| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
1 2| DOBOZY MIHÁLY ÉS HITVESE.~1822.~ 1.~Gyermek-királyt 2 2| SZENT-MIHÁLYHEGYI REMETE.~1823.~ 1.~Szigliget 3 2| PIPACS VAGY HAMIS BARÁT.~1838.~~ 4 1| soi-męme~Bernis.~~~Enchainés à la fois par l’hymen et l’ 5 1| egyik könnyûvé tett,~ Másik abba rózsát fon.~Imígy élnek 6 1| zokogom bús hangokban~ Abeilard keserveit;~Dido szilaj fájdalmának~ 7 1| Szerelmei Petrarchának,~ Abeilardnak s Didónak,~Szerelmei Júliának,~ 8 1| Káin gyilkos fajzatja!~Hány Ábel így oda nem hal,~ Irígység 9 2| ölében;~S Kálmán fenn a vár ablakán~ Ossiáni dalokban~Várna 10 2| gondolá.~ 40.~Ablakánál könyökölve~ A szép nyári 11 2| dörgött,~ Hogy megzörrent ablakom; -~S én kijöttem; - s elbucsúzánk! -~ 12 2| hálája.~ 43.~Az ablakról nézte Lilla~ A temetés 13 1| negédes, pajkos lovász~ Az abrakot rostálja,~S almás szürke 14 2| sisak fedvén,~ Semmit ábrázatjából;~Gondosan tart karján, lánczon~ 15 2| mord harag-felleg~ Terjed ábrázatjára;~Lélekzete bosszút fuvall,~ 16 2| 72.~Sisak fedi ábrázatom,~ Nehogy annak, ki meglát,~ 17 1| 146. Dal.~Hegyen völgyön ácsorogtam,~ A nyúgalmat kémleltem,~ 18 1| ott megfúl;~A fösvénység adakozik,~ Elkésik a sietõ;~Szép 19 1| ott - elébb bõségében~ Adakozott szívesen;~S most keserû 20 1| köszönöm ajándékod,~ Melyet adál éltemmel.~Mért lettem hát? 21 2| megtalálja,~ Nagy jutalom adatik.~ 47.~Elszéledtek 22 2| czimborása által~ Gyilkos mérget adatott.~ 31.~Azért, 23 2| Boldogsága vesztében,~Ádáz, bosszús jobb markával~Kardot 24 2| világ semmit többé~ Nem adhat már szívemnek! -~Oda van 25 1| Dal.~Mind ez vissza nem adhatja~ Még nyúgalmát lelkemnek;~ 26 1| Amornak örömeit~ Pénzért adják és veszik;~S a szív mélyebb 27 1| magában; -~Mind ezeket tik adjátok,~ Három kegyes testvérek!~ 28 2| hogy Bodornak õ~ Kezét adná szívesen.~«Gyalázatos! ( 29 1| Gondolati fejemnek;~Néki adnak, tõle kérnek~ Érzeményi 30 2| minthogy nagy értékkel~Adódtak szép kezeik.~ 31 1| természet, bár halasztja,~ Adóját megkivánja.~Ha te majd ezt 32 1| Adj csókot! - én is adok.~~107. Dal.~Balul téssz, 33 2| Királyomnak sem kívánok~ Én adósa maradni;~Hát neked, kit 34 2| Kedved miben tellenék?~Hogy adósod én maradjak,~ Az hozzám 35 2| adsz, hát úgy adj,~ Hogy adósom ne maradj.»~ 36 1| asszony-természetnek~ Vagy rút adót fizetett;~Vagy kedvével 37 2| Vitéz esküvésedet.~Mert nem adtad leányodat~ Annak, a ki 38 1| Emlõidnek teljébõl? -~Vajh! mért adtál ilyen szívet,~Imígy érzõt 39 1| A jóság oly fedele,~Mint Aesopus farkasának~ Báránybõr mily 40 1| járogatván~ A gazdaság ágait;~Néha vadász, csapázgatván~ 41 2| kopói,~ Szellõ, kedves agara,~Ekkor, akkor, itt vagy 42 2| Villámnak, -~Szellõ kedves agaramnak,~ Drága, dicsõ kutyámnak!~ 43 2| pórázon hoz~ Egy szép ordas agarat.~ 91.~Legottan, 44 2| simogatta~ Férje kedves agarát,~Mindég maga etette volt~ 45 2| kis jegy~ A sólyomban s agárban~Ismérhetõkép lefestve, -~ 46 1| s ingatja;~Látván ezt az agárkölyök,~ Csudálja és ugatja.~Oh 47 2| sarkantyút adván László~ Ágaskodó lovának, -~Most még annál 48 1| természetnek~ Különnemû két ágát,~A magzásnak s tenyészetnek~ 49 2| törzsök,~ Fosztva minden ágától:~ 119.~«Így 50 1| levágattatván,~ Így dûlt oda ágával.~Ott, hol elõbb az életnek~ 51 2| díszlik~ Most is mind a hét ágban.~~ 52 2| Kicsapongó árjával~A két aggnak fájdalmait~ Elragadá magával:~ 53 1| áradoz? -~Mint nyomnak az aggodalmak,~Mint edzenek a siralmak! -~ 54 1| havasnak szikláival~ Közölvén aggodalmim,~Az õ nevét sohajtozzák~ 55 1| szülõi,~A félelem és az aggság~ Voltak az õ emlõi:~Mert 56 1| száragatja~ Szép reményim zöld ágit.~Teli arczom elsorvadott,~ 57 2| verme,~La reti ai cervi ed agli augelli il visco,~Cosi nemico 58 1| Az életnek fájában:~E két ágnak gyümölcseit,~ Boldog, ki 59 2| Másképen szép magában,~Ágnes, Gunda és Piroska~ Voltak 60 1| életétõl -~ Száz-felé el ágozni~ S mindég dicsõt magozni.~ 61 1| Tudománynyal megrakott agy~ Kedvvel telt szív mellett 62 2| köznépet ijesztgetõ~ Csintalan agy-leleményt~Fojtsuk el ott-lételünkkel:~ 63 2| most búfelleg~ Gomolyodott agyába’:~S a várnép köz siralmára~ 64 2| valakit~ Megúnt özvegy ágyába.~ 6.~Manczi 65 1| tûzben sûl~ Régi beteg ágyában;)~Itt jön, - lába már nem 66 1| a földi por-életet,~Mely agyagba rekesztetett,~ Oly tetõre 67 1| nem hoz;~ Nem terem az agyagban,~ Hanem feljebb csillagban.