Kötet

1501   2|              Elek, nyargal, száguld,~  S már ott Somló aljában;~Szakadozott,
1502   2|            úrfi~  Ûldögél ott Lórával,~S Elek hölgyét szerelmesen~  
1503   2|           lélekkel.~              102.~S most egyszerre, - csak bágyadtan~  
1504   2|              rongyos, véres testtel,~  S már-már fogyó párával,~Az
1505   2|                  Somlón terem Lóránál,~S márcsak alig vitt páráját~  
1506   2|            lábánál.~              103.~S mindjárt erre, minekelõtt’~  
1507   2|              Néz, és látván megdobban,~S égõ dühe és bosszúja~  Szörnyebb
1508   2|                     104.~Leugrik: «Élj s halj hát, szajha!~  Szerettebbed
1509   2|               gyilkos, dühös kézzel,~  S vérrel mázolt kardjával~
1510   2|                helyben megfordúlt ott,~S kárt-örvendõ hahotával~  
1511   2|               tekervényébe’,~Megbotlik s elesik lova~  Egy fagyökér
1512   2|                 Egy fagyökér görcsébe,~S estével úgy sújtja Luczát~  
1513   2|                hogy feje~Széjjelzúzik, s szertefecscsen~  Gonosz
1514   2|                  Valahogy kinyomozott,~S ennekelõtt’ néhány nappal~  
1515   2|            kedves állatit is~  Õ orozá s rejté el~Egy kezére ásítózó~  
1516   2|         nádszál~  Elkövetett vétkében,~S mint a féreg, ott fetrengett~  
1517   2|             Melyben e vad szív vagyon!~S az elzúzott nagy teremtés~  
1518   2|              felettem, óh természet!~  S küldj egy halált éltemre!»~              
1519   2|               Fosztva lévén örömitõl~  S reményitõl Lórában:~Mint
1520   2|                Így tûnõdött magában, -~S meghasadt az nemsokára~  
1521   2|             agyából.~Vérlángokban kele s nyugvék~  A nap bûnös szemében; -~
1522   2|                A nap bûnös szemében; -~S öszvetörött a természet~  
1523   2|                             123.~Mikor s miként halt légyen meg,~  
1524   2|              miként halt légyen meg,~  S oda miként juthatott,~Arról
1525   2|                     1.~Gyermek-királyt s oly hadvezért,~  Ki erején
1526   2|        sorskerék~Porba egy nagy, dicsõ s derék~  Nemzet testét és
1527   2|                török,~  Mint a magyar; s diadalt~Csak úgy nyert,
1528   2|         vitézsége~  Végtére kifáradott~S vagy meghalt, vagy Lajos
1529   2|                széjjelszakadott.~Hajh! s most Buda s Mátyás vára~
1530   2|    széjjelszakadott.~Hajh! s most Buda s Mátyás vára~A gyõzõnek kaput
1531   2|               A gyõzõnek kaput tára!~  S a királyi székben ott~  
1532   2|           Szomja, magyart vért szívni,~S Hunniának minden kincsét~  
1533   2|                A nemzetet öldökölni,~  S felprédálni birtokit,~A
1534   2|                 Véletlen Maróthra hat;~S megsejtvén az ott lappangó~  
1535   2|              ott lappangó~  Magyarokat s kincseket,~Sovár tûzzel
1536   2|               És Maróthot ostromolván,~S a makacsot káromolván,~  
1537   2|                E harcz hamar eljutott;~S harmad napra két annyi lõn~  
1538   2|                 Az ostromló török ott.~S mintha Mohács híre veszne,~  
1539   2|            Lehetlen már a magyarnak;~  S ki hol s miként rést talált,~  
1540   2|                a magyarnak;~  S ki hol s miként rést talált,~  Ott
1541   2|                hát~  Magát paripájára,~S feleségét háta megé~  Veszi
1542   2|              Semmi hasznot nem teszek;~S mintsem - török fertõje
1543   2|               úgy cselekszik,~  Remeg, s halvány, mint a fal.~A bajnok
1544   2|                útjának? -~Vágtat a ló; s a mint szalad,~A fa s bokor
1545   2|              ló; s a mint szalad,~A fa s bokor hamar halad, -~  Vágtat
1546   2|             Egy magyar is elvihesse;~  S menekedõ menetét~A futónak
1547   2|        késlelteti~  Iparkodó futtában;~S akármiként törekedik,~Aligha
1548   2|                   Szakadoz már párába;~S távolról, hajh! már hallható,~
1549   2|          távolról, hajh! már hallható,~S közelítni gyanítható~  A
1550   2|             haja~  Tekercsébõl bomolva~S egész szõke pompájában~  
1551   2|         patyolat-palást gyanánt~  Leng s úszik a szellõben; -~A ló, -
