| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Károly Kisfaludy Károly összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Könyv grey = Comment text
6010 1 | Sorsának prédául adja~Tünõ élte végénél:~Remény! te vagy biztatója~
6011 4 | kígyók csattonganak,~S mint végenyészet zsoldosi~Az elemek háborganak.~
6012 3 | sötét tengerbe néz,~Mely végetlen, mint a lélek,~Elterûl hullámival.~„
6013 4 | míg a tört ellenhad~Futva végez háborút.~Büszke Tódor jõ
6014 1 | Eltökélet.~Végezd, Sors! a mit reám kimértél,~
6015 1 | az örökség~Adóját engedd végeznem csendes ölében.~~
6016 1 | lélek szinváltozva~Keresi véghazáját.~~
6017 1 | éjjelébe;~S reménye sirjait,~A véghetetlen ürt,~Mutatja könnyes~Szemének.~ * * *~
6018 4 | Harczra inti táborát.~S végig futva ércz sorát,~Gyõzelem
6019 1 | közt, hunyt el ez élet;~ Végjele áldás volt, végrebegése:
6020 1 | gerjeszti,~Megnyerve elárúl s végmúlásnak ered,~Új gondolat becsét,
6021 1 | Végjele áldás volt, végrebegése: haza!~Igy hala Erzsébet,
6022 1 | Végső óhajtás.~Sok gondolatokat
6023 4 | suhan, szûz melybe hat.~Végsõt nyög az s a gyepre dõl,~
6024 4 | felé~Siet szünetlen,~S a végtelenség~Homályain remeg,~Mint éji
6025 4 | csörögve egy csonthalomba dûl;~Végtére békesség,~Halotti csendesség~
6026 4 | vívnak immár,~Sujt a villám, végveszély vár:~Utas! útas! rettegek.”~„„
6027 4 | hangokon~Dal reszket így jajjal vegyest:~„Alugy, alugy jó kedvesem,~
6028 1 | s élted nemzeti gyászba vegyült.~Barna falad roppant vázként
6029 3 | hatni csak egy tud,~ Ebbe vegyûl a sok, s általa mindenik
6030 1 | Ápolgatod az embert,~Kit a végzet vaskarjával,~Bár méltatlan,
6031 4 | fölriasztál,~Halld tõlem hát végzeted!~Durva ösztön- s kénynek
6032 4 | tudja,~S így nyugott szent végzetén;~S mint a szálló nap sugára,~
6033 4 | kivánatja szivednek!~Itt végzõdik létednek pályája:~Szép ifju!
6034 4 | ég!~Ordits szélvész, mit vehetsz még?~Létem a buéjjelé.~Vissza
6035 4 | Zúgjanak a szelek,~Nem gondolok velek,~Szándékom nem másítom.”~„
6036 4 | siettél?~Gazda.~Én is úgy vélekedtem;~De betekintvén szemébe;~
6037 3 | keresztül~A szabad kéj szelleme?~Véletek mi szép röpülni~Egy szelídebb
6038 4 | Klára hókeblére vág,~S így véletlen, de keserves~ Torrá lõn
6039 3 | ütnél, s botorúl, kába, velõdet ütöd.~13. Sz...~ Kezdve
6040 1 | erkölcs égi jutalmát~Ott véltem, hogy meglelem;~Oh de nyájas
6041 4 | És magát sebzett agyában~Vélve még a büszke ménen.~Levegõt
6042 4 | Andalgva tér a ház felé~Vélvén, ott rejtez õ!~Ott rejtez
6043 4 | boldogok helyére.”~„Rajta, vendégeim! mulassatok,~Jelen nagymesterünk,
6044 4 | azt nem tehetem~Kedves vendégem!~Mert lelkiösmeretem~Megtiltja
6045 4 | azt itélte:~Csak hogy épen vendéget~Oda ne szállítsak,~S minden
6046 4 | Hajtsd ki a jobbágyokat,~S vendégimnek hozz estére~Tánczra víg
6047 3 | készet késő lesz a sajtostul venni,~Mely ez esztendőben görbén
6048 1 | játszik kedvese többé,~ Vér- s tapadó portól elmerevedtek
6049 4 | volt romlása,~Kit elejtett vérében.~Mérges dühre lobbant Balázs,~
6050 4 | fizet érte szemem csak;~Véredhez emeld fel a névre dicsõt,~
6051 4 | hív seregétõl,~És bajnokul verekedett,~Már éktelen károkat tett~
6052 4 | békesûlve~Egy föld iszsza véreket.~5.~ Merre Haemusz kék
6053 4 | vissza!~Majd a föld ha vérem iszsza,~Lelkem ottfenn nála