~~ 68 1| ügyében,~Szikra ész! setét agyamban,~ Mért nem húnysz el egészen? -~ 69 1| magamat~ Eszét vesztett agyamból: -~S hegyekre fel, - völgyekbe 70 1| magyar,~ Nem marhatja francz agyar.~~27. Dal.~Tökélletes bizodalom,~ 71 2| Verónika,~ Régi zsémbes ágyasa,~Kit megutált már Cilléji~ 72 1| gyermek-idõnk elmúlt,~ S agyba, mellbe a gond gyûl,~Életünk, 73 2| Megnyughatsz itt békével.»~Ágyba feküdt a bágyadt nõ;~S éjjel 74 2| kiált Bodor,~ Ki kebelben, agyban ég;)~Most váljon el: menny 75 2| kedve telt,~A bús legott ágynak esett,~ Melybõl soha fel 76 1| alattok,~ S majd bészakad az agyok;~Míg a pásztor, ki a dombról~ 77 1| pusztában,~És rózsákon vet ágyokat~ Pályánk nehéz útjában.~ 78 2| Kegyetlen õ s fajtalan;~ S ágyosa már számtalan.~ 79 2| Rettegése megzavarta~ Eleint’ agyvelejét;~De jó lelkiismérete~ Visszaszerzé 80 2| Látogatva vitézektől,~ Áhítva sok szívvágytól.~ 81 1| notre vie: oui, vivre c’est aimer,~C’est rendre un autre heureux, 82 1| Amor szívet les és - fog.~Ajak, azon megtestesûlt~ Szerelem-csók 83 1| nótáját,~Megharagszik, s ajakától~ Félrekapván dudáját,~Olyant 84 1| 68. Dal.~Az elsõ csók ajakiból~ Mint ragadt-meg engemet!~ 85 2| kiálta) Óh! mert ezek~ Isten ajándékai.»~S mikor mintegy megõrülten~ 86 1| csak nevetem:~A sors hiú ajándéki~Maradjanak bátran néki;~ 87 2| királyunknak,~ S a hõst neki ajánlja.~ 20.~Olvasd, 88 2| keble, pipacs arcza,~ S ajka szinte szikrát hány.~Kupor, 89 2| csókok között~ Szívja ajkát ajkához.~A szép asszony csüggedve 90 1| lakatolja nyelvünket:~Öszvetévén ajkainkat,~Ketté osztott falatinkat~ 91 2| rá kötém zöld szalagom.~Ajkam csókot terem s nevel; -~ 92 1| széphangú szava,~ Bibor színe ajkának;~S a két szem, mely szép 93 2| hosszú csókok között~ Szívja ajkát ajkához.~A szép asszony 94 2| telisége~ Most a megnyílt ajkokon~Úgy ömlött ki, mint az elzárt~ 95 2| Tartsa nyiltan a kriptának~ Ajtaját még számára,~ Bele száll 96 2| hajnali holdfényben.~Titkos ajtón bújdosott ki~ A várfalak 97 1| Csipõsen fúj a felszél:~A tél ajtónk elõtt immár,~S ez majd mindent 98 2| férfiakat,~ És a nõket ájúlás.~Lassan, lassan kifejlõdvén~ 99 2| Kik ott állnak fúldokva,~ Ájúlva dûl karjokba.~ 100 2| fogadó,~Bármi, ami bele akad,~ Néki mindegy, minden 101 1| ezeken,~Szívemnek fenn nem akadnak~ Kedvei az ilyeken:~Míglen 102 1| sohajtozni,~ Keserûen nevetni;~Akadozva beszélleni,~ Színben százszor 103 2| zengett vára,~ Mely bút ûzni akara.~Vígadozott az egész vár,~ 104 1| Így kell (úgymond) ezt akarám.»~ S kaczajjal elrepüle.~~ 105 1| Vas-hívség, hó szûzesség;~Egy akarat, egy értelem,~ Egy mód 106 2| Szemérmesen vonakodva~ Kálmán akaratjára~A szép Lóra s elpirúlva~ 107 1| nyomban öröm kél:~Ölelkezõ akaratok~ A kettõnek lelkében,~Ölelkezõ 108 1| a kedvetlen;~Hajlandó az akaratos,~ Meglágyúl a kegyetlen;~ 109 1| légy-halált hal.~Minden imily akaratot,~Okoskodó ész-rajzatot~ 110 2| Pethõ, hogy kinyomozzák,~S akárhogyan, éve-halva~ Bodort néki 111 2| kárával;~S még kevésbbé akárkinek~ Vétkes gyilkolásával.~ 112 1| élésnek virága int;~ S akármely baj éri õt,~ Nem esmer 113 2| adom egyiket:~ Válaszd akármelyiket!»~ 6.~Imre, 114 2| volt, nem lesz soha jó,~Akármit is összekötni,~ A mi öszve 115 1| Kiválik a sereg közûl -~ Mit akarnak ott, vajjon? -~Hegyes füllel 116 1| lélekben beteg lenni~ S nem akarni gyógyúlni;~Hanyatt-homlok 117 2| nem hajlanak,~Újra makacs akarója,~ Hogy leánya férjéhez~ 118 2| 74.~S nem akarva - reá borúlt~ Megmentõje 119 2| nemébõl,~Zsigmond király akarván ezt~ Hálaérzet szeszébõl,~ 120 1| mint érzek s gondolkodom,~ Akként élem napjaim;~Csak szívemhez 121 2| Voltak az ott élõ barmok~ Aklai s enyhhelyei.~Juhok, kecskék 122 1| ló iszik.~Rezzegetik az akolban,~ Kezeikben a sajtár,~A 123 2| Sem a fõrend, sem az al;~Minden õ utánna indúl,~ 124 2| Elveti itt a vén lantos~ Ál-hüvelyét, arczáját,~S Ládonyi lesz, - 125 2| fel,~A mint Pongrácz, az ál-lélek,~ Alatta megy vala el.~ 126 2| ott legeltette~ A kies al-vidékben:~Hol a holdnak bizonytalan~ 127 1| Szemfényvesztõ a gyöngyhava~ Alabastrom nyakának;~Édes méz széphangú 128 2| hol most megyünk,~ Rútúl alácseppenünk:~S a pompásan járt folyamból~ 129 2| három lovag~ Harczot viselt alakban,~Vérttel, karddal és dárdával,~ 130 1| Mások éltem érezeti,~ Más alakja testemnek,~Mások lelkem 131 2| majd lennie)~Lázár lelke alakjában~ Halálig ijesztnie,~S a 132 1| egy tünemény formájában~ Alakját megesmérem;~S õtet reám 133 2| nõ? s hat csecsemõ?