Kötet

  1   1|        vége szakad,~  Remény! tán meg nem csalál? -~Élj boldogúl,
  2   1|        hevétõl;~Hányszor több már meg nem hûle~  Övéinek jegétõl? -~
  3   1| Alkotványok bomlanak.~Keltek ólta meg nem rendûlt~  Trónusok felfordúlnak;~
  4   1|  szerettél,~De csak nem rég nyert meg szíved, -~  Az nincs többé, -
  5   1| ércz-kemény vas-tagból? -~Bocsáss meg az esztelennek,~Ura ezen
  6   1|          míg élek,~  Nem változik meg soha;~Váljatok el, test
  7   1|         vállat vonítasz?~  Óh hát meg nem gyógyítasz.~~38. Dal.~
  8   1|            hogy békességem~  Soha meg nem térendõ;~S az én kedves
  9   1|           most egy olajerdõ nékem~Meg nem szerzi békességem!~  
 10   1|     inségem örvényét.~Add, óh add meg békességem,~Édes kedves
 11   1|          már a kár;~  Egygyezzünk meg végre már.~~50. Dal.~Szív-
 12   1|     hegyek elterûlnek;~A múlt idõ meg vissza tér,~Bárány s farkas
 13   1|           nem élek,~  Akkor szánj meg engemet,~Oh isteni, áldott
 14   1|        megvehetetlen,~  Szünjetek meg, könnyeim!~Vad elméje gyõzhetetlen,~  
 15   1|            s borzadással~  Töltik meg a szíveket,~Minthogy minden
 16   1|      rabságom kezdete!~Ott tudtam meg, ki légyen õ,~  S mi légyen
 17   1|          lecsapdoz -~  S a remény meg felkapdoz.~Ha lehetne, mindent
 18   1|            mindent dúlnék,~  Majd meg mindent ölelnék;~Most örömest
 19   1|     örömest meggyógyúlnék,~  Majd meg új mérget nyelnék.~A fogságom
 20   1|         már, amott van.~Tekintsük meg, mit mível õ,~  Jer, óh!
 21   1|   Üdvességem abban van)~Nyugodjál meg, óh én lelkem,~  Akár álom,
 22   1|          érdeme.~~102. Dal.~Mondd meg, miként gondoljalak,~  Bámúlandó
 23   1|          hozzád fel nem ér.~Mondd meg, miként érezzelek,~  (Ha
 24   1|        szabad azt kérdezni)~Mondd meg, minek nevezzelek,~  Óh
 25   1|           igaz mivoltodat,~Esmerd meg hát nagyságodat~  Az én
 26   1|    sincsen még határ? -~  Öljetek meg inkább már.~~104. Dal.~Volt
 27   1|         ki nem ûzheti;~Sõt, midõn meg sem gondolja,~  Országát
 28   1|          kebelem.~~111. Dal.~Halj meg bennem, emlékezet!~  Csak
 29   1|  Imádással, könyörgéssel~  Gõgjét meg nem víhatom?~  Szívem meg
 30   1|         meg nem víhatom?~  Szívem meg nem válthatom?~~118. Dal.~
 31   1|          pedig igen igen félek,~  Meg nem jobbúl az soha.~Ne sírj,
 32   1|          el testemet.~  Szabadíts meg engemet.~~
 33   1|            vonsz, ránt:~Így gyõzi meg a köveket~  Érdemével a
 34   1|         akármiként cselekeszem,~  Meg nem tér a vallott kár.~Aphrodita
 35   1|     virági arczájának~  Vevék így meg szívemet,~Nem csak ezek
 36   1|          sors, haragodat,~  Szünj meg immár vagdalni!~Vagy fordítsd
 37   1|        csak ez inségre? -~  Mondd meg, óh! mit vétettem,~  Fene
 38   1|           egy hulláma -~Ugy fogja meg a szíveket,~Mint a fecske
 39   1|           Egy-egy örvény mélyére,~Meg magasra fel-felkapnak~  
 40   1|       Amor csak halaszt,~S az idõ meg nem adhatott,~  Neptún adja
 41   1|       adhatott,~  Neptún adja hát meg azt? -~A kínok markából
 42   1|        ölébe tesz -~  Neptún vált meg engemet.~S hát ily pálya
 43   1|          hol hû szerelmem~  Sohol meg nem szállhatott;~Hol sohajtás
 44   1|          hol szép reményim~  Soha meg nem érhettek;~Hol sem másnak
 45   1|         semmi nem viszontagolt,~  Meg nem fogott engemet;~Hol
 46   1|       véle magamat.~Hogy - ha már meg nem lehetõ,~  Hogy én éljek
 47   1|          már vízre vive,~  Úgy-e, meg sem gondolád? -~S mégis
 48   1|   nyomorék, ím! itt vagyon,~Szánd meg, villám, verd, zúzd agyon, -~  
 49   1|         porrá csontjait -~  Szánd meg s végezd kínjait.~~156.
