Kötet

  1   1|           ezer bajt okozó; -~  Ezt el lehet kerûlni;~A szív, minthogy
  2   1|              Oh természet, fordúlj el!~Ily gyalázat, - ily sérelem, -~  
  3   1|             Füstbe lángba enyészik el -~  Trója, te is így vesztél! -~
  4   1|           õket eltipratják! -~Jõjj el, jõjj el, áldott béke!~  
  5   1|       eltipratják! -~Jõjj el, jõjj el, áldott béke!~  Jõjj le
  6   1|        változik meg soha;~Váljatok el, test és lélek! -~  Ily
  7   1|            31. Dal.~Nem nyomhatván el tüzemnek~  Ki-kicsapó lángjait,~
  8   1|     engemet,~Most nehezen cserélem el~  Édes kínos éltemet.~S
  9   1|          fussak tõle,~Nem bújhatok el elõle! -~  Sem eszem, sem
 10   1|           gyõzhetetlen,~  Hunjatok el, tüzeim!~Nem indítja szenvedésem,~  
 11   1|          lepel,~Mely kellemit fedi el,~  Midõn reggel álmából
 12   1|           az az árva,~Kinek a mell el van zárva,~  Melyben lakni
 13   1|       vagyok az az árva,~A ki elõl el van zárva~  A természet
 14   1|  lépésekkel,~  Hogy a fû sem lapúl el,~Melyre az õ szép lába hág, -~  
 15   1|    kifolyna!~Indúlatom hadd húnyna el,~  És elmém ne gondolna;~
 16   1|            lélek!~  Oh jobb, hagyd el házodat;~Másként nem lesz
 17   1|            tehetsz:~  Eredj! hagyd el testemet.~  Szabadíts meg
 18   1|          nem hall engemet -~  Zúzd el, óh kín, szívemet!~~128.
 19   1|          ezek ragadának~  Magamtól el engemet: -~Lelkében a titkos
 20   1|        Feszegetik mellemet.~Ragadj el, oh phantasia!~Te az égnek
 21   1|      tészen;~  Csak szárnyait veté el,~  S ülve harczol véremmel.~~
 22   1|            vagdalni!~Vagy fordítsd el ostorodat,~  Vagy engedj
 23   1|     ijedelem,~  És rémülés töltött el;~De nem volt még veszedelem -~  
 24   1|        engemet,~Hogy habjai oltsák el itt~  Mérges dühös tüzemet? -~
 25   1|        agyamban,~  Mért nem húnysz el egészen? -~Könnyebbség lesz
 26   1|            tán sorsomban, -~  Húny el! húny el, jobb lészen.~Boldogok
 27   1|       sorsomban, -~  Húny el! húny el, jobb lészen.~Boldogok csak
 28   1|         úgy sem érdekled,~  Némulj el, - mit énekled?~~177. Dal.~
 29   1| napvilághoz,~  És soha nem csügged el.~Lélek, milyen nem vala
 30   1|        szívnek kivánsága,~  Melyet el nem fojthatni;~Mi a lélek
 31   1|         lélek szomjúsága,~  Melyet el nem olthatni;~Mi a lélek
 32   1|           más is szereti;~De én õt el nem nyerhetem,~  S más majd
 33   1|            szívemnek;~Erre búm még el nem tünik,~  Melyben oly
 34   1|   boldogság méz-árjával~  Borítván el létemet:~Már majd alig viselhetem, -~
 35   1|           Egy perczenet sem illant el~  A nélkül, hogy ne éljük.~
 36   1|          kötelesség~  Most azoktól el nem vág,~Kikhez csatolt
 37   1|        elragadja;~Ritka szív, mely el nem csábúl,~  Mely magát
 38   1|          Szívek s eszek mint vetik el,~  Mely követõ állatok! -~
 39   1|        dühös haragja? -~S hát csak el nem enyészhete~  A háború
 40   1|             szeressetek;~Csak hogy el ne tévedjetek:~  Férfinak
 41   1|         megvesz;~S ha utóbbra most el nem téssz,~  Akkor, hidd-el, -
 42   1|           Szárnycsattogva repûlnek el,~  Teli szedni begyeket:~
 43   1|      szerelmes kivánatja~  Csókban el nem oltódik.~Amott a kevély
 44   1|           a levegõben,~  Úgy repûl el életünk;~Míg Amornak örömei~  
 45   1|             Semmi sors nem választ el!»~ Egész lelkem ezen egy