~ Egy alakú, egy korú?~A jelenet foghatatlan;~ 134 1| magas reptében;~Csóka, varjú alant repûl,~ Emberlakot keresgél;~ 135 2| csalárdságon~ Vétken, s bûnön alapúlt.~Veszszen! ki a frigy-szekrényhez~ 136 1| nagyok,~Hogy a föld is reng alattok,~ S majd bészakad az agyok;~ 137 1| vízbe letekintettünk -~És alattunk és felettünk -~ És bennünk 138 1| Okoskodó ész-rajzatot~ Így aláz-le kelleme,~ Így ver agyon 139 2| testével.~Bal felõl, mély alázatban~ Egy gömbölyû szikla-bolt,~ 140 2| tetemének~ Deli sugár termete,~Alázatos viselete~ S példás tiszta 141 1| Dicsõséged, nem emeli,~ Sõt alázza nevedet, -~ Gyaláz, gonosz, 142 1| ki Newtont elérje,~S véle alban és tetõben~ A teremtést 143 2| Kálmán szíve, s könnyeivel~ Áldását rá folyatta.~ 144 1| az istennek~ Háláim az áldásért,~ Melyet rám is bõven mért.~ 145 1| becsesek~ Kellemeid és áldásid!~Szeresd, tápláld és boldogítsd~ 146 1| Szeretem én, a mezõben,~ Mely áldással terhelve,~Vélni magam egy 147 1| Dicsõítlek, énekellek,~Áldlak, s még sem érdekellek?~ 148 1| rám ily poklot mért,~ Még áldom is kínomért.~~37. Dal.~Még 149 2| szent nevedet~ Még akkor is áldottam,~Hogy a hármas gyermek anyját~ 150 1| s táplálja,~S tevegetvén áldozatját,~ Gyönyörködve szolgálja:~ 151 1| Magyar szépek! legyetek jók,~Áldozatra s lantra méltók! -~ S Árpád 152 2| 36.~Bosszújának áldozatúl~ Kijelelve valának~Csák 153 1| legyetek barátnéi~ Egy áldozó scythának! -~Nékem, ki most 154 2| lakolt érte,~ Lelke váltig áldozott.~ 28.~Kérdem 155 1| kifejlett, -~ S hogy így van, áldunk, óh ég!~Amor nélkül Szibéria~ 156 1| szívemnek,~Nincs, ki lankadt alélását~ Gyámolítná lelkemnek:~ 157 1| olvadni;~Csüggedezni, majd alélni,~ S halálosan lankadni;~ 158 2| hervadott;~Tüze elhúnyt, lelke alélt,~ Már könnye is apadott.~ 159 2| Pokynak nyílt Rózsája;~Nem alhatik, - háborgatja~ Naponként 160 2| S akármiként törekedik,~Aligha megmenekedik: -~ Félek, 161 1| megcsömörlünk, zabálunk.~Csak aliglan érinteni,~Mértékelve hörpenteni,~ 162 2| oda jutott~ A hegy gyöpös aljába,~A honnan felkanyarodik~ 163 2| száguld,~ S már ott Somló aljában;~Szakadozott, töredezett~ 164 1| nem dagadoz;~Az alázat és alkalom,~ Mely porig nem hajladoz;~ 165 2| nem tenné;~Egy szent ember álképét õ~ Ily végre fel nem venné.~ 166 1| ámbár zsugorodik~És az élet alkonyodik; -~ Ti soha nem hervadtok;~ 167 1| V. ÉNEK.~A nap éppen alkonyodott,~ S én a völgynek felette,~ 168 1| lelketek;~Ti is, legszebb alkotmányi~ A természet urának,~Asszonyai 169 1| volt érdemek,~A legdrágább alkotmányok,~ Mivel nem volt kellemek,~ 170 1| Az erkölcsök temploma;~Az alkotó legszebb míve,~ Nemem bájos 171 1| földnek teremtõje,~ Ki alkotod szívünket!~Az enyémet mért 172 2| maga legyen,~ S Évát azért alkotta.~Adja az ég, Bakacsokból~ 173 1| kellemei~ Mind halálig állandók.~Te szép! ki csak hüvelyeddel~ 174 2| Az asszony-szív kényének~Állandóul véli tenni~ Szerencséjét 175 1| kérkedik a páva;~A habozó állapodik,~Az ész öszvezavarodik,~ 176 2| érezte,~A szív legszebb állapotja~ Szûzessége, hívsége;~E 177 1| Százados tölgy! te ki épen~ Állasz itt még, noha vén,~Tiszteletre 178 2| Jelene meg elõtte, -~Mert állát a legénytoll már~ Köröskörûl 179 2| orozza.~«Jertek, kedves állataim,~ Ti hívebbek nálánál!»~ 180 2| 87.~Ez úri két állathoz én~ Különösen jutottam: -~ 181 2| szeretek:~Viseld gondját állatimnak, -~ Menjünk! - Isten veletek!» -~ 182 2| 42.~Elek kedves állatinak~ Jól folytanak napjaik,~ 183 2| Bosszújára azokat.~Bakacs kedves állatit is~ Õ orozá s rejté el~ 184 2| barátságunk~ Halálunkig állhasson, -~S reménynyel tölt gyermekinkbõl~ 185 2| legnagyobb még,~ Ha helyt állhat ellenünk,~A magasról, hol 186 1| hatalmas báj-seregnek~ Ki állhatna ellene? -~Vitézeknek és 187 2| bélt-keverõ~ Képemmel nem állhatok.~ 72.~Sisak 188 2| szívemet! -~Magad könnyen elébb állhatsz~És hazádnak még szolgálhatsz.~ 189 2| bár akarta,~ Semmivel sem állhatta.~ 37.~Bús volt 190 2| lovagjait~ Egy csoportba állítá, -~S általölelt kedveseit~ 191 1| megengesztelné,~ Folyókat állítana,~A halált is megkérlelné,~ 192 1| mestere;~A megvetés, azt állítja,~ A szív legjobb fegyvere;~ 193 2| felyûlmúl.~ 16.