Kötet

 1   1|          tavasz kellemei~  Lelkem fel nem vidítják;~A madarak
 2   1|    sérelem, -~  Emberiség borzadj fel!~Ott egy másik, nem asszony
 3   1|          sem tárgy ékével~  Engem fel ne vidítson.~Ily nehéz az
 4   1|          magát se,~Mert az ész õt fel nem éri,~  Hogy helyére
 5   1|      megfogjalak,~  Lelkem hozzád fel nem ér.~Mondd meg, miként
 6   1|   Legmerészebb repûltében~  Elmém fel nem érheti,~Legédesebb zengésében~  
 7   1|         114. Dal.~Mint gyógyulnék fel sebembõl,~  Ha szívemet
 8   1|            A nyúgalmat kémleltem,~Fel és alá támolyogtam,~  De
 9   1|           támolyogtam,~  De sehol fel nem leltem.~Balgatag! a
10   1|   Megsajnáltam siralmad;~Derûljön fel a borúlt ég,~  Térjen vissza
11   1|           A szélvész még nem kelt fel.~Most egyszerre (irtózással~  
12   1|      tegyek, óh! mit ne tegyek? -~Fel van téve. - Oda megyek:~  
13   1|   vesztett agyamból: -~S hegyekre fel, - völgyekbe le,~  Hanyatt-homlok
14   1|            Szint oly bátran repûl fel,~Mint a sas a napvilághoz,~  
15   1|           bár hatalmát~  Eszemmel fel nem érem,~De rajtam nyert
16   1|           indúlatok!~  Kiáltástok fel nem hat -~  Káiné az áldozat.~~
17   1|        jönni ránk.~~11. Dal.~Soká fel nem támadhatott~  Lelkünk
18   1|          a szükségem;~  A mi van, fel sem veszem.~Elfáradván,
19   1|  Napkeletre lelkével.~Mint forgat fel országokat,~  Mint kötöz
20   1|           kívánatinak:~Így váltja fel a kikelet~A szigorú komor
21   1|         bika~  Bömbölve jár alá s fel,~A csapásban, merre már
22   1|      criticus, -~  De - kit senki fel nem vesz.~A harmatnak gyöngyeitõl~  
23   1|         nagy~  Gondolatba lobbant fel.~S mint az árnyék a szálfáknak,~
24   1|              Az azt másként veszi fel.~~81. Dal.~A mezei gazdagságban~  
25   1|              Mely magát nem fújja fel;~A tûz, melyben nincs szelesség,~  
26   1|         Holnap nem lesz, - más jõ fel.~Hintsük meg hát örömekkel,~
27   1|            Azt mindjárt ott dúlja fel.~Kár! hogy erre nem ügyelünk,~  
28   1|   arczáját,~Midõn elsõ reggel kél fel,~Aurorának szemérmével~  
29   1|         nyereséget,~  Veszteséget fel nem vet,~Nem tud kötni szövetséget, -~  
30   1|           nem szeret:~Önnön-magát fel sem veszi~  Az igazán szeretõ;~
31   1|           és csavarja, -~  Embert fel s le miként vet~  A játszó
32   1|           mily szelei:~  Istenhez fel nem kapják, -~  Férgekhez
33   1|           vagy itthon;~Kit porból fel semmi sem von, -~  Ily embert
34   1|            Kevélységgel dagadnánk fel,~  Ha bizonyos jót látnánk;~
35   1|       vesz,~  Oly barátság váltsa fel,~  Mely a sírig tartson
36   1|    gyakran, a mit egy században~  Fel nem talál az elme,~Felleli
37   1|     tetõre:~A szerelem ragad csak fel~  Oly tetõre szárnyával,~
38   2|           mellém a kandallóhoz,~  Fel van szítva melege;~Csobáncz-várról,
39   2|           senki.~              2.~Fel sem veszi a menyecskét~  
40   2|          ûlt~  Varjúsereg reppent fel,~A mint Pongrácz, az ál-lélek,~  
41   2|          sûrûn itt,~S fogai közt, fel a bércznek~  Egy nagy halálfejet
42   2|               49.~Megrendûlve néz fel Pongrácz,~  S látván, hallván,
43   2|       ember álképét õ~  Ily végre fel nem venné.~              
44   2|          hadd oldódjék~  Tetemünk fel fagyából;~Csenddel járj
45   2|           Csenddel járj s tégy, - fel ne verjed~  Az anyádat álmából! -»~
46   2|        Elek szíve elevenjét~  Úgy fel tudá bizgatni,~Hogy õt szinte
47   2|    ügyében;~Azért, bár nem leltem fel még~  Hason felét lelkemnek,~
48   2|     benedicat!~  (Kortyot hajtván fel egy jót)~Éljen Lucza, az
49   2|         asszonyunk!»~  Igy kiálta fel Kanóth;~Kinek száraz csuklyájába~  
50   2|        nagyra nõ;~S midõn az ész, fel sem vévén,~  Báb- s játéknak
51   2|           Mester-Lórát,~  Somlóra fel fészkébe.~Vélek méne Kálmán
52   2|           61.~Búbánatban neveltem fel; -~  De nyúgtom nem lévén
53   2|        Brúnón kívûl~  Ritkán ment fel valaki.~              38.~
54   2|         szavaddal!~Ki vagy? nyisd fel sisakodat,~  Mutasd, ha
55   2|          nála ül,~Férjét s kedvét fel sem vevõ~  Szerelmének jeléûl.~              
56   2|    neki-mordulással~  Így csattan fel - nézése~  Két élû tõr metszése -:~              
57   2|       kiált Lilla,~  Köny forrván fel szemébe,~Hogy Dorkának e
58   2|      ágynak esett,~  Melybõl soha fel nem kelt.~Azt üzente õ atyjának:~
59   2|          Átok vala szerzõje.~Fogd fel azért ezt a hatot,~  S mint
60   2|          az) fogadd szavam,~  Míg fel nem kél a napfény;~Míg látatlan
61   2|           voltak még;~S hogy mind fel is nevelkednek,~  Erõs volt
62   2| fellobbant szenvedelme~  Pattantá fel székébõl~S a fiakat ölelgeté~  
63   2|                        6.~A várba fel, a várból le~  Forrton forrván
64   2|           Ha egy király tenné ezt fel~  Csudaszép leányáért~S
65   2|        hogy fennállásában~  Kezét fel nem érétek.»~              
66   2|          lett.»~              8.~«Fel a várba! (mond a lovag,~  
67   2|           Te, Tur lelkét szólítod fel?~  (Mond a másik sisakos,~