| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
507 1| feltett szándékod,~ Imily bánás szívemmel;~Nem köszönöm 508 2| Hogy az néki zárva lett,~Bánatában dühösködve -~ Lucifer így 509 2| épen most vált kontyot -~ Bánatjában sírva bár:~Mert, kit jobban 510 1| kiélhetnék,~Minden gondok és bánatok~ A Lethét fellelhetnék.~ 511 1| szívemben! -~Ha jó, miért oly bánatos,~ Annyi kínba mért tellõ? -~ 512 1| ÉNEK.~Búval tölti csak s bánattal~ Keblemet a kikelet~A virág-hím, 513 2| 47.~Ráismért, hogy Bandi feje,~ A zsiványé, kit 514 2| Andor ura~ Változásán, és bánja;~Fejet csóvált Pater Kanóth,~ 515 1| S oly szép lévén, vajha bánná,~ Ha nem-szépnek mondanám.~ 516 2| 15.~Micz bánnénak zavar támadt~ Kebelében, 517 2| 22.~Micz bánnénál egy segéd volt~ Csak vén, 518 2| Az itélet kezdete!~Micz bánnétól egymás után~ Hét fimagzat 519 2| gyötrelem s törödelem~ Vétkét bánó szívében.~Tövisektõl megszaggatva~ 520 2| fogadj võdnek, -~ Nem bánod meg dolgodat.~Szeretem én 521 2| kelése;~Ádám õtet még sem bántá.~ Jer karomba, kedvesem!~ 522 1| is lehell,~ Nappal mégis bántatik,~Éjjel az is nyúgalmat lel,~ 523 2| árthatott,~ A tatár sem bánthatta.~ 4.~Szánthó 524 1| múlt idõ meg vissza tér,~Bárány s farkas egygyüvé fér,~ 525 1| Mint Aesopus farkasának~ Báránybõr mily hüvelye.~Hol a nagyság 526 2| 33.~Imígy nyalja a bárányka~ Mind a kezet, mind a kést,~ 527 2| 7.~S tegnap a szûz báránykáját,~ Melyet maga nevele,~Midõn 528 2| csóvált Pater Kanóth,~ A vár barát-káplánja;~Csudálkozott Elek önnön~ 529 2| házam népének;~Ünnep legyen barátimnak.~ Itt lesz Bánk is, a nádor;~ 530 2| Zápolya a Kéryeket,~ S barátira felosztá.~ 531 1| munkás rajzatai!~Érzelmim hû barátjai!~ Most örömre menjetek~ 532 2| nem tett;~Keled Turnak, barátjának,~ Minek méltán tartatott,~ 533 1| nem lelhetni;~A vadsággal barátkozni,~ És bújdosni szeretni;~ 534 1| Lízám édes levelei~ Kedves barátnéjához; -~Hogy amott egy ragyogó 535 1| Láttam õtet siránkozni,~ (Barátnéját siratta)~És hallottam sohajtozni -~ 536 2| Kálmán)~ Öcséd, Brúnó, s barátod;~Én testestõl és lelkestõl, -~ 537 2| idegét -~Szürke s fejér barátoknak~ És papoknak seregét;~Borzadozva 538 2| bajnok-szesz~Megosztok én barátommal~ A világon minden jót;~ 539 2| bujdosó birtokosnak~ Magyar barátságában; -~Pusztán állott a Bakonyban,~ 540 2| Billikomok forogván,~S barátsággal kötött szívek~ Örömhangja 541 2| kárát ne vallja!~Adja Isten, barátságunk~ Halálunkig állhasson, -~ 542 1| hangzani.~Szeretek egy jó baráttal,~ Ki érzékeny s értelmes,~ 543 1| még sem lele:~ A galamb a bárkába, -~ S ez visszatért - kínjába.~~ 544 1| tekinthet le az ég;~Hol a barlangok gyomrai~ Félelmesen korognak,~ 545 1| eszével;~S meg mint lehet föld barmává~ Földbõl forró vérével;~ 546 1| török vagy tatár.~Az ész bármint ostromolja,~ Onnan ki nem 547 2| Hogy megfogja madarát;~De bármit tett, nem volt haszna, -~ 548 2| mívei,~Voltak az ott élõ barmok~ Aklai s enyhhelyei.~Juhok, 549 1| Az idõ elkomorodott -~ Barnúlt a víz, - s egyszerre~Az 550 1| isznak, esznek;~De csak baromként éreznek.~ Adj egy csókot, 551 1| emberbõl mást mást tesz:~Most barommá változtatja,~ Kibõl majd 552 1| árnyékában,~A rét hímes bársonyában,~ Ott pipára gyújtani~ 553 2| vész az! -~ Hanem szultán basája.~Hol jajgató csoportokban~ 554 2| Az házamat meggyalázni~ Bátoríthat most téged?~Elveszett, merész 555 2| vitéznek~ Tartánk õt itt s bátornak.»~«Hallám bizony (ez a válasz)~ 556 2| 6.~Imre, néki bátorodván,~ Vélvén, hogy a hálának~ 557 1| önhaszon másnak segéd,~ S a bátorság latorság;~Hol a szépség 558 2| Természetes történet,~Istentelen bátorsága~ Ujra ismét lobbot vet.~ 559 1| hív ölében:~Innen nézem bátorságból~ A világ nagy tengerét;~ 560 1| Ölelkezik képében,~A gyengédség bátorsággal~ Vegyûl tüzes szemében:~ 561 1| víg tréfáim;~Ellankadott bátorságom,~ Búban másznak óráim.~ 562 1| Valameddig csalt vethetvén,~ Bátorságos helyre jut.~Így futok én 563 1| S magán fellyûl emeli,~Bátorságot a félszegnek,~ Mely a bajt 564 2| mond, Budára;~S kikeletre Bátoryval~ Onnan török nyakára.~Teli, 565 2| Szerencséjét éltének.~Bátrabban áll szerencsédnek~ Épûlete 566 2| Borbálában,~Kinek szinte, mint bátyjában,~ A buja kény dühének~ 567 1| Lehúlltanak rózsái;~Vidám szemem beapadott,~ Elhúnytanak szikrái.~ 568 2| nyugtát s keletét.~A hol elõbb beavatott~Egy tanítványt, s ez lesz 569 2| 18.