Kötet

 1   1|            io piango, e ragiono~Fra le vane speranze, e’l vano
 2   1|             el, áldott béke!~  Jõjj le hozzánk az égbõl!~A föld
 3   1|          szemével.~Szívembe is jõjj le, béke,~  Sorsot osztó szemébõl! -~
 4   1|            sûrûjébe~  Nem tekinthet le az ég;~Hol a barlangok gyomrai~  
 5   1|   homályában~  Búsan zúgva szakadsz le,~És tétova csavarogva~  
 6   1|       Lángszinébe márthatnám,~  Azt le még sem írhatnám.~~
 7   1|           hegyekre fel, - völgyekbe le,~  Hanyatt-homlok nyargaltam;~
 8   1|      szívembe.~Remény! remény! jõjj le hozzám!~Kétségbesés vicsorog
 9   1|            Melynek gyönyörûségeit~  Le Apollo sem írja;~Hol a lábak
10   1|            szépségében~  Senki soha le nem fest;~Óh te! kinek siralmimmal~  
11   1|            amants, quel bonheur est le nôtre!~Helvetius.~~1. Dal.~
12   1|          több itt a földön,~  A mit le nem festhetek,~Óh Gratiák!
13   1|       okádja ki tüzeit,~Miként önti le vizeit,~  Melyek víttak
14   1|          csavarja, -~  Embert fel s le miként vet~  A játszó vak
15   1|           nem kapják, -~  Férgekhez le mint csapják.~Wieland által
16   2|              Balatonra~  Meresztvén le szemeit,~S fuldokolva nyeldegelvén~  
17   2|        holtig hívérõl; -~De miattam le ne mondjon~  Az életnek
18   2|              TÁTIKA.~Come il gelo a le piante, ai fior l’arsura,~
19   2|             l’arsura,~La grandine a le spiche, ai semi il verme,~
20   2|      kezében,~Szem-meredve néz vala le~  A világba s idõbe,~A múltba
21   2|      kezében,~Szem-meredve néz vala le~  A világba s idõbe,~A múltba
22   2|              Szem-meredve tekintett le~  Ínsége örvényébe,~Mint
23   2|     Penderíté, taszítá;~«Szálljatok le a pokolba!»~  Utánnok ezt
24   2|               Hogy két létet törtél le!»~              77.~Oh elvesztett
25   2|        felhõbõl zuhogva,~Úgy szakad le a hazafi,~  Vitéz szíve
26   2|                       8.~Úgy szakad le boldogsága~  S szerelmének
27   2|          vasfogától,~Zuhan s roppan le, megválva~  Több százados
28   2|             elrántatik.~Szakaszszuk le az örömnek~  Ma kinyíló
29   2|           édes kebelébe~  Rakhassam le csontjaim!~              
30   2|            egymást ûzve~  Gördûltek le könnyei.~              67.~
31   2|            festettél,~  Hadd pökjem le pofádat!»~              
32   2|            S négy törököt vág elõbb le,~  Mintsem gyõz a sokaság.~
33   2|    Szövétnek gyászlángjában~Téteték le nagy pompával~  A keszthelyi
34   2|            6.~A várba fel, a várból le~  Forrton forrván a vendég,~
35   2|          Földi! mondsza: mi zaj zúg le~  Ipoly úrnak várából?~Mit
36   2| gyarlóságból~  Néha talán vétettem;~Le van róva: mert hazánkat~