Kötet

2001   2|             vadjában.~              62.~A hol ember soha sem járt,~  
2002   2|              hol ember soha sem járt,~  A mély setét völgyekben,~Hol
2003   2|              mély setét völgyekben,~Hol a tölgyek vén odvában~  És
2004   2|                tölgyek vén odvában~  És a kõszirt-üregben~Görhes baglyok
2005   2|            Laktak s éhhel vesztenek,~És a sovány moha közûl~  Száraz
2006   2|                  63.~Ottan járt õ, mint a lélek,~  Csak csont és bõr
2007   2|           Herkules,~  De kit megett már a bú,~Ha a vadász meglátta
2008   2|                 kit megett már a bú,~Ha a vadász meglátta õt,~  Keresztet
2009   2|               fordúlt vissza~  S nézett a hív kutyára.~              
2010   2|                    64.~Ott csapongott - a múlt idõ~  És jövendõ fejében;~
2011   2|               idõ~  És jövendõ fejében;~A gyötrelem s törödelem~  
2012   2|               Hogy szívében elaltatná~  A jelenlét kínjait:~Az iszonyú
2013   2|                  Tátikára tekintett,~Ez a roppant szép természet~  
2014   2|           vétkével.~              67.~S a múlt évbõl a száz meg száz~  
2015   2|                      67.~S a múlt évbõl a száz meg száz~  Bizonytalan
2016   2|          Fájdalmas, meg nem nyerhetni~  A szerelmet gyakorta;~De szerelmét
2017   2|           százszorta.~              68.~A Rezi vár pusztán állott,~  
2018   2|                Mint egy üres sasfészek:~A szomszédság ifjainak~  Régen
2019   2|               Régen nem volt már részek~A bujdosó birtokosnak~  Magyar
2020   2|          barátságában; -~Pusztán állott a Bakonyban,~  Mint a lélek
2021   2|              állott a Bakonyban,~  Mint a lélek urában.~              
2022   2|              vala,~Futott, futott, mint a vad fut,~  S csikorgott
2023   2|              vélte, hogy tõle borzadt~  A bagoly, ha huhogott, -~Azt
2024   2|                vélte, hogy õt vádolta~  A varjú, ha károgott.~              
2025   2|         Tátikánál lelvén magát, -~  Ott a kövön fetrengett:~A mennyország
2026   2|                 Ott a kövön fetrengett:~A mennyország kapuinál,~  
2027   2|           fetrengett.~              72.~A szerelmet, ifjúságot,~  
2028   2|                kedvet, kényt s reményt,~A szerencsét, boldogságot,~  
2029   2|                egy imily pillanatban,~  A szívbe, mely így érez,~Egy
2030   2|              Egy valaki kését döfi, -~  A gyilkos jóltévõ lesz.~              
2031   2|         szerette gyötrelmét~Mégis, mint a gondolatot,~  Hogy elverje
2032   2|              emlékezete~Tartá benne még a lelket,~  Csak e’ volt még
2033   2|                 elkezdi amaz, s magát~  A karszékbe levágja)~«Haszontalan
2034   2|                        2.~Fel sem veszi a menyecskét~  Sem öreg, sem
2035   2|                  sem boldogtalan,~  Sem a fõrend, sem az al;~Minden
2036   2|                 õ rá czéloz,~  Magok is a vén dögök.~              
2037   2|                   nyilván adja ki:~Hogy a méreg szinte megesz~  Néha
2038   2|               Én is minap Sümegen,~Hogy a püspök végig menvén~  A
2039   2|                 a püspök végig menvén~  A nagy vendégseregen,~Azt
2040   2|    vendégseregen,~Azt mondotta: «Csorba a szám,~  Nincs itt keresztleányom,~
2041   2|              Manczi, kit szegényt tán~  A mostoha anya nyom?~              
2042   2|                       7.~Úgy tajtékzott a gyûlölség~  A hyéna szájából;~
2043   2|                tajtékzott a gyûlölség~  A hyéna szájából;~S így bojtotta
2044   2|                  8.~«Hermán!» (így szól a pribékhez)~  «Szívem régen
2045   2|               Ha helyt állhat ellenünk,~A magasról, hol most megyünk,~  
2046   2|                  Rútúl alácseppenünk:~S a pompásan járt folyamból~  
2047   2|                 tiéd - s neved legyen~  A fejemen viselt konty;~De
2048   2|                    okos légy!~Menjen az a koporsóba, -~  S te vélem
2049   2|                         11.~Kapott ezen a rõt pribék:~  Nagy láz vala
2050   2|                Kit csömörig megúnt volt~A bûnökbe merûlt asszony,~  
2051   2|            Megtéptek már éltedben;~Hogy a tiltott gyümölcsbõl is~  
2052   2|           Temérdek bûn megtorlott már~  A rõt kalóz Ielkében;~E nagyot
2053   2|             Feje rútúl szédelgett:~Mert a dolog halálba járt, -~  
2054   2|               émelygett;~S tudván, hogy a gonosz Macza~  Állhatatlan
2055   2|                 hogy megõrlötte, -~  És a végzés ím ez volt:~              
2056   2|               vesztének helye;~És ideje a jövendõ~  Karácsonnak éjjele;~
2057   2|            Karácsonnak éjjele;~Gyilkosa a holt Lázárnak,~  Ki ott
2058   2|               vehete.~              17.~A kápolna Tátikától~  Hét
2059   2|                         18.~Jobb felõl, a mélység felé,~  Egy nagy
2060   2|               És azóta Lázár volt ott~  A harmadik remete,~Kit a vidék
2061   2|                  A harmadik remete,~Kit a vidék szentnek tartott,~  
2062   2|               hajlékában~  Halva lelték a jámbort.~Sokan ugyan azt
2063   2|                             21.~S midõn a hír, szájról szájra,~  S
2064   2|             Lázár ugyan meghalt már,~De a lelke éjjelenként~  Sohajtva
2065   2|           nyögve jár.~              22.~A vár népe annyit tudott~  
2066   2|               annyit tudott~  Utóbb már a lélekrõl,~Hogy a vidék meggyõzõdött~  
2067   2|              Utóbb már a lélekrõl,~Hogy a vidék meggyõzõdött~  Minden
2068   2|                  borzadozva~  Járt kiki a Bakonyban;~Ha megrözzent
2069   2|                Bakonyban;~Ha megrözzent a falevél,~  Megdöbbene, -