1552   2|             Mihály lovát sarkantyúzza,~S homlokát mord ránczba húzza,~  
1553   2|                 Itt fogát elcsikorítja~S lovát újra megszorítja,~  
1554   2|              Megáll tehát Dobozy úr,~  S leszáll fáradt lováról,~
1555   2|                leszáll fáradt lováról,~S hitvesét is leöleli~  A
1556   2|                   Szorongatja magához,~S néma, s hosszú csókok között~  
1557   2|           Szorongatja magához,~S néma, s hosszú csókok között~  Szívja
1558   2|                 Vérszomjokban zajogva,~S magyarvéres markaikban~  
1559   2|       könnyezve;~Megöleli feleségét,~  S mély borzadást érezve~Megcsókolja -
1560   2|           Megcsókolja - utólszor õt, -~S a csók alatt a remegõt~  
1561   2|              szülöttje!~  Kín magadnak s férjednek!~Betöltöttem kívánságát~  
1562   2|              csak néhány pillanatig,~  S legitt nálad leszek én.»~
1563   2|      mentéjével~  A megöltet befedvén.~S most iszonyú keservében,~
1564   2|                 Alig várja, ölhessen~  S kedvesénél lehessen.~              
1565   2|            lehessen.~              21.~S mint mikor a hím oroszlány~  
1566   2|               mord nõjétõl,~  Dúl, fúl s ordít mérgében;~A fát rágja,
1567   2|            mérgében;~A fát rágja, tépi s töri~  Mérget habzó fogával,~
1568   2|                  Mérget habzó fogával,~S körmével a földet vájja,~  
1569   2|                 És csapkodja farkával;~S ropog, harsog a rengeteg,~
1570   2|             dúlván azt a szörnyeteg;~  S csapjon bár rá tíz tigris,~  
1571   2|                 Mordonkodván keblében.~S a lobogó harag s méreg~  
1572   2|             keblében.~S a lobogó harag s méreg~  Égetvén õt elmében,~
1573   2|              Ott teremnek a törökök;~  S neki - az egy magyarnak!~
1574   2|    visszacsapja~  Elsõ hevét a tarnak;~S viaskodván, vagdalkozván,~  
1575   2|                Karja soknak sebet vág,~S négy törököt vág elõbb le,~  
1576   2|                 Hogy vérere megfakad~  S lélekzete megszakad.~              
1577   2|               Nem bírván már karjával,~S kedvesének testét fedi~  
1578   2|          éltének,~Hogy így vegyûl vére s teste~  Szerettével szívének.~
1579   2|               Lelkesítsen tégedet, -~  S ne féltsd, magyar, éltedet.~~
1580   2|         tulajdoninak,~Menyhárt: kemény s kevély nemes,~  Másként
1581   2|             Nemzõje két Pethõ úrnak,~  S a szép kegyes Lillának,~
1582   2|                 Tevé szomor lakjává,~  S végtére - sírhalmává!~              
1583   2|              nem hajtatik,~  Érdemének s becsének~Érzésében, - elkapatva~  
1584   2|       pórszolgát illet a bér,~  Ki jót s hasznot bérért tesz;~A nemes
1585   2|             Csak körödbõl ki ne hágj~  S határodon túl ne vágj!»~              
1586   2|                Mert fergeteg támadását~S legitt vészes lobbanását~  
1587   2|            fuvall,~  Vonaglanak kezei;~S hol Imrére, hol Lillára~  
1588   2|                És zordon felzúdulással~S bosszús neki-mordulással~  
1589   2|                      12.~«Hah vakmerõ! s hogy megtevéd,~  A mi kötelességed,~
1590   2|             Hát fejedre rácsapom.~Kérj s végy sorsod mértékével!~
1591   2|               Általam nyert hírednek~  S jelessé lett nevednek!»~              
1592   2|              Leányához fordúl Pethõ,~  S káromolja tüzesen,~Gyanítván,
1593   2|            Mivé lennél, ha nem élnék~  S gát nem volnék kedvedben.~
1594   2|              Én reménynyel bíztattam~  S võmnek õt elfogadtam.»~              
1595   2|             Mérget forral kebelében:~  S bosszúját csak az tartja,~  
1596   2|                 Én tartám meg éltedet;~S tán megérdemeltem volna,~  
1597   2|                Élj sokáig és boldogúl!~S ha életem búmban megfúl:~  
1598   2|              Lelkünk egymást felleli~  S egymást bátran öleli.»~              
1599   2|              öleli.»~              19.~S oda borúl lábaihoz~  A lankadó
1600   2|           halványnak,~Kétségb’esve ki- s elrohan,~  Felûl paripájára.~
1601   2|           gõzölg, mert vére ég;~Nyereg s minden szerszám rajt még,~  
1602   2|          lovagja nem ûl rajt’!~  Hajh! s ez okoz legtöbb bajt.~              