~«Állj meg, Mihály! (mond a bús 194 1| XIII. ÉNEK.~«Állj-meg, Amor! szemlélgessük~ Kedves 195 1| Rabja nem lesz ezeknek?~Álljon elõ hát valaki~ Czéhébõl 196 2| Ostromában testvérinek,~ Kik ott állnak fúldokva,~ Ájúlva dûl karjokba.~ 197 2| próbálva;~S ha a próbát ki nem állod,~ Törökûl megczibálva!»~ 198 1| égig nyúlt kõszálon~ Merõn állva, mint a vas,~Nyakát s szemét 199 1| XII. ÉNEK.~Ébren való álmadozás,~ Foglalatos kábaság,~Töredezett 200 1| Hogy áldozok és éneklek,~ Álmadozom és írok,~Hogy könyörgök 201 2| kinn volt az ereszben~ S álmadozva ûle ott; -~Egyszerre nagy 202 1| most öröm-követem õ:~ Mert álmamból serkenvén,~S látván derûl 203 1| Az abrakot rostálja,~S almás szürke paripáját~ Fütyörészve 204 2| mérges pók;~Halállá az édes álmat~ Igy teszik a skorpiók.~ 205 1| még az sem lesz elég.~Mint álmodnak csak leendõt,~ Mint szeretnék 206 1| a halál:~Mert a mirõl õ álmodoz,~Oly valamit e föld nem 207 1| érzéseket,~ E tévelygõ álmokat,~Ezen hiú reményeket -~ 208 1| Könnyen elszenderedtem:~S szép álmokkal múlatozván,~ Új örömre 209 2| ott volt is Devecserben,~ Álmos, tunya, s rest vala,~Hogy 210 2| csapjon reád bosszúm, -~ Álnokságod jutalma.»~ 211 2| kiket a csalárd kígyó~ Oly álnokúl meglepe! -~Felderûlt már: - 212 1| De élelmet soha ne várj~ Álom-gõz-szél- és szóból,~ Hanem igaz- 213 1| enyhûlök;~A patakok zúgásában~ Álomba nem merûlök.~A csordák víg 214 1| lélek méltóságát~ Csak álomnak nevezed;~Te! ki a szív indúlatit~ 215 2| itéljen.~Sem e köntös nem álruha:~ Mindent, mindent gyûlölvén~ 216 2| még élek!»~(S elhasítja álruháját)~ «Ismérsz-e még engemet? -»~( 217 2| 58.~Mélyen alszik a gazdasszony~ Özvegy nyoszolyájában:~ 218 2| bosszú; -~ S borzad némán áltában.~ 25.~«Isten 219 2| Szemérmes szép nyílási;~Általában tetemének~ Deli sugár termete,~ 220 2| Férje kedvét eszében,~Általadá az úrfinak,~ Ki most Somlón 221 1| lelankadva,~Lelkét, testét általadva,~ Mint táplálja ezeket~ 222 2| Hogy megáldja békével,~ Általdöfé tõrével.~ 25.~ 223 2| mégis lantjához nyúl,~ S általfutván húrjait,~Szépen ejtett hangjaihoz~ 224 1| csorbaság,~ Ha ki ezen általhág.~~140. Dal.~Ha egy szép 225 2| Bekiált itt a csárdába~ Általható szavával:~«Hallja-e kend? - 226 1| tördeli kezeit;~Társaságba általl menni,~Csak magával kiván 227 2| Egy csoportba állítá, -~S általölelt kedveseit~ Szívesen így 228 2| velem legutólszor,~ Engem általölelvén, -~Hû szerelme szerelmemnek~ 229 1| füvében;~S hogy a bürûn általszállánk~ A folyamnak mentében,~ 230 2| S tüzes éles szemekkel~Általszúrá Elek úrfit; -~ Ez, egyenes 231 1| lobbot vete,~ S szemén általtörének~Az oly soká titkolt tûznek~ 232 1| örömein~ Szágúldva csak általvág;~Szívét a vén a múlt idõ~ 233 2| fityeg száraz nyelve~ Az áltszakadt kutyának;~Csak Bakacsnak 234 2| székhátnak élében~Megütõdvén áltszúratott~ Épen a szív helyében;~ 235 2| 10.~De kik eddig még aludtak,~ Sírni ríni kezdtek most:~« 236 1| kövekben,~A szerelem érzelmei~ Alusznak a szívekben, -~Mik az édes 237 2| könnye sûrûn hullott~ Ölben alvó fiára.~Kálmán komoly tüzes 238 1| l’amour,~Couple d’époux amants, quel bonheur est le nôtre!~ 239 1| Ezeket egy csókjával;~S amazokat segíteni~ Elméjének szárnyával! -~ 240 2| szégyent nem gyõzhetném,~Hogy ámbátor lelkem testem~ Csak egy 241 2| feleségemnek!~ 117.~Ámde azt is, hogy egy ördög~ 242 2| czégéres fogadó,~Bármi, ami bele akad,~ Néki mindegy, 243 2| különös színnel s móddal,~ És ámító formával,~Ha szolgál a környûlállás,~ 244 1| legjobb érzeményi,~Nemde Ámor szüleményi? -~ Jaj a szívnek, 245 1| fejtegessük~ Köteleit szívemnek.»~Amorhoz én így szóllottam,~ Ki 246 2| s érti, -~ Meglepetés, ámúlás~Zsibbasztván a férfiakat,~ 247 1| bájkertjében~ Megbûvölve ámúlni -~ S ezer kénybe csordúlni.~ 248 2| szívnek bálványa;~Kiért anny’an vetélkedtek~ A szittyai 249 2| sejtette:~S bús gondjában az andalgót~ Néha meg is dorgálta;~ 250 2| Vidám s fürge azelõtt,~Andalgott most, - mert keblében~ 251 1| nyakát,~ Ugy búsong és andalog? -~S mint a köd az ég tisztáját,~ 252 2| Leányával Csabynál;~Szeretett ez andalogni~ Hárfája bús hanginál;~ 253 1| fájdalmaim~ A szabadba ûzének;~Andalogtam, - és lábaim~ A tündérhez 254 1| az indúlat:~Ott szeretem andalogva,~A bú karján nyavalyogva,~ 255 2| férjének,~Boldogítsa Varjas Andrást~ Szerelmével szívének!» -~« 256 2| Leányodnak gyilkosa!