Kötet

 1   1|     Kétségb’ esni, reményleni~  S magát százszor megcsalni;~Bút,
 2   1|          nem esméri,~  Önnön maga magát se,~Mert az ész õt fel nem
 3   1|      fénylõ gyöngy havában~  Amor magát rengeti;~(Boldog szív, mely
 4   1|        nagyságának.~Ének, melyben magát az ész~  Gyönyörködve megissza,~
 5   1|    Melynek édes hangjaiban~  A bú magát felejti;~Melyben még száz
 6   1|          alá miként nyom,~Mihelyt magát befészkelé~  A szerelem -
 7   1|    mivoltokat? -~Ugy magába vonja magát,~  Üldögel és fanyalog;~
 8   1|        mely el nem csábúl,~  Mely magát meg nem adja.~Voltam benned,
 9   1|        mégis gyûjtik azokat.~Kiki magát mint forgatja~  Arra merre
10   1|            Az ott - mind felfújja magát~  Az udvarnak porában,~Kevélyen
11   1| telepedett,~Most öszve s felszedi magát~  S a feléledt vidékbe~Útnak
12   1|        oly tarka;~Kedvetelve nézi magát, -~  Mint asszonyok s leányok,~
13   1|        esméri silányságát,~  Vagy magát nem becsüli.~Bizonyos az,
14   1|          s keble dagad -~  S hogy magát kibeszélje,~Szívének mély
15   1|     könnyû, víd bölcseség,~  Mely magát nem fújja fel;~A tûz, melyben
16   1|         Hogy Lais megszeretteti~  Magát a nép javával;~Augustus
17   1|           A féltésnek indúlatja~  Magát könnyen Hymenbe,~  Mint
18   1|   megtudjuk.~~130. Dal.~Alig nézi magát körül~  Az ember e világban,~
19   2|          Egyedûl, elhagyatva~Érzé magát, és nyúgalmát~  Fenékbõl
20   2|   kerengett, -~S Tátikánál lelvén magát, -~  Ott a kövön fetrengett:~
21   2|            Hah!» (elkezdi amaz, s magát~  A karszékbe levágja)~«
22   2|         kakas-szóra~  Ki is lopta magát már,~S remetévé átváltozott,~  
23   2|           elkövetend, -~  Mégis - magát eltolja,~S ballag ballag, -
24   2|       ment, s az Istennek~  Adván magát s javait,~Apácza lett, -
25   2|      Melyben a hold nyári estve~  Magát szépen formálja,~Szép lelkének
26   2|            A földön fut tétova, -~Magát ûzi és kergeti~  Török alatt
27   2|       anyádat álmából! -»~S Rózsa magát leoldozván~  Az atyjának
28   2|         ellopta~Egészen elcserélt magát,~  S a lovára feldobta.~              
29   2|        Meg nem tudván határozni~  Magát szíve habjába’,~Esze-veszve,
30   2|         szólott s paripára~  Veté magát tüzesen,~S a várból letekeredvén,~  
31   2|              31.~Itt Elek felveté magát~  Tigris paripájára; -~Lóra
32   2|         asszony-szív, -~  De csak magát s kényeit;~Õ magának Isten
33   2|    szörnyen megsebesedve~  Látván magát szívében,~Tovább már nem
34   2|       Tovább már nem tettetheti~  Magát kitört mérgében.~              
35   2|   sólyomot~  A férfi leoldozza,~S magát a már elfarkallott~  Asszony
36   2|           csak bágyadtan~  Tolván magát szárnyával,~Borzadt, rongyos,
37   2|          valál:~Így bosszúlja meg magát az,~  Kit, balgatag, megcsalál.»~              
38   2|         Éltét Lóra vérében,~Halva magát önmagánál~  Jobbszeretett
39   2|       Életével biztatja,~  Ki még magát megadja.~              7.~
40   2|        Mihály úr is felveti hát~  Magát paripájára,~S feleségét