nem földi
4222 3 | elme,~S ábrándvilágba kél öröm- s gyötrelme.~S bíbor felhõkön
4223 1 | Fölleli biztos egét.~Igy örömáldozaton~Myrtusi lenge hüsében~Kél
4224 3 | felhõk zúgtak felettem,~S örömczélom bús áldozatja lettem:~Megáztam
4225 1 | magát képzeli,~S adóvevő örömében~Fájdalmait öleli.~De a nagy
4226 1 | kellemekkel,~A világ szép örömekkel~Énnekem kedveskedett;~Elmém,
4227 3 | szegény vagy is, élsz, s szebb örömekre találsz~A szerelem kelyhén
4228 1 | Egy erõs, magas kõszál.~Örömének virágai,~E szent frigynek
4229 4 | lakodalmasok~E ritka párnak örömére.~Szép ifju! siessünk~Hogy
4230 2 | szaporán.~Volnék hab! be örömest~Átölelném a kedvest.~De
4231 2 | Ne lássa! mert magamkint~Örömet nem lel megint:~Én is láttam
4232 1 | elsõ kedvesétõl,~Legszebb örömét várja;~S karjaidban mosolyogja~
4233 3 | virányokon lebdes körüle.~Örömhitté vált gyermek bizodalma~Szívét
4234 4 | Szép völgy! te kinom- s örömimbe szövött,~Ah! tõled is elszakadok
4235 1 | lángoló oltárához járúl,~Örömit, kényeit e tündértõl kéri,~
4236 4 | elmerülten~Felszökik, s örömkaczajjal~„Gyõztünk! gyõztünk!” harsog,
4237 4 | készteti.~Végre vad mozgással~S örömkiáltással~Magát karjába veti.~És háborgó
4238 1 | kiterjesztett kezekkel~Számtalan örömkönnyekkel~E tájtól búcsut vettem.~
4239 1 | nyitva szerény kelyhét az örömlét harmatit iszsza,~ Míg
4240 1 | mint pirul;~Szûz vonzat- s örömnyiltában~Keble ily szent jelre gyúl.~
4241 1 | véli a távol ködében,~S örömreszketve nyul felé a kéz.~Az esti
4242 1 | Magas bért sejtve kebleden,~Örömszinben, vezércsillag gyanánt~Lebegdelt
4243 4 | egyedûl~Jársz itt epekedve s örömtelenûl?~Nincs szebb honod, mint
4244 1 | éltünk,~Soha nem teljes örömünk,~Nem édes a boldogság.~A
4245 4 | Oly leverten illan el.~De örömzaj harsog itten,~S buzgón így
4246 2 | csak ide röpülnének!~Be örülnék a szõkének;~De a barnát
4247 4 | még egy hû kebelt.”~Így örûlve csak szivatja~A szerencse-süveget,~
4248 3 | alapítsa ügyét;~Hajnalt vágy, s örvend a sejtett békesugárnak:~
4249 1 | miglen az uj fénynek hódolt s örvendeze a nép -~ Messze vidéken
4250 4 | Felhõk hullámain~Zajogva örvendezünk.~Nevetve a föld fiait~Kik
4251 3 | 88.~Sok nálunk az iró, örvendj haza! mennyire törtél!~
4252 1 | mereng,~S alá sodorva~Halálos örvény~Tátong alatta.~ S kinos
4253 1 | nyugalmat.~Az élet nagy örvényében,~Ezerféle veszélyében~A
4254 3 | csak az, mely tornyosúlva~Örvények felett mereng.~És csalárd
4255 4 | Harmadik nap megrakodva~Bizton Örzsihez siet.~„Rózsám! rózsád tõn
4256 4 | állhattam~Kínos tekintetét.~Összeborzadtam,~Kereszteket hányva~Visszaszaladtam.~
4257 4 | a szoba épült,~A gerenda összedült,~S egy szegény munkásra
4258 3 | csak élve lobbadoz:~Míg összefort lényök Hymen szavára~Egész
4259 4 | Igy szól Mátyás, és Budára~Összegyûjti híveit,~Játszi hadban feltünetni~
