Kötet

 1   1|         bánt velem!~A hány fûszál, annyi kínnak~  Közötte fetrengtem
 2   1|           jó, miért oly bánatos,~  Annyi kínba mért tellõ? -~Ha rossz,
 3   1|        Egygyenként hal az élet -~  Annyi remény mivé lett!~~130.
 4   1|    Lelkében a titkos erõ,~Melylyel annyi csudát tesz õ;~  Lelke tud
 5   1|           szép forrásból~Életünkbe annyi rossz foly!~  Átkozott szív!
 6   1|           Te, az idõk repûltében~  Annyi szélvész játéka,~S oly sok
 7   1|           sok nyárnak hévségében~  Annyi vándor árnyéka!~Óh te! kihez
 8   1|            árnyékos, hüves erdõ!~  Annyi madár tanyája;~Kit gyakorta
 9   1|       Háladásúl hirdetem,~Minthogy annyi kegyességtek~  Boldogítja
10   2|           birodalmában;~Termetének annyi éke~  Nem volt minden kelleme;~
11   2|         sárgát ád? -~Ebben itt két annyi vagyon: -~  Sajátod az órában,~
12   2|               Melynek az õ hajnala~Annyi szépet s jót igére, -~  
13   2| Bizonytalan szép remény,~Most mind annyi valóságos,~  Gyilkos, dühös
14   2|         veszélyes idõ után,~  Mely annyi vérrel folya,~Megbékélvén
15   2|        szépben és jóban.~Tudománya annyi vala,~  Hogy abból egy század
16   2|           énnékem! -~Jusson néktek annyi öröm,~  Mennyi - keserûségem.»~
17   2|                         3.~Tízszer annyi volt a török,~  Mint a magyar;
18   2|       eljutott;~S harmad napra két annyi lõn~  Az ostromló török