~«Én mondom s bebizonyítom:~ (Kiált a hõs méreggel)~ 570 1| mindent a bú fátyolával~ Beborítva látátok,~S minden tárgyból 571 1| soha nem vész,~ Sõt nõ becse s érdeme:~Folyton-folyva 572 2| hajtatik,~ Érdemének s becsének~Érzésében, - elkapatva~ 573 1| megintlen az táplálja,~A mi becsét végig állja~ S mind halálig 574 1| legyetek bár,~ Félig oda becsetek,~Fele érdem oda van már,~ 575 1| élésnek hív,~ Nem ér hiú becsével~ A szerelem kedvével.~~ 576 1| Veszélyekbe szállanak:~A becsület s dicsõségnek~ Fényes pora 577 1| Ütésektõl megriant.~Sem elmémnek becsületet,~Sem szívemnek szeretetet~ 578 1| sátánjai,~ A sziveknek mérgei,~Becsületnek gyilkossai,~ Az erkölcsnek 579 1| silányságát,~ Vagy magát nem becsüli.~Bizonyos az, hogy hiános~ 580 1| engemet így sorvaszt,~És becsülöd hívségemet, -~ Reménylem 581 2| azóta Zsigmond király~ Becsülte õt s szerette,~S mint élete 582 1| szíved oly hívet lel,~ Ki becsülvén tégedet,~Szerelemmel s tisztelettel~ 583 2| 47.~Halljad, Kálmán! becsûletes~ Szittya vér foly eremben;~ 584 2| szégyeneld magadat.~Vond ki magad becsûlettel! -~ Vedd s add vissza szavadat.»~« 585 2| megsértette.~ 15.~Becsûlte is Kálmán mestert~ Minden 586 2| vad gonoszt,~ A hajlékba bédugta:~«Meg ne mocczanj!» így 587 1| éljünk,~ Míg a tátott sír béfal; -~ Rövid éltünk, mint 588 2| ösvényen,~Mely nagy fákkal volt béfedve,~ S most megfagyva keményen, -~ 589 2| mentéjével~ A megöltet befedvén.~S most iszonyú keservében,~ 590 2| melylyel jelentõleg~ Énekét béfejezte;~Hogy Bakacs úr felpattanva~ 591 2| kéj-lánczban.~ 30.~Befejezve lévén a harcz,~ Melyben 592 1| miként nyom,~Mihelyt magát befészkelé~ A szerelem - most tudom:~ 593 1| szívünket;~Õ az, a ki, ha befészkelt,~Semmi jónak nem ád helyt~ 594 2| oly jó lesz:~S az úrfi azt befogadá,~ Gondolván, hogy nagy 595 2| Megrázta õt, - tovább mégis~ Béfogadta szívében:~ 596 1| Õket az ekéhez hajtja,~ S befogván az igába,~Szól és belé kapaszkodik~ 597 2| Szíves gondolatival~Ugy béfoná, mint orsóját~ Fonalának 598 2| ördög volt eszköz ott:~Mert befonja hálójába~ A fiatal szíveket~ 599 1| repûlnek el,~ Teli szedni begyeket:~Hol most a hím nõje körül~ 600 2| öröm-ágyba, -~ Mint Édenbe, béhágott: -~ 75.~S hogy 601 1| felolvaszt havat, jeget~ S béhat a föld keblébe;~Ez meggyújtván 602 1| te, mely õt legyezed,~ S béhatsz fedett titkába;~Kert, melyben 603 1| Reményemnek képzetje.~Fájdalmimnak béhegedtek~ Szív-enyhítõ könnyei;~ 604 2| felbukkana,~S kapván a nõt, beillana,~ Hol nád fedi a szittyót,~ 605 2| a mit okádál,~ Mérges béka, nemedre?»~ 606 1| kazalokat? -~ Ezt én boldog békébõl~ Nézem, Lízám ölébõl.~ ~ 607 2| 15.~«Gyõzõdj’ s békélj! (mond az agg nõ)~ A rossz 608 1| tegnap még~ Fészke boldog békének,~Most köz czélja két ellenség~ 609 2| Sovár tûzzel rajtok ütve~ Bekeríti ezeket;~És Maróthot ostromolván,~ 610 1| érzemény forrását~És magával békeríti~ Reményeink járását;~S 611 2| csecsemõt,~Más országba, békességbe~ Karjaimon vittem õt.~ 612 1| még megmenthettem~ Boldog békességemet.~A mit az ész tilalmazott,~ 613 1| A sírig úgy mennek el.~Békességes türedelem~ Egymás iránt 614 1| nõni érezi;~De nyúgalmát s békességét~ Mind ez meg nem szerezi: -~ 615 1| Tétovázás és habozás,~ Békételen csendesség,~ Teljes teli 616 2| pénzért~ A kezemre ejtette.»~Bekiált itt a csárdába~ Általható 617 2| feltétben részvéte.~Egyik Béla, - Csák nemzetség,~ Zabolcs 618 1| forrása:~Minden szép s jó te beléd gyûl~ Mindenfelõl, mindenbõl,~ 619 2| megfojtalak,~Mert kitiprom a béledet,~ Mert pokolba ontalak! -»~ 620 1| Egész valóm szövevénye~ Õ beléje fonódik.~ 131. Dal.~Nem 621 1| Bétekintett keblembe,~És nyilával belém löve,~ S gyönyörködött 622 1| mennyi hala,~ Rajna, Duna, belétek! -~E veszélynek itt a földön~ 623 1| jobban gyûl a méreg~ S beljebb rögzik szivembe; -~ Futok, 624 1| gõgösebb Diánánál,~És szilajabb Bellónánál,~ Minervánál ridegebb,~ 625 1| meggyújtván a szíveket,~ Bélõ azok mélyébe.~Ama, széles 626 1| elõled,~ Nyomorék lesz belõled.~~74. Dal.~A bal sorsnak 627 1| édes kínhoz képest,~ Mely belõlünk fakadoz,~Midõn a szív lélek 628 1| gyötrelmes; -~A hol ez nincs, bélophatja~A féltésnek indúlatja~ 629 2| külseje bájló, vonzó, -~ De belseje fertelem.~Csak a ki ezt 630 1| Dal.~Szegény vagy rosz belsejébe~ Ki maga nem tud lenni,~ 631 2| az esze majd megbomlik,~ Belsejét úgy szaggatja.