4260 4 | és vendégek~Víg robajjal összegyûlnek,~Ülni a nagy menyekzõt.~
4261 2 | Mondják, itten vitéz urak~Összegyűltek, tanakodtak;~S ha csatára
4262 4 | vegyül,~A két rokon érzet is összehevül.~S hûs árnyon a fülmile
4263 4 | légy te párom,~Míg a földet összejárom,~Míg velem majd sírba hullsz.”~
4264 1 | békesség követi;~Rózsalánczczal összeköti a szíveket,~És déltõl éjszakig
4265 3 | munkáiból~Nagy készséggel összelopott vala.~Valóság lészen részeg
4266 4 | tátogva rálehel;~A bûn fia összeomlik,~Száz forgó szél csap bele,~
4267 1 | itt fekszik, deli termete összerutitva,~ Száguldó paripák vasszegü
4268 3 | Tudják a hajdant a mostannal összeszõni:~Nem szembe küzdnek, szív
4269 1 | a fergeteg õt kegyetlen összetöri:~Igy maradott egyedül Erzsébet,
4270 3 | Füstét szívod csak s összezavarja a fejed.~18. Egy hiúhoz.~
4271 3 | Epigramm.~Összezavart hangok, nap, hold, láng,
4272 4 | Trombiták rivalnak ismét,~Összezúg a versenypár;~Pajzsa széthull
4273 1 | pánczélja fakó lesz,~ S összuzott testét hab fedi s barna
4274 3 | A kerengõ éjutat.~Onnan ösvény nincs a fényre,~Ott örök
4275 1 | osztozik.~Nem járatlan tovább~Ösvénye titkain,~S teremtõ lángjait~
4276 3 | eszére kevély.~Igy külön ösvényen változnak létök irányi:~
4277 3 | lángész teremtõ ihletése~Ösvényt lobbant sötét homályokon;~
4278 4 | tõlem hát végzeted!~Durva ösztön- s kénynek éltél,~Térj magadba!” „
4279 1 | rózsákkal hinti,~Kényén röpitve ösztönárjait:~De tullebegve hont esdõ
4280 1 | ügyelvén a szív csendesebb ösztönére.~Magas czélokat hajhászva
4281 4 | áll.~„Vagy tán magasb fény ösztönöz?~Vedd hõsi kardomat.~Te
4282 3 | gyûlt az élet foglalatja,~Az ösztönzaj csak élve lobbadoz:~Míg
4283 1 | soha nem háborít engem!~Egy öszvehangzó szívnek bájoló körében~A
4284 4 | nem egyesültek~És halva öszvekerültek.~~
4285 1 | cseppet~Se’ nyerhet.~ Kigyók övedzik át~Baráti kéz helyett,~S
4286 4 | vár ura jõ, s gyürüt, ékes övet,~S több nagybecsü mátkaruhát
4287 4 | szép tettemért,~Mely fényt övez fejemre;~De tõled várok
4288 3 | tiszta boldogsága~Szép álmok özönébe szenderül,~Szorult melyünknek
4289 4 | Váltig elmerûlni~Kényei özönében.”~„Hallod, fiam, a szél
4290 4 | dulja semmi nesz,~Bár künn özönvész dörgedez;~Fedi hó vagy virágpalást,~
4291 3 | dörög s hõst szöktet az özvegyi várba.~ Ablakból kapu
4292 4 | könnyezz vért, pirosra fest!~Óh szép kebel, fejér kebel!~
4293 3 | Lásd innen, mily buzgón óhajtalak!~Beteg vagyok; de szívem
4294 4 | Nem messze vagyon már~Azon óhajtott vár,~Hol adnak s vesznek
4295 3 | az Ah nem elég, bízza az Ohra ügyét.~Büszke tudósokat
4296 2 | Szivemet is ellopta.~Ha kend okos, biró uram,~Jobb kalodát
4297 3 | dolog is gyakran nagy czélt okoz a sokaságnál,~ Melyet
4298 1 | Hajh! s ezt visszavonás okozá mind s durva irigység,~