6054 4 | atyja mellett harczolt~A vérengzõ csatában;~Vitézsége csudákat
6055 4 | vezér nem látja õt,~A miatta vérezõt;~S néma bár, de szép tettével~
6056 4 | szív, mely híven szeretett, vérfagyba hever, légy~Ó légy akkor
6057 1 | ne tekintse szemünk;~Ott vergõde Lajos, rettentõ sorsu királyunk,~
6058 4 | anyádnak~Téj helyett most véribül!”~Igy az úrfi, és kaczagva~
6059 4 | elbõszülve, sort szakasztva,~Vérit ontva, vért fakasztva,~Testhantokra
6060 4 | kebellel, szív-feszülten,~Vérkedvébe elmerülten~Felszökik, s
6061 4 | Martalékján elrobog.~És utána vérlángokban~A hajlék is fellobog:~Borzasztón
6062 4 | 1.~Dobozy.~Hol Mohácsnak vérmezején,~A magyar megütközött,~De
6063 4 | gyõztesekké~Elszánt tettem vérnyomán.~Így szól Béda, s nem vitatja~
6064 4 | Én az ellenvárba dúlva,~Vérpatakhoz ontva vért,~A vezértõl küzdve
6065 3 | Pillongásnak szüleményi~ Versbe nyomott szavaid,~Vevõnek
6066 3 | 7.~Ah s Oh fõ nyereség a versben mint szerelemben:~ Itt
6067 3 | bár minõ ép.~ Hidd el, versed még sem szép.~30. Egy rosz
6068 3 | sirva élj...~De már több verseket nem tudok csinálni,~Engem
6069 3 | Sándor-bilikomon.~Hol nincs versenezés, nincs küzdhelye bátor erõnek.~
6070 3 | Kiadatlan.~Lóra magyar! versengve közelg nagy pályai czélod.~
6071 4 | rivalnak ismét,~Összezúg a versenypár;~Pajzsa széthull a magyarnak,~
6072 4 | Olthatatlan vágyra nõtt:~S versenytûzre lobbadozva~Gyûlnek a várpiaczon,~
6073 3 | szegényt,~ Neki imigy versezett:~„„Munkád oly bõ kellemekben,~
6074 3 | még is henyélsz.~Kiben versgyártás szomja ég,~És lelkében nincs
6075 3 | még sem szép.~30. Egy rosz versiróhoz.~Metrum és rím külön kalauz~
6076 3 | Vissza bús melyembe, ti vérsóhajtások!~Egy lépés még - s marad
6077 4 | NÉHÁNY VERSTÖREDÉK.~1. Dobozi.~Elsõ ének kezdete.~
6078 1 | hazáért vesztenek.~Jõjjenek vérszomjuhozó~Despotának zsoldosi,1~Már
6079 4 | nekem hagyád fájdalmaid!”~Vérszomjusan kel a király,~Midõn hozzá
6080 1 | bátran megütközünk,~S régi vérünknek hívei~Vagy elesünk vagy
6081 4 | mindenütt,~S a pogányok vérútjára~Borzasztó világgal süt.~
6082 1 | ölelni szállok arra,~Ah de vérzik hõ kezem -~Rózsa volt, és
6083 4 | borzadozva~Néz bús áldozatjára -~Vérzõ szívvel és sóhajtozva~A
6084 1 | homálya,~S vég csendre száll a vész-környezte pálya.~A fülmilének esti
6085 4 | a hû kebelt.~És az íjak vészbe szállnak~Nyerni kettõs koszorút,~
6086 3 | majomsereg, és a vak õsznek~ Vészben uszó leplét lopva nyakába
6087 4 | nékem.~S mi okból kivánnám~Veszedelmedet?~Sõt felette bánnám~Ifju
6088 4 | hidd el, félelmes,~Nagyon veszedelmes~Õvelök szembe szállni.~Ennen
6089 1 | ered.~Végre megérti Mohács veszedelmét; gyönge virágként~ Hervad
6090 4 | Nem rettent el semmiféle veszély;~Megyek, habár a vihar eltemet,~
6091 3 | megette:~De miként hõs a veszélyben,~Rendületlen és merészen,~
6092 1 | nagy örvényében,~Ezerféle veszélyében~A barátság maga áll,~Mint
6093 1 | Uj nap fényle reánk annyi veszélyek után,~Él magyar, áll Buda
6094 4 | fegyver és erõ tett.~Ama veszélyes idõben~Két nemesek éltenek:~
6095 4 | Utas! útas! rettegek.”~„„A veszélytõl csak boldog tart:~Reszket
6096 4 | s alá tipor,~Igér, ad és veszen~Titkos hatalma.~Sötét távol
6097 1 | Egyedûl az igaz szerelemtõl vészen,~S mágusi erõvel minden
