Elválás.

Rózsaláncza szerelmünknek,
Sok örömmel telt frigyünknek,
Boldog életünknek
Hervadoz és elválással
Fenyeget, nagy változással
S búsító mulással.

Hallod-e! az óra üt már!
Itt az elválasztó határ,
Mely szivedtõl elzár:
Ha igaz, mit szivem érez,
Meglátlak! Jõjj hát mellemhez,
Szeretõ szivemhez!

Itt egy köny, mely sérelembõl
Reád hull s nedves szemembõl
Hû szivedre gördül:
Kér, hogy drága szerelmeddel
A távolt is emlékeddel
Ihlesd, s ne feledd el.