Kötet

 1   1|          Mert ha benned ez lobbot vet,~Elöl minden életkedvet;~  
 2   1|      ezeken.~Amor az, ki konkolyt vet~  Életünknek földjébe,~A
 3   1|            Ujdon-új tõrt s nyilat vet,~S új mérget önt kebelembe~  
 4   1|        vad pusztában,~És rózsákon vet ágyokat~  Pályánk nehéz
 5   1|   csepp-vér~  Ennek könnyen véget vet.~Egygyik felõl szeretetre,~
 6   1|        múlat,~  S édes öröm-magot vet; -~Az a tiszta szeméremnek~  
 7   1|            Kéjt, kedvet és örömöt vet~  Élésére magának;~Megszedi
 8   1|           Melybe bánat mérget nem vet,~  Tõled ered, szûzesség, -~  
 9   1|    látására~  A szív benned habot vet,~Ne hajts sokat forrására,~  
10   1| nyereséget,~  Veszteséget fel nem vet,~Nem tud kötni szövetséget, -~  
11   1|            S a sziv bennem lobbot vet.~~147. Dal.~Ne mérkéld,
12   1|          S a szív sok szép lobbot vet.~Heliconnak istennéi,~Musák,
13   1|            Embert fel s le miként vet~  A játszó vak történet. -~
14   1| felgerjedvén,~  Nékem elsõ lobbot vet! -~A szív, kiért úgy epedtem,~
15   2|            De ha az Úr oly sorsot vet,~  Hogy Szentgyörgyi egy
16   2|              Mely mindennek véget vet!»~              15.~S épen
17   2|             Az inségbe nagy súlyt vet.~A virtusnak tûz-próbája~  
18   2|   zörrenésnél~  Szívébe jégcsapot vet.~              44.~Gondolkodva
19   2|     bátorsága~  Ujra ismét lobbot vet.~              48.~S ballag,
20   2|         avar,~  Igen hamar lobbot vet;~De mire megujúl a hold, -~  
21   2|  megragadja paripáját~  S kantárt vet a fejébe,~S elbõszûlve felugrik
22   2|          hozzájok,~  Bús szemeket vet rájok.~              19.~
23   2|          Pethõ késik, mely hiányt vet!~  Mely búbánat-örvényt
24   2|        lelke~  Ennek nyomba véget vet.»~«Ily kötelet, fonta légyen~