~A nagypéntek 632 2| tolladdal,~Mérges kígyó belsõképen, -~ Asszony te is szavaddal!~ 633 2| szegény állatok!~Szolgálatba bélt-keverõ~ Képemmel nem állhatok.~ 634 2| Õrizzétek martaléktok’~ Itt, Belzebub s Lucifer;~A második kakasszóra~ 635 1| megrágsz, mint a moly,~ Belzebubnak kajlája!~Ki csak alig mozogsz 636 1| rejtekébe~ Fél s nem szeret bémenni:~A ki önnön társaságát~ 637 2| Il crudo Amore~Si pasce ben, ma non si sazia mai~Di 638 2| mint rég;~Hanem csonkán s bénán, s holnap~ A királylyal 639 2| 33.~«Vivat! Deus benedicat!~ (Kortyot hajtván fel 640 2| gyermeke!~Rútúl járt el benneteket~ A sors forgó kereke!~ 641 2| verõ szív!~Bár ha csonkúl, bénúl tárgya -~ Hozzá minden 642 2| fegyvercsörrenést.~Felszökik, elfut, s beoson~ Atyjához a malomba.~A 643 2| Egyszerre nagy sikoltással~ Béoson a szobába:~«Jaj! ki jön 644 2| Egy pórszolgát illet a bér,~ Ki jót s hasznot bérért 645 1| dicsõségért~ Mássza Pindus bérczeit,~Vagy alacsony nyereségért~ 646 1| kandikál,~S a forgó-szél a bérczekbõl~ Csoportokat hajigál;~Itt, 647 2| itt,~S fogai közt, fel a bércznek~ Egy nagy halálfejet vitt;~ 648 2| vesz:~Egy falúd nem elég bére,~Hogy kifolyjon éltem vére;~ 649 1| eltikkadván, szeretek én~ A zöld berek szélében~Kipihenni, odadûlvén~ 650 2| bér,~ Ki jót s hasznot bérért tesz;~A nemes szív jutalmakat~ 651 1| Hervasztván az õsz szele;~Némák berkünk lantosai,~ Sárgúl a fák 652 1| et c’est l’ętre soi-męme~Bernis.~~~Enchainés à la fois par 653 1| is reng alattok,~ S majd bészakad az agyok;~Míg a pásztor, 654 2| szemébe,~Hogy Dorkának e beszéde~ Eljut vala fülébe.~S mikor 655 2| élete.~ 25.~Beszédibõl kisugárzó~ Csillagi egy 656 2| Együtt lévén, tárgya vala~ Beszédinknek gyakorta;~Egy jó dal jut 657 1| Mint Róma elragadtatni~ Beszédje tûzárjával;~Élni Cato hazájában,~ 658 1| bájos hangjai;~Cicerónak beszédjei~ Az egybe gyûlt Romához;~ 659 1| jó szivének,~Hogy viperák beszédjének~ Oly sokáig hihetett,~ 660 2| udvarban,~Rokka mellett ezt beszélé~ Szó- és dologzavarban:~« 661 2| 1.~Egy nagy regét beszélek el,~ Nem költõi hév kénybõl,~ 662 1| tetszik, hogy kegyelmesen~ Beszélget ott én velem: -~Egek, mely 663 1| boldogság.~~13. Dal.~A kínokról beszélgetnénk,~ Melyek tépték keblemet,~ 664 1| Vitnyédinek füstyénél~Errõl arról beszélgetni,~Múlt idõket emlegetni;~ 665 1| fészke van!~Óh! hogy ki nem beszélhetem,~ A mit érzek magamban!~ 666 1| tettét~ Tudja, fejti s beszéli,~De, ki ember-természetét~ 667 2| ki, -~ De jobb, - maga beszéljen,~S Manczi minden megtörténtrõl~ 668 1| Keserûen nevetni;~Akadozva beszélleni,~ Színben százszor változni;~ 669 1| A képzelet bajjal szül.~Beszéllésre pattantaná~ A némának nyelvét 670 2| mormolta,~ S ez tovább így beszéllett:~ 80.~«Azt 671 2| megnevezni!~Imre az, a kirõl beszélsz!»~ És elkezdvén könnyezni,~ 672 2| leányod ez, -~ Hím nélkûl van beszélve, -~Õ vagy senki, - most 673 1| mely környékezed,~ Melyet beszí magába;~Szellõ te, mely 674 1| Legtitkosabb hangjait;~Ki beszíjja életünket~ És a szívet 675 1| oly szükséges,~ Mint a beszítt levegõ,~Melylyel, ha ki 676 1| meggyógyítná~ A halálos beteget~S melegével meglágyítná~ 677 1| többnyire otromba,~Mint a rézzel bétekert húr,~ Fényes, - hangja 678 1| Midõn Amor hozzám jöve -~ Bétekintett keblembe,~És nyilával belém 679 2| Jeles több jó félérõl;~«Betekints» volt neve annak;~ A mily 680 1| esmervén,~Kényim, kedvim bételének,~ Nem kivántam többet én;~ 681 1| Cselekednem õ vele,~S kívánságom bétellene,~ Szikrát fogna kebele:~ 682 2| órája!~Hajh! s a mondott s betelt átok~ Szövetkezett hozzája!~ 683 1| nem értem.~Kivánatim mind bételvén,~ Kigyógyúlván sebimbõl, -~ 684 1| fellegével~ Volt minden béterítve,~És az élet csömörével~ 685 2| vett útjába’~Bakacs úr is betért ide~ E bakonyi csárdába;~ 686 2| fia! (így esdeklett)~ Ki Betlehem szennyében~Fekvél egykor, 687 2| föld a szép holdvilágban~ Betlehemnek a képe!»~ 36.~« 688 1| tehetséget~ Az emberbõl bájával;~Betölt minden reménységet~ A boldogság 689 1| kivánatimat!~S miként tudja betölteni~ Ezeket egy csókjával;~ 690 2| Kín magadnak s férjednek!~Betöltöttem kívánságát~ Nemes, szép, 691 1| megy a vad lúd~ Egy-egy betû képében,~Oda, hol jobb helyeket 692 1| kõsziklák szûzei.