~Siránkozik angyaláért~ Várad minden lakossa:~ 257 1| szolgálja:~A mennyeknek angyalai~ És a földnek férgei,~Erdõk 258 1| A teremtést mindenével,~Angyalával és férgével,~ Látni s tudni, 259 2| Valóban bal történetek~ Egy angyalnak éltében!~Ablakára könyökölve,~ 260 2| szívnek bálványa;~Kiért anny’an vetélkedtek~ A szittyai 261 2| valahány volt a cselédje,~ Annyifelé küldötte;~S reménykedve, 262 2| szavait:~ 68.~ «Annyiféle a szerelem~ Az emberi szívekben,~ 263 2| 15.~Verd meg, Isten, két annyival,~ Ha gyalázat egy nõnek~ 264 2| Luczának:~Mert az urfi, Kéry Antal,~ Testvére volt Lórának,~ 265 1| Minden ere gerjedez;~Midõn anya-emlõibõl~ Új élelmet osztogat;~Midõn 266 1| sziveltelek,~ Nyisd meg anya-öledet! -~Hogy elmentem, poklom 267 2| tégy, - fel ne verjed~ Az anyádat álmából! -»~S Rózsa magát 268 2| 7.~Természetet, anyaérzést~ Fojt az erkölcs hatalma;~ 269 2| Nagy dagálya terhének;~Hét anyáét összevéve~ Többet alig 270 1| meghalva már, nem nyughatik~ Anyaföldje keblében;~Idegentõl tiportatik~ 271 1| Phrynék ölében,~Atyák s anyák örömei~ Elhervadnak rendében.~ 272 2| felnevelhessük~ Biztos anyakarokban.»~ 17.~ «Eredj 273 1| vesztemet.~~2. Dal.~Hogy anyám megnyugtathatta~ Minden 274 2| nem érezte~ Fájdalmit az anyának,~Elképzelvén fia felett~ 275 2| sérelmét~ Elszaggatott anyánknak? -~Mily fertelem éli, öli~ 276 2| Korcs volt, szóval: az anyjának~ Hermánt ölelésébõl.~ 277 1| szendereg;~S azt vélvén, hogy anyjánál van,~ A gõgöst nem sebzi 278 2| felnevelé.~Most eladom: mert anyjokat~ Az éhes föld elnyelé.»~ 279 2| rajzatjaik~ Atyjoknak és anyjoknak.~Hány asszony volt, ki többet 280 2| Adván magát s javait,~Apácza lett, - s ott a völgyben~ 281 2| Imígy lészsz te majd öröme~ Apád, anyád éltének,~Dicsõsége 282 2| lelke alélt,~ Már könnye is apadott.~Ez utolsó szüret után~ 283 2| Vidd meg e hírt, s mondd apámnak,~ (Úgymond Lilla) ne féljen~ 284 1| boldoggá tenné,~Vajha tüzem apaszthatná~ Könnyeimnek árjait! -~ 285 1| a vizeket~ Néha nyárban apasztja,~S kiszárítván a nedveket,~ 286 1| Szibéria~ Volna e föld, s apathia~ Ezen földi életünk; -~ 287 2| vala Brúnó,~ A dömölki apátúr,~Öszveadni a mátkákat,~ 288 1| Meg nem tér a vallott kár.~Aphrodita lator fattyja~A teremtést 289 2| mint kedves kincsét,~ Ápolgatva vezette.~ 7.~ 290 1| nagyot sohajtott.~Nemzetemnek Apollói,~Képirói, faragói!~ Lantot, 291 2| Borbála,~S szeme benne egy Apollót~ S egy Herkulest talála.~ 292 2| 28.~«Félre hát ez apostollal!~ Ott, a hol több bûnös 293 1| szõrben, mind biborban,~ Apró s nagyobb formában,~Mind 294 2| Visszatére várába.~Megtért vele apródja is,~ Bodor Imre, Pethõnek~ 295 2| úrnak ránczba vonúl~ Az apródnak szavára~Homloka, mord harag-felleg~ 296 2| megmentettem,~Úgy mint nemes és apródod~ Adósságom fizettem.~Egy 297 2| 5.~«Imrének, hív apródomnak~ Köszönjétek éltemet!~( 298 2| bölcsebb)~ Violának nagy ára~Kever epét kebletekben,~ 299 1| gyõzvén elmével,~Esméretinek árába~ Nem fizetett szívével. -~ 300 2| sohasem, -~ Meghozom én arámat,~Kanóth! Kanóth! imádkozzál,~ 301 2| voltak megkeverve~ A bor arany-cseppjei,~Felszaggatva a magyar szív~ 302 1| Gazdagságnak és felségnek~ Aranya és ezüstje,~S több efféle, 303 1| Mások lelkem repûleti,~ Más aránya létemnek;~Más most egész 304 1| Elverheti únalmát:~A gazdagság aranyában,~A szegénység czondrájában,~ 305 1| Folydogáló tükrében,~Nappal a nap aranyának~ Ragyogó láng-fényében;~ 306 1| Bacchusnak szeretõje,~ Az aranynak s ezüstnek;~Ez játéknak 307 1| czímedet,~Halmokra gyûlt aranyodat~ Hír-felkapta nevedet,~ 308 1| Kevélyen feltartja nyakát~ Az aranyos igában.~Mint kérkedik sok 309 1| homályban,~És mindennel õt arányzom,~ A mi bennem s velem van.~ 310 2| hab róla; orra lyukja~ Arasznyira nyíladoz.~Terhe alatt mély 311 2| Kenyeret nem gazdája,~Nem az arat, - éhel vész az! -~ Hanem 312 1| szántok, vetek~ És kenyeret aratok;~Kertészkedem: fát ültetek~ 313 1| Vitorláink szakadoznak,~ Árboczaink recsegnek,~Hogy fejeink 314 1| kába ifjúság! -~Az egészség árboczfája~ Elroncsolva, rothadva,~ 315 1| meglágyítná~ A mereven hideget.~Arcz, a melynek rózsáiban~ A 316 1| fellyebb nem megy a szép -~ Ez arczában határa.~Lehellete a teremtõ~ 317 2| sisakodat,~ Mutasd, ha van, arczádat!