6098 4 | köztük nincs szerette -~6.~Vészes éjben nyargal Toldi~ A
6099 4 | Jõj, hogy többé el ne veszesselek,~Csak gyorsan férjed hõ
6100 4 | jövetelét,~És úgy szivéhez vészi,~Hogy mihelyt csak közelit,~
6101 3 | tudósokat is gyakran pártul veszik, és mint~ Gondolatok szöknek
6102 2 | isten így kenyeret,~Igy veszlek el én tégedet.~~
6103 4 | óhajtott vár,~Hol adnak s vesznek szerelmet.”~„Mi az, fiam,
6104 1 | szeretek; minek a sok néma veszõdés?~ Mit tegyek? a kegyes
6105 4 | ezer bajjal~A világgal veszõdnek:~Az eszmélõt3 kis mécsétõl,~
6106 1 | zavarban~Ott küzd az ember~A vészözönnek~Gátlan dühével,~S dagadt
6107 4 | érzete,~Elszánt keblére hat:~Vészpályán nyert kincsét veszi,~S a
6108 4 | Szállj meg kis hajlékomban;~Vészre gyûlt a földi pára,~Elhúnyt
6109 4 | Borzasztó az éji pálya,~Vészt lappangtat bús homálya,~
6110 1 | neked életed igy tünt!~ Veszteden a magyar ég napja sokára
6111 1 | malasztja kél.~„Te hiv valál, s vesztél; fel csüggedõ!~Sorsod csak
6112 1 | csapatja között,~S atyjának vesztén siratá a nemzet ügyét is,~
6113 1 | felszentelve,~A hazáért vesztenek.~Jõjjenek vérszomjuhozó~
6114 1 | emlékjele.~S miglen borulva veszteségemen~A távolt méri lankadó szemem,~
6115 4 | feláldoztad,~S indulatoddal vesztét okoztad,~Itt mátkád menyekzõs
6116 4 | él s eskûje szent,~Habár vesztett sok vért, idõt;~Hajdan szivén,
6117 1 | nagy megtörtént: többet nem veszthetek.~Nem rettegek, az idõ bármit
6118 4 | míg a zord király~Belső vésztől így hányatik.~Szelíd hangon
6119 4 | Míg imígy vetélkedtek~A kerti szálláson,~De nem
6120 3 | hangos torku madár,~Rengõ vetés közt, a vadász utána jár:~
6121 4 | õt bünteti,~És elkövetett vétkéért,~Valami nagy titkos bûnért~
6122 4 | Senkivel sem közlöttem~Vétkes föltételemet:~S ámbár a
6123 1 | mulhatja fel e súlyt,~ Mely a vétlen szûz lágy kebelére rohant!~
6124 4 | Szolimán rabigába akarja~Vetni nyakunkat! Fel, fel védeni
6125 1 | a halandók jót és édest vevének,~Belõle fakada e bõség szarvából;~
6126 3 | Versbe nyomott szavaid,~Vevõnek rosz szerzeményi~ Álomhozó
6127 1 | sejtve kebleden,~Örömszinben, vezércsillag gyanánt~Lebegdelt képed
6128 4 | arcza bár.~Bízd reám e bajt, vezérem!~Ne csevegje a kevély,~Hogy
6129 3 | nyelv dalra fakad, hogyha vezérli szived.~~
6130 4 | késztetett:~S mint zászlósa a vezérnek~Megfelelt a bajnokvérnek,~
6131 4 | Vérpatakhoz ontva vért,~A vezértõl küzdve nyertem~Ezt a kedves
6132 3 | ajkimon.~„Pályatársul s hû vezérül~Engem küldtek istenid,~De
6133 1 | mindent, a mit csak szeretek,~Vezess egy uj tövises pályára,~
6134 4 | Elenségök elé a vér piaczára vezesse.~ Dobozi is fegyvert ragad,
6135 1 | ajánlott szivemet,~Rózsás utra vezetted éltemet,~És most ott fekszel
6136 4 | Rábélyegzem én is erre,~Mint ví s érez a magyar.~Igy a bajnok,
6137 4 | csata zavarjában.~Egykor a viadal között~Elragadva tüzétõl,~
6138 1 | Harcz tüze lángitá bizton viadalra kikelted’,~ S érted mennyi
6139 4 | patak sebes lejttében~Most vidámabban csörög.~Harmatgyöngyök fényledeznek~
6140 1 | Fogd fel vég fohászomat,~S vidd melléje poromat.~~
6141 1 | Gyászszin boritja~Zordon vidékeit;~Csak egy villámsugár~Dereng
6142 1 | örvendeze a nép -~ Messze vidéken szép csillaga éjbe borult.~
6143 1 | üritenõk.~Lepje bár a fagy a vidéket,~Nem sóhajtom a tavaszt;~