~Itt neve négy betûjében~A tengerpart fövényében~ 693 1| énekét,~S ostromolja és béveszi~ A szív minden rejtekét;~ 694 1| vállaikon~ Most a csöbröt béviszik,~S ott, egygyik a másik 695 2| szemekkel,~Rossz lelkébe bévonúlva,~ S elõtte már a szent 696 1| bimbójában,~ Kebele még bezárva! -~Nézd emezt itt virágában,~ 697 1| nyúgalma;~Egygyik szívnek a bibéje~ Másiknak is fájdalma:~ 698 2| galamb,~ Mindég csókol s biberkél;~Eme’ dúló, mint a szélvész,~ 699 1| Édes méz széphangú szava,~ Bibor színe ajkának;~S a két szem, 700 1| Midõn a nap súgárinak~ Bíbora is eltünék,~S a gazdagság 701 1| Mely mind szõrben, mind biborban,~ Apró s nagyobb formában,~ 702 1| Amor ajkára szült~ Psyche bíborláng-szája.~Haj, a melynek szõke selyme~ 703 1| Embervértõl, hányszor vala,~ Hogy bíborrá levétek,~Emberélet mennyi 704 1| koronát,~ A felséget és bibort;~Ez az ekét és boronát,~ 705 1| bõven mért.~Szeretem én bíborúlni~ Látni reggel rózsáját~ 706 1| kötelét.~A nagyfejû, zömök bika~ Bömbölve jár alá s fel,~ 707 2| lábairól~ Szinte hanyatt billene:~Megakadtak gondolati~ 708 2| még dobogott,~És az arany billikomban~ Ó somlai csillogott,~Öszveülvén 709 2| szívébe:~Mint a féreg a bimbóban,~ Úgy ült s rágott keblében~ 710 2| Minekelõtt kifejlett~Valóságok a bimbóból,~ S az legény, - ez leány 711 1| 177. Dal.~Miólta, mint bimbóikból~ Virágai kertemnek,~Kifejlének 712 1| gyengéded két rózsaszál,~ Bimbójából feselve!~Milyen szépen indúlának~ 713 1| mostanában~ Semmi kellõvel nem bír -~ Egy éktelen, puszta 714 2| asszonynak~ A férj elsõ birája:~Mert a törvény vérhatalmat~ 715 2| S felállván a hét fõ birák,~ Lassanként a békesség~ 716 2| czimborájával,~S hamis vádak, hamis bírák~ Összehangzó szavával~Verónika, 717 1| lánczában:~Egymás egész birásában,~A természet szép karjában,~ 718 1| honomnak? -~Békességben hát birhatlak,~ Fészke gyermek koromnak? -~ 719 2| kitisztúlt,~ Fenn örökre bírhatlak? -~Isten veled! Élj boldogúl!~ 720 1| engemet,~Tüskén, bokron, - míg birhatom~ Csüggedezõ testemet.~Könyben 721 2| legjobb~ Kincsével nem bírhatott, -~ 2.~Barátim! 722 2| Lucza mit nem reménylett? -~Bírni vélte már Eleket, -~ De - 723 1| Mert van tárgya éltemnek,~ Birodalma szívemnek.~~22. Dal.~A tudomány 724 2| nem volt mása~ Mátyás birodalmában;~Termetének annyi éke~ 725 1| õ.~~133. Dal.~A szerelem birodalmát~ Szívem öszve futkozta,~ 726 1| tehát elvégezve.~ Óh sors!! birószékedben?~Ilyen vég van kijegyezve~ 727 2| szilajnak, büszkének,~Hogy úgy bírták, mint sajátot,~ Minden 728 1| magában;~ S gyakran ennek birtoka,~Az õ rövid tartásában,~ 729 1| Vérétõl az atyafi,~A birtokos birtokától,~ Honjától a hazafi,~Ezer 730 2| Ráthold várában~S leszen ura birtokinak~ Szép Viola karjában.»~ 731 2| öldökölni,~ S felprédálni birtokit,~A magyarok csoportokban,~ 732 2| Miattam ne csorbúljon~Birtokod; se nemzetséged~ Homályba 733 2| egy szép agár~ Vagyon a birtokomban,~Hasonlókat nem láttam még~ 734 1| Vérétõl az atyafi,~A birtokos birtokától,~ Honjától a 735 2| volt már részek~A bujdosó birtokosnak~ Magyar barátságában; -~ 736 2| századokban~ Keszthely birtokossai,~A kápolnát Pethõ Mihály~ 737 2| lankadó bajnok lerogy,~ Nem bírván már karjával,~S kedvesének 738 1| csak a jövendõt,~ És - bitang a jelenlét.~Az arany mint 739 1| kell ahhoz még.~~195. Dal.~Bízakodó reményekkel~ Közelíték 740 2| elevenjét~ Úgy fel tudá bizgatni,~Hogy õt szinte magáénak~ 741 2| vadászat ingereit~ Benne önnön bizgatta,~Hogy forgassa fegyvereit,~ 742 2| értelmes;~Asszony, légy te bizodalmas,~ Engedelmes, figyelmes.~ 743 2| ostromolva~ Õtet kérõ többektõl,~Bizodalmat s tanácsot vár~ Barátjától, 744 2| megölje egymás eránt~ Való bizodalmatok:~E zarándok emberlétnek~ 745 1| világnak, -~Mind megfordúl bizonnyára,~Mindennek megtérül kára:~ 746 2| szándék sem volt,~ Az is bizonyítja már,~Hogy dolgát jó szívre 747 2| Gottschálk s Péter Remete.~Bizonyítná Tur barátom,~ Kit Byzáncz 748 2| Keled vitéz tettei~Hitelesen bizonyítvák,~ Csak gyávák irígyei.~ 749 2| Napsugárnál világítóbb~ Bizonyítványt veendek.»~ 750 1| marad ez jutalmatlan,~ Bizonyosak legyetek:~A bujaság gyönyörûje,~ 751 1| völgyében? -~Amor van ott bizonyosan,~ S ott békével szendereg;~ 752 2| miként juthatott,~Arról soha bizonyosat~ Halandó nem mondhatott.~ 753 2| Legigazabb szentsége,~Legédesebb bizonyosság~ Két jó szívnek hûsége.~ 754 2| nélkül tûrhetném;~Hét eleven bizonysággal~ A szégyent nem gyõzhetném,~ 755 2| futottam.~ 27.