1603   2|                Hogy éltének megmentõje~S leányának szeretõje,~  Ki
1604   2|                   Emezt porba tiporta:~S az örökkévalóságnak~  Hatalmában
1605   2|                sors, mivel Bodor siet,~S Pethõ késik, mely hiányt
1606   2|                búbánat-örvényt nyit!~  S mily szerencse vész el itt!~              
1607   2|               Pethõ, hogy kinyomozzák,~S akárhogyan, éve-halva~  
1608   2|               nem, a mit inkább kíván,~S a mire õ mindent rá szán:~  
1609   2|              Gyanította egész világ;~  S nem ok nélkül: mert lova~
1610   2|                folytatás a nyomában;~  S a vizbõl ki s vissza ott~  
1611   2|              nyomában;~  S a vizbõl ki s vissza ott~  Könnyebb lónyom
1612   2|             évig látta~  A nap nyugtát s keletét.~A hol elõbb beavatott~
1613   2|              beavatott~Egy tanítványt, s ez lesz most ott~  Remete
1614   2|           Minden újabb hír üresb lõn~  S nagyobb bizonytalanság;~
1615   2|                nagyobb bizonytalanság;~S Menyhárt úrnak komorsága~  
1616   2|             oly nagy volt nemessége;~  S e kettõnek sérelme~  Keblének
1617   2|      vesztesége~  Életét kiapasztja,~  S õtet öszvefonnyasztja.~              
1618   2|          Miként nyomja szép leányát,~  S a bú szegényt mint dúlja;~
1619   2|                bú szegényt mint dúlja;~S néha úgy felkiált vádja~  
1620   2|                 31.~Megjelentek Dersfy s mások.~  Mind nõszõk, kik
1621   2|            szív híve maradt~  Bodornak s önmagának,~S mindenkor csak
1622   2|                  Bodornak s önmagának,~S mindenkor csak azt felelte~  
1623   2|                vén remete~  Megköszöné s nevete.~              33.~
1624   2|              is ennék, innék,~  Sovány s halvány, mint a fal.~Csak
1625   2|             mint a fal.~Csak bujdosik; s minden fának~  Jelt metélget
1626   2|           beszéde~  Eljut vala fülébe.~S mikor épen gondolkodnék,~  
1627   2|             Mit tegyen, mit ne tegyen?~S szeme kínos érezettel~  
1628   2|                 A bút te rég esmervén,~S én is téged s erõs lelked,~  
1629   2|                esmervén,~S én is téged s erõs lelked,~  Hozzád bizton
1630   2|            voltam tegnap,~  A kápolnát s remetét~Látogatni s megtartani~  
1631   2|           kápolnát s remetét~Látogatni s megtartani~  A betegnek
1632   2|             õsz némán inti, hogy az,~  S tovább ezek szavai:~«Bele
1633   2|                Bele vésvén fakérgekbe,~S kisohajtván énekekbe~  Szíve
1634   2|                  39.~«Vidd meg e hírt, s mondd apámnak,~  (Úgymond
1635   2|             Feküdt keblén e levele.»~  S néki adván Lillának,~  Sírva
1636   2|          megszán majd~  A földnél jobb s kegyesb ég.~Jobb az elõbb
1637   2|                 Õt Keszthelyre hozatá.~S Bodor Imre most számtalan~  
1638   2|              sokára.~              44.~S úgy lõn: el sem felejté
1639   2|          történetet,~Hogy megújúlt az, s Lilla is~  Imre mellé tétetett. -~
1640   2|                Nem vonítá el száját. -~S kik még élve lángolának,~
1641   2|               kik még élve lángolának,~S elszakasztva kínlódának,~  
1642   2|               Megfordúlt sok kezekben;~S vásznában e rege lehelt~  
1643   2|                  Ült királyi székében;~S egész világ a keresztért~  
1644   2|        Uralkodó szelleme,~(Róma míve!) s az embernek~  Földi s égi
1645   2|                  s az embernek~  Földi s égi érdeme:~A szent földet
1646   2|                mint zarándok~  Azt föl s alá vizslatni:~              
1647   2|               megszerette,~Marasztotta s megtartotta~  Udvarába mellette.~              
1648   2|              bár~  Ez érdemek kútfeje;~S volt légyen bár amaz népe~  
1649   2|            volt légyen bár amaz népe~  S országának sepreje.~              
1650   2|               idegen hasznosan~Szolgál s bókol az önkénynek,~  Mert
1651   2|              Déli lánggal égõ szívet~  S lelket hozván magával,~Szerencsésen
1652   2|                 Itt egy szóba vonaték,~S a magyarok által rendre~  
1653   2|           kirántani.~              11.~S im! egy szép hölgy, hajh!