6144 1 | Borongva járdal kérkedõ vidékin,~A régi nagy kor roppant
6145 1 | lehelletén.~Könnye harmat, mely vidítva~Titkos búmon ringadoz;~Lelke
6146 1 | hangok rezgenek, lelkem vidul,~S a sziv zajongó habja
6147 4 | Harczmoraj kell a magyarnak,~Hogy vidúljon érzete,~Igy szól Mátyás,
6148 4 | mulassatok,~Jelen nagymesterünk, vigadjatok!~Míg a végzés sírunkat bezárja~
6149 4 | s élõ menyekzõjére:~Ott vigadnak a lakodalmasok~E ritka párnak
6150 1 | rejtek néma homálya fedi.~A vigadók zajait s a kéj szabad ömledezésit~
6151 1 | virul.~Gyõzz türve!” igy vigasztalál, s azon~Kinos perczben viszonszerelmed~
6152 3 | vagyok; de szívem indulatja~Vigasztalásomúl azt mondogatja:~Hogy tán
6153 2 | szellõktõl.~De azok nem vigasztalnak,~Bús szivemmel árván hagynak;~
6154 1 | Vigasztaló dal~Impromtü.~„Mindent fontolva
6155 3 | csinált?~12. M. Szegeden.~Vigjátékot irál s szomorú a Músa felette:~
6156 3 | nagy erõ annak alapja, vigyázz.~4.~Kis dolog is gyakran
6157 3 | szakaszokkal ürest.~20. P. Vigyorihoz.~Egy drámát írtál, az is
6158 3 | Hogy-hogy? Görnyedtél és vigyorogtál,~ Lesz is fûzkoszorúd,
6159 4 | Rémet képez, mely felette~A viharban szendereg:~A vadász az,
6160 3 | gyülének,~Lezúgnak a vad kor viharjai,~Merészen áll a fergeteg
6161 1 | S pusztitó erejét rád viharozta dühe,~S vak diadalma jelét
6162 4 | Harsog zúg a rengeteg.~A sas víjog, farkas ordít,~Vad kan röffen
6163 1 | nagy, oly dicsõ,~S szebb világba lobban által~Lelkem, a rég
6164 1 | elfeledve~Magán s egyedül a világban járok.~~
6165 1 | lemondani.~Nyugasztalódj belsõ világodon:~Örökségül tündéri álmokat,~
6166 2 | Nincs a mi tart, nincs világom.”~Hej nekem is az a sorsom,~
6167 2 | nagy kincs,~Milyen több e világon nincs.~Mint reggel a játszi
6168 1 | Rohannak.~ Meredve néz~A holt világra,~Sülyedte árnyai~Kisérve
6169 1 | alá vert;~Mert elhagyva a világtul~Azt a reményt találja,~Hogy
6170 3 | idõ tüzünket oltogatja,~Világunk bús homályba költözik;~Kiélt
6171 4 | hant már elnyelé;~Szórd villámid, rettentõ ég!~Ordits szélvész,
6172 2 | alakját,~Aranyháló szög haját,~Villámló tüzszemeit,~Fehér galambtetemit.~
6173 2 | adnék, mit nem tennék?~A villámra is felülnék,~Hogy csak egyszer
6174 1 | Zordon vidékeit;~Csak egy villámsugár~Dereng le néha~Bus éjjelébe;~
6175 3 | a szerelemnek~Elsõ édes villanása,~Leng körûlem képe még.~
6176 4 | üzõ had,~S mint nyáresti villanások~Hévség-szülte kék felhõkön,~
6177 3 | Dicsõn mereng jós lelke villanatja,~S áttörve a jelen ködéjjelét,~
6178 3 | csak sejtve kése,~Fénynyé villant a büszke homlokon;~Mindenható
6179 4 | Nincs atyámnak már hatalma,~Villi lettem, vágyam telve,~Lejtsd
6180 1 | fellege -~Az ellenség; s villogtatja~Kardját büszke serege.~Dühösködve
6181 2 | trombitáltak,~Mint a sasok víni szálltak.~Eltüntek ők; Rákos,
6182 3 | Sánta Pegasusom hegyre akart vinni,~Vinne bár Neszmélyre, hol
6183 3 | embernek h ... t.~Bibas vinum, frater, in te nunc est
6184 4 | mellett!~A liliom éjszin, a viola vad:~Tõled csak a kellemek
6185 3 | suttogással~Mint a csermely violák közt,~Majd az indulat hevével~
6186 2 | Melyre kis lába hága,~S a violát kebelén~Könnyekkel neveltem
6187 1 | magas kõszál.~Örömének virágai,~E szent frigynek szép napjai~
6188 3 | készti,~S mérget ráz ön virági kelyhibõl,~A bút komordan