~Bizonyságim több vezérek:~ Gottschálk 756 2| 21.~«Elég eddig bizonyságnak.~ A többi mind dicséret.~( 757 2| hír üresb lõn~ S nagyobb bizonytalanság;~S Menyhárt úrnak komorsága~ 758 1| Szabadúlna kínjából.~De biztat egy remény mindég,~Hogy 759 2| makacsot káromolván,~ Életével biztatja,~ Ki még magát megadja.~ 760 1| Vigasztaló érzemények!~ Óh bíztató remények! -~Ezen boldog 761 2| fegyvereit,~ Ipa önnön biztatta.~ 25.~S nem 762 2| minthogy õtet~ Nagy remények biztatták,~S éltét fénynyel környûlvéve~ 763 2| s erõs lelked,~ Hozzád bizton szólok én:~Szent-Mihályon 764 2| Ezeket felnevelhessük~ Biztos anyakarokban.»~ 765 2| kis szikra még~ Hivén s bízván Istenben, -~Megtért s a 766 1| járjon,~ S boldogúljon ott bízvást;~De mást attól el ne zárjon,~ 767 2| Meglátlak még bennetek’; -~Bizzunk Isten jóvoltában: -~ Az 768 2| Homályba ne borúljon.~Bocsásd meg, hogy szívem után~ 769 2| erõs kezével;~S vétkeinket bocsássa meg~ Irgalmával, kegyével!~ 770 2| jobb sorsra méltó te! -~Bocsásson meg az Isten is, -~ Hogy 771 2| vélt zárhatni, -~ Nehezen bocsátja el.~ 21.~S 772 1| melyek látják,~ Illatjokat bocsátják,~S a mint lép õ, rá hajolnak -~ 773 1| boldog voltam! -~Nyúgalomra bocsátkozván,~ Könnyen elszenderedtem:~ 774 2| kegyelmét;~Akár soha sem bocsátnád~ Szíved szörnyû sérelmét; -~ 775 1| mennydörögve~ Veszedelmet bocsátnak;~Az ércztorkok döbörögve~ 776 1| Dal.~«Elmédet hát mért bocsátod~ Tilosomba szünetlen,~Boldogtalan, 777 1| Foglyainak lánczait,~És szabadon bocsátotta~ Honjaikba foglyait.~Mentünk 778 1| hajdani éveknek,~Bajnokait és bölcseit,~ Bal sorsában élteknek,~ 779 1| hajdani Hellában:~Esmerkedni bölcseivel,~Mesterinek remekivel,~ 780 1| Komor kárhoztatója.~A bölcsek ti nélkületek~ Csak hordókban 781 1| nap-ként istenkedõk,~Uralkodók! bölcselkedõk!~ Áldott légyen nevetek,~ 782 1| czirkáltam,~Túnyálkodtam, bölcselkedtem,~ A harczmezõn szolgáltam,~ 783 1| vadaknak nyomait;~Közben néha bölcselkedvén,~Érezvén és elmélkedvén~ 784 1| csepp vérem. -~Socratesek bölcsesége,~ Melyben semmi kemény 785 1| szegénységekben;~Gyûjts magadnak bölcseséget~ Az õ bolondságikból,~Jóságot 786 1| vissz’ a szép természetnek,~Bölcseségnek s szeretetnek~ Boldogító 787 1| mond õ,~ Mély értelem s bölcsesség:~De bár mennyi ez magában,~ 788 1| szerelmében,~Hogy úgy él, mint bölcsõjében~ A gondatlan csecsemõ,~ 789 1| sorsaként bús vagy víg~ Bölcsõjétõl sírjáig.~~154. Dal.~Te! 790 2| erdõ a vár körül~ Zajog, bömböl és morog.~ 791 1| A nagyfejû, zömök bika~ Bömbölve jár alá s fel,~A csapásban, 792 2| 16.~Így retten meg a börtönnek~ Lánczaiból szabadúlt,~ 793 1| féltvén kövér ételét,~Néz, bõg, topog, rúg s azon van,~ 794 2| legyen tenéked is,~ Ne bõjt, bú és imádság,~Mint volt 795 1| fájdalmas,~ Mért szeretem bojtani?~Ha pediglen nem ártalmas,~ 796 1| kérõdzõ nyájt~ A juhász és a bojtár;~S mire minden homályt elver~ 797 2| imádság,~Mint volt eddig: az bõjtöljön,~ Kit a vétek férge rág.~ 798 2| esztendõnként a nagy hétben~ Ott bõjtölt a Bakonyban.~Az özvegygyel 799 2| A hyéna szájából;~S így bojtotta azt e róka~ Álnok, csalfa 800 2| idegen hasznosan~Szolgál s bókol az önkénynek,~ Mert ez 801 1| eltikkadva ülök most itt~ Egy bokornak tövében.~Ezerféle gondolatok~ 802 2| Tûnnek jobbra és balra~A fák, bokrok, - ki meglátja~ Messze 803 2| képre, mind termetre.~Nevök: Boksa, Tamás, Dénes,~ Demeter, 804 1| Annak élte, ki így él,~Boldogabban él a féreg -~ A fa-élet 805 1| életünk;~Míg Amornak örömei~ Boldogítják szívünket,~S a bölcseség 806 1| valami vérezi.~~191. Dal.~Boldogítni, boldogúlni~ Egyarányú 807 2| békes körében.~Boldog lévén, boldogított~ Minden hozzá tartozót;~ 808 2| Válaszsza õ férjének,~Boldogítsa Varjas Andrást~ Szerelmével 809 1| ragyognak -~Talán, hajh! egy más boldognak!~ Nyelvem itten megakad,~ 810 1| boldogok lehessünk,~ S boldogokká tehessünk.~~117. Dal.~A 811 1| Gondolni is alig merem~ Szívem boldogságában! -~Tudniillik: ha fele szív~ 812 1| hogy kiverettetett~ Éden boldogságából.~De most immár átokká lõn~ 813 2| az, nem pediglen~ Másnak boldogságáért.~ 63.~Töredékeny, 814 2| fogva szolgáig;~Felhág vala boldogságok~ A lehetség pontjáig.~Boldog 815 2| látom, gát lesz~ Minden boldogságomban.»~ 5.~«Bosszankodtam» ( 816 1| makacs ellensége~ A sors boldogságomnak,~Hogy egygyütt lesz búmban 817 1| Eszeveszett okoskodás,~ Boldogságos részegség;~Kedvet töltõ 818 1| panaszlom kõnek fának~ Boldogtalanságomat;~Kõ s fa talán megszánnának,~ 819 1| 191. Dal.