~S ha oly vagy, a milyt 318 2| Mert vasrostély fedezi~Arczaikat. - A legfényesb~ Harsány 319 2| vére szívének~Fellövelvén arczájába,~ Lángol hava képének;~ 320 2| Meggyûlt feles nedveitõl,~ Arczájában olyan a’;~S nem lelketlen 321 2| Szíve minden sebjei;~S agg arczáján egymást ûzve~ Gördûltek 322 1| Mint Évának kígyója.~Hol az arczák mosolyognak,~ Midõn a szív 323 1| mozdúlása,~ Karjának egy esése,~Arczának egy pirúlása,~ Lábának 324 2| õsz hajával~Az apát és bús arczával~ Imezt mondja Lillának,~ 325 2| Ne bújj el, mert hiába:~Arczod (úgy mond) úgy piroslik,~ 326 1| reményim zöld ágit.~Teli arczom elsorvadott,~ Lehúlltanak 327 2| hogy a fergeteg~ Hóval arczul csapkodta.~ 328 1| VII. ÉNEK.~Két szeme, szép arczúlatján,~ Két ragyogó tüzes nap,~ 329 1| kebelében,~ S öröminek árjában,~Szabad vagyok, mint a madár~ 330 1| Minden vizek kicsapának,~ Árjok mindent önt és elvisz:~A 331 2| Leányodat illetik,~ Ki ármányhoz köttetik.»~ 332 2| 3.~De sem Lucza ármidai~ Ezer mesterségével,~Sem 333 1| Tasso Síren-énekében,~S Ármídának bájkertjében~ Megbûvölve 334 1| Megemésztéd az erdõnek~ Árnyék-adó díszeit;~Megemésztéd a mezõnek~ 335 1| Ez eleven világban;~Csak árnyék-kép vagyok én itt,~ Semmit 336 1| Bús könnyeim itatták!~Te árnyékos, hüves erdõ!~ Annyi madár 337 2| magyar légy, -~ Lelkes magva Árpádnak;~Szemes õrje, hív védõje,~ 338 2| gelo a le piante, ai fior l’arsura,~La grandine a le spiche, 339 1| múlatságok~ Szívnek s testnek ártalom;~Hol a haza reményei~ Undok 340 1| érvén azt, már van ok;~S ártatlanok legyetek bár,~ Félig oda 341 2| dajkád földbe ásni~ Szegény ártatlanokat,~Ha oda nem veti vala~ 342 2| mond a dajka)~ A kis ártatlanoknak!~Nézd mily szépek! rajzatjaik~ 343 1| Öröm-cserék közt éltemén~ Víg ártatlanságomban. -~A szív s lélek szabadsága~ 344 2| alatta;~De a várnak nem árthatott,~ A tatár sem bánthatta.~ 345 1| myrtus, a mit Amor~ Mint azt árúl, és megvesz~Az oktalan fiatal 346 2| De titokban tartsad ezt:~Árulásod, fecsegésed~ Engem s téged 347 2| Istenfélõ buzgalmát,~Szegényt s árvát vígasztalni~ Serény s gondos 348 2| ércz-keménysége~ Szerelmemnek sírt ása;~Haljon meg hát! Élj boldogúl!~ 349 2| károgott.~Kedves helyén ásattam sírt,~Szemem annyit régen 350 1| senyvedt únalmában~ Még is ásít s szájat tát:~Mert, mily 351 1| nagy palotákban~ Az únalom ásítoz:~Pedig miként mozog, zajog~ 352 2| orozá s rejté el~Egy kezére ásítózó~ Betyár segedelmével.~ 353 1| turkáljon,~Szívnek vermet csak áskáljon, -~ Banya! most már nevetlek~ 354 2| Kész volt dajkád földbe ásni~ Szegény ártatlanokat,~ 355 1| erkölcsnek gyötrelmi,~Az ifjúság áspissai,~ Teremtésnek fertelmi, -~ 356 1| 139. Dal.~Gyûlöllek én, asszony-férfi,~ Ki kiléptél rendedbõl;~ 357 1| Sorsunk vászna e föld hátán~ Asszony-kéztõl vetõdik,~S a mint angyal 358 2| 4.~Balúl véled, óh asszony-nem,~ A férfiú-szíveket~Bujasággal 359 2| mint a vén.~Bolond, ki az asszony-szónak,~ Esküdjék bár, többet 360 1| mint egy kõszál;~Az az asszony-természetnek~ Vagy rút adót fizetett;~ 361 2| 2.~Kivált Lucza, az asszonya~ Devecsernek s körének,~ 362 1| alkotmányi~ A természet urának,~Asszonyai és leányi~ A két magyar 363 2| jégnél sikosb szíven -~ Az asszonyi hívségen.~ 364 2| Mily fertelem éli, öli~ Asszonyink szûz testeit! -~Hah, jobb 365 2| Hogy Devecser kisasszonya~ Asszonykép megy Somlóra,~(Felel Kálmán) 366 2| sem kéziratból,~ Hanem asszonyköténybõl.~Ecsedvárban volt e kötény;~ 367 2| Meghódolván a szilaj szív~ A szép asszonyléleknek,~Lóra mellett szelídebb 368 2| uraknak házába,~Férfiak- és asszonyoknak~ Vegyes társaságába;~Hol 369 1| kit jobb csillaga~ Oly asszonyra vezetett,~Kit nemének rút 370 2| alatt, kinn és benn.~Urai és asszonysági~ Veszprim-, Somogy-, Szalának,~ 371 2| pokolban,~Látván, hogy egy asszonyszívben~ Százszor fenébb pokol 372 2| egy jót)~Éljen Lucza, az asszonyunk!»~ Igy kiálta fel Kanóth;~ 373 2| lehete? -~De kik néked vermet ástak,~ Bele magok essenek! -»~ 374 1| a szív és ész.~~70. Dal.~Asznak a rét virágai,~ Hervasztván 375 1| volt, nem is lészen,~ Ki aszszonytól született,~A ki épen és 376 2| Gyakran egész éjszakákat~ Átcsapongott, kerengett, -~S Tátikánál 377 2| Kinek, téged szerelmével~ Átfoghatni szabad lõn!~ 378 1| Ugrándoznak, csevegnek.~A madarak Atilája,~ A hatalmas, kevély sas,~ 379 1| legény!~ Kit a sors ily átka nyom;~Egyedül vagy, óh te 380 1| szelenczének~ Együtt hordják átkait;~A kedvezõ szerencsének~ 381 2| róva: mert hazánkat~ Nagy átkától mentettem.»