2070   2|                kapástól,~Juhász, gulyás a marháját~  A remete-lakástól.~
2071   2|             Juhász, gulyás a marháját~  A remete-lakástól.~A kápolna,
2072   2|           marháját~  A remete-lakástól.~A kápolna, melyet eddig~  
2073   2|               regét csak az özvegy~  És a deák kaczagták,~Minthogy
2074   2|      Kaczaghatták, - mert jól tudták:~  A remete már nem él;~Nem élhet,
2075   2|                       25~Tudniillik: ez a Lázár~  Úri nembõl származott,~
2076   2|                  Mindennémû dolgában;~S a köznépnek orvoslója~  Lelki,
2077   2|               elhárított;~S jóra intvén a jóltévõ,~  Sok rosszat megjobbított.~
2078   2|            Tövis lett hát e jámbor is~  A két gonosz szemében;~Mert,
2079   2|           vélték, hogy mindent tud õ,~  A miket elkövettek.~              
2080   2|               hát ez apostollal!~  Ott, a hol több bûnös van»~Mond
2081   2|            czimborások,~  Ki hajdú volt a várba’,~Egykor hátúl egy
2082   2|                 egy mirígy nyílt~  Lõtt a jámbor Lázárba.~              
2083   2|             kidolgozva)~Haj! Manczit is a világból~  Kiveszteni orozva:~
2084   2|              ámító formával,~Ha szolgál a környûlállás,~  És, úgy
2085   2|            éjjelében~  Kelle vala nékie~A kereszthez borult szûzet,~  (
2086   2|        alakjában~  Halálig ijesztnie,~S a szûzet a szikla-fokról~  
2087   2|           Halálig ijesztnie,~S a szûzet a szikla-fokról~  A mélységbe
2088   2|                szûzet a szikla-fokról~  A mélységbe vetnie.~              
2089   2|                   Hermán úntig nevette)~A megtértet, a Magdolnát~  
2090   2|             úntig nevette)~A megtértet, a Magdolnát~  Hihetésig színlette.~
2091   2|                nem örûlt~  Semminek már a földön,~Mostohája eránt
2092   2|                        33.~Imígy nyalja a bárányka~  Mind a kezet,
2093   2|                nyalja a bárányka~  Mind a kezet, mind a kést,~Mely
2094   2|           bárányka~  Mind a kezet, mind a kést,~Mely majd mindjárt
2095   2|               teremtést! -~Igy csókolja a galambfi~  Mind a kezet,
2096   2|              csókolja a galambfi~  Mind a kezet, mind a kést,~Mely
2097   2|           galambfi~  Mind a kezet, mind a kést,~Mely majd mindjárt
2098   2|                Éva ünnepe. -~Haj! kiket a csalárd kígyó~  Oly álnokúl
2099   2|          szürkûlt még,~Hogy már felkelt a teli hold;~  Száraz fagy
2100   2|                       35.~Ekkor, mintha a gondolat~  Akkor jönne eszébe,~
2101   2|                 jönne eszébe,~Igy kezdé a gonosz asszony~  Az ablakon
2102   2|          karácson ez! -~  Napnak, éjnek a szépe!~A föld a szép holdvilágban~  
2103   2|                  Napnak, éjnek a szépe!~A föld a szép holdvilágban~  
2104   2|           Napnak, éjnek a szépe!~A föld a szép holdvilágban~  Betlehemnek
2105   2|              holdvilágban~  Betlehemnek a képe!»~              36.~«
2106   2|             tovább így folytatja,~  «El a fejér kereszthez~Az éjféli
2107   2|                        38.~Egyszersmind a lélek-mesét,~  Ezen csupa
2108   2|                Ezen csupa költeményt,~S a köznépet ijesztgetõ~  Csintalan
2109   2|               Igy majd visszaszerezzük~ A szép s szent hely tiszteletét,~  
2110   2|           idvességéért~Imádkozzunk mind a hárman:~  Hermán a jóltévõért,~
2111   2|                 mind a hárman:~  Hermán a jóltévõért,~Az asszony a
2112   2|                a jóltévõért,~Az asszony a kedves férjért,~  A gyermek
2113   2|             asszony a kedves férjért,~  A gyermek a nemzõért!»~              
2114   2|             kedves férjért,~  A gyermek a nemzõért!»~              
2115   2|               mélyet sohajtott;~Elmenni a szent kereszthez~  Immár
2116   2|                 sok szép órát töltött~  A bölcs Lázár boltjában,~Gyermek-szíve
2117   2|         léleknek megjelenni, -~  S mind a többit tennie.~A legelsõ
2118   2|                 S mind a többit tennie.~A legelsõ kakas-szóra~  Ki
2119   2|       átváltozott,~  Mihelyt hátúl volt a vár.~              42.~S
2120   2|               42.~S ballag, ballag, - s a mint ballag~  A csavargó
2121   2|             ballag, - s a mint ballag~  A csavargó ösvényen,~Mely
2122   2|              feje felett, -~  Megdöbben a lelkében~Vétket vivõ félszeg
2123   2|                 Varjúsereg reppent fel,~A mint Pongrácz, az ál-lélek,~  
2124   2|           Alatta megy vala el.~Kísérõje a gonosznak~  A rossz lelkiisméret,~
2125   2|                  Kísérõje a gonosznak~  A rossz lelkiisméret,~S minden
2126   2|                   Mert maga is nagyolja~A bûnt, melyet elkövetend, -~  
2127   2|           eltolja,~S ballag ballag, - s a mint ballag~  Épen egy völgy
2128   2|               öblében~Nagy zörgést hall a sûrûben, -~  Retteg Pongrácz
2129   2|                 tört igetve~  Keresztûl a sûrûn itt,~S fogai közt,
2130   2|            sûrûn itt,~S fogai közt, fel a bércznek~  Egy nagy halálfejet
2131   2|                látván, megrezzene -~  S a fejet úgy ejté ott,~Hogy
2132   2|                 az Pongrácz lába közé~  A fagyon lekopogott.~              
2133   2|               gondolkodik~  Itten immár a lator,~De a fejet jól megnézvén -~  
2134   2|                 Itten immár a lator,~De a fejet jól megnézvén -~  
2135   2|            Ráismért, hogy Bandi feje,~  A zsiványé, kit nem rég~Igazság
2136   2|                 szerént~  Négyfelé tört a kerék;~S félre rúgja, -
2137   2|               48.~S ballag, ballag, - s a mint ballag~  Földre sütött
2138   2|               bévonúlva,~  S elõtte már a szent hely:~«Ki vagy ember?»