6189 4 | rekkenõ melegtõl~Eltikkadt virágkebel~Csókolgatva langy szelektõl~
6190 1 | királyinknak, Visegrád! hajdanti virágod~ Porba omolt s élted nemzeti
6191 1 | Szakaszt is néha kellemes virágot:~Csak félig érez minden
6192 4 | özönvész dörgedez;~Fedi hó vagy virágpalást,~S mindennek nyujt vigasztalást.~
6193 4 | sötétbõl.~S míg karcsu alakja virágra borul,~Csillagtalan a viz
6194 4 | ártatlan szivedbe’,~S letöri virágzó létedet.~Maradj, fiam, maradj!~
6195 1 | a zsengedõt,~Az ifjut, a virágzót,~Mint hölgyét, olvadó~Melyére
6196 3 | fellengzõ ifju tûz,~Kiesb virány látszik felénk derülni,~
6197 1 | Olaszországban.~Itt a langyos ég virányin~Édes illat tévedez,~S a
6198 4 | megint~Zöldelnek a barna virányok,~Eprészve sürögnek a lenge
6199 4 | hûs patak foly,~Kis halom virít partján;~S a kis halmon
6200 4 | rózsát Örzsi tûzte,~Ott viríta kebelén.~Szõke Bandi meg-megállva~
6201 1 | harmatja~A száraz földet viritja,~A lelket is ugy inditja~
6202 2 | az erdõn.~Holnap reggel virradóra~Elmegyek én a halomra,~Onnan
6203 4 | Érettem a szabadban mulat,~Itt virrasztja a lelkek óráját,~Felkölté
6204 3 | betegnek álma volt,~Létre nem virúlható.~Fényre törtél, s tenn erõd~
6205 1 | nézzen elõre szemünk,~És te virulj, gyásztér! a béke malasztos
6206 1 | érzetem.~Bár a fák itt is virulnak.~S tiszta forrás csörgedez,~
6207 4 | szétvonúlnak,~Víg tavaszszínben virúlnak~Erdõk, berkek mindenütt:~
6208 3 | emberi!~Szebb életnek kell virulni:~Sejti keblem, bár valója~
6209 1 | álla kevélyen,~ Dõltében viruló ágait igy temeti.~Hány bajnok
6210 2 | madár jön, tõle kérdem,~Virulsz-e még szülõföldem!~Azt kérdezem
6211 4 | bátor tekintete,~Szeszélyes viselete~A szerelem kedvelõjét~És
6212 4 | szép csillag sem tekint,~S vissza-vissza téren halmon~Száguld a vadász
6213 2 | haragszom,~S a csókot - visszaadom.~~
6214 2 | gyomlálok,~Szép nótádra visszadallok,~Eldallom, hogy te lészsz
6215 1 | Esdett fokszirtjain;~Fáradtan visszadõl~Zajló habok közé,~S a lankadt
6216 1 | sírjából,~Ájtatos könyekkel visszaemlékezik,~S égi vigasztalás tenyészik
6217 3 | mi sokat váránk, de te visszafelé szállsz:~ Igy „Pillangódban”
6218 1 | És az elvesztett békesség~Visszafordul szivembe.~Hive maradsz az
6219 4 | végzés sírunkat bezárja~S visszahajt a kakas szólása,~Addig kiki
6220 1 | lantom~Csendes hurjai által visszahangzani a sziv~Titkos érzését és
6221 1 | varázslat, bár havaz künn,~Visszahímzi nékem azt:~A derült ég tiszta
6222 2 | madár~Kedves helyre csak visszajár.~Daru megjön és a gólya,~
6223 1 | keseregve hazánk bérczei visszanyögik.~Megholt Endre király! vele
6224 2 | értem sóhajt,~Kebelemre visszaóhajt.~Irígy Tisza, te csak nem
6225 1 | tanít!~O hadd szemeidben visszaragyogni,~Mit lelkem epedve s égve
6226 1 | honvesztett lángképzeti visszaröpülnek,~ Lelkem is ugy felleng
6227 3 | nyerél, s nevedet diadalban visszasugárzom.~7. Vagy:~Értem küzdni kelél:
6228 4 | Összeborzadtam,~Kereszteket hányva~Visszaszaladtam.~Vendég.~Már ha annyira
6229 1 | legdrágább kincse.~Igy a lélek visszatérvén~Csendesen önmagába;~De uj
6230 1 | Könynyel-áztan ömledez.~S visszavágyó lángzatokban~Multja szépin
6231 4 | most a béke szent jelére~Visszavárja kebelére.~A kerengõ útra
6232 1 | lebegje körül!~Hajh! s ezt visszavonás okozá mind s durva irigység,~