1654   2|            nõnek~Egynél többet szülni, s lenni~  Egynél többet termõnek!»~
1655   2|              többet termõnek!»~Mondta; s eltünt; hogy Micz bánné~  
1656   2|         lángjába’,~Nem is látta merre, s miként?~  Föld nyelte-e
1657   2|                18.~Kilencz ízben újult s tellett~  A hold, míg ez
1658   2|            tennének.~              19.~S minthogy egynél több életet~  
1659   2|             mindig eszében.~Törödelmek s kínok között~  Szánta-bánta
1660   2|                Szabadúlás órája!~Hajh! s a mondott s betelt átok~  
1661   2|               órája!~Hajh! s a mondott s betelt átok~  Szövetkezett
1662   2|              is,~  Rá üt a mért idõre.~S csudálatos, milyen jelek~  
1663   2|             nagy csillag kerekedett,~  S fénylett a menny boltjába’;~
1664   2|            fénylett a menny boltjába’;~S éjszak felõl egy fellegbõl~  
1665   2|                 Hét dörrenet robogott;~S a bagoly a vár tornyában~  
1666   2|        cselédének~  Közelítni hozzája.~S mikor hétszer szólt a kakas,~  
1667   2|             Felnyithatná húnyt szemét;~S látván rendben ott fekünni~  
1668   2|               fel azért ezt a hatot,~  S mint kiszenvedt átkokat,~
1669   2|                kiszenvedt átkokat,~Ásd s rejtsd õket föld gyomrába~  
1670   2|            rejtsd õket föld gyomrába~  S temesd el jól azokat.~              
1671   2|                       26.~Eredj azért, s ásd el õket,~  De titokban
1672   2|           Árulásod, fecsegésed~  Engem s téged együtt veszt.~Micz
1673   2|               volt, ki többet szült,~  S nem lõn gyanús erkölcse?~
1674   2|            mehetsz, tehetsz:~  Végezz! s ott vár az erszény.~Siess!
1675   2|               az erdõ szélbe jutott;~  S lerakván ott terheit,~Térdre
1676   2|                terheit,~Térdre rogyott s az ég felé~  Terjeszté ki
1677   2|            táplálja.»~              8.~S ím! legott egy oda termett~  
1678   2|   lelkiismérete~  Visszaszerzé erejét.~S ellapúlván gyermeki közt,~  
1679   2|           Engem tolvajt, õt gyilkost!»~S ím! egy lovag, ki hátul
1680   2|             egy lovag, ki hátul járt~  S istenével beszélt ott,~Megkapatva,
1681   2|                      11.~Bámult a hõs; s elfúlt a szó~  És lélekzet
1682   2|               agyában.~«Egy aszott nõ? s hat csecsemõ?~  Egy alakú,
1683   2|               Mondd sorsodat, nevedet;~S ezeket hol szedted össze?~  
1684   2|          testedben.»~              13.~S kardját rántja. «Megállj,
1685   2|            most elbeszélé:~  Mi, miért s mikép történt.~Borzalmak
1686   2|        Borzalmak közt érté Micz bán;~  S megölelte a jó vént.~Háborodott
1687   2|                          15.~«Gyõzõdj’ s békélj! (mond az agg nõ)~  
1688   2|                A szûz hívség, a jó hír s név,~  Mi törékeny, mint
1689   2|              Az erkölcsös, jó, hív nõ;~S ezért bármely más bûnt s
1690   2|               S ezért bármely más bûnt s vétket~  Elkövetni kész
1691   2|            jelt.~Gondolj inkább helyet s módot,~  Hol s miképen titokban~
1692   2|           inkább helyet s módot,~  Hol s miképen titokban~Ezeket
1693   2|            Férje kedves fegyvernekem~  S szolgám mindig hív vala.»~              
1694   2|            vinni;~  Jõjön ide a sáfár;~S jõjön vele kebles nõje;~  
1695   2|           magam végzek:~  Legbiztosabb s titkosabb.~Várd be itt a
1696   2|        titkosabb.~Várd be itt a sáfárt s nõjét.»~  S elszágúlda sebesen,~
1697   2|               itt a sáfárt s nõjét.»~  S elszágúlda sebesen,~S nem
1698   2|                  S elszágúlda sebesen,~S nem sokára lovagival~  Ért
1699   2|                hétszeres fájdalomtól~  S kíntól bútól lankadtan,~
1700   2|                   Eszmélkedni békével:~S eltökélé, kegygyel bánni~  