2139   2|                         50.~Hozzá járúl a remete~  Az õ hasonmásához,~
2140   2|                mordúl újra nevet kér; -~A nyers szóra és rázásra~  
2141   2|                jó lélek!~Igen nagy volt a kisértet,~  De megtérek, -
2142   2|             mind ezeket viszhangozván~  A szirtfalak sok felõl,~Halál
2143   2|            mindent meggyónt,~  Mindent, a mit eddig tett~És teendõ
2144   2|                 szörnyeknek hallására~  A remete elbõszült,~S dühösködni
2145   2|                       55.~S megragadván a vad gonoszt,~  A hajlékba
2146   2|            megragadván a vad gonoszt,~  A hajlékba bédugta:~«Meg ne
2147   2|                Itt, Belzebub s Lucifer;~A második kakasszóra~  Országtok
2148   2|                mocczant volna az meg,~  A halálig lankadott;~Idõk
2149   2|                   Elõször itt fakadott.~A remete, bús, haragos,~  
2150   2|                   57.~S most megkondúlt a vár-harang~  Elõször a misére;~
2151   2|       megkondúlt a vár-harang~  Elõször a misére;~A toronynak zsellérjei~  
2152   2|          vár-harang~  Elõször a misére;~A toronynak zsellérjei~  Felrezzentek
2153   2|                  58.~S íme! jönnek mind a hárman,~  Mint végezve rég
2154   2|             csak lépésök~  Kopog hangot a fagyon;~S némán oda térdepelnek, -~  
2155   2|              Csak sohajtást eresztnek -~A bércz kétes párkányára,~  
2156   2|              kétes párkányára,~  Elejbe a keresztnek.~              
2157   2|                terem rejtekébõl~  Ekkor a bús remete:~«Manczi! (úgymond)
2158   2|            magok essenek! -»~Meghökkene a két ördög,~  Nem tudták,
2159   2|        minekelõtt~  Észrevevék magokat,~A remete, egy Sámson most,~  
2160   2|                azokat, -~S dühös kézzel a mélységbe~  Penderíté, taszítá;~«
2161   2|                 taszítá;~«Szálljatok le a pokolba!»~  Utánnok ezt
2162   2|                Törve, zúzva voltak már:~A gonosznak büntetése~  El
2163   2|                 minden csont zörgött;~S a sort most rá jönni vélvén,~  
2164   2|               Százszor is el-elhala:~De a bõszûlt remetének~  A gondja
2165   2|                De a bõszûlt remetének~  A gondja most más vala:~              
2166   2|             elájúlt leányzót,~S elviszi a várkapúig;~  De ez ott sem
2167   2|                végre meg élete,~S ekkor a felüdûlt szûzhez~  Imígy
2168   2|           felüdûlt szûzhez~  Imígy szól a remete:~              64.~«
2169   2|              Megismérvén Rezy Sándort~  A szûz, nagyot sikoltott,~
2170   2|                 elhalt ott.~Azt leírni, a mit ekkor~  Manczi érzett
2171   2|                 Manczi érzett keblében,~A világon semmi nyelvnek~  
2172   2|               gyilkolni tán nem tudna~  A sátánok sátánja:~A szent
2173   2|              tudna~  A sátánok sátánja:~A szent helyre, imádságra~  
2174   2|                        68.~Óh gyalázat! a milyen még~  Emberszívet
2175   2|               nem vérzett;~Oh fájdalom! a milyent még~  Szeretõ szív
2176   2|                 késel még, engemet is~  A világból kivetni,~Melyben
2177   2|                kettõnek vége van:~Hanem a sors választottja,~  Ki
2178   2|            megbántson tégedet;~S megint a sors választottja.~  Ki
2179   2|             Csudálatos eseteken~  Forog a sors kereke, -~Rajtam rútúl
2180   2|               teleke!~              71.~A mely halált a két gonosz~  
2181   2|                       71.~A mely halált a két gonosz~  Tõlem veve,
2182   2|           Pongrácznak kell vala tenni~  A földnek e szörnyû kárt;~
2183   2|              földnek e szörnyû kárt;~De a zsiványt nyakon kaptam~  
2184   2|           lettem én!»~              73.~A ki azt leírni meri,~  Mint
2185   2|             meri,~  Mint gyötrõdött itt a szûz,~Hallván s értvén,
2186   2|                 szûz,~Hallván s értvén, a mi történt, -~  Az tollából
2187   2|            lehet csak s bánnom:~Bánnom, a mint Ádám bánta~  Veszteségét
2188   2|                 Áldja Isten éltedet!~Õ, a törvény s jó emberek~  Pártúl
2189   2|                 hosszú csókot nyomván~  A dermedt szûz ajkára,~Elválának
2190   2|            bízván Istenben, -~Megtért s a vér-czimborára,~  A mit
2191   2|           Megtért s a vér-czimborára,~  A mit tudott, kivallott;~S
2192   2|              Fogadja be szolgálatját,~  A mily rossz volt, oly jó
2193   2|                              81.~S mind a ketten, zarándokok,~  A
2194   2|                 a ketten, zarándokok,~  A pápához Rómába~Gyalog mentek
2195   2|                    Bûneiknek díjába.~És a pápa teljes búcsút~  Igér
2196   2|               Manczinak:~Bucsút mondott a világnak~  S az õ csalárdságinak;~
2197   2|            javait,~Apácza lett, - s ott a völgyben~  Nyögte el bús
2198   2|              elszáguldott~  Szélvészkép a törökre;~S ott dühösen vitézkedvén, -~  
2199   2|               Nemsokára elszendergett~  A szûzesség ölében.~Oh, jobb