6233 3 | szárnyain?~Mily országon visz keresztül~A szabad kéj szelleme?~
6234 1 | kénye vadon dultán annyi viszályra jutánk.~Hány szûz fonnyada
6235 2 | szekerem, két pej csikóm,~Azon viszlek szép galambom.~Van kis házam
6236 1 | magát.~Nem mosolyog neki a viszonérzés égi sugára,~ Mely lágy
6237 3 | vall s érzése olvadoz,~A viszonláng õt istenné avatja,~Midõn
6238 1 | vigasztalál, s azon~Kinos perczben viszonszerelmed~Vallása reszket bibor ajkidon;~
6239 4 | adom.~Annak jut az, Ilma! viszonz az öreg,~Im kedvesed atyja
6240 3 | mind jobban teljesülve~A viszonzó pártra zeng.~Hall az ifju,
6241 3 | tanúit gyöngéd érzetének~Viszonzva lengetik honpartjai!~S felette
6242 4 | Most kezde csak honn kis vitát,~Csöröl, pöröl, ver a mit
6243 4 | vérnyomán.~Így szól Béda, s nem vitatja~Senki már a hõsi jelt,~És
6244 4 | néze~Nem jön-e még szép vitéze,~Minden zajra szíve dobban~
6245 1 | Édes pipám! tégedet,~Hû vitézed én mindenkor~Pártul fogom
6246 1 | kiszállani már nem látja vitézei rendét,~ Harsány tárogatók
6247 4 | szerelmi bért;~Nyugodj akkor vitézem!~Inkább halálod nézem;~S
6248 4 | kardomat.~Te lészsz elsõ vitézim közt,~Bird legszebb váromat.”~
6249 1 | reánk üt,~Hullnak bajnok vitézink,~Halált terjesztnek mindenütt,~
6250 4 | megsajdítá,~Hozzá vágtat és vitézit~.... felbuzdítá.~Az ifjú
6251 4 | Gyõzni a király elõtt,~Sok vitéznek lángszivében~Olthatatlan
6252 4 | harczolt~A vérengzõ csatában;~Vitézsége csudákat tett~S mint egy
6253 4 | volt,~Egy lelkes magyar, s vitézül~Az ellenséggel harczolt.~
6254 4 | Széttekintget, hol süvegje,~Merre vitte azt a szél?~S mint lenéz
6255 4 | Kéjrül-kéjre röpdözött.~Hasztalan vív ifjusága,~Megragadja a halál,~
6256 4 | Holubár,~Nagy hatalmú a vivásban,~Hir-emelte bajnok már.~
6257 4 | fénye!~Fel, vitézek, új vivásra,~Most utánam vég csapásra!”~
6258 4 | kétség ûzi:~Vitéz, vitéz! ne vívj bajt,~Atyám a sírba sóhajt,~
6259 1 | remeg, s félve karomba omol.~Vivjatok égi tüzek! nem retteg tõletek
6260 1 | Csengni aczélon aczélt, vivni erõvel erõt.~Nem, nem a
6261 4 | sereg felé,~Mely a tarral vívni lángolt,~S boszuczélját
6262 2 | vagytok!~Nem néznék én a vizbe,~Hanem Rózsám szemébe.~Hej
6263 4 | Andalg: mi tüz ég fel a vízbõl?~Bár ön szeme lángja belõle
6264 2 | Rákosbul!~Magyar csonton foly a vize,~Könyektül sós annak íze.~
6265 2 | fürdött rózsám,~M’óta rózsám vizedbe szállt,~Barna szined fejérré
6266 2 | hattyúként nyári este,~Friss vizemben megfürödne.~Ha én zöldelõ
6267 1 | ekkor,~ S a Duna szõke vizén hány rabok usztak alá!~Birtok
6268 3 | ürességet;~Pinczédnek jó - vizet, de borban szükséget.~Kemenczédnek
6269 3 | inni,~Mert utálom Castal vízízű forrását,~Az hamar elcsapja
6270 3 | árulsz,~ S gyáva imádódat vízre, ricsetre hivod.~24. Szemeréhez.~
6271 1 | dereng.~Ott messze irígylõ vizsga szemektõl~A földi szokás
6272 1 | órái;~Az emlékezet szárnyán vizsgálni a régi~Elmult idõnek erõs
6273 4 | Mozdulatlan állottam,~S csak félve vizsgálódtam!~De õ még észre vett,~S
6274 4 | Szép aranyfövénynyel teli~Víztül mosva a parthoz.~„Nékem
6275 2 | kútra megyek,~Hogy friss vizzel enyhítselek,~Ha csókot adsz
6276 4 | Igy szól deli Ilma s a völgybe röpül,~Kis lába nyomának
6277 4 | S beterítve lepedõkkel~Völgyeken le s hegyeken fel~Szirtrõl