1701   2|               Mind életben voltak még;~S hogy mind fel is nevelkednek,~  
1702   2|            Mind nõjének erkölcse,~Híre s neve: mind termékeny~  Szerelme
1703   2|                Szerelme hét gyümölcse.~S a bú, bánat s töredelem~  
1704   2|               gyümölcse.~S a bú, bánat s töredelem~  Vétkét majd
1705   2|            Néhányban ott az erdõnagy~  S még más két õr lakának;~
1706   2|              az ott élõ barmok~  Aklai s enyhhelyei.~Juhok, kecskék
1707   2|                Tejjel-vajjal táplálók;~S bozontos nagy fehér ebek,~  
1708   2|            javával.~Velek ment a sáfár s nõje,~  A fiakat nevelni,~
1709   2|              nõje,~  A fiakat nevelni,~S általjában atyjok s anyjok~  
1710   2|           nevelni,~S általjában atyjok s anyjok~  Képét együtt viselni.~              
1711   2|                   Szépen nevelkedének,~S bámulásig épek, szépek~  
1712   2|             komor magány~  Most eleven s népes lett:~Mert hat gyermek
1713   2|                Mikor együtt játszának,~S vagy sikoltva egymást ûzék~  
1714   2|               Hogy némúlt a csörgeteg,~S alig gyõzte viszhangzani~  
1715   2|      választott,~  Atyja nevét viselé;~S a kis Simont, mint egyetlent,~  
1716   2|                jött ment Anna napja,~  S most hetedszer volt jövõ,~
1717   2|             örömnap a bûnt gátló~  Apa s dajka szívének.~              
1718   2|               a sor.~              11.~S öröm legyen tenéked is,~  
1719   2|              legyen mindenben,~Hét nap s éjjel csak örömzaj~  Hangozzék
1720   2|           teremben.»~              12.~S úgy lõn: Anna napján a vár~  
1721   2|                  Tömve vala vendéggel;~S ebédközben, hol a pompa~  
1722   2|                  Vetélkedett bõséggel;~S arany s ezüst billikomok~  
1723   2|          Vetélkedett bõséggel;~S arany s ezüst billikomok~  Serkentvén
1724   2|              barátság nyelvet oldott~  S megnyitá a szíveket:~              
1725   2|               A sáfártól vezettetve;~  S ez így szóla tréfából:~«
1726   2|          egykor~  Az erdõben járkáltam~S ezeket ott a halálnak~  
1727   2|             Haza vittem szegényeket;~  S nõm õket felnevelé.~Most
1728   2|        Kebelében, agyában;~Az eszmélet s emlékezet~  Elhalt bámulásában.~
1729   2|                  Pattantá fel székébõl~S a fiakat ölelgeté~  S csókolgatá
1730   2|         székébõl~S a fiakat ölelgeté~  S csókolgatá szívébõl.~              
1731   2|               ezek~  Isten ajándékai.»~S mikor mintegy megõrülten~  
1732   2|                 Csak ezeknek kedvezett~S magáról és öntettérõl~  
1733   2|          Megbocsáss, ha nem illendõ,~  S tán könnyeket fakasztok:~              
1734   2|             irgalom.~              20.~S hyénánál vadabb anya,~  
1735   2|          atyjokat.»~              21.~«S hát ezek az én fiaim?~  (
1736   2|            kegyelmet~Kérek tõled, uram s férjem,~  Bocsánatot! szerelmet!»~              
1737   2|          szerelmet!»~              23.~S oda borúlt lábaihoz~  Komoran-bús
1738   2|             bíró,~  Halljuk: mit, mért s mikép lát?»~              
1739   2|                imígy szóla:~  «Jó hírt s nevet védeni,~Az erkölcsöt,
1740   2|                 De nem másnak kárával;~S még kevésbbé akárkinek~  
1741   2|         törvény~  Halált vérrel boszúl s mos.~              26.~De
1742   2|              dolgát jó szívre bízta:~  S jótól ember csak jót vár.~              
1743   2|                Még csak félig követte;~S ha kit egy nem követett
1744   2|              az esze,~  Hogy ily monda s mese lett?~És ily csuda
1745   2|               látok.~              29.~S ily esetben az asszonynak~  
1746   2|             Mely engemet oda vigyen,~  S a bûnnek nem lõn helye.~              
1747   2|             változott:~«Éljen Micz bán s felesége!~  És a nádor!»
