Kötet

 1   1|           És nem szán õ engemet!~Sõt talán még azon örül,~  Hogy
 2   1|         hogy õt nem felejthetem;~Sõt még dühösben szeretem~  
 3   1|          A sas mint az ökörszem;~Sõt az, a mi nem is lehell,~  
 4   1|          veszteség! -~Hunniának, sõt magának~A természet országának~  
 5   1|        nem csak hogy szeretem;~  Sõt - ki rám ily poklot mért,~  
 6   1|        Szeretni az ellenséget,~  Sõt imádva tisztelni~Azt, ki
 7   1|          ki szerzi az inséget,~  Sõt inséget ölelni: -~Észt vesztõ
 8   1|          A szem csak õt nézheti,~Sõt mindenütt egygyetlen õ~  
 9   1|           Nyavalyáját lelkemnek;~Sõt dühösbben ostromolja~  Indúlatját
10   1|             Onnan ki nem ûzheti;~Sõt, midõn meg sem gondolja,~  
11   1|      enyhítem, s nem oldom én,~  Sõt szorítom szívemet.~Mondám, -
12   1|         Dicsõséged, nem emeli,~  Sõt alázza nevedet, -~  Gyaláz,
13   1|       Soha nem is lehet már, -~  Sõt naponként több a kár.~~163.
14   1|       veleje;~S nem gyógyúlok, - sõt szívembe~  Ujdon-új tõrt
15   1|         Nyúgalmam itt sem lelem;~Sõt még vadabb a fájdalom,~  
16   1|      régi õ, -~  Szép õ most is, sõt még szebb még,~Megérlelvén
17   1|        Nem cserélnék koronákkal,~Sõt magával mennyországgal,~  
18   1|           Örömid, s nem szûkíti,~Sõt még inkább kívántatja~  
19   1|         A szív ritkán melegûl,~  Sõt többnyire mindég hûl.~~49.
20   1|            61. Dal.~Ne káromold, sõt háláljad~  Szíved érzékenységét;~
21   1|      érzékenységét;~Ne irígyeld, sõt sajnáljad~  Sok szív ércz-keménységét:~
22   1|  Világítják fejünket; -~De mász, sõt áll az ideje,~Kinek üres
23   1|          Nincs elõtte semmi gát:~Sõt a bátor és hatalmas~A síron
24   1|            Legparányibb részébe;~Sõt ártatlan szerelmével~  Szíve,
25   1|        ég ellen tenni vétek;~Oh! sõt inkább terjesszétek;~  Hogy
26   1|     Birjon, - másként szegény õ;~Sõt élet sem az élete -~  Egyképpen
27   1|    Melynek soha soha nem vész,~  Sõt nõ becse s érdeme:~Folyton-folyva
28   1|      Lemond minden szerencsérõl,~Sõt, ha rá kel, életérõl; -~  
29   1|           A mit érzek keblemben,~Sõt e roppant természetben~  
30   1|        Szerencsénket nem teszed,~Sõt még inkább vesztünkre lész,~  
31   1| Egyarányú mértékben,~Nem fogyni, sõt gyarapúlni~  A legszebb
32   2|       keblében hív szerelme, -~  Sõt azóta nõtt az még.~S lefizetvén
33   2|     vejét~  Még maga is Gyulafy.~Sõt Tihanyban requiem is~  Tartatott
34   2|      Manczit szint’ úgy üldözte;~Sõt ha mérget látott forrni~  
35   2| mesterében~  Sümeg egész városa;~Sõt, a mi több, süvegelte~  
36   2|        mellének~A fûzött váll, - sõt szûk vala~  Ez a világ szívének.~              
37   2|  leányának~  Néma baját értette,~Sõt a szívnek ismérõje~  Az
38   2|         Nemcsak hogy nem téríti,~Sõt, mint mondják, az urakat~  
39   2| boldogságát~  És nemzeti életét,~Sõt nevét is a magyarnak,~  
40   2|    elõbbi~  Rémjelek megujúltak;~Sõt azokhoz, mintha vádak,~  
41   2|       Melyet végre még nem vitt.~Sõt, hogy igaz szándék sem volt,~  
42   2|          De sorsa nem változott;~Sõt, szegényre minden új nap~  
43   2|     Ráthold vér- s harczfeltéte;~Sõt keblében erõs szándék,~  
44   2|       mivolta,~Minden jobb szív, sõt Ráthold is~  Nyilván Csákot