~Boldogítni, boldogúlni~ Egyarányú mértékben,~Nem 820 1| mondja, -~Ennek a szív oly bolondja;~ Módja oly megigézõ~ 821 1| magadnak bölcseséget~ Az õ bolondságikból,~Jóságot és szelídséget~ 822 1| szív mélyebb érzéseit~ Bolondságnak nevezik.~Hol Hymen szent 823 2| kerekedett,~ S fénylett a menny boltjába’;~S éjszak felõl egy fellegbõl~ 824 1| a két szemnek~ Diadalmi boltjai;~Lábak (ezen szép tetemnek~ 825 1| átkozod;~Csak az égnek boltozatit~ Formálod és nyomozod;~ 826 1| tüzes nap,~Mint az az ég boltozatján,~ Kitõl minden éltet kap.~ 827 2| vettem én~Egykor, midõn magam bolygék~ A hegy szirtes tetején.~ 828 2| nem szerette;~Magánosan bolyong vala~ Somló alatt s felette.~ 829 1| társaságot,~ Magánosan bolyongok.~A barátság deríteni~ Édes 830 1| elbódúlván agyában,~Most is látja bomlott észszel~ Marsnak dühös 831 2| hosszú haja~ Tekercsébõl bomolva~S egész szõke pompájában~ 832 1| faggatja,~ Azt ízenként bonczolja,~ És a lelket gyilkolja.~~ 833 1| Couple d’époux amants, quel bonheur est le nôtre!~Helvetius.~~ 834 1| III. ÉNEK.~Mars vad dühe bont, dönt, dúl, vág,~ A merre 835 1| életnek rendjeit,~Miként bontja, mint zavarja,~Hányja, zúzza 836 1| országokat,~ Mint kötöz és bontogat?~Miként ád s vesz trónusokat,~ 837 2| a lélek,~ Csak csont és bõr az ifjú,~Ki izmos volt, 838 2| Keszthely között,~ Bele únván borába,~Melyet terem, a szõllõhegy~ 839 2| királyné is,~ Ama híres Borbála,~S szeme benne egy Apollót~ 840 2| Hitvesében érzette,~A Cilléji Borbálában,~Kinek szinte, mint bátyjában,~ 841 2| 30.~De Sándor, kit Borbálának~ Vétkes unszolására~Zsigmond 842 2| sûrûben, -~ Retteg Pongrácz bõrében:~ 45.~Egy nagy 843 1| csókjaimmal~ Õtet végig borítnám;~S kétségbesve bele vetném -~ 844 1| hogy ködével~ Mindeneket borítson,~Hogy sem hely, sem tárgy 845 1| boldogság méz-árjával~ Borítván el létemet:~Már majd alig 846 2| Szép paripa a nemesnek;~ Borjas tehén parasztnak:~E jutalmak 847 2| nyomába’,~Most, mivel már élõ borjat~ Hordoz dagadt hasában,~ 848 1| pendelye.~Látván ezt az éhes borjú~ S féltvén kövér ételét,~ 849 2| gödrébe~A mestert, - ki nagy borkulacs,~ Rossz brúgó volt éltébe’.~ 850 1| és bibort;~Ez az ekét és boronát,~ Szegénységet és a port.~ 851 1| egygyütt-létünket~Kedveinket borongassa,~ S lakatolja nyelvünket:~ 852 1| gondolatok!~ Kik elmémnek ködébe~Borongatok, - tódúljatok~ Agya vidám 853 1| tünik,~ Melyben oly rég borongok,~S a háború meg nem szünik,~ 854 1| fejemben,~ Mely bús éjben borongott;~S békesség lõn kebelemben,~ 855 1| zsibongtak, -~ Örömim is borongtak.~~4. Dal.~A miólta felserdûltem,~ 856 1| szerelmemet~ Illeti a borostyán:~Ez gyilkolta úgy szívemet,~ 857 2| róla szólott~ És nyert borostyánjáról:~Galambosnál volt õ egyik,~ 858 2| Visszahozom szívemet,~S borostyánnal koszorúzva~ Viszlek haza, 859 2| 6.~Hol az arany borral teli~ Billikomok forogván,~ 860 2| rántván kebelébõl~ Egy bõrre írt levelet,~Nagy pecséttel.) 861 2| puszta várait,~Somlón, e jó ború hegynek~ Napnyúgoti ormában~ 862 2| 19.~S oda borúl lábaihoz~ A lankadó leánynak,~ 863 1| szarvai.~Eloszlott a bús borúlat~ Ama terhes felleggel,~ 864 2| nemzetséged~ Homályba ne borúljon.~Bocsásd meg, hogy szívem 865 2| vala nékie~A kereszthez borult szûzet,~ (Mert így kell 866 2| midõn késõn, közel a vár~ Borzadalmas körében~Vinné útja, az erdõnek~ 867 1| hamvában,~Úgy feküsznek, - s borzadással~ Töltik meg a szíveket,~ 868 1| ily sérelem, -~ Emberiség borzadj fel!~Ott egy másik, nem 869 1| szorongok s feszûlök;~Mint borzadok tetememben,~ Mint kábúlok, 870 1| recsegnek,~Hogy fejeink borzadoznak,~ És szíveink rettegnek.~ 871 1| 185. Dal.~Mint reszkettem, borzadoztam,~ Lépésem mint õgyelgett~ 872 2| barátja;~ 47.~Ki borzadva arra mutat,~ A merre dúlva 873 2| miért s mikép történt.~Borzalmak közt érté Micz bán;~ S 874 1| szarvával.~Talpon van a borzas kocsis,~ És csudálván álmait,~ 875 1| kétségbesve bele vetném -~ Mint borzasztja hajamat! -~S a tengerben 876 2| halált megérdemlettem:~ Mert borzasztót vétettem;~De a bûnt csak 877 1| A zordon tél hidegei~ Borzogatják keblemet,~S az epesztõ nyár 878 2| szívelt mátkájának, -~ Borzogatta kebelét.