1748   2|            nevök változott.~Élnek ezek s virágoznak~  Felsõ Magyarországban;~
1749   2|                 Felsõ Magyarországban;~S minden szép s jó erkölcs
1750   2|         Magyarországban;~S minden szép s jó erkölcs díszlik~  Most
1751   2|              csak lehetett,~Ennek hím- s nõivadéka~  Mindig el nem
1752   2|             ezt~  Hálaérzet szeszébõl,~S a hõs apa nem hallgatván~  
1753   2|               Haszontalan esdeklett,~  S a szûzbõl menyasszony lett.~              
1754   2|             gaz tetteit;~  Kegyetlen õ s fajtalan;~  S ágyosa már
1755   2|              Kegyetlen õ s fajtalan;~  S ágyosa már számtalan.~              
1756   2|                Nagy rémülést okozának:~S rémjóslati vén Gyurkának~  
1757   2|           köttetik.»~              5.~«S mik lehetnek (kérdé az úr)~  
1758   2|              Ült leányod gerliczéje;~  S ím! egy nyilként sebesen~
1759   2|               Körmét szegény nyögõbe~  S ragadá az erdõbe.~              
1760   2|                más nap nyomban~  Új bú s bánat találja.~Kevélykedve
1761   2|         hattyúja~  A vár sima tavában.~S ím! egy vidra felbukkana,~
1762   2|              ím! egy vidra felbukkana,~S kapván a nõt, beillana,~  
1763   2|                a tót.~              7.~S tegnap a szûz báránykáját,~  
1764   2|              szó már ki volt mondva;~  S Frangyepánnak szakállja~
1765   2|              Hogy szavát meg ne állja.~S elragadva lõn Erzsébet~  
1766   2|        búfelleg~  Gomolyodott agyába’:~S a várnép köz siralmára~Könny
1767   2|           bánta meg bal tettét.~  A jó s bölcs is könnyen vét!~              
1768   2|          gonosz,~Mint e várban, hol úr s cseléd~  Egy mértékben vala
1769   2|           nemesb indúlatnak,~Érezetnek s gondolatnak~  Nyoma is elenyészett~  
1770   2|                 Nyoma is elenyészett~  S a bûn buján tenyészett.~              
1771   2|          Istenfélõ buzgalmát,~Szegényt s árvát vígasztalni~  Serény
1772   2|             árvát vígasztalni~  Serény s gondos szorgalmát~A bujaság
1773   2|          ölében~  A fajtalan nevette~  S szidalmakkal illette.~              
1774   2|            minden új nap~  Uj sérelmet s bút hozott.~Most lángjában
1775   2|                  Lelki testi kecsei,~  S elhunytak reményei.~              
1776   2|               fenyítõ vázzá sorvadt;~  S poklot rejtõ mellében~Az
1777   2|                 A hajdani szép leányt;~S bús mérgében, haragjában~  
1778   2|          természetet,~  Egy agg férfit s egy jó nõt,~  Oldhatlanul
1779   2|              Mint ez ügyben fõszerzõt,~S méltólag megfenyíttetni~  
1780   2|               Évek után a két háznak~  S nemzetségnek tagjai,~De
1781   2|                Új szerzõdésbe vonák,~  S összeszövék és fonák.~              
1782   2|              Hogy az ég õt megitélte~  S nemzetsége fészkében~  Hagyja
1783   2|               sejt~  Erejében ezernek;~S bár nyelvméreg s gúnyfulánk
1784   2|              ezernek;~S bár nyelvméreg s gúnyfulánk csak~  A sokaság
1785   2|               Czafrák asszonyok ott,~  S inkább dõl itt kriptába,~  
1786   2|          mondva~  Újolag a kemény szó,~S megrendelve a nap, az út~  
1787   2|             megrendelve a nap, az út~  S lakozás, a bucsúszó.~Tömve
1788   2|                 Kiált vala több kakas,~S Erzsébetnek könnyes szeme~  
1789   2|                 A lakozók megrettentek~S helyeikbõl felszökkentek~  
1790   2|               Frangyepán maradt ülve~  S néhány bajnok barátja,~Kik
1791   2|              Ez a hõst felborzasztotta~S Erzsébetet lesújtotta,~  
1792   2|              Hogy székérõl lerogyott~  S vérrel festve feküdt ott.~              
1793   2|               elváltak, szerzõdjenek~  S kössék újra kezöket.»~Erzsébet
1794   2|                 Gyászba merült elméje.~S midõn késõn, közel a vár~  
1795   2|                 Baglyok rémes huhogási~S rezzent varjak károgási~  
1796   2|             zsarló sors, vak törvény~  S ércz emberek végzeti.»~«
1797   2|             Ágyba feküdt a bágyadt nõ;~S éjjel õt a vad hizelgõ,~  
1798   2|          lármát~  A pokolnak fajzatja,~S nagy jutalmat hirdet annak,~  
1799   2|                 Ki a gyilkost feladja.~S feladaték Verónika,~  Régi
1800   2|             Kit megutált már Cilléji~  S a vár minden lakosa.~Hogy
1801   2|              Egy kedves új czafrával~  S egy vén bûntárs szolgával.~              
1802   2|     törvényszéket~  Üle czimborájával,~S hamis vádak, hamis bírák~  
1803   2|       Cilléjinek~  Évek elõtt kedvese,~S hitvesének gyötrésében~  
1804   2|              Egy bõrzsákba köttetett~  S a Drávába vettetett.~              
1805   2|          fenekére~  Kellene leszállnia~S színt, ecsetet, példát s