2200   2|              Rútúl járt el benneteket~  A sors forgó kereke!~              
2201   2|             Dabronyban;~S esztendõnként a nagy hétben~  Ott bõjtölt
2202   2|               nagy hétben~  Ott bõjtölt a Bakonyban.~Az özvegygyel
2203   2|                Kányák, varjak híztanak;~A farkasok és a rókák~  Ott
2204   2|                 híztanak;~A farkasok és a rókák~  Ott örömest laktanak.~~
2205   2|              Virg.~              1.~Ti! a magyar Helikonnak~  Elmés,
2206   2|                 erõt vehet~  Egyik szív a másikon!)~Kiknek lelke fellengezvén,~  
2207   2|               Ezen regét olvasta volt~  A vár mohos falában. -~              
2208   2|                                  4.~Néz a magyar, - ki Balaton~  Szívemelõ
2209   2|                felé - Somlónak jön,~  S a múlt idõ koráról~Emlékezik,
2210   2|                Én alatta megyek el;~Hol a büszke magyar nemes,~  Egy
2211   2|            Örömhangja zajogván,~Örömére a gazdának~  S nemes feleségének,~
2212   2|             Honnan, midõn úgy kívánta~  A hazának ideje,~Szabadsága-
2213   2|             Égvén szíve és feje, -~Mint a zápor, mely leszakad~  A
2214   2|                a zápor, mely leszakad~  A felhõbõl zuhogva,~Úgy szakad
2215   2|         felhõbõl zuhogva,~Úgy szakad le a hazafi,~  Vitéz szíve dobogva; -~              
2216   2|                   9.~S ott esett s halt a sok nemes,~  A kard vitéz
2217   2|             esett s halt a sok nemes,~  A kard vitéz markában; -~De
2218   2|                markában; -~De megmaradt a szabadság~  A jól védett
2219   2|                 megmaradt a szabadság~  A jól védett hazában!~Ott
2220   2|          hazában!~Ott esett s halt! ott a csontja~  Távol minden övétõl,~
2221   2|         fészkétõl.~              10.~De a mely most pusztán áll fenn, -~  
2222   2|           Öszveroppant kõhalom:~Feldúlá a mindent dúló~  Legfõbb erõ
2223   2|              vasgyomrával~  Megemészti, a mi van~E temérdek természetnek~  
2224   2|             büszke nemeseknek, -~  Most a baglyok lakhelye.~A vár
2225   2|                Most a baglyok lakhelye.~A vár setét falain most~  
2226   2|                 Magas kórók lengenek,~S a falak moh-szakállában~  
2227   2|                12.~Szabadon jár s üvölt a szél~  Az ablakon keresztûl,~
2228   2|                bagoly ûl,~Honnan hajdan a földesúr~  Kevély szemmel
2229   2|                Kevély szemmel tekintett~A környékre, hol több falú~  
2230   2|               bús, mély csend hallgat~  A falak közt mostan ott,~Hol
2231   2|                mozgott és zajgott.~Csak a róka, mely ott lakik~  A
2232   2|                a róka, mely ott lakik~  A várnak egy boltjában,~Gördít
2233   2|             Gördít néha meg egy követ~  A köveken futtában.~              
2234   2|                                14.~Vagy a vércse visít ottan,~  Ha
2235   2|                   Ha megtérvén estvére,~A vár felett kereng, lebeg -~  
2236   2|                  Egy mostani hazafi,~Ki a régi magyarokhoz~  Igaz
2237   2|        Feldagadó keblébe’, -~Ha Hunnia, a hajdani,~  A dicsõ jut eszébe?!~              
2238   2|                 Ha Hunnia, a hajdani,~  A dicsõ jut eszébe?!~              
2239   2|                  Hej barátim! õseitõl~  A magyar, a mostani,~Azoktól,
2240   2|            barátim! õseitõl~  A magyar, a mostani,~Azoktól, kik fenn
2241   2|                fajzani! -~Be leszállott a magasról~  Természete, termete,~
2242   2|             Hogy Mohácsnál Árpád népe~  A fejét elvesztette;~Hogy
2243   2|                 fejét elvesztette;~Hogy a török Hunniának~  Szívét
2244   2|                 Hogy eltûne Hunniából~  A vitézség, büszkeség,~A jámborság,
2245   2|                  A vitézség, büszkeség,~A jámborság, az igazság,~  
2246   2|                jámborság, az igazság,~  A barátság, szívesség; -~Hogy
2247   2|               veszélyének engedtetett~  A sors örök urától;~              
2248   2|               és Zápolya; -~S felállván a hét fõ birák,~  Lassanként
2249   2|              hét fõ birák,~  Lassanként a békesség~És a törvény székbe
2250   2|                Lassanként a békesség~És a törvény székbe ûle~  S felderûlt
2251   2|                székbe ûle~  S felderûlt a magyar ég:~              
2252   2|                 városának~  Kálmán volt a mestere;~Sümeg s egész környékének~  
2253   2|                nem vehetett.~Csak, hogy a magyar s nemes ember,~  
2254   2|        könyvekkel tölt tarisznya~  Volt a bútyor, melyet hoz;~S egy
2255   2|                           7.~Épen, hogy a városba ért,~  Akkor tevék
2256   2|              ért,~  Akkor tevék gödrébe~A mestert, - ki nagy borkulacs,~  
2257   2|           Tisztét s helyét felkérte,~És a város jó papjánál~  Czélját
2258   2|               Csudálta és szerette õt~  A sümegi közönség.~              
2259   2|                 tudó is volt valóban~Ez a Kálmán, - ritka ember~  