4299 1 | zsoldosi,1~Már annyi veszélyt okozó~Törvényes vad gyilkosi:~
4300 4 | S indulatoddal vesztét okoztad,~Itt mátkád menyekzõs nyoszolyája,~
4301 1 | Honvágy.~Sötét olajfák illatos hüsében~Ül a bús
4302 3 | macska tejfeles fazéknál,~Ólálkodik a szépnek ablakánál.~Édes-magához
4303 1 | Érdemcsillagot fényleni~Méltatlannak oldalán.~Láttam az embert voltában:~
4304 4 | Melyet orzó gyilkos kéz~Oldalast Hunyadra sujta,~A midõn
4305 3 | ájulsz a kritikától:~ Uj oldalt mutogatsz - kár hogy a színe
4306 1 | lelkesül,~Ha égi szellemek~Nem oldják lánczait,~Alant hever s
4307 4 | Budai harczjáték.~Ólomlábon jár az ellen,~Bús a bajnok
4308 4 | megszédíti,~S oda dõl az oltár szélére;~Mátkáját kiáltja,~
4309 3 | füstölög már a szabadság oltára.~Oda minden erõ a görög
4310 3 | véle enyész neve is.~A haza oltárán örökön ragyog a nemes élet,~
4311 4 | elfáradott.~S rég bedõlt oltáron nyúgodott,~Egyszerre a kápolna
4312 1 | minden bájos tüneménye~Nem oltja lelke csendes vágyait.~Szakaszt
4313 3 | öltözik,~A gyors idõ tüzünket oltogatja,~Világunk bús homályba költözik;~
4314 4 | Mily homályos ének reszket?~Olvad a szív hallatára.~Elda,
4315 1 | virágzót,~Mint hölgyét, olvadó~Melyére vonva,~A halhatatlanok~
4316 3 | zengzeten:~Ily hangokban olvadozni~Vágyna minden érzete!~S
4317 1 | szemében él,~S nyájas arczin olvadozva~Liliommal rózsa kél.~Zsenge
4318 3 | Társzekérnek pörgése.~Olvasása ásitozást~ És unalmat
4319 3 | néha meg is egyeznek,~ Olvasódnak már mindegy.~A mit a recensens
4320 4 | mellett,~Ott forgasd az olvasót,~Hadd nekünk a földi jót.”~
4321 3 | ijesztõ váz,~Szépen festett omladó ház:~Egy dörmögõ agg tündér,~
4322 4 | vonásait.~ Barna fürtje omladozva~Lengedez hóvállain,~S leple
4323 3 | Ott kopár szirtrõl viz omlik,~S napsugár annak porára~
4324 3 | szemlélgessük~ Kedves „Márévár”-omnak~Kellemeit, s fejtegessük~
4325 1 | hajdanti virágod~ Porba omolt s élted nemzeti gyászba
4326 4 | bár nem leli, érte, csak õneki él,~Kinjára mosolyogva hiv
4327 4 | szabadságért kész mindig ontani vérét,~És ha hazája kiált,
4328 4 | verseng dühvel,~A lázadás -~ ~.oOo.~ ~
4329 4 | király,~Midõn hozzá egy õr rohan:~„Uram segits! vad
4330 1 | munka között folyjanak éltem órái;~Az emlékezet szárnyán vizsgálni
4331 1 | szent lelkesedésnek~Legszebb óráit élnem. A szerelem egyedül~
4332 4 | meghala,~Midõn még végsõ órájában~Leót emlitett vala.~Egy
4333 4 | két bajhadnak~Hat nehéz órák haladnak,~S még vitézség
4334 2 | fejed a kendõvel,~De szép orczád ne takard el,~Virágos kert
4335 4 | Hallod, fiam, a szél ordítását,~A tolongó zivatar zúgását?~
4336 1 | a habzó tengerekben,~Az orditó fergetegben~Egy erõs, magas
4337 4 | Szórd villámid, rettentõ ég!~Ordits szélvész, mit vehetsz még?~
4338 3 | frater, in te nunc est ordó:~Csak legjobb forrás az