1806   2|               S színt, ecsetet, példát s képet~  Onnan szedni s hoznia.~
1807   2|          példát s képet~  Onnan szedni s hoznia.~Idegen és gyûlölõje,~
1808   2|              és gyûlölõje,~Királyrokon s üldözõje~  Volt õ Árpád
1809   2|                Volt õ Árpád népének,~  S szerzõje sok sérvének.~~
1810   2|       Nyomaiban vétek, átok,~  Veszély s gyakran halál kél,~Hajdankorból
1811   2|           sasok fészkelnek,~Felleng ég s föld között egy vár,~  Uralva
1812   2|               szúrdalva~Tért ő vissza, s él itt, ezért~  Most is
1813   2|       Valójának szembe tünő~  Kellemei s bájai~Csak nem régen fejlének
1814   2|                nem régen fejlének ki~  S lőnek szívek lángjai.~              
1815   2|             nõtt,~  Mint erdei ibolya,~S szeme s szelídsége után~  
1816   2|             Mint erdei ibolya,~S szeme s szelídsége után~  Neve is
1817   2|              Ráthold vára folyvást ég;~S ha Viola szemérmének~  Némán
1818   2|                Levék, a mint látjátok!~S mint a szent föld nyomoréka~  
1819   2|             esküszöm égre, földre, -~  S ég s föld örök Urára,~Jehovára
1820   2|        esküszöm égre, földre, -~  S ég s föld örök Urára,~Jehovára
1821   2|            Urára,~Jehovára és fijára~  S kínos keresztfájára!~Az
1822   2|                Az nyeri el leányomat~  S vele minden kincsemet,~Ki
1823   2|                  Sebem mérgét fojtani,~S legtöbb pogányvért onta
1824   2|                Az nyerendi leányomat~  S lakand Ráthold várában~S
1825   2|               S lakand Ráthold várában~S leszen ura birtokinak~  
1826   2|                az urfiak~  A tömjénnel s myrhával.~S a mily népes,
1827   2|                A tömjénnel s myrhával.~S a mily népes, zajos a vár~  
1828   2|                magányos most,~  Puszta s komor sokáig.~              
1829   2|              fülelõ visszhang hallja~  S kicsacsogja szirtébõl,~A
1830   2|        kicsacsogja szirtébõl,~A mit ez s az beszél vala~  Reményt
1831   2|              egy másik)~  Oly fellengõ s képtelen;~Hogy, a ki ezt
1832   2|              fel~  Csudaszép leányáért~S vele járó országáért~  S
1833   2|               S vele járó országáért~  S gyémánt koronájáért;~(Mond
1834   2|         Szálljatok, jobb, magatokba:~  S Violát ne sértsétek~Azért,
1835   2|             nem rettent~  Ráthold vér- s harczfeltéte;~Sõt keblében
1836   2|            kezéért;~(Mond Csák tûzzel) s megyek értte~  S néked ontni
1837   2|               tûzzel) s megyek értte~  S néked ontni pogány vért.»~«
1838   2|               én is, (úgymond Keled)~  S mindenrõl, mit teendek,~
1839   2|              függ (sohajtja Csák)~  Jó s balsorsa tettemnek;~S ha
1840   2|               Jó s balsorsa tettemnek;~S ha ott veszek, csak Viola~  
1841   2|               érzelmét.~Mert megfogtam s mélyen érzem~  Szavatoknak
1842   2|         Istenünknek irgalmát:~Vegye jó s rossz, mint keresi,~  Tette
1843   2|                vár.»~              23.~S megy a két hõs, kevés magyar~  
1844   2|              Godfréd herczeg~  Rendben s díszszel vezete.~              
1845   2|                  25.~Ráthold vára néma s csendes,~  Mint egy kõbõl
1846   2|             Kivel hajdan ifjusága~  Bú s öröm közt együtt folyt.~ ~   
1847   2|             Hogy megzörrent ablakom; -~S én kijöttem; - s elbucsúzánk! -~  
1848   2|            ablakom; -~S én kijöttem; - s elbucsúzánk! -~  S rá kötém
1849   2|         kijöttem; - s elbucsúzánk! -~  S rá kötém zöld szalagom.~
1850   2|           szalagom.~Ajkam csókot terem s nevel; -~  Ha megjön, mind
1851   2|           Rengõ keble, pipacs arcza,~  S ajka szinte szikrát hány.~
1852   2|              Egy tölgy dombor tövében,~S naponként várt mátkájának~  
1853   2|                is?» - Megretten itt,~  S a szó elfúl torkában.~              
1854   2|   fegyvercsörrenést.~Felszökik, elfut, s beoson~  Atyjához a malomba.~
1855   2|              nyomba’.~              5.~S elõrobban három lovag~  
1856   2|                  7.~«Él még Ráthold, - s leánya is~  (Így válaszol
1857   2|               Csák a harczban elesett;~S így nyertes a szerencsésebb,~  
1858   2|                A sorsnak és idõnek! -»~S felvágtatnak. De az egyik~  
1859   2|              vitéznek~  Tartánk õt itt s bátornak.»~«Hallám bizony (
1860   2|                harczban fogolylyá lõn;~S a kereszttagadó pogány~  
1861   2|             bele~  És hat feleségébe!»~S míg Pipacs tüzes szemében~  
1862   2|             szentségtõl,~Melybe Violát s Keledet~  Gyárfás apát igtatá,~
1863   2|         Keledet~  Gyárfás apát igtatá,~S a menyasszony pártáját,
1864   2|                 Ekkor dühös léptekkel,~S a násznépet megállítja~  
1865   2|             itt csalárdságon~  Vétken, s bûnön alapúlt.~Veszszen!