 46   1|            megcsalod magadat.~Hidd el, kevés ez magában;~  S gyakran
 47   1|           nem talál; -~Csak hagyja el e világot, -~  Annak legjobb
 48   1|          Ez érdemtõl, jobb, essünk el, -~  Csak boldogok lehessünk.~
 49   1|          Hogy Horácnak dicsõsége~  El nem vész, míg ember lesz;~
 50   1|   mértékével~Kebelünkben kevés kél el:~  Csak az erkölcs s szerelem~  
 51   1|          gondolt; -~  Óh, hát húnj el bennem, ész! -~  Mert engem
 52   1|            Azt - a sír csak nyelje el.~~121. Dal.~A jövendõ reményein~  
 53   1|            S az meg akkor sem hágy el,~  Mikor a sír már elnyel.~~
 54   1|           Látni: a nyúl mint ugrik el,~  Mint hány füttyöt farával,~
 55   1|      Hajsza! s Cziczke mint nyúlik el, -~  S penderíti fogával.~
 56   1|              Édes kín közt kezdett el.~Hogy elõbbi lételembe,~
 57   1|         egy életétõl -~  Száz-felé el ágozni~  S mindég dicsõt
 58   1|               S utóbbra is tegyünk el.~Éljük, éljük az életnek,~  
 59   1|      látnánk;~Irtózattal tellenénk el,~  Ha látnók, hogy rosz
 60   1|           jó dolgában,~Nem csügged el bal sorsában,~  Mit itt
 61   1|               Mely a sírig tartson el.~~163. Dal.~Ne csudáld,
 62   1|         ott bízvást;~De mást attól el ne zárjon,~  S ne kénytessen
 63   1|    pályájában~  A sírig úgy mennek el.~Békességes türedelem~  
 64   1|              Hogy ennyit nem visel el,~A terhnek két öszvetett
 65   1|        tesz,~  Mely kétfelé oszlik el;~S minden öröm duplázva
 66   1|           azt lerajzolni?~A mi úgy el tud bájolni,~  Hogy keblem
 67   1|         addig dúl,~  Míg csömörben el nem fúl.~~189. Dal.~Nincsen
 68   1|          mag,~  A sors jege vervén el,~Vagy elnyomván földi maszlag,~  
 69   2|           24.~Se Rózsa nem felejté el,~  A mit igért hívének;~
 70   2|          Legmérgesebb dühébe’~Ment el virág-élte felett~  S mordúl
 71   2|          magába’)~«Mért nem vittél el magaddal~  A nyúgalom karjába! -~
 72   2|         karjába! -~Mért nem vittél el magaddal~  E veszélyes szélvészbõl,~
 73   2|          Ha életem gyökerei~  Mind el lesznek már éve:~De bûs
 74   2|          Hogy szánjon meg s vigyen el; -~De nem szán meg, de nem
 75   2|          nem szán meg, de nem visz el,~  S minden hajnal élve
 76   2|            visszacsapott lángnak~  El nem tudni oltódni, -~Ily
 77   2|            élte tengerében, -~  És el vala szörnyedve.~              
 78   2|       viselt konty;~De Manczinak - el kell veszni,~  Hanem, deák, -
 79   2|           tovább így folytatja,~  «El a fejér kereszthez~Az éjféli
 80   2|    Csintalan agy-leleményt~Fojtsuk el ott-lételünkkel:~  Igy majd
 81   2|       ál-lélek,~  Alatta megy vala el.~Kísérõje a gonosznak~  
 82   2|         deákja~  Csábítottak engem el! -~Szánom s bánom vétkeimet,~  
 83   2|            A gonosznak büntetése~  El nem marad, - késsen bár.~              
 84   2|            ott a völgyben~  Nyögte el bús napjait.~              
 85   2|       földnek gyermeke!~Rútúl járt el benneteket~  A sors forgó
 86   2|          várnak~  Én alatta megyek el;~Hol a büszke magyar nemes,~  
 87   2|           Kálmán szomszéd!~  Mondd el az én nótámat,~Azt, a melyben
 88   2|             lantos pajtás?~  Mondd el most a melegben! -~Furcsa
 89   2|          áldást hoz.~Most karácson el is múlt már,~  És a szilaj,
 90   2|          elmúlt már;~  De nem jött el a makacs; -~Van-e Lucza