~ 382 1| hosszas bújának.~A temérdek átkok közül,~ Melyeket a bosszús 383 2| hatot,~ S mint kiszenvedt átkokat,~Ásd s rejtsd õket föld 384 2| boldogság forrásit~A vad átkokká változtatja~ A jó Isten 385 1| boldogság árjával;~Minden átkot áldássá tesz,~Õ általa tûrhetõ 386 2| Szeme sürû szikrát hányt.~Átkozá a történetet,~Mely két ellen 387 1| kit így lánczon vezet, -~ Átkozlak én, gyenge szív!~Átkozott 388 1| elveszteni,~ És a sorsot átkozni;~Dicsõségre sóvárogni,~Test 389 1| indúlatit~ Kárhoztatod, átkozod;~Csak az égnek boltozatit~ 390 2| felindúlva,~Fohászkodott, átkozódott,~ Egy szegletbe vonúlva.~ 391 2| bennünket,~Elmetszék, - az átkozottak!~ Az orrunkat, fülünket.~ 392 2| hármas gyermek anyját~ Átkozottnak tartottam.~ 393 1| szedjetek.~~8. Dal.~Fájdalmimban átkoztalak,~ Midõn kínzád kebelem;~ 394 1| találnak, -~(S akkor a sorsot átkozzák)~ Nyílt torka egy halálnak! -~ 395 2| lesz, - s ép két kézzel~ Átöleli mátkáját.~«Várj, alakos! ( 396 2| leöleli~ A keserves párnáról;~Átölelve tartja õtet,~ Szorongatja 397 2| állának; - s Elek Lórát~ Átölelvén karjával,~Mint a tenger 398 2| szív fájdalma;~Egymásba átömlik vala~ A két agg szív siralma; -~ 399 1| boldogságából.~De most immár átokká lõn~Ez a jó is itt a földön:~ 400 2| Száradt is a bûn súlyától~ Az átokkal terhelt test;~De látván, 401 1| ész javall,~A szív kínnak, átoknak vall;~ A mit pedig ez szível,~ 402 2| 67.~Egymásba átszakad vala~ A két agg szív fájdalma;~ 403 1| 168. Dal.~Mint a füge áttétetvén~ Egy sivatag országban,~ 404 2| lopta magát már,~S remetévé átváltozott,~ Mihelyt hátúl volt a 405 2| 24.~Arczájának atyjáéhoz~ Hasonlító vonási,~S minden 406 2| Felszökik, elfut, s beoson~ Atyjához a malomba.~A molnár, egy 407 2| Kisajtolt könyzáporai~ Az atyjára esének.~ 66.~« 408 2| és érdemét:~Irígylette az atyjáról~ Rá maradott értékét,~S 409 2| fiakat nevelni,~S általjában atyjok s anyjok~ Képét együtt 410 2| veti vala~ Jókor a sors atyjokat.»~ 21.~«S hát 411 2| mily szépek! rajzatjaik~ Atyjoknak és anyjoknak.~Hány asszony 412 2| La reti ai cervi ed agli augelli il visco,~Cosi nemico a 413 1| megszeretteti~ Magát a nép javával;~Augustus elfelejteti~ Brutust, Catót 414 1| Dal.~Volt egy idõ, hogy Aurora~ Bú-követ volt én nékem,~ 415 1| szemérmében virradóra~ El-elpirúl Auróra;~Ama szép és nagy országban,~ 416 1| Midõn elsõ reggel kél fel,~Aurorának szemérmével~ Kedvesének 417 1| est aimer,~C’est rendre un autre heureux, et c’est l’ętre 418 2| Az asszony-szív, mint az avar,~ Igen hamar lobbot vet;~ 419 2| az életbe~ S világba így avatta~Kálmán szíve, s könnyeivel~ 420 1| Mert a javát elhúllatod~Azalatt, míg rostálgatod;~ Ne csorbítsd 421 2| szemlángolva)~ Apám adja kezemet;~Azé lesz az, - kinek adja; -~ 422 2| Mester-Lóra;~ Vidám s fürge azelõtt,~Andalgott most, - mert 423 1| én, -~ Nem nagy ész szól azokban:~Csak természet szüleményi,~ 424 2| Rémjelek megujúltak;~Sõt azokhoz, mintha vádak,~ Még mások 425 1| von rád,~ Így dúlván õ azokkal? -~~11. Dal.~Eltávozván, 426 1| Egy pillanat míve volt;~És azólta kebelemben~ Csak õ maga 427 2| Fájván a szív keblében;~Ázott fia a keserû~ Könny-özöntõl 428 2| 7.~«Uram! azzal, hogy éltedet~ Haláltól 429 1| Gyermek-kedvet töltõ báb.~~162. Dal.~Míg az élet 430 2| az ész, fel sem vévén,~ Báb- s játéknak véli még,~Már 431 2| úrban: «bár mit jósol~ A babonás eszmélet,~Férj feleség összevaló,~ 432 1| egy, azt más mesterség;~Ez Bacchusnak szeretõje,~ Az aranynak 433 2| 12.~Bõ, víg s népes volt Badacson~ Az akkori szüretben:~Mozgott, 434 2| ohajtok.»~ 9.~Badacsonnak szüretjében,~ A hegy felsõ 435 1| Édes, kínos emlékezet,~ Oh Badacsony szürete!~Múlatságos gyülekezet,~ 436 1| foly életek,~ Mint a komor baglyoknak.~Így lenni bölcs, - hogy 437 2| békével.»~Ágyba feküdt a bágyadt nõ;~S éjjel õt a vad hizelgõ,~ 438 2| S most egyszerre, - csak bágyadtan~ Tolván magát szárnyával,~ 439 1| forgassátok~ E gyönyörû báj-övet;~Ebben itt feltaláljátok~ 440 1| mint Wielandnak,~ Nékem is báj-övetek!~Hadd zengje a magyar lantnak~ 441 1| az õ lába hág.~E hatalmas báj-seregnek~ Ki állhatna ellene? -~ 442 2| orvoslója~ Lelki, testi bajában.~ 26.~Imígy 443 2| szembe tünő~ Kellemei s bájai~Csak nem régen fejlének 444 1| többnyire magokat;~Miként víjják bajaikat, -~ S mégis gyûjtik azokat.