2260   2|                csak hadakat~  Forgatott a magyar ész.~              
2261   2|            egekben járának,~Színe elõtt a menny és föld~  Mindenható
2262   2|                               11.~Akkor a nép egy szeráfot~  Vélt
2263   2|                 szárnyaival~  Felkapván a lelkeket,~A mennyei idvességgel~  
2264   2|                   Felkapván a lelkeket,~A mennyei idvességgel~  Tölté
2265   2|                 idvességgel~  Tölté meg a szíveket.~              
2266   2|              szaggatván, hol tüzelvén~  A nyílt magyar lelkeket,~Ezerféle
2267   2|                 Elmeríté az érzeményt~  A kény gyönyörûjébe.~              
2268   2|         gyönyörûjébe.~              14.~A lelkével megegyezett~  Ábrázatja,
2269   2|               szavát az nem vette~Soha, a ki becsületét~  Valahogy
2270   2|                Minden ember s kedvelte,~A jó embert, a nagy mestert~  
2271   2|                s kedvelte,~A jó embert, a nagy mestert~  Benne kiki
2272   2|          lehetett.~              16.~De a fõrend kiváltképen,~  Sümeg
2273   2|             vendégségében:~Ízetlen volt a mulatság,~  Melyet muzsikájával~
2274   2|                mint szíve, úgy érezne~  A hazában minden kõ.~Ilyen
2275   2|                mester, mint e Kálmán,~  A mióta mester van,~Sem elõtte,
2276   2|                Sümeg egész városa;~Sõt, a mi több, süvegelte~  Kálmánt
2277   2|               Véle egybe vetette,~Mióta a püspök egyszer~  Õt magával
2278   2|                                20.~Mint a mester, szint oly jeles~  
2279   2|                  szint oly jeles~  Volt a maga nemében~A leánya, a
2280   2|             jeles~  Volt a maga nemében~A leánya, a szép Lóra,~  Most
2281   2|                a maga nemében~A leánya, a szép Lóra,~  Most már virág-évében.~
2282   2|                 úszó kék szemei,~  Mint a patak kristálya,~Melyben
2283   2|                patak kristálya,~Melyben a hold nyári estve~  Magát
2284   2|                         23.~Ajaka, mint a cseresnye,~  Mely vérsebre
2285   2|           nedveitõl,~  Arczájában olyan a’;~S nem lelketlen csók-adásra~  
2286   2|              öntének;~Úgy felkapták ezt a szûzet,~  Hogy, szintén
2287   2|              híre járt szájról-szájra~  A szép Mester-Lórának.~              
2288   2|                         27.~Most, midõn a magyar szívek~  Sorsaikban
2289   2|                 bátrabbak~Lettek megint a békében~  S egymás eránt
2290   2|               vénségtõl,~Mindég forrott a sok úri~  Jövõ-menõ vendégtõl.~              
2291   2|            vendégtõl.~              28.~A gazdának emberséges,~  Barátságos
2292   2|         Barátságos jó szíve,~(Tulajdona a magyarnak,~  Ki vérének
2293   2|                Miklós lévén legutolsó~  A Csabyak fajában,~Ezek voltak
2294   2|               ifjúság, s bálványozott~  A három szûz lábánál.~              
2295   2|                bús hanginál;~Kedvelte õ a tudományt,~  S a szépmesterségeket,~
2296   2|             Kedvelte õ a tudományt,~  S a szépmesterségeket,~Ámbár
2297   2|               meghódít minden embert,~  A kiben nem kõ a szív,~Az
2298   2|                embert,~  A kiben nem kõ a szív,~Az õ bájos hatalmával~  
2299   2|                 Az õ bájos hatalmával~  A jól elsûlt mester-mív;~S
2300   2|                  szivességet~  Lehelvén a mesterség,~Nemesebb és boldogabb
2301   2|                 33.~S nem külömben bánt a jó úr~  Kálmánnal és Lórával,~
2302   2|             vígak lettenek:~Vegyes vala a társaság~  Férfiakkal, hölgyekkel; -~
2303   2|                 végzett kénye szerint~  A gyengébbik emberrel;~Midõn
2304   2|                 most még nem ismérvén~  A szerelem hatalmát,~Vadászattal
2305   2|                  hogy az urak~  Éltéért a gazdának~Somló arany cseppjeibõl~  
2306   2|            Mondd el az én nótámat,~Azt, a melyben véremmel is~  Megváltanám
2307   2|              már elõre könnyek tölték~  A nemesnek szemeit;~S mintha
2308   2|               Eljött zúgva és ordítva~  A sors vészes órája,~S kihányatik
2309   2|                S kihányatik sarkaiból~  A magyar szép hazája!~Mert
2310   2|                          42.~Mint midõn a feldagadott~  Tenger zajos
2311   2|                                 43.~Úgy a török, határjában~  Meg
2312   2|           tûzzel vassal dúlva mindent~  A magyar nép vérében~S hamvaiban,
2313   2|                formában~Jár az ínség és a halál~  Szélt-hosszat a
2314   2|                 a halál~  Szélt-hosszat a hazában.~Mohács magyar vértõl
2315   2|                 csontból támadt halmain~A halál dög-lehellete~  Jár
2316   2|               halál dög-lehellete~  Jár a szelek szárnyain.~              
2317   2|                 szüntelen.~Nincs hazája a magyarnak!~  A földön fut
2318   2|             Nincs hazája a magyarnak!~  A földön fut tétova, -~Magát
2319   2|                és kergeti~  Török alatt a lova.~              46.~
