Kötet

 1   1|        bánd, nem kár, -~  Párod mégis érdekled.~Forrván a vér
 2   1|         nem is lehell,~  Nappal mégis bántatik,~Éjjel az is nyúgalmat
 3   1|       is nyúgalmat lel,~  Éjjel mégis nyughatik.~Éjjelenként senkit
 4   1|       Ily nehéz az én életem!~S mégis nem csak hogy szeretem;~  
 5   1|         már akkor,~Érzi tán azt mégis a por,~  Melylyé válik ez
 6   1|    fogságom nyitva, tárva,~S én mégis bé vagyok zárva; -~  Nincsen
 7   1|    gyûlölték,~Amor hámját utóbb mégis~  Egygyetértve felölték.~
 8   1|        õ tekintetét,~  S szívem mégis szegdeli.~Óh! hát ha lángtekintetét~  
 9   1|        Mely égeti keblemet? -~S mégis igaz: - õt szeretvén,~Kínomat
10   1|          hív szerelem, -~  És õ mégis oly kemény!~Annál, kit így
11   1|        szer az ember szíve,~  S mégis mennyi gondot ád!~Te, kit
12   1|    Úgy-e, meg sem gondolád? -~S mégis legszebb öröminknek~  A
13   1|     képzõdött:~Oly gyengéded, s mégis velõs,~  Oly gömbölyû s
14   1|      oly teli,~Oly könnyûded, s mégis erõs,~  Oly hajlékony és
15   1| Kínaimban telhetetlen -~  De õt mégis szeretem.~Egész létem vele
16   1|      reményem így súgárzik,~  S mégis félek, hogy megcsal, -~A
17   1|        mozogsz immár,~  Nyelved mégis kerepel,~Kit a pokol nyilt
18   1|   Miként víjják bajaikat, -~  S mégis gyûjtik azokat.~Kiki magát
19   1| szerencse kebelében~  Az ott, - mégis szomorog? -~Temérdek kincs
20   1|     kincs közepében~  Ez itt, - mégis nyomorog?~A dicsõség súgáriban~  
21   1|  dicsõség súgáriban~  Az ott, - mégis kedvetlen? -~Egy szép asszony
22   1|   asszony karjaiban~  Ez itt, - mégis ízetlen? -~Óh! mert mind
23   1|    dolga, - nem kap rajt;~Utóbb mégis csak vissza vágy~  Születési
24   1|    akárhogy rángódol -~  A szív mégis meghódol.~~115. Dal.~A mely
25   1|        érzemény, s kebelemben~  Mégis szélyel áradoz,~Azt hangokba
26   2|     Távollévõ mátkáját,~S utóbb mégis néki adja~  Szûzessége pártáját.~              
27   2|      nyomorúlt! bár vétettem,~  Mégis híven szerettem; -~              
28   2|        jobb szerette gyötrelmét~Mégis, mint a gondolatot,~  Hogy
29   2|  fejében;~Megrázta õt, - tovább mégis~  Béfogadta szívében:~              
30   2|    halála után már,~Imitt-amott mégis látnák,~  S hogy többnyire
31   2|         földön,~Mostohája eránt mégis~  Érzékeny és szíves lõn.~              
32   2|          melyet elkövetend, -~  Mégis - magát eltolja,~S ballag
33   2|       De százféle kínja közûl~  Mégis csak azt érezé,~Hogy Sándornak
34   2|                   37.~Elek úrfi mégis jó lett~  Szilaj szabadságában,~
35   2|    magában;~De jó szíve mellett mégis~  Délczeg, daczos és szilaj,~
36   2|        Sokak unszolására,~Végre mégis lantjához nyúl,~  S általfutván
37   2|        Hogy ajaka mosolygásra~  Mégis többször vonúla.~              
38   2|  Töredékeny, mint a cserép;~  S mégis konok s mereven,~Zsémbes,
39   2|        elég tüzesen;~  De hajh! mégis terhesen.~              
40   2|    ismére,~Micz bán nõje legyen mégis~  Fajtalanság czégére.~              
41   2|          Terhét messze hordani:~Mégis, mikor elsõ fényét~  Kezdé
42   2| szentsége,~De csakugyan az volt mégis~  Legerõsebb mentsége:~Hogy
43   2|      csak~  A sokaság fegyvere,~Mégis mennyi boldogságot,~  Szerencsét
44   2|                       26.~És te mégis gyalázattal~  Mocskolnád