~ 445 1| Még csak nem is árnyéka.~Bájainak seregébõl,~Kínaimnak ezerébõl,~ 446 1| Más bájitok s kellemtek.~Bájaitok seregébõl~ Térdre minket 447 1| Keblemben a nyúgalmat,~S bájaival kicsavarta~ Eszemtõl a 448 1| nyúgalmamat,~ Lovam kivisz bajamból:~Igy bíztattam én magamat~ 449 2| haza menet~ Furdalását bajának~Semmikép már nem tûrhetvén,~ 450 1| tökélletet~ A kellemek bájának,~Mint a harmat szint s életet~ 451 2| Kálmán leányának~ Néma baját értette,~Sõt a szívnek ismérõje~ 452 1| érezvén~Kellõ kínját, mirígy báját, -~ Kitanúltam váltig én:~ 453 1| A lélek feloldójának~S bajától megváltójának~ Itt únszolom 454 2| küzd keblének~ Hullámhányó bajával.~ 40.~«Pipacs 455 1| öszve-elegyülve,~S a sok bajból egy készülve,~ Az a kínos 456 2| megjelenvén,~ Termetének ékei,~Bájhangjai énekének,~ Valójának kegyei~ 457 2| a mit hallott,~ Az ének bájhangjait.~Lóra, vélvén, hogy Eleket~ 458 1| oly éles szem,~ Mely, ha bájit érezem,~Irigy leplén által 459 1| mind csak silányok~ Más bájitok s kellemtek.~Bájaitok seregébõl~ 460 1| Melyben õt megpillantám,~Ki bájival fejemre nõtt,~ S ily pokolkínt 461 1| Síren-énekében,~S Ármídának bájkertjében~ Megbûvölve ámúlni -~ 462 2| 8.~A kis magyar bajnok-csoport~ Így törvén a viadalt,~ 463 2| bíztat;~ Vagy - talán csak bajnok-szesz~Megosztok én barátommal~ 464 1| Víva látni, s tündérektõl~ Bajnok-szívek várait,~Tasso Síren-énekében,~ 465 1| jeleseit~ A hajdani éveknek,~Bajnokait és bölcseit,~ Bal sorsában 466 2| S diadalmit innepelte,~ Bajnokinak javával.~A múlatság- s vígasságnak~ 467 2| Csapatonként eregette~ Budáról ki bajnokit,~A nemzetet öldökölni,~ 468 1| a testektõl a lelkeket~ Bájoddal elválasztod;~Kinek minden 469 2| súlyos csapás mellé~ Több bajok is jövének:~Az özvegy és 470 1| másért tesz,~ Tevõdjék bár bajokkal,~Mindég édes örömmé lesz -~ 471 1| megáldád~ Kellemekkel, bájokkal,~Hitted-e, hogy vádat von 472 1| És isteni lelketekkel~ Bájolva megihlétek.~Mi az ember 473 1| szerelem lángba csap,~Annak bajos életében~ Ritkán virrad 474 2| tüzes tekintete~ A sorssal bajt-víhatni~Látszott, s erõs ércz-termete~ 475 2| Szót szólhatna mellettem.~Bajtársom volt. Visszajövet~ Byzánczban 476 2| Mely õ egész valóságát~ Bakacshoz úgy rángatta,~Hogy ellenét, 477 2| kenyeret; -~Jó s dús urak a Bakacsok:~ Szegényt százat, ezeret~ 478 2| azért alkotta.~Adja az ég, Bakacsokból~ Egy fergeteg támadjon,~ 479 1| A sümeghi vár foka;~A Bakonyból ott kandikál~ Tátikának 480 2| Bakacs úr is betért ide~ E bakonyi csárdába;~Hol eloltván szomjúságát~ 481 2| Tûrhetetlen fájdalmában~ Balatonba veszettnek~Gyanította egész 482 2| nagy fájdalma?~Talán csak a Balatonban~ Van már örök nyugalma!»~ 483 1| hegyében,~S egy estvén a Balatonnak~ Hajókáztam vizében!~Megragadnám 484 2| magának,~Szegény Rózsa, - Balatonra~ Meresztvén le szemeit,~ 485 2| 19.~Szánthó Balázs felesége,~ Szegény Gáspár 486 2| maga, néha a sors~ Hozza a balesetet! -~Vannak ilyen perczenetek!~ 487 2| 17.~Rezy Bálint fia volt ez,~ Egyetlenegy 488 1| munkában,~Vidám kedvvel ballagdogál~ Ökreinek nyomában.~Kezdi 489 1| olaja ég,~ S a sír felé ballagunk:~E föld csekély örömeit~ 490 2| uram, nagy intések,~Hogy balok itt a lépések.~ Oh! vedd 491 1| Kerülhetetlen halál:~Jobbról, balról, - hátul, elõl -~ Most, 492 1| Ezt az inkább tüzeli;~Jó s balsors ezt, öröm és bú~ Mind nagyobbra 493 2| függ (sohajtja Csák)~ Jó s balsorsa tettemnek;~S ha ott veszek, 494 1| én is adok.~~107. Dal.~Balul téssz, ha kárhoztatod,~ 495 1| 86. Dal.~Szíve tárgyát bálványozni,~ Egyéb mindent megvetni;~ 496 1| ezeket!~Dicsõítõ gondolatok!~Bálványozó indúlatok!~ Kiáltástok 497 1| oly kemény!~Annál, kit így bálványozok,~ Kedvet még sem lelhetni?~ 498 2| Csaby házánál~Az ifjúság, s bálványozott~ A három szûz lábánál.~ 499 2| keblében.~ 13.~Bámúl vala Andor ura~ Változásán, 500 2| elnémula,~ Minden ember bámula.~ 21.~Csak 501 1| Valamikor õ tánczolt;~Meredének, bámúlának,~ Ha leült és nyugodt volt.~ 502 2| eszmélet s emlékezet~ Elhalt bámulásában.~Csak fellobbant szenvedelme~ 503 2| Szépen nevelkedének,~S bámulásig épek, szépek~ És erõsek 504 1| 125. Dal.~Sokszor, midõn bámúlással~ Érzem szívét és eszét;~ 505 2| házasságának,~Ezen szûzek bámultokban -~ Majd mind kõvé válának.~ 506 2| minekelõtt’~ A történtet bámúlva~Megfoghatnák, - szélvészképen~