2320   2|               Valamerre szeme tekint,~  A rémítõ vázt látja,~Kinek
2321   2|               Ki borzadva arra mutat,~  A merre dúlva mindent~A háború,
2322   2|                   A merre dúlva mindent~A háború, vérnyomain~  Holtra
2323   2|                  kik, szegények,~  Most a pogány rabjai!~              
2324   2|            Melyben köny nem csillogott.~A társaság örömzaja~  Néma
2325   2|         örömzaja~  Néma búvá változott;~A gyász-ének minden szívben~  
2326   2|            Könynyel voltak megkeverve~  A bor arany-cseppjei,~Felszaggatva
2327   2|            arany-cseppjei,~Felszaggatva a magyar szív~  Kedvvel hártyás
2328   2|           kedves Kálmán!~  (Így unszolt a társaság,)~Egy víg dalt,
2329   2|                vagyok és nemes!~Nem tud a szív víg nótákat,~  Midõn
2330   2|                Midõn súlya tetemes;~Fáj a szívem, sír, valamíg~  Hazámban
2331   2|                 szûl.~              54.~A leányom mondjon egyet, -~  
2332   2|              kora~  Csak múlólag érezi,~A mi az õsz hazafinak~  Buzgó
2333   2|               Egykor õsök siralmit,~Bár a fû benõtte is már~  Akkor
2334   2|           vonakodva~  Kálmán akaratjára~A szép Lóra s elpirúlva~  
2335   2|               zivatar, -~  Üvölt, ordít a felszél;~Tép és szaggat,
2336   2|                 várának magas tornyán~  A vas kakas csikorog;~És az
2337   2|              kakas csikorog;~És az erdõ a vár körül~  Zajog, bömböl
2338   2|                       58.~Mélyen alszik a gazdasszony~  Özvegy nyoszolyájában:~
2339   2|            nyoszolyájában:~Férje messze a táborban,~  Nándorfejérvárában.~
2340   2|                   Igen kedves embere; -~A magyarnak szerencsés volt~  
2341   2|             fegyvere!~              59.~A kisasszony van csak ébren,~  
2342   2|            Ládonyiak fajából;~Õ is most a törökön van~  Vitéz indúlatjából.~              
2343   2|                 Rózsa van csak ébren;~  A vén dajkát mellette,~Minthogy
2344   2|               dajkát mellette,~Minthogy a vén mátkát nem várt,~  Az
2345   2|                 szinte megmeredek~  Itt a szörnyû hidegbe’!»~Megismervén
2346   2|                Rózsa)~  Hogy él atyám s a király!~De az Isten nyila
2347   2|              még õ? (kérdi tovább)~  És a szive egész még? -»~«Él,
2348   2|            felel Poky)~  Nem ugyan úgy, a mint rég;~Hanem csonkán
2349   2|             csonkán s bénán, s holnap~  A királylyal Pokra jön;~A
2350   2|                 A királylyal Pokra jön;~A gyûrûért végez veled,~  
2351   2|             csak amaz ének,~  Melyet ma a hidegben~Dalolsz vala, lantos
2352   2|                 pajtás?~  Mondd el most a melegben! -~Furcsa volt
2353   2|             melegben! -~Furcsa volt az, a szíveknek~  Adja elõ csinjait;~
2354   2|                  Hallgasd, Rózsa.» - És a lantos~  Imígy kezdi szavait:~              
2355   2|                         68.~ «Annyiféle a szerelem~  Az emberi szívekben,~
2356   2|         szerelem~  Az emberi szívekben,~A hányféle a természet~  Mindegyenként
2357   2|            emberi szívekben,~A hányféle a természet~  Mindegyenként
2358   2|      Mindegyenként ezekben;~Sokféle hát a szerelem: -~  Ez fellengõ,
2359   2|         szerelem: -~  Ez fellengõ, mint a sas,~Amaz buja, mint a veréb,~  
2360   2|             mint a sas,~Amaz buja, mint a veréb,~  Ez állandó, mint
2361   2|               veréb,~  Ez állandó, mint a vas;~              69.~Ama’
2362   2|                   69.~Ama’ szelíd, mint a galamb,~  Mindég csókol
2363   2|               biberkél;~Eme’ dúló, mint a szélvész,~  Háborúban, zajban
2364   2|            zajban él.~Ez csapodár, mint a lepke;~  Az tiszta, mint
2365   2|                lepke;~  Az tiszta, mint a kék ég;~Ez forró, mint a
2366   2|                a kék ég;~Ez forró, mint a nyári nap,~  Az oly hideg,
2367   2|               nap,~  Az oly hideg, mint a jég;~              70.~Ez
2368   2|                 múló tûnemény;~Az, mint a kõ, mint a márvány,~  Hajthatatlan
2369   2|           tûnemény;~Az, mint a kõ, mint a márvány,~  Hajthatatlan
2370   2|                71.~Ez lágy és híg, mint a viasz,~  Minden formát felvevõ;~
2371   2|               mindent megevõ;~Amaz mint a száraz tapló,~  Hamar szikrát
2372   2|                    Néma s csendes, mint a sír;~Ama’ vidám, szökik
2373   2|                Ez jön s meg’ megy, mint a fecske,~  Csak idõ- és sorsként
2374   2|                 Válaszsz társat ezekbõl~A sokféle, szép, rút, jó,
2375   2|                          75.~Elveti itt a vén lantos~  Ál-hüvelyét,
2376   2|          mátkáját.~«Várj, alakos! (mond a leány)~  Meg lészsz te is
2377   2|             lészsz te is próbálva;~S ha a próbát ki nem állod,~  Törökûl
2378   2|                         76.~Kaczag Poky a játéknak;~  Másnap eljön
2379   2|                játéknak;~  Másnap eljön a király:~Õ gondolta a játékot, -~  