~Tarsolyában sok 879 2| halálra itéltetvén,~ Egy bõrzsákba köttetett~ S a Drávába 880 2| Ünnepemet kihirdettem,~ Bõség legyen mindenben,~Hét nap 881 1| csak teste delisége,~ Vagy bõsége mellének,~Nem csak szava 882 1| bújnának.~Az ott - elébb bõségében~ Adakozott szívesen;~S 883 2| Kálmán bátya!~ Békességet, bõséget!»~«Hozta Isten uraságod’,~ 884 2| hol a pompa~ Vetélkedett bõséggel;~S arany s ezüst billikomok~ 885 2| boldogságomban.»~ 5.~«Bosszankodtam» (úgymond Hermán)~ «Én 886 1| Boldogító sérelem,~Ízetlenség, bosszonkodás,~Reménytelen vágyakodás,~ 887 2| agyában~Öröm s bánat, harag s bosszú; -~ S borzad némán áltában.~ 888 2| ingerült haragjában,~Fellobbanó bosszújában,~ Czafrák izgatásából,~ 889 2| Kikémlelvén, így fordítá~ Bosszújára azokat.~Bakacs kedves állatit 890 2| Mérget forral kebelében:~ S bosszúját csak az tartja,~ Hogy kezénél 891 2| Elsõ vétkes te valál:~Így bosszúlja meg magát az,~ Kit, balgatag, 892 1| Étetett és itatott,~Hadd bosszúljam meg kebledben,~Boldogító 893 2| Tõröm döfte halálod’.~A bosszúló sors személyét~ (Mond Tur) 894 2| riadjanak bár,~(Morog Ráthold) bosszúlómra~ Fejdelmi szerencse vár.»~ 895 1| villám, melyet meggyújt~ A bosszúnak szikrája,~Nem dörögve, mosolygva 896 2| ismét kegyre olvadt~ A bosszúság keblében.~ 897 2| méreg szinte megesz~ Néha bosszúságomban; -~E teremtés, látom, gát 898 2| boszorkány!»~Úgymond Elek boszonkodva,~ Hogy szeme is szikrát 899 2| égessen el,~ Éles nyelvû boszorkány!»~Úgymond Elek boszonkodva,~ 900 1| Teremtésnek fertelmi, -~Töpörödött boszorkányok!~Néktek most már füttyöt 901 1| szellõk lehellete~ Csak boszszontja képemet.~Tölgyek s bükkök 902 2| vétket korán, késõn,~ Mindig boszú követi.~ ~ 903 2| Százszor is el-elhala:~De a bõszûlt remetének~ A gondja most 904 2| legtöbb pogányvért onta ki,~ Boszúm szomját oltani;~Az nyerendi 905 2| sejtvén,~ S kapván görcsös botjához~Markos kézzel megrázza õt, -~ 906 1| hány lest.~Itt elõttem nem botorkál~ Oly nyavalyás balgatag,~ 907 2| Néki Péter remete;~Most Bouillon Godfréd herczeg~ Rendben 908 1| magánosság,~ Komorkodó vígaság,~Bõvelkedõ hiányosság,~ Ellenkezõ 909 1| A pataknak siralmimmal~ Bõvítem most vizeit;~A Bakonynak 910 1| kívántatja~ És mind egyre bõvíti.~A múlt idõ keserûje~ Te 911 2| Tejjel-vajjal táplálók;~S bozontos nagy fehér ebek,~ A lak 912 2| nagy borkulacs,~ Rossz brúgó volt éltébe’.~S Kálmán annak 913 2| ritkán jártak ki;~Somlóra is, Brúnón kívûl~ Ritkán ment fel 914 1| Caesar lenne~ Catóból és Brutusból;~A ki könnyen hihetõkké~ 915 1| Augustus elfelejteti~ Brutust, Catót Romával;~Hogy Horácnak 916 1| Telhetetlen kivánat,~ Csüggedezõ bú-bánat; -~Társalkodó magánosság,~ 917 1| Én ott ültem és fejemet~ Bú-bánatnak eresztém,~S könytõl dagadt 918 1| fiainak~ (Mert nem kíván õ bú-bért)~A legjavát javainak~ Ingyen 919 1| Örökre számot vetett;~Vagy bú-féreg ül szívében,~Vagy nincs 920 2| fájdalmakban~ Húzza vonja életét:~Bú-köd fedi minden napja~ Keletét 921 1| Volt egy idõ, hogy Aurora~ Bú-követ volt én nékem,~S felrettent 922 2| vitte volt könyveit~ S bú-oszlató hárfáját.~ 923 1| Mindenható hatalmával~És tulajdon bûbájával,~ A mit az ész alig hisz,~ 924 2| férfi-sziv, életedbõl~ Szédítõ bûbájival!~ 23.~Sándor 925 1| rá-termettség.~Ezek azok - a bûbájok,~ Kik engem meggyõzének,~ 926 2| mely hiányt vet!~ Mely búbánat-örvényt nyit!~ S mily szerencse 927 2| vittem õt.~ 61.~Búbánatban neveltem fel; -~ De nyúgtom 928 1| kedvemet:~A vígadók seregében~ Búbánatnak eredek,~S az örömek örvényében~ 929 1| szintén mint a habnak~ Buboréki, múlandók.~Amaz ottan! be 930 1| ragyogó kan páva! -~Fennáll búbos kigyófeje,~ Kiterjesztve 931 2| javában.~Azért, szinte mint bucsúkban,~ Jött-ment Csaby házánál~ 932 2| nap, az út~ S lakozás, a bucsúszó.~Tömve vala vendégekkel~ 933 2| 100.~A nap épen most bucsúzik,~ Bús fellegek nyelik el;~ 934 1| repültünk.~De - hogy a nap már búcsúzott~ A láthatár szélében,~S 935 2| üldözött vad,~ Haza szökött Budából;~S kerûlvén a napvilágot,~ 936 2| Meghasonlott honjára;~S majd Budáig tódúla már~ Kontyosinak 937 2| távoztak;~De sem Somlón, sem Budánál~ A dolgok nem változtak.~ 938 2| lelkem!~ Megyek, úgy mond, Budára;~S kikeletre Bátoryval~ 939 2| Csapatonként eregette~ Budáról ki bajnokit,~A nemzetet 940 1| Nevét szerte írogatom~ A bükk s hársfák kérgére,~S mindenütt 941 1| boszszontja képemet.~Tölgyek s bükkök árnyékában~ Lankadok, nem 942 1| XVI. ÉNEK.~«Bünhödtél, föld, - légyen elég!