1866   2|               meredve~Némán áll ott; - s az urak is~  Mind megvannak
1867   2|        leányodat~  Annak, a ki éretted~S leányodért vérét ontá;~  
1868   2|               leányodért vérét ontá;~  S így lelkedet vesztetted.»~              
1869   2|          Jeruzsálem mellett veszett;~  S veszte nékem örök bú!»~              
1870   2|                         18.~«Én mondom s bebizonyítom:~  (Kiált a
1871   2|                  Keled innen maradott;~S görög nõkkel kéjet töltve~  
1872   2|           vígadott.~              19.~(S elõ rántván kebelébõl~  
1873   2|            Írja Kálmán királyunknak,~  S a hõst neki ajánlja.~              
1874   2|            magad becsûlettel! -~  Vedd s add vissza szavadat.»~«Egyetlenegy
1875   2|                Gyárfás) Csák a neve;~  S maga egész dandárt ért.»~              
1876   2|          kérdésre~Engem, szabad nemest s apát? -~  S mi gondod e
1877   2|              szabad nemest s apát? -~  S mi gondod e kötésre?»~A
1878   2|                 Tüzesen felcsattantja,~S eddig rejtett nevét s titkát~  
1879   2|   felcsattantja,~S eddig rejtett nevét s titkát~  Most büszkén kipattantja.~              
1880   2|            Hogy félhalva összeroskad~  S nem érez, nem hall, nem
1881   2|              várt eset~A násznép közt. S mind azt hiszi:~  Csáké
1882   2|               Keblében és agyában~Öröm s bánat, harag s bosszú; -~  
1883   2|            agyában~Öröm s bánat, harag s bosszú; -~  S borzad némán
1884   2|             bánat, harag s bosszú; -~  S borzad némán áltában.~              
1885   2|                személyemet,~Ha igazság s Ráthold kegye~  Nem védenék
1886   2|             Byzánczban megbetegedtem~  S harczba késõbb jutottam;~
1887   2|               harczba késõbb jutottam;~S így pályámat a keresztért~  
1888   2|             több vezérek:~  Gottschálk s Péter Remete.~Bizonyítná
1889   2|              Ráthold bosszús kedvéért,~S vérét, éltét tékozolta~  
1890   2|         mulatott Byzánczban~Vidám urak s hölgyek között,~  Öröm-nyügben
1891   2|         hölgyek között,~  Öröm-nyügben s kéj-lánczban.~              
1892   2|         szörnyet halsz,~(Mond a lélek) s földön többé~  Senkit nem
1893   2|              gyilkos!» mond a lélek,~  S fegyvereit elveti,~S felütvén
1894   2|                   S fegyvereit elveti,~S felütvén a sisakrostélyt,~  
1895   2|           pillant Keled~  Turnak képe- s szemébe;~De mielõtt eszmélhetne, -~  
1896   2|       halálomat~  Lelkére nem vehette,~S a mérget egy ebnek adván,~  
1897   2|                 Kijelelve valának~Csák s Ráthold is, mint olyanok,~  
1898   2|                   Kik útjában állának.~S Violát is, neme díszét~  
1899   2|               Violát is, neme díszét~  S czímerét, nem személye,~
1900   2|              nem személye,~Csak értéke s magas faja~  Kedvelteték
1901   2|                 Egykor önön nyelvével;~S azért akart a világból~  
1902   2|               38.~Kevés, ki ezt hallja s érti, -~  Meglepetés, ámúlás~
1903   2|                Pipacs a tölgy alatt,~  S arczát karinczájával~Törölgetve,
1904   2|              igen nagy keresztet hát~  S hat nõt veszek magadban,~
1905   2|        házhadban! -»~              42.~S nem sokára Ráthold vára~  
1906   2|                Csák nõje szép Viola,~  S Kuporé tûz Pipacs lõn.~Keled
1907   2|        maradéki~  Zsiványokká lettenek~S a Bakonyban századokig~