Kötet

 1   1|        Könnyeimnek árjait! -~Vagy hát könnyem elolthatná~  Szívem
 2   1| Kettõzteted kínaimat:~  Mindaddig hát, míg így téssz,~  Tavasz,
 3   1|         Ám egyedûl én szánandó!~  Hát csak nem jön olyan nap,~  
 4   1|        indúlok.~~20. Dal.~Amor! s hát csak szenvedheted,~  Hogy
 5   1|       elementomtól.~Ha enyém õ, - hát rabságom~  Be gyönyörû nyereség!~
 6   1|          te vállat vonítasz?~  Óh hát meg nem gyógyítasz.~~38.
 7   1|    szerelmed.»~~40. Dal.~«Elmédet hát mért bocsátod~  Tilosomba
 8   1|            Szüli s bele rekeszti:~Hát minden szív ömledezne,~Ezer
 9   1|           Melyet velem kezdettél?~Hát nem elég kemény a sarcz,~  
10   1|     vajjon, ha ez nem szerelem,~  Hát mi lakik szívemben! -~Ha
11   1|           Az egész nagy teremtést hát~  Szívem ekként felezi:~
12   1|      Töredékenységeket! -~Mi kell hát még? ha únalom,~Kín, gyötrelem,
13   1|       több mint sok:~  Ércz-egek! hát nem szántok?~~79. Dal.~Üdvességgel
14   1|         szeretném? -~Van-e bennem hát oly erõ,~  Melylyel ezt
15   1|            S elolthatnám-e bennem hát~A tüzet, mely boldogságát~  
16   1|       igaz mivoltodat,~Esmerd meg hát nagyságodat~  Az én kicsinységemben,~  
17   1|            Dühösködõ indúlatok!~  Hát itt sincsen még határ? -~  
18   1|        szívem mégis szegdeli.~Óh! hát ha lángtekintetét~  Színrõl
19   1|    gondolod? -~Valóban az! Lesz-e hát már~  Valahára békesség?~
20   1|          lesz már csendesség? -~S hát ennyi sok szenvedéssel,~
21   1|         belõlem!~~120. Dal.~Sírsz hát bennem, szegény lélek,~  
22   1|           habja;~  Ha nem voltál, hát még léssz -~  Ha kaczagsz,
23   1|        adál éltemmel.~Mért lettem hát? és mi végre?~Egyedül csak
24   1|          könyvedben? -~A tengerre hát azért vitt~  A történet
25   1|           adhatott,~  Neptún adja hát meg azt? -~A kínok markából
26   1|        Neptún vált meg engemet.~S hát ily pálya rendeltetett~  
27   1|             A nap alatt létemnek?~Hát egy morzsát sem vethetett~  
28   1|            ím élek! -~Harczoljunk hát, ha nem elég! -~  Kínlódjatok,
29   1|           érte.~~174. Dal.~Ember, hát még dicsekedhetsz,~  Hogy
30   1|          A poeták lantjait:~Vajon hát mért nem sziveli~  Az én
31   1|       egészen!~~180. Dal.~Végtére hát elértelek,~  Édes hazám!
32   1|          lesz ezeknek?~Álljon elõ hát valaki~  Czéhébõl a bölcseknek.~~
33   1|     sorsot én soha.~Mért vonál ki hát engemet~  A nemlétnek méhébõl,~
34   1|   bölcseség, szívemet!~Vagy csald hát ki sánczaiból~  Lantom,
35   1|           éltemnek! -~Holtomiglan hát lakhatlak,~  Édes földje
36   1|           honomnak? -~Békességben hát birhatlak,~  Fészke gyermek
37   1|    világtól magaddal.~~26. Dal.~S hát meg újra lobbot vete~  Marsnak
38   1|        Marsnak dühös haragja? -~S hát csak el nem enyészhete~  
39   1|          Mint létünk fõbb értéke;~Hát az érzõ s gondolkodó~  Többet
40   1|        Nyelv, nem birnak szavaid;~Hát jobb, óh vers, csak elfúlnod, -~  
41   1|          létemet.~«Rég-szeretett, hát enyém vagy!~  Semmi sors
42   1|         érzett s gondolt; -~  Óh, hát húnj el bennem, ész! -~  
43   1|           más jõ fel.~Hintsük meg hát örömekkel,~S jeleljük meg
44   1|          minden porában:~Barátim! hát, ne henyéljünk,~A kevésbõl
45   1|     fattyazik melleje.~Szeressünk hát, hogy örüljünk;~Csak hogy
46   1|         Az igazság gyötör s nyom,~Hát többet ér egy szívemet~  
47   2|                    27.~Tövis lett hát e jámbor is~  A két gonosz
48   2|                        28.~«Félre hát ez apostollal!~  Ott, a
49   2|          szegény angyal!~  Sorsod hát e’ lehete? -~De kik néked
50   2|          elvesztett idvességem!~  Hát még egyszer foghatlak?~(
51   2|         rabjai!~              49.~Hát békével nézzük, tûrjük~  
52   2|    Mindegyenként ezekben;~Sokféle hát a szerelem: -~  Ez fellengõ,
53   2|         hozzája:~«Fiam, võm! most hát tudod már,~  Ki a mester
54   2|                 76.~«S mit láttál hát Somló-várban~  E rút dalhoz
55   2|         104.~Leugrik: «Élj s halj hát, szajha!~  Szerettebbed
56   2|                   119.~«Így veszt hát el a sors mérge~  Mindent,
57   2|      Hazám és ti kedvesek mind,~  Hát ily szörnyen vesztetek?»~
58   2|          10.~Mihály úr is felveti hát~  Magát paripájára,~S feleségét
59   2|         és dárda villogva.~«Egek! hát csak nincs irgalom!»~  Mond
60   2|           vére;~  De ha már adsz, hát úgy adj,~  Hogy adósom ne
61   2|       kívánok~  Én adósa maradni;~Hát neked, kit meg nem sérthet,~  
62   2|           Menyhárt) Csak mondd ki hát,~  Kedved miben tellenék?~
63   2|            vagy, ha csúfság ez?~  Hát fejedre rácsapom.~Kérj s
64   2| Szerelmemnek sírt ása;~Haljon meg hát! Élj boldogúl!~Felejts engem!
65   2|          férjemet.~Ha nem teszed, hát csak ásd meg~  Halálomnak
66   2|                  17.~ «Eredj csak hát (mondá Micz bán)~  Ide szomszéd
67   2|                     16.~«Legyetek hát az enyémek;~  Simon fiam
68   2|   atyjokat.»~              21.~«S hát ezek az én fiaim?~  (Micz
69   2|          helye.~              31.~Hát Éva mely szörnyet vétett?~  
70   2|           újra kezöket.»~Erzsébet hát, mihelyt üdûlt;~Régi baja
71   2|           föld nyomoréka~  Szólok hát most hozzátok:~Leányomat
72   2|             Nem csudálnám; de így hát~Csak tartsa meg a béna vén~  
73   2|           lángjának,~(Mond Keled) hát én nyerem el~  Kezét szép
74   2|      pipacs a búzába’.»~«Jó napot hát! (mond a leány)~  Ha már
75   2|        van, (mond tovább a hõs)~  Hát Ráthold, jó nevedet~Meggyaláztad:
76   2|          alakos! -~Tur lelke szól hát belõlem:~  Hazugság volt
77   2|           Egy igen nagy keresztet hát~  S hat nõt veszek magadban,~