~ 943 2| vedd vissza szavadat!~ Ne büntesd meg magadat!»~ 944 1| téged ez szomorít; -~Õt büntesd-meg érzéketlen,~ Veszedelmes 945 2| 79.~Ez, az Isten büntetését~ Látván nyilván mindenben,~ 946 1| magas füvében;~S hogy a bürûn általszállánk~ A folyamnak 947 1| kidûl helyébõl:~Századokig büszkélkedett~ Tartományok omlanak;~Örök 948 1| nem követem;~Keresztivel büszkélkedjék -~ Én õtet csak nevetem:~ 949 2| szívét, lelkét~ A szilajnak, büszkének,~Hogy úgy bírták, mint sajátot,~ 950 2| hálátlanságát;~Mert bár nagy volt büszkesége,~Szint oly nagy volt nemessége;~ 951 2| szemmel nézi Menyhárt,~ Büszkeségének súlya~Miként nyomja szép 952 2| várába.~Miklós úrnak most búfelleg~ Gomolyodott agyába’:~S 953 1| kanyarodék,~ A patakvíz bugyogott,~S egy gerlicze ott nem 954 2| a leány)~ Ha már el nem búhatok.~Egyet kérdek? - de felelj 955 1| Gyötrelme és aggodalma,~ Búja s kedve létemnek -~ Mind 956 2| sem!»~ Ez volt ír mély bújába’.~Háború lett; s elszáguldott~ 957 1| tétemény;~S a fertelmes bujálkodás~ A szerelem érzemény;~Hol 958 2| is elenyészett~ S a bûn buján tenyészett.~ 959 1| szerzõje~ Éltem hosszas bújának.~A temérdek átkok közül,~ 960 2| asszony-nem,~ A férfiú-szíveket~Bujasággal megfoghatni,~ S megtarthatni 961 1| Elkábító zajában,~A hivság és bujaságnak~ Ellankasztó karjában~Elbitanglád 962 2| ki ezt nem tudta volt,~ Bújával már alig bírt.~ 963 2| megvonúlt várában,~Vagy Káinként bujdos vala~ A Bakonynak vadjában.~ 964 2| halvány, mint a fal.~Csak bujdosik; s minden fának~ Jelt metélget 965 1| A hová a szerelem~ Ne bujdosnék én velem.~~9. Dal.~Boldog 966 1| vadsággal barátkozni,~ És bújdosni szeretni;~Szív és lélek 967 2| Régen nem volt már részek~A bujdosó birtokosnak~ Magyar barátságában; -~ 968 2| holdfényben.~Titkos ajtón bújdosott ki~ A várfalak környébõl,~ 969 1| messze fussak tõle,~Nem bújhatok el elõle! -~ Sem eszem, 970 2| szép Pipacs húgom!~ Ne bújj el, mert hiába:~Arczod ( 971 2| nap;~Hamvas felhõk között bujkált~ A melegét vesztett nap:~ 972 1| emberek, -~ A föld alá bújnának.~Az ott - elébb bõségében~ 973 1| mozgatnak;~Keztyûk, melyek bújtatjátok~ Szép kezeit, karjait;~ 974 1| Egy kis nyúgodalomra;~S búmat csalva rá törõdnöm~ Bár 975 1| bennem vér s velõ lesz,~ Búmon semmi ki nem tesz.~~115. 976 2| száll ily átok,~ Ki sok bûnben részesül.~ 977 2| magába’,)~«Bánd meg elõbb bûneidet, -~ S úgy halj azok díjába.~ 978 2| Gyalog mentek és mezitláb -~ Bûneiknek díjába.~És a pápa teljes 979 1| harcz-fergeteget,~ A föld váltig bûnhödött.~Valamint Mars hóhérolja~ 980 2| engemet oda vigyen,~ S a bûnnek nem lõn helye.~ 981 2| Kit csömörig megúnt volt~A bûnökbe merûlt asszony,~ Szintúgy 982 2| csalárdságon~ Vétken, s bûnön alapúlt.~Veszszen! ki a 983 2| Kik károgva repdeztek~A bûnösnek feje felett:~ Mert tán 984 2| új czafrával~ S egy vén bûntárs szolgával.~ 985 1| már látod,~ Hogy nem esik bûntetlen,~Onnan szedett eledellel~ 986 1| elvesztõjét~ Gyötrelmekkel bûntette; -~Van egy erkölcs, mely 987 2| Mind el lesznek már éve:~De bûs lelkem csontházából~ Még 988 1| nagy természetbe~Így megyen bús-enyészetbe!~ Éljünk szívünk- s lelkünkkel,~ 989 1| szerelmei~ Szívem inkább búsítják.~Nyúgalomra telepedvén,~ 990 2| Mint egy mindent vesztett búsnak~ Gyászba merült elméje.~ 991 1| Lecsüggeszti fejét, nyakát,~ Ugy búsong és andalog? -~S mint a köd 992 1| múlatságot,~ Epedezek, búsongok;~Kerûlöm a társaságot,~ 993 2| hóhérbárd vár,~ Jó Erzsébet búsongott,~ Mert kebele szorongott.~ 994 1| Panaszimnak elrekedtek~ Bút-oszlató versei:~Csak meredõ tekintetem~ 995 1| 163. Dal.~Óh! nyomorúlt buta nyelv te,~ Már mennyit 996 1| terjed, - napfény derûlt~Bútengerben már elmerûlt,~ Már haldokló 997 2| hétszeres fájdalomtól~ S kíntól bútól lankadtan,~Ideje volt Micz 998 2| tölt tarisznya~ Volt a bútyor, melyet hoz;~S egy serdûlõ 999 2| társaság örömzaja~ Néma búvá változott;~A gyász-ének 1000 1| II. ÉNEK.~Búval tölti csak s bánattal~ 1001 2| piroslik,~ Mint pipacs a búzába’.»~«Jó napot hát! (mond 1002 1| megnemesíti,~ Szépre, nagyra buzdítja;~Az elmét megélesíti,~ 1003 2| szûzességét,~ Istenfélõ buzgalmát,~Szegényt s árvát vígasztalni~ 1004 2| járt folyamból~ Csak egy bûzhödt mocsár lesz,~Melyet minden 1005 2| baljával~ Súlyos, görcsös buzogányt.~ Így várja be a pogányt.~ 1006 2| remeg szíve -~ És erei buzognak.~ 61.~«Nyiss