6278 4 | éji homály.~Nem messze a völgyi sötét temetõ:~Ott hamvadoz
6279 4 | s hátra lép!”~S át hegy völgyön, bokron árkon~Zajlik a hajtó
6280 3 | hajós.~Allegoriai költemény. Vörösmartynak.~ Kék lepelbe nyugszik
6281 1 | kedveskedett;~Elmém, még szabad voltába’,~A csillagok országába~
6282 1 | oldalán.~Láttam az embert voltában:~A hazafit országában~Egy
6283 1 | lenyomott népek könnyei voltak~Jelei nagy hatalmának s
6284 4 | tehát, beszéld el,~Mint voltál a lélekkel?~Gazda.~A gonosz
6285 1 | koporsók,~ Honjától ott võn sziv-szakadozva búcsút.~
6286 4 | vért.~Kegy jobbra rá sátort vona,~Melyet vihar nem bont soha;~
6287 4 | de õrülés~Borong szétdúlt vonásain.~„Szelíd lantom szívet nyere:~
6288 4 | Lesve mozdulásait,~Szívja bé vonásait.~ Barna fürtje omladozva~
6289 4 | egy férfi komoran,~Mély vonásin elszán lelke~ Rémjelekkel
6290 3 | sötét ürében~Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát;~S könnyû
6291 3 | Melyre a tavasz mosolygva~Vonta rózsaszõnyegét.~Mely vidám
6292 1 | feltünni körüled,~ S lengve vonulni az est sürü homálya felé:~
6293 4 | várába s magányos~Helyre vonúlva szorúlt kebelét enyhíti
6294 1 | hölgyét, olvadó~Melyére vonva,~A halhatatlanok~Sorsában
6295 1 | Hajnalcsókban mint pirul;~Szûz vonzat- s örömnyiltában~Keble ily
6296 1 | égi sugára,~ Mely lágy vonzattal hû szerelemre hevít;~S hintve
6297 3 | játszi kény, mely a port vonzogatja~S hiú gõzén vakon csügg
6298 4 | Bandit,~Mostan már a gazdag võt.~És a nászok és vendégek~
6299 3 | Xeniák.~1. Tudom. Gyüjtemény, 1817.
6300 4 | fogja érni: oltsd el emésztõ~Zabolátlan indúlatodat!~Végy erõt sziveden,~
6301 4 | lesz mindenütt;~A táncz zaja s dobzódás megszûnik,~Az
6302 1 | Fájdalmait öleli.~De a nagy világ zajában~Az csak ritkán láttatik,~
6303 1 | homálya fedi.~A vigadók zajait s a kéj szabad ömledezésit~
6304 4 | portúl,~S a csatázók vad zajára~Minden szikla elmordúl.~
6305 1 | búcsut vettem~A nagy világ zajától;~Boldog én, hogy menekedtem,~
6306 1 | szállok arra,~Ah de léptem zajlatán~Némul a dal, és felettem -~
6307 1 | 1.~Zug, morog a zivatar, zajog a zord éjszaki szélvész.~
6308 1 | erõ;~Érczkormányát vadon zajogtatá,~S habok közé sülyeszti
6309 4 | habjain,~Felhõk hullámain~Zajogva örvendezünk.~Nevetve a föld
6310 1 | lelkem vidul,~S a sziv zajongó habja csendesül.~~
6311 3 | Múzsa).~ Kotlik bár eleget, zajt ütne, de költeni nem tud,~
6312 3 | szivvel s bízva bennem~E világ zajtengerére:~S egy virágos partfokon,~
6313 4 | fellegek~A forgó széltõl zaktatva,~Vívnak most a seregek,~
6314 4 | fiam, a sziklák ropognak,~A zápor hullámi mint locsognak,~
6315 4 | Zenõ eped, könnyez,~S a zár midõn zörög~Sohajt Zenõ,
6316 1 | tartandó uti költsége~E zarándok életnek.~~
6317 2 | bajt?~Ha megkapom, kalodába~Záratom a gaz tolvajt.”~„Szõke Bandi
6318 2 | láthatnálak,~És szivemhez zárhatnálak.~De mit tegyek? nincsen
6319 4 | jártam,~Föllelém s e sírba zártam;~Orma zöld! itt hamvad õ!~
6320 4 | szeretõ;~S bár szép szeme zártan elõmbe nem ég.~Él bánatom
6321 1 | Hadistennek vérrel festett~Zászlói már lobognak,~Öldöklésre
6322 4 | Merre csak nyilást talál:~S zászlóit fenlobogtatva,~S diadalmat
6323 4 | Harczveszélybe késztetett:~S mint zászlósa a vezérnek~Megfelelt a bajnokvérnek,~