 50   1|          õt körül folyván.~  De õ meg nem lágyúlva,~S panaszim
 51   1|   panaszim õt ostromolván,~  De õ meg nem indúlva; -~Ekképpen
 52   1|           vagyok én itt,~  Semmit meg nem foghatok;~S ha megkapok
 53   1|     megkapok is valamit,~  Semmit meg nem tarthatok.~A mi van,
 54   1|         most lészen -~  Ölt volna meg egészen!~~180. Dal.~Végtére
 55   1|       mindég sziveltelek,~  Nyisd meg anya-öledet! -~Hogy elmentem,
 56   1|          mint isteneket,~  Óh! de meg nem nevezünk;~Mert sem Flóra
 57   1|          erõs és állandó -~  Soha meg nem változik.~Elme, mely
 58   1|         melynek zengésére~  Theba meg felépülne,~Mely leszáll
 59   1|             Szikrát fogna kebele:~Meg kell vetni! ezt tanítja~  
 60   1|           gyötrelmim!~Alig esmert meg engemet,~S észrevévén inségemet,~  
 61   1|        vele teli,~  S a míg vérem meg nem hûl,~Õt szereti s õt
 62   1|        lehetsz ily mostoha?~Anya! meg nem érdemlettem~  Ezt a
 63   1|       tölthesse?~~188. Dal.~Mondd meg, Zephyr, mi dolgod van~  
 64   1|         van,~  A gõgöst nem sebzi meg.~Ne, óh, Zephyr! ne legyezd
 65   1|        szivnek üressége,~  Melyet meg nem tölthetni;~Mi a szívnek
 66   1|      nyúgalmát lelkemnek;~Mind ez meg nem gyógyíthatja~  Nyavalyáját
 67   1|          rég borongok,~S a háború meg nem szünik,~  Melyben oly
 68   1|     Hányja-veti szívemet, -~Szûnj meg! szûnj meg, óh szerelem,~  
 69   1|      szívemet, -~Szûnj meg! szûnj meg, óh szerelem,~  Végezd kínos
 70   1|    érettem sohajtozott -~  Fojtsd meg, óh kín! szívemet!~Boldogtalan
 71   1|    Nézzétek itt munkátok! -~Nyílj meg, óh föld! - szakadj rám,
 72   1|           élek, -~  Halj, óh halj meg, kinos szív! -~Ha nem szánta
 73   1|          szánta bal sorsomat,~  S meg nem indúlt kinomon:~Hadd
 74   1|     síromon.~Eredj, lélek! - halj meg, ó szív!~Te utolsó cseppedig
 75   1|  nyúgalmát s békességét~  Mind ez meg nem szerezi: -~Csak szerencsés
 76   1|          nem csábúl,~  Mely magát meg nem adja.~Voltam benned,
 77   1|        megláboltam;~Kegyes sorsom meg kivive -~  Mert ide-való
 78   1|            mindenbõl,~Te maradtál meg egyedûl~  Az embernek Édenbõl:~ 
 79   1|         magaddal.~~26. Dal.~S hát meg újra lobbot vete~  Marsnak
 80   1|       Mint a zajos tengerben~Soha meg nem rendûlt kõszál,~  (Ritka
 81   1|       Mint a zajos tengerben~Soha meg nem rendûlt kõszál,~  (Nincs
 82   1|           hívség ezerben!)~Melyet meg nem háboríthat~  Semmi gonosz
 83   1|      Semmi gonosz szorgalom;~Soha meg nem tántoríthat~  Semmi
 84   1|           boldogság:~  Mert innen meg alá hág.~~43. Dal.~A test
 85   1|         legjobb értékem,~  Szerzé meg õt énnékem.~~85. Dal.~A
 86   1|        Kit nemének rút maszlaga~  Meg nem vesztegethetett.~De
 87   1|      csillagban.~~97. Dal.~Esmérd meg az embereket~  Minden természetekben,~
 88   1|        fényt hoz reátok.~Oldjátok meg, mint Wielandnak,~  Nékem
 89   1|      mosolygó édességet,~  Melyet meg nem fejthetni;~Azt a maga-kedveltetõt,~  
 90   1|           eremben, -~Elhalok; - s meg fellázadok, -~  Pokol terem
 91   1|          a szívedre -~  S valljad meg kútfejeit:~Szíved legjobb
 92   1|       lesz, - más jõ fel.~Hintsük meg hát örömekkel,~S jeleljük
 93   1|         hát örömekkel,~S jeleljük meg jó tettekkel~  Éltünk minden