2380   2|              eljön a király:~Õ gondolta a játékot, -~  Kaczag, hallván,
2381   2|             miként áll.~S menyegzõ lett a királynak~  Még Pokvárott
2382   2|                  Szállá az meg fenekét:~A figyelmes füleken be~  Mélyen
2383   2|    Fülemile-szavának.~              78.~A szemeit földre szegzé,~  
2384   2|                 Vétek énekelnie.~S mint a midõn megpirítja~  Az esthajnal
2385   2|       megpirítja~  Az esthajnal rózsája~A liliom havát s lángol: -~  
2386   2|                         79.~Tapsol vala a társaság~  Lórának, és tombola,~
2387   2|                        80.~Mohón nyelé, a mit látott,~  Lóra édes
2388   2|               édes bájait;~Mohón nyelé, a mit hallott,~  Az ének bájhangjait.~
2389   2|                 81.~Bosszankodott, hogy a kinek~  Õ tetszeni ohajtott,~
2390   2|             ohajtott,~Bakacs Elek, mint a márvány,~  Hidegen áll vala
2391   2|                Hogy kitegyem magamat,~S a negédes úrfiakkal~  Fitymáltassam
2392   2|                meg elõtte, -~Mert állát a legénytoll már~  Köröskörûl
2393   2|              Kitanult szép mesternéje~  A szerelem kényének,~Elek
2394   2|           mesterségével,~Sem más senki, a szerelem~  Nyelvével és
2395   2|         szerelem~  Nyelvével és tõrével~A szilaj szép legény szívét~  
2396   2|                leköték szívét, lelkét~  A szilajnak, büszkének,~Hogy
2397   2|           Elszakadt jó kedvétõl;~S hogy a hajnal alig hasadt,~  A
2398   2|                 a hajnal alig hasadt,~  A többitõl ellopta~Egészen
2399   2|            Egészen elcserélt magát,~  S a lovára feldobta.~              
2400   2|              gondolkodva,~  Ûlvén hátán a lónak,~Változásán elámúlva~  
2401   2|                milyen indúlatja~  Õnéki a vadászat,~Kivel együtt õzet,
2402   2|              vala~  Ura s maga tetteit,~A vadászok, vadak s ebek~  
2403   2|                 Véghez miket vittenek~S a vad minden nemeivel~  Miként
2404   2|             Annyira megszállotta,~Hogy, a mirõl Andor szólott,~  Nem
2405   2|                          10.~Ûzve maga, a vadakat~  Ûzni már nem szerette;~
2406   2|             Somló alatt s felette.~S ha a benne lángoló tûz~  Õt tétova
2407   2|                hajtotta,~Nem érzé, hogy a fergeteg~  Hóval arczul
2408   2|                       11.~Meg-megállott a hegytetõn~  Keresztbe tett
2409   2|             Hogy miatta nem láthattak~  A szemei Lórára.~              
2410   2|                ott látszott fejérleni~  A kék hegynek lábánál, -~S
2411   2|                kék hegynek lábánál, -~S a szép szûzet látá, hallá~  
2412   2|             Hamar ismét kegyre olvadt~  A bosszúság keblében.~              
2413   2|                 csóvált Pater Kanóth,~  A vár barát-káplánja;~Csudálkozott
2414   2|             Lucza magához~Somló urát; - a karácson~  Hol egy, hol
2415   2|           karácson el is múlt már,~  És a szilaj, a makacs~Elmaradott! -
2416   2|                múlt már,~  És a szilaj, a makacs~Elmaradott! - pedig
2417   2|                 éjféli misére,~Hol néki a mise alatt~  Nem vélt tûzbe
2418   2|              vélt tûzbe jött vére:~Mert a karban Lórát hallá,~  Pásztorleány
2419   2|         Pásztorleány képében,~Idvezelni a Megváltót~  Mária szûz ölében.~              
2420   2|                         17.~S tetejétõl a talpáig~  Tûzláng folyván
2421   2|                       18.~Itt vala most a farsang is:~  Várta Lucza
2422   2|             Lucza magához~Somló urát; - a jó farsang~  A szûzekre
2423   2|            Somló urát; - a jó farsang~  A szûzekre kontyot hoz.~Most
2424   2|              szûzekre kontyot hoz.~Most a farsang is elmúlt már;~  
2425   2|            elmúlt már;~  De nem jött el a makacs; -~Van-e Lucza Lórán
2426   2|                 Háromszor megtagadta,~S a Megváltó a világért~  Nagy
2427   2|                megtagadta,~S a Megváltó a világért~  Nagy lelkét már
2428   2|             most sem jött el~  Luczához a várt Elek,~«Isten tudja, (
2429   2|          sóhajtott az)~  Hol hordják õt a szelek!»~              20.~
2430   2|               Eleket ez rég kedvelvén~  A sokat megsokallá;~Tõle ily
2431   2|                  Keblét mélyen furdalá.~A madarat, a kit szíve,~  
2432   2|              mélyen furdalá.~A madarat, a kit szíve,~  Noha kora reménynyel,~
2433   2|               után késõn~  Jött Somlóra a levél,~Melyben Lucza imígy
2434   2|                Az együtt élt napokra,~S a barátság kebelében~  Köztünk
2435   2|         tûnemény!~Felejtsük el! - hanem a frigy,~  Melyet régen kötöttünk,~
2436   2|                 Melyet régen kötöttünk,~A barátság, szent maradjon~  
2437   2|               ne essen,~Látogass meg! - a barátság~  Tanácsoljon,
2438   2|               Hazánk sorsa, mióta ezt~  A félhold letiporta,~Együtt
2439   2|                dal jut eszembe itt: -~  A szív mélyen érezi,~Hogy,
2440   2|                szív mélyen érezi,~Hogy, a mit mond, bölcsen mondja, -~  