4339 3 | indulat hevével~Mint az orkán vad zúgása;~És a nagy kor
4340 4 | Föllelém s e sírba zártam;~Orma zöld! itt hamvad õ!~S az
4341 1 | lett Szolimán gõgét Buda ormai nyögték,~ S kénye vadon
4342 4 | 5.~ Merre Haemusz kék ormával~S köd leplezte homlokával~
4343 3 | futtában ringadoz.~A hajónak ormozatján~Áll egy férfi, lant kezében;~
4344 1 | Gyûlöljön bár sok finnyás orr,~Édes pipám! tégedet,~Hû
4345 3 | prózában pengeti hõsit,~ Míg orrára bukik nagy buzogánya alatt.~
4346 3 | Legmérgesebb ellened üljön az orrodon.~Ha nem lesz kenyered, a
4347 1 | szabad voltába’,~A csillagok országába~Könnyen fölemelkedett.~Az
4348 1 | embert voltában:~A hazafit országában~Egy Hetaera ölében~Elfajulni,
4349 1 | élet fogházábul,~És szebb országba költöztél~Ott a néma siron
4350 3 | légyen bár minden levél~Más országból, annál szebb s tetszetõsb.~
4351 4 | Nyíladoznak száz karok.~Jõ Országh is, s kegygyel inti~Szellõztetni
4352 3 | fuvalmak szárnyain?~Mily országon visz keresztül~A szabad
4353 4 | karjain,~Egy ifjú, szép, de õrülés~Borong szétdúlt vonásain.~„
4354 1 | a hüség csendes angyala õrzi porát.~Mennyi nemes bajnok,
4355 4 | tõrt õ fogá fel,~Melyet orzó gyilkos kéz~Oldalast Hunyadra
4356 1 | Végre más idegent dulni~Õsei törvényében.~Láttam a nagyobb
4357 3 | bár leleménye szegény.~5. Ossianisták.~Nagy feszesen neki áll
4358 1 | váltó nap leszáll,~Kétségek ostroma~Körüldöbörgi,~S kiélve jobb
4359 1 | S a kétség vad seregének~Ostromát elforditod.~Édes-gondos
4360 1 | Szülöttjét nyomozza s az egeket ostromolja~Vad vágyódása. Bátran a
4361 4 | Egymást meg-megtámadták,~Ostromolták váraikat~S szomszédos jószágaikat~
4362 4 | Hunyadra sujta,~A midõn az ostromvész~Mindent végcsapásra gyújta,~
4363 1 | tüz.~Sulyos igára füz”:~Ősz tudósok igy szólnak.~De
4364 3 | találsz~A szerelem kelyhén s õszinte baráti kebelben,~ Mint
4365 1 | között,~S kinézteim homályba oszlanak.~S te még egyszer ragyogsz
4366 1 | koszorúdat neveddel~Füst gyanánt oszlatja el.~Ha egy urfi, pézsmán
4367 2 | Azért is oly sárga vized,~Oszlopod gõz, átkos neved.~Csontba
4368 3 | ünnepeljem,~S vastag érdemedet oszlopra emeljem.~Abrincsra fogok
4369 3 | ásitozást~ És unalmat osztogat,~Minden kedvet és andalgást~
4370 4 | fegyverével,~Sok halált osztott-e karja,~Vagy már õt is sír
4371 1 | A halhatatlanok~Sorsában osztozik.~Nem járatlan tovább~Ösvénye
4372 3 | karja ápol,~S földi jókat osztva véled,~Kéri díjul éneked!”~
4373 4 | mulatság.~3.~Ifjonti szárnyakon~Õszült alakban~Röpûl a gyors idõ~
4374 3 | A fűzfa poeta gratulál őtet mellőzött egykori Maecénásának.~
4375 3 | Gyõz a magyar: s tapsa az ottfen elég.~4. „Szécsi Mária.”~
4376 4 | ha vérem iszsza,~Lelkem ottfenn nála lesz.~Isten hozzád,
4377 3 | Csak legjobb forrás az óval teljes hordó.~Collégám Apolló!