 94   1|           tünõ bájával,~Lassan! - meg ne nyisd szívedet,~  Mert
 95   1|    elõttünk fáklyával áll;~  S az meg akkor sem hágy el,~  Mikor
 96   1|     Szomjúságom oltani~  S néha - meg is mosdani.~Szeretem én,
 97   1|              Örömimbõl üdûlni~  S meg - fészkembe kerûlni.~Szeretem
 98   1|      Melyek víttak keblében -~  S meg - mint szakad testében.~
 99   1|         Szemléld körûl s vizsgáld meg,~Ezt az örök szép keletet:~  
100   1|          itatott,~Hadd bosszúljam meg kebledben,~Boldogító szerelmedben, -~  
101   1|           s keservedet, -~  Nyisd meg, kedves, öledet!~~149. Dal.~
102   1|          s tisztelettel~  Oldozza meg szívedet:~De ha ennek oldásában,~
103   1|            Égbõl eredt eszével;~S meg mint lehet föld barmává~  
104   1|           E méregtõl rettegjetek!~Meg ne töltse kebeletek: -~  
105   1|         új kellemekkel~  Esmértet meg engemet;~Minden nap új örömekkel~  
106   1|          nem éri ezt,~Engem semmi meg nem ijeszt;~  Minden ellen
107   1|       Telhetetlen és sovár;~Semmi meg nem nyugtathatja,~  Hogy
108   1|         magával, -~  Szerelmemért meg nem csal.~~173. Dal.~Az
109   1|       menynyé teszi,~Senki pénzen meg nem veszi:~  Az aranynyal
110   1|         csudával köti öszve,~Hogy meg lévén már kötözve,~  A volt
111   1|        egyet tesz -~  S az egybõl meg - hat is lesz.~~177. Dal.~
112   1|       siren kénye~  Lep s lop így meg bennünket,~Ha erkölcsünk
113   1|         Ha erkölcsünk érzeménye~  Meg nem õrzi szívünket;~Õ az,
114   1|         dalló lantosi? -~Jõjjetek meg, kis kedvesek!~Minden karvalyt
115   1|         változtatja,~  Kibõl majd meg isten lesz,~A párducznak
116   1|      Lelkével és testével:~Önmaga meg nem foghatja,~Az istennek
117   2|  paripájával.»~              18.~«Meg kell halnom, - eredj, mondá,~  
118   2|  mátkámnak Csobánczra,~Emlékezzék meg énrólam,~  Az õ holtig hívérõl; -~
119   2|           síron túl,~Ott nyugszik meg, - ott nem érez,~  Ott nem
120   2|      szomszédságában, -~Ott látta meg legelõször~  Már legénynyé
121   2|            Sándor úrfi akkor jött meg~  A töröknek nyakáról;~Egész
122   2|        így leszek feldúlva,~Szánj meg akkor és bocsáss meg!~  
123   2|        Szánj meg akkor és bocsáss meg!~  Meg lészsz rajtam boszúlva.~              
124   2|           akkor és bocsáss meg!~  Meg lészsz rajtam boszúlva.~              
125   2|       imádom majd,~  Hogy szánjon meg s vigyen el; -~De nem szán
126   2|          vigyen el; -~De nem szán meg, de nem visz el,~  S minden
127   2|          leszek feldúlva, -~Szánj meg akkor, kárhozottat!~  Meg
128   2|         meg akkor, kárhozottat!~  Meg lészsz rajtam boszúlva.»~              
129   2|         67.~S a múlt évbõl a száz meg száz~  Bizonytalan szép
130   2|        dühös érzemény.~Fájdalmas, meg nem nyerhetni~  A szerelmet
131   2|        horgaimat, -~  Nem harapja meg senki.~              2.~
132   2|          egy váz képében~Áll vala meg, - tudniillik:~  Lázár ugyan
133   2|        Nem élhet, mert - õk ölték meg, -~  Akárki hol s mit beszél.~              
134   2|         titkon, homályosan~  Tõle meg is intettek,~Azt vélték,
135   2|                      37.~Háláljuk meg születését~  Az Isten- és
136   2|           S könyörögjünk: õrizzen meg~  E veszélyes tengernek~