 91   2|         Haszontalan; most sem jött el~  Luczához a várt Elek,~«
 92   2|     zárhatni, -~  Nehezen bocsátja el.~              21.~S hogy
 93   2|         álom s tûnemény!~Felejtsük el! - hanem a frigy,~  Melyet
 94   2|       senki, - most vagy soha, -~  El van bennem tökélve!»~              
 95   2|      értett titkos érzés,~  Melyet el nem verhetett,~Úgy elfogta,
 96   2|        Kálmán mester,~  Nem hagyta el Lóráját,~Véle vitte volt
 97   2|             a fájdalomtól~  Szavok el van szorúlva.~              
 98   2|        öszvetett a pap,~Semmi eset el nem választ, -~  Hanem az
 99   2|            ölében; -~Hogy a vértõl el ne szokjék,~  Vérnek kellvén
100   2|                   25.~S nem sokára el is jöve~  Az idõ, hogy Hunniát~
101   2|         Somló várának;~Nem lágyúlt el a hölgy mellett~  Boldog
102   2|       tábor~  Érzé, ha egy ment is el.~              39.~Napok,
103   2|   lantosnak kígyó-nyelve~  Még jól el sem végezte~A szót, melylyel
104   2|          73.~«A menny tüze égessen el,~  Éles nyelvû boszorkány!»~
105   2|       ringyó! (ordít Elek)~  Hordd el innen testedet,~Mert az
106   2|       sebes szárnyain,~Ugy szágúld el Somló felé~  Lovának gyors
107   2|    bucsúzik,~  Bús fellegek nyelik el;~A munkások szertemennek~  
108   2|       állatit is~  Õ orozá s rejté el~Egy kezére ásítózó~  Betyár
109   2|          Én ütöttem õt agyon!~Zúzz el, óh föld, cserepekre,~  
110   2|           Õ öröme napomnak! -~Vidd el zúgva és ordítva,~  Szélvész,
111   2|                119.~«Így veszt hát el a sors mérge~  Mindent,
112   2|            agyban ég;)~Most váljon el: menny vagy pokol,~  Kárhozat
113   2|              S mily szerencse vész el itt!~              23.~Száz
114   2|           hozá:~«Épen akkor temeté el~  Egy barát a remetét,~Ki
115   2|           Szemét odameresztette,~  El sem vonván arczáját.~Eltünvén
116   2|                     44.~S úgy lõn: el sem felejté még~  A nép
117   2| Mosolygásra öröm soha~  Nem vonítá el száját. -~S kik még élve
118   2|            Egy nagy regét beszélek el,~  Nem költõi hév kénybõl,~
119   2|                      13.~«Takarodj el (mond Micz bánné),~  Gyalázatos
120   2|        nõjét~  És mint anyát hagyá el.~              17.~Elhagyá,
121   2|           föld gyomrába~  S temesd el jól azokat.~              
122   2|             26.~Eredj azért, s ásd el õket,~  De titokban tartsad
123   2|     gyermektolvajnak!»~Így jajdúlt el szegény agg nõ:~  Mert dobogva,
124   2|           egy helyett,~Nem mehet-e el az esze,~  Hogy ily monda
125   2|          hím- s nõivadéka~  Mindig el nem követett.~A nagy Isten
126   2|     Cilléji Frideriknek~  Kötteték el kezére.~A kemény szó ki
127   2|            keresztfájára!~Az nyeri el leányomat~  S vele minden
128   2|          Mond Keled) hát én nyerem el~  Kezét szép Violának.~              
129   2|            jutalmát!»~«Én eskümtõl el nem állok,~  Szívek riadjanak
130   2|                     24.~Egy év jár el. Semmi híre~  Sem Csáknak,
131   2|            Pipacs húgom!~  Ne bújj el, mert hiába:~Arczod (úgy
132   2|             mond a leány)~  Ha már el nem búhatok.~Egyet kérdek? -
133   2|         forrának,~Nyílként szágúld el a lovag~  Utána két társának. -~              
134   2|           Keled~  Véled hitet vala el.~A harcz túl volt a tengeren;~  
135   2|           melyet kötél,~  Szakaszd el a kötelet:~Mert különben