4378 4 | félelmes,~Nagyon veszedelmes~Õvelök szembe szállni.~Ennen magamról
4379 4 | angyal:~„Oh ne bántsd jó õzemet!~Téjjel tartja bús anyámat,~
4380 4 | képzi: s ha lomb zörög, õzfi szalad,~Oly szûk leszen
4381 3 | szakaszokkal ürest.~20. P. Vigyorihoz.~Egy drámát
4382 2 | reátok.~Szépen zeng a kis pacsirta~Ha tavasz kifejlett,~Szebben
4383 4 | tekint,~Tán szép Örzsi a padlásrúl~Lopva még utána int.~Tegnap
4384 3 | éke legyen:~Ritka-sikált padlón elszórva heverjen irásod,~
4385 1 | rózsa kél.~Zsenge szálit a pagonynak~Látom karcsú termetén.~S
4386 1 | bajnok azt neveti.~Rajta pajtás! ne félj tehát,~Itt a választó
4387 4 | most a magyarok,~Õt emelni pajzsaikra~Nyíladoznak száz karok.~
4388 4 | S megzörrentve szörnyü pajzsát~Bizton enged s elvonúl.~
4389 3 | mekeg.~22. Házi jegyzetek.~Pali urambátyám gyûjté, neki
4390 2 | legény van a faluban,~De mint Palim egy sincs olyan.~Édes anyám
4391 3 | szabad, állhatatos, s mennyei pálma tiéd.~~
4392 1 | ez élet a földé; a rény~Pálmája vad tövis között virul.~
4393 4 | A sastoll.~A királyi palotában~Már elhagyva, õsz fürtökkel~
4394 3 | te hív küzdõ! keblemre,~Pályabéred itt virúl:~Széphez adván
4395 3 | szép nemzet elõtt érdemleni pályaborostyánt!~2. Károlyi-Széchenyi bilikomon.~
4396 3 | magyar! versengve közelg nagy pályai czélod.~18. Nõk bilikomán.~
4397 4 | szivednek!~Itt végzõdik létednek pályája:~Szép ifju! vége életednek!~
4398 3 | magyarnak?~11. Más.~Verseny pályáján tûnik fel a férfias érdem.~
4399 1 | Komor hatalmak~A földi kétes~Pályák irányait;~S némán, szivetlenül,~
4400 1 | hol sok szép reményekkel~Pályámat elkezdettem,~És kiterjesztett
4401 1 | Mély örvényt vág frigyes pályánk között,~S kinézteim homályba
4402 1 | szeretek,~Vezess egy uj tövises pályára,~A földi inség legfõbb pontjára:~
4403 3 | Kiadatlan.~Bármi nehéz pályát sem retteg a tiszta nemes
4404 3 | hálaszó~Énekké vált ajkimon.~„Pályatársul s hû vezérül~Engem küldtek
4405 4 | szittya vér.~Már a négyszeg pályatéren~A cseh nagy dárdát ragad.~
4406 1 | szállt;~Mit tészsz? bús panaszlás,~Könny, kérelem nem más!~
4407 1 | közé vonúl.~Ének ébred bús panaszszal,~Oly szelid, oly szelleti!~
4408 3 | kikelet zöldjén zeng philomela panaszt.~Ott, hol erõ s szerelem
4409 1 | Tátogat a mélység, aranyos pánczélja fakó lesz,~ S összuzott
4410 4 | felövedzi;~Aztán domboru pánczélját mellére csatolván,~Ércz
4411 4 | Bunda vállán, s bús fején~Pántlikás új báránysapka,~Piros rózsa
4412 3 | csak messzirõl csodálja,~S pápaszemmel módissan frígyesül.~A szép
4413 4 | én szerzek házat kertet,~Pár lovat kis szántóföldet~S
4414 4 | A király jön, hall, s parancsol,~És az úrfi mint szörnyed,~
4415 4 | meggondoltam,~Sõt meg is parancsoltam,~Hogy a szobát rontsák el.~
4416 4 | ide, szent nap oda,~Tedd parancsom gyáva szolga.”~Hajdu elmegy,
4417 4 | Rátekint és fölrobog,~Vállán párducz és kezében~Mázsás buzogány
4418 1 | paripák nyilröptü szökésit~Párduczos ifjaknak verseny iramtok
4419 4 | Rajta magyar! nyergeld paripádat! elõre vitézek!~A törökök
4420 4 | kisérik õt,~Hoz fegyvert, hoz paripákat,~És egy izmos basafõt.~Késõn