137   2|    kezével;~S vétkeinket bocsássa meg~  Irgalmával, kegyével!~              
138   2|        megnézvén -~  Meghûlt vére meg’ felforr.~              
139   2|          vagy ember?» igy dördûlt meg~  Elõtte egy harsány szó:~
140   2|      lelkének vélt,~  Mert testét meg õ lõtte.~              50.~
141   2|        amaz)~  «S igazat mondj, - meg nem csalsz!~Gyónj!» (és
142   2|         Kis ideig magába’,)~«Bánd meg elõbb bûneidet, -~  S úgy
143   2|              A hajlékba bédugta:~«Meg ne mocczanj!» így ordít
144   2|          Dehogy mocczant volna az meg,~  A halálig lankadott;~
145   2|          csókok által~  Tér végre meg élete,~S ekkor a felüdûlt
146   2|         oda esik lábaihoz)~  «Öld meg vétkes szívemet!»~              
147   2|         te! (ugymond) mért tartál meg~  Szívem még több kínjára? -~
148   2|       könyörgésem:~  Hogy bocsáss meg vétkemnek!~Add meg ez egy
149   2|        bocsáss meg vétkemnek!~Add meg ez egy vigasztalást~  Hátralévõ
150   2|      sorsra méltó te! -~Bocsásson meg az Isten is, -~  Hogy két
151   2|        egy boltjában,~Gördít néha meg egy követ~  A köveken futtában.~              
152   2|       mennyei idvességgel~  Tölté meg a szíveket.~              
153   2|           zajos árjai~Határjokban meg nem férvén,~  Kitolyongnak
154   2|         Úgy a török, határjában~  Meg nem férvén dölyfével,~Vad
155   2|    vérében~S hamvaiban, Budán áll meg,~  Az országnak szívében.~              
156   2|                      73.~Ez jön s meg’ megy, mint a fecske,~  
157   2|          alakos! (mond a leány)~  Meg lészsz te is próbálva;~S
158   2|        szívnek máskép~  Szállá az meg fenekét:~A figyelmes füleken
159   2|       vagy egy szép szûz~  Jelene meg elõtte, -~Mert állát a legénytoll
160   2|        szép legény szívét~  Eddig meg nem foghatta, -~S ha megfogta,
161   2|     megfogta, elillana, -~  Senki meg nem tarthatta.~              
162   2|         lelke testétõl~Vált volna meg, - Elek úrfi~  Elszakadt
163   2|           csak ritkán jelent most meg~  Más vidéki helyeken;~S
164   2|     kapott~  Szerelmének dühében;~Meg nem tudván határozni~  Magát
165   2|     Kelepczébe ne essen,~Látogass meg! - a barátság~  Tanácsoljon,
166   2|          véli még,~Már óriás, kit meg nem tör~  Sem erõ, sem mesterség.~              
167   2|      Barátnéi hatost futni~  Soha meg nem kaphatták.~              
168   2|      gondjában az andalgót~  Néha meg is dorgálta;~De - nem használt;
169   2|            S felüt véle) ismérjed meg~  Szívemet és eszemet:~Esküszöm
170   2|      fogadj võdnek, -~  Nem bánod meg dolgodat.~Szeretem én a
171   2|        ezen új csapástól~Mentenék meg édes anyjok’ -~  Talán a
172   2|   Izabella~  Királynénak szavára,~Meg’ rácsapott a magyarnak~  
173   2|          jó feleség,~  Nem szeged meg, úgy vélem?~              
174   2|           sírt-rítt õ)~  Nem hisz meg majd szavamnak!~Hogy gondjokat
175   2|           enyimnek is! -~Nem hisz meg jaj! - s azt mondja tán,~  
176   2|           és marhának;~Álom lepte meg az útast~  A gyöp puha selymében;~
177   2|          Mond amaz) de hallgasson meg:~  Ezelõtt egy barátom,~
178   2|           megrendûl,~Ugy rázkódik meg Elek itt -~  S valósága