2441   2|               mond, bölcsen mondja, -~  A dalt e vers fejezi:~              
2442   2|               fejezi:~              28.~A sorsnak ily szélvészében,~  
2443   2|                  Bizonytalan hánykódott~A kétségek tengerében -~  
2444   2|             jobb bor.~              32.~A napokban, vagy sohasem, -~  
2445   2|                   Veté magát tüzesen,~S a várból letekeredvén,~  Eligetett
2446   2|            Semmikép sem férhetett,~Hogy a gazdag Lucza mellett~  A
2447   2|                a gazdag Lucza mellett~  A szem másra eshetett.~              
2448   2|                indúlat Lórához.~Nyögött a föld, valamerre~  Bakacs
2449   2|            láttatott.~              35.~A szerelem, bármi picziny~  
2450   2|                  Nyalván csontja veleit~A keblébe rekesztett láng,~  
2451   2|              Bús volt hangja lantjának.~A leánykor játékai~  Õtet
2452   2|                       39.~S most, midõn a madaraknak~  Ezerhangú dalaik~
2453   2|             Zengedeztek, s fakadoztak~  A fáknak virágaik -~Oly nagyokat
2454   2|                 Hogy szûk vala mellének~A fûzött váll, - sõt szûk
2455   2|              váll, - sõt szûk vala~  Ez a világ szívének.~              
2456   2|             szívének.~              40.~A bölcs Kálmán leányának~  
2457   2|                 Néma baját értette,~Sõt a szívnek ismérõje~  Az okát
2458   2|               nagy sikoltással~  Béoson a szobába:~«Jaj! ki jön itt?»
2459   2|                  Kifut megint, - s mint a galamb~  Karvalyt látván,
2460   2|                 illan Lóra~  S ellappan a konyhába’.~A sebesen nyargalástól~  
2461   2|                 S ellappan a konyhába’.~A sebesen nyargalástól~  Porosan
2462   2|                házomba? -~Hallám bizony a conventben,~  S több helyt
2463   2|             Kálmántól nem várta ezt:~«S a szorgos hír, (kérdi tovább)~  
2464   2|              Alleluja!~  Szálljon áldás a jóra!~              45.~
2465   2|              fergeteg támadjon,~Melybõl a tar kobakokra~  Halálzápor
2466   2|           Szívemet és eszemet:~Esküszöm a magas égre!~  Az õ tüze
2467   2|               Kiállván nyíltekintetét~  A kémlelõ atyának,~Így folytatja
2468   2|               meg dolgodat.~Szeretem én a galambot,~  Jobban mintsem
2469   2|                   Úgy megtölté kebleket~A mátkáknak, hogy csak alig~  
2470   2|       teljesedhetnek!~Elfelejtvén ebben a szív~  A múltaknak ürömét,~
2471   2|              Elfelejtvén ebben a szív~  A múltaknak ürömét,~Együtt
2472   2|           múltaknak ürömét,~Együtt érzi a jelenlét~És jövendõ örömét.~              
2473   2|        elgondolta~  Élte forgó sorsait,~A sorsnak az õ mentében~  
2474   2|            nemsokára, - vasárnapon, -~  A nap épen nyugvóban,~Selyemben
2475   2|                 keszkenõkkel,~  Dörögve a köveken,~Nagy pompával,
2476   2|             Somlón készen vala Brúnó,~  A dömölki apátúr,~Öszveadni
2477   2|               dömölki apátúr,~Öszveadni a mátkákat,~  Egy öreg, õsz,
2478   2|            lelkestõl, -~  S nem árnyék, a mint látod.~              
2479   2|                    Legitten elejtenek.»~A két öreg egymásnak itt~  
2480   2|                 ráborúlva,~Némán sír, - a fájdalomtól~  Szavok el
2481   2|                 szólott Brúnó,~  Fájván a szív mellében,~S zavarosan
2482   2|                 zavarosan kóvályogván~  A történtek fejében.~              
2483   2|                most hát tudod már,~  Ki a mester Lórája? -~Nemzetsége
2484   2|           Jószágiktól megfosztá~Zápolya a Kéryeket,~  S barátira felosztá.~              
2485   2|                 legalább - siettetvén~  A bú végsõ napjaim, -~Hazám
2486   2|               Te, leányom, férjedet!~Ez a tárgya e szent frigynek,~  
2487   2|           oltalom, védelem;~Feleség, te a gyengébbik:~  Légy öröm
2488   2|                       64.~Férj, te vagy a háznak ura,~  Háznak feje,
2489   2|             feje, félelme;~Te, asszony, a háznak szíve,~  Malasztja
2490   2|                Soha azt ne érezzétek,~  A mi most fáj énnékem! -~Jusson
2491   2|                Egymásba átszakad vala~  A két agg szív fájdalma;~Egymásba
2492   2|                 Egymásba átömlik vala~  A két agg szív siralma; -~
2493   2|              öröme~  Kicsapongó árjával~A két aggnak fájdalmait~  
2494   2|                  Elragadá magával:~Mert a két szív telisége~  Most
2495   2|                két szív telisége~  Most a megnyílt ajkokon~Úgy ömlött
2496   2|               mint az elzárt~  Csermely a nyílt gátokon.~              
2497   2|                Átölelvén karjával,~Mint a tenger a világot~  Az õ
2498   2|                 karjával,~Mint a tenger a világot~  Az õ vészes habjával, -~
2499   2|          habjával, -~Úgy tetszett, hogy a szíveket,~  Kiket öszvetett
2500   2|             szíveket,~  Kiket öszvetett a pap,~Semmi eset el nem választ, -~