6324 4 | hogy kénytetik állni;~S zászlót kapva erõs jobbjába, kiszöktet
6325 4 | csillag fénylett~A csata zavarjában.~Egykor a viadal között~
6326 4 | ifju vadász.~Néz Ilma, s zavartan iramni akar;~Oly édesen
6327 2 | madár!~Szép dalod mért nem zenged már?~„Azért nem zengem dalomat,~
6328 2 | nem zenged már?~„Azért nem zengem dalomat,~Mert elvesztém
6329 4 | Elda áll mögötte.~„Édes zengõ, mint kereslek!~Álmodám
6330 4 | sok ifju a lyányka diszét,~Zengtébe lihegve szerelmét.~De Ilma
6331 4 | tévelygünk;~S homályos dalt zengve,~Sírok körül lengve~A sötétben
6332 3 | keble tágul~A varázsló zengzeten:~Ily hangokban olvadozni~
6333 4 | és hevûljön~Hû szerelmem zengzetén.~Lángzó csillag, oh dicsõ
6334 4 | Hívja nõjét a fülmile,~Zengzetére esküm ébred,~Sírból szállok
6335 2 | könnyeket sírtam ma,~Azért olyan zöldek a fák,~Mert könnyeim áztatják:~
6336 1 | nem talál.~Örök tavasz bár zöldel itt körüle;~Ott a természet
6337 4 | s nem a hû szerelem vár,~Zöldelj vigan! elhal az égi remény,~
6338 3 | Az élet.~Míg tavaszunk zöldell, ezer indulat edzi fulánkját;~
6339 1 | sötét utjára.~Láttam laurust zöldelleni~A köz félénk homlokán;~Dicsõséget
6340 1 | Légy bár vitéz s laurus zöldelljen fejeden,~Bírj bár hatalommal,
6341 4 | halad így; kiesûlve megint~Zöldelnek a barna virányok,~Eprészve
6342 2 | vizemben megfürödne.~Ha én zöldelõ fa volnék,~Galambom kertjében
6343 1 | Titkos andalgásain.~S im zöldjébül a bokornak~Reszketõ tûz
6344 3 | fájdalom ismét:~ A kikelet zöldjén zeng philomela panaszt.~
6345 1 | déli naphoz~Mindig ifju zöldjivel.~Ah de bármi szép az élet,~
6346 4 | hókeble halmai,~Midõn jön egy zömök tatár,~Szivén zsákmány,
6347 1 | reménylve vigyáz:~Hogyha levél zördül, õt sejteti véle szerelme,~
6348 3 | magában:~ Törött fazék zörgzete,~Üres, feszes tartalmában.~
6349 4 | dörren,~Harcz jelére kardja zörren.~S elzúdulva mint a villám,~
6350 3 | Alkalmi versek.~Megholt: Músa, zokogj! - De külömb jön utána;
6351 1 | Némán kora sirodon ül,~S zokogja halálodat.~Miglen éltél,
6352 4 | könyével.~2. Szirmay Klára.~Kit zokognak lekanyargó~ Barna Tisza’
6353 4 | kérdi, hol maradt el~Karcsu Zolta fegyverével,~Sok halált
6354 1 | jutánk.~Hány szûz fonnyada el zsarlónk buja karjain ekkor,~ S
6355 3 | pöffedez a szerelem.~9. „Zsebtükör.”~Pusztáról jövök én ízlést
6356 1 | égre feltekint;~S éltét, a zsengedõt,~Az ifjut, a virágzót,~Mint
6357 3 | Tükröt adok: Músám nála zsirozta haját.~Magyar Müllner.~
6358 4 | vár!”~De a sötét szemekbõl~Zuárdra nem ragyog föl~Szerelmi
6359 4 | nyíl-röpítve~A vezér után zudúl.~S elbõszülve, sort szakasztva,~
6360 3 | hevével~Mint az orkán vad zúgása;~És a nagy kor hõsalakja,~
6361 4 | ordítását,~A tolongó zivatar zúgását?~Mindjárt reánk szakad!
6362 4 | Dagadó szivemhez szorítom.~Zúgjanak a szelek,~Nem gondolok velek,~
6363 4 | fejérlik a sík közepén!~„Hadd zugni az éjszaki durva szelet,~
6364 4 | szivem érzete még.~Hadd zúgni üvöltni a durva szelet.~
6365 2 | szél támad onnan felül,~Zugó szárnyán sötét köd ül;~Tán
6366 4 | Az elemek háborganak.~S zúgó szélvész verseng dühvel,~
6367 3 | gyöngyalak!~De ah írígy felhõk zúgtak felettem,~S örömczélom bús
6368 3 | kisérteni.~Vész üvölt, s zúgtán hajóját~Környezik hullámhegyek,~
6369 1 | hegy-völgyet zord fagy, zuz, köd, hó tetéz;~De ott szabad!