4421 4 | kemény,~Néki láncsa, kard, parittya~Legvidámabb élemény.~Gõgje -
4422 1 | fuvalmak játszva susognak,~S hû párja körül a fülmile zeng,~És
4423 4 | Búsan tér el a ligetbe,~Hol párján nyög a fülmile.~Majd leszáll
4424 4 | vigadnak a lakodalmasok~E ritka párnak örömére.~Szép ifju! siessünk~
4425 4 | kény csak a poré,~S az én párnám gyémánttövis?~A legszebb
4426 3 | Pontyi szerelme.~Parodia „Lantos szerelmé”-re.~Csak
4427 3 | csevegése.~Bajnokinak leirása~ Parókás váz festése;~A beszédnek
4428 1 | inség kutfeje lettél:~ Párolgó mezeid bánatos oszlopa ez.~
4429 4 | pirúlsz!~Jer bujdosni, légy te párom,~Míg a földet összejárom,~
4430 2 | dalomat,~Mert elvesztém hív páromat.”~Hej fülmile, te kis madár!~
4431 2 | ridegben.~Az élet ha nem páros,~Téli virág nem szagos.~
4432 1 | Minden földi öröm bajjal párosodik,~Kívánatink tárgya csalóka
4433 3 | tiszta éghez~Szebb valókkal párosúl.”~ Mond a férfi: Állj
4434 4 | Oly bizton egy szerelmes párt~Andalgni lát virág között.~„
4435 4 | engem most boldoggá!~Vedd pártádért kezemet.”~Örzsi képe fölhajnallik,~
4436 2 | Komámasszony leányának~A pártája elveszett,~S ezen biró uraméknak~
4437 1 | magyar hazának~Igaz, hû pártfogói.~Mi Árpád szabad népei~Mi
4438 3 | zajtengerére:~S egy virágos partfokon,~Szebb dicsõség birtokában~
4439 1 | Õ maga árva, szegény: párthive nincsen azért.~Oltalmára
4440 1 | uj kénybe ragad.~S mint parti virággal víg ölelésben~A
4441 1 | ér csörgve folydogál,~S partja füzes ernyejében~A hív csendes
4442 4 | nemes ifjai!~Bús folyam! hol partjaidnak~ Messze fénylõ világa,4~
4443 1 | dühével,~S dagadt kebellel~Partnak törekszik,~Mely biztatón
4444 1 | S habok közé sülyeszti partomat;~Mély örvényt vág frigyes
4445 1 | Erzsébet, puszta tetõjén,~ Pártos lelkü felek durva csapatja
4446 3 | s tenn erõd~Lõn legelsõ pártosod.”~Igy a férfi, s egyedül
4447 1 | Magyarország térein: a vak~ Pártosság szabadon gyüjti halálra
4448 3 | ifju: „Nézd hajós,~A szép partot dél felõl!~Melyre a tavasz
4449 3 | jobban teljesülve~A viszonzó pártra zeng.~Hall az ifju, keble
4450 3 | Ott, hol erõ s szerelem párul, nincs messze az ének:~
4451 4 | halovány.~Egy vadász jön a patakhoz,~Képe vídám és tüzes,~S
4452 4 | kínosan elveszett volt~A csele patakjában:~Azon gyásznap Dobozy is~
4453 1 | látom hajlékomat,~Csörgedezõ patakomat~A napnál tündökleni;~Szép
4454 4 | mint néz,~Völgyben majd patakra lel,~Partján hajlék és elõtte~
4455 4 | dõltében is dicsõ.~Nyílt sebén patakzik vére,~Köd borult vidám szemére,~
4456 4 | villog;~A nemesség lóra pattan,~S bátran a törökre csattan,~
4457 4 | Nyilván elárulta.~ A tûzre pattant vendég~Könnyen kitanulta,~
4458 3 | tehetségét idegen földekre pazarlá,~ Méltóságra mehet, nyerhet
4459 3 | 19. Terméketlen Músa. (Péczeli Múzsa).~ Kotlik bár eleget,
4460 3 | borcsapokat tűzni.~Sánta Pegasusom hegyre akart vinni,~Vinne
4461 2 | után,~Van szekerem, két pej csikóm,~Azon viszlek szép
4462 4 | szivének,~A hûség oly ritka példája~Virágában éltének;~Mellette
4463 3 | irígység.~ Nyújtani szebb példát, a nemes elme buzog.~~