179   2|           te valál:~Így bosszúlja meg magát az,~  Kit, balgatag,
180   2|        azt vélnéd, semmi csapás~  Meg nem rázná helyében, -~Remegett
181   2|           idvességével! -~Rendûlj meg, föld! dörögj, óh ég!~  
182   2|          A koporsók, - ott lelték meg~  Lóra koporsójában.~              
183   2|        Mikor s miként halt légyen meg,~  S oda miként juthatott,~
184   2|                   6.~Alig nyugvék meg a török~  Buda körül, egy
185   2|                         16.~«Állj meg, Mihály! (mond a bús hölgy)~  
186   2|          véres habot hány.~Tartsd meg magad a hazának, -~  Hagyj
187   2|           még szolgálhatsz.~  Öld meg feleségedet! -~  Üsd szívembe
188   2|        felel bús mérgében.)~Ölelj meg még szorosabban!~  Nem hagylak
189   2|         gyermekihez,)~  Õ tartott meg engemet.~Megesmerem, Imre,
190   2|           maradni;~Hát neked, kit meg nem sérthet,~  Jutalmam
191   2|      szabd ki magad;~Pethõ semmit meg nem tagad;~  Csak körödbõl
192   2|         mértékével!~Vagy elégedj’ meg fényével~  Általam nyert
193   2|        nem volnék kedvedben.~Tudd meg: Dersfy vágy kezedre,~Õ
194   2|        büszke mérged!~  Én tartám meg éltedet;~S tán megérdemeltem
195   2|                17.~De csak tartsd meg faluidat!~  Miattam ne csorbúljon~
196   2|     Homályba ne borúljon.~Bocsásd meg, hogy szívem után~  Itélvén
197   2|        hogy szívem után~  Itélvén meg szívedet,~Érzelmimmel egyezõnek~  
198   2|          kegyes jó szív!~  Áldjon meg én Istenem!~Oh te! kinek
199   2|     Szerelmemnek sírt ása;~Haljon meg hát! Élj boldogúl!~Felejts
200   2|        felé, de hová? azt~  Senki meg nem mondhatta, -~Menyhárt
201   2|         Menyhárt úrnak udvarába~  Meg’ visszatér nyerítve!~A ló
202   2|                        29.~«Szûnj meg, apám, õt keresni!~  (Sohajt
203   2|         oly sértõleg~  Tagadhatál meg tõle,~Ha elvenné, - sokat
204   2|           erre fordúlva~Ûlve halt meg, feje kínos~  Mellére lekonyúlva.~
205   2|                         39.~«Vidd meg e hírt, s mondd apámnak,~  (
206   2|       nyelvén hívedet,~  Nyugtasd meg már lelkedet!»~              
207   2|                       12.~ «Szánd meg (úgymond), nagy asszonyom,~  
208   2|                          15.~Verd meg, Isten, két annyival,~  
209   2|        Egy võlegény hevével~Ölelé meg rideg nõjét~  És mint anyát
210   2|          nem teszed, hát csak ásd meg~  Halálomnak vermemet.»~ ~ 
211   2|         és morajnak~Hangja csapja meg füleit;~  «Jaj a gyermektolvajnak!»~
212   2|         ríni kezdtek most:~«Szánj meg minket (mondá anyjok)~  
213   2|                   16.~Azért õ azt meg nem tudja,~  Hogy te tudod,
214   2|            ki hat gyermeket~  Ölt meg, hatszor volt gyilkos;~Vért
215   2|          erdõbe.~              6.~Meg sem volt még jól síratva~  
216   2|          ez ott be és ki,~  Senki meg nem foghatá.~Ezek, uram,
217   2|     vissza szavadat!~  Ne büntesd meg magadat!»~              
218   2|         már magára,~  Hogy szavát meg ne állja.~S elragadva lõn
219   2|          szakállára.~  Most bánta meg bal tettét.~  A jó s bölcs
220   2|                    16.~Így retten meg a börtönnek~  Lánczaiból
221   2|            de így hát~Csak tartsa meg a béna vén~  Mind várát,
222   2|          magas faja~  Kedvelteték meg véle.~              37.~