4464 3 | kebelben,~ Mint a dús, ki penész-lepte aranynak örül.~ Hogyha hivem
4465 3 | birván kobzát, prózában pengeti hõsit,~ Míg orrára bukik
4466 3 | otthon - semmi se maradjon;~Pénzed annyi légyen, mennyi - szőr
4467 3 | szegény gazdag, számlálgasd pénzedet akkor:~ Édes öröm közt
4468 2 | M’óta rabbá lettem.~Ha pénzem nincs, rátekintek~S mindjárt
4469 3 | szavára~Egész édengyönyört egy perczbe zára.~ * * *~
4470 4 | hely, mert ott~Sok édes perczeket töltöttem,~Midõn elvonulva~
4471 4 | Honja bátor védletében,~Vég perczén ott áll egy hõs;~De a hit
4472 4 | barátim! csókra, tánczra,~Hadd perdüljön a leány:~Víg dalunk az égig
4473 2 | morog,~Ireg-forog,~Nyelve pereg~Mint a kerek,~Pitteg pattog,~
4474 2 | faluban;~Mert ha itt lel~Agyon perel,~Dörög, morog,~Ireg-forog,~
4475 2 | szívvel tovább szántok.~Pest-Budárul sok nép kijár,~S alig érti
4476 3 | ád néki,~Meghallják azt Pestnek minden vidéki.~Minden utczában
4477 4 | Háromszor lekukorít,~De pezseg benn a vendég már,~S a vidám
4478 1 | oszlatja el.~Ha egy urfi, pézsmán hízott~Felfürtözött üres
4479 3 | bájalakra fûzi álmait;~És Pharusként a vándor éjjelében~Szelíden
4480 3 | A kikelet zöldjén zeng philomela panaszt.~Ott, hol erõ s
4481 4 | szokásként,~Elenségök elé a vér piaczára vezesse.~ Dobozi is fegyvert
4482 4 | vezet.~6.~ Közepén a bús piacznak,~Legdühösb helyén a harcznak,~
4483 3 | vajmi puha! Litteratura: piha!~27. Egy tehetetlen poetához.~
4484 4 | víg dalolással a gyepre pihen,~És illatozó koszorut fûz.~
4485 1 | És tiszta gyepágyon lágy pihenésre~Oly biztosan int a berki
4486 1 | Egy kies vidék felé,~S ott pihennék, hol madárhang~Éled s a
4487 4 | Karom ringat s te most pihensz,~S nekem hagyád fájdalmaid!”~
4488 1 | közt hûs berkeidben~Tagjait pihenteted;~Míg kivánat s hosszu küzdés~
4489 4 | Utközben ül egy szép leány~Pihenve a fa árnyékán,~Olyan szelíd
4490 3 | Minduntalan más szépnek pillanatja~Vágyakra költi kitömött
4491 4 | sínli egy vitéz;~Még utolsó pillanattal~Ama drága földre néz,~Hol
4492 3 | visszafelé szállsz:~ Igy „Pillangódban” szinte ten élted irád.~
4493 3 | hintnek hangjai,~S mint annyi pillangóit érdemének~Tovább adják a
4494 3 | Nem nagy ész szól azokban.~Pillongásnak szüleményi~ Versbe nyomott
4495 3 | kamarádnak - még több ürességet;~Pinczédnek jó - vizet, de borban szükséget.~
4496 3 | Tudja, mi a szép s jó: ló, pipa, puska, l ... ó.~2. „Tatárok
4497 1 | Pipadal.~Gyûlöljön bár sok finnyás
4498 1 | idegenek,~Csak a szegény pipafüsthez~Oly igen kegyetlenek:~Pedig
4499 1 | bár sok finnyás orr,~Édes pipám! tégedet,~Hû vitézed én
4500 1 | elragadja:~Fegyver leszen pipámból,~Kifüstölöm szobámból.~De
4501 1 | felcsapván jobbjával,~Megkinálom pipával.~Némely szépek, idegenhez~
4502 4 | tódúl a had nyomába,~Hol piroslik még a vér,~S földet vagy
4503 4 | kedvesem,~Ne könnyezz vért, pirosra fest!~Óh szép kebel, fejér
4504 1 | Mohács.~Hõsvértõl pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,~
4505 4 | körödnek egén.~Szép Ilma pirúl, de iramni felejt,~Leszögzi
4506 4 | arcza,~Oly szépen felém pirúlsz!~Jer bujdosni, légy te párom,~