| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
5024 2| minden fának~ Jelt metélget kérgébe;~Minden jelre más imádság~ 5025 1| írogatom~ A bükk s hársfák kérgére,~S mindenütt megtanítgatom~ 5026 1| dühösködõ indúlatom~ A szabadba kergete:~Szemmeredve nézek bele~ 5027 2| jutott a kutya-sereg,~ Mely kergeté nyomába’,~Most, mivel már 5028 1| elaltatnám; -~ Hajh! de szelet kergeték,~ S csak mélyebbre sülyedék.~~ 5029 2| fut tétova, -~Magát ûzi és kergeti~ Török alatt a lova.~ 5030 1| örökké gyõzendõ:~Ennen kezem kergetné ki~ Lelkemet fogházából,~ 5031 1| itt megtekerve~ Politika kérgével.~Az egyszerü természetet~ 5032 2| mondják, az urakat~ Néki maga keríti.»~«Hallgass, ringyó! (ordít 5033 2| Hát fejedre rácsapom.~Kérj s végy sorsod mértékével!~ 5034 1| szeretek,~S békét tõle, kérleld óh ég!~ Semmiként se nyerhetek.~ 5035 1| fejemnek;~Néki adnak, tõle kérnek~ Érzeményi szívemnek;~Minden 5036 2| engedélek,~Kegyelmedért nem kérnélek;~ Hanem Lilla kebelén~ 5037 1| életben társamnak; -~A mit kérni nem is mertem,~Boldog én! 5038 2| sürûen ostromolva~ Õtet kérõ többektõl,~Bizodalmat s 5039 1| Kezeikben a sajtár,~A heverõ s kérõdzõ nyájt~ A juhász és a bojtár;~ 5040 2| jajától;~Lászlót! Lászlót! kért õ szegény~ A vár minden 5041 2| gyümölcsbõl is~ Lakozának kertedben, -~Megferdeni kívántak még~ 5042 1| Dal.~Sokan voltak, kik õt kérték,~ Czímesb, dúsabb, kellemesb;~ 5043 1| keresgél;~Sármány, pityer kertekbe gyûl,~ Csipõsen fúj a felszél:~ 5044 1| a levegõben,~ A méhek a kertekben:~Oly szabadon s kedvem telve~ 5045 2| múlt éjjel Somló-várban~ Kértem szállást s kenyeret; -~Jó 5046 1| kertészkedni~ Kikeletkor kertemben;~Öröm, látnom nevelkedni~ 5047 1| múlni, magozni! -~De a kertész eljövendõ,~S más karóhoz 5048 1| vetek~ És kenyeret aratok;~Kertészkedem: fát ültetek~ És gyümölcsöt 5049 1| föld méhében,~Ha bölcseség kertészkedik~ A szerelem kertjében:~ 5050 1| dalra fakadni.~Szeretek én kertészkedni~ Kikeletkor kertemben;~ 5051 1| halásztam;~Gazdálkodtam, kertészkedtem,~ Vándorlottam, czirkáltam,~ 5052 1| látnom nevelkedni~ Ezt, azt kertészségemben;~S minden virág elsõjével,~ 5053 1| ürmöt ültet~ Öröminknek kertjébe.~Úgy, a mint volt, minekelõtt~ 5054 1| szép kígyó a szerelem:~ Kerüld kiki okosan!~ Ha kit megcsíp, 5055 2| miként rést talált,~ Ott kerülé a halált.~ 5056 1| én megadom;~De kényim tág kerületét~ Nem szorítja, fogadom.~ 5057 1| van már minden felõl,~ Kerülhetetlen halál:~Jobbról, balról, - 5058 1| társaságát~ Mind örökké kerüli;~Vagy esméri silányságát,~ 5059 1| sokból mely kevés él!~Mint kerûlik azt az útat,~ S követi 5060 2| Jószágiktól megfosztá~Zápolya a Kéryeket,~ S barátira felosztá.~ 5061 2| feleségedet! -~ Üsd szívembe késedet!» -~ 17.~Némán 5062 2| Szeretõ szív nem érzett!~Mit késel még, engemet is~ A világból 5063 1| soha sem! -~ Utánnatok mit késem?~~58. Dal.~Óh epedõ kivánatok!~ 5064 1| nélkül maradt vén,~Némán keserg a szép húszár,~ Egy fiának 5065 1| mondék kellemirõl,~ Hogy kesergém ezeket;~De testének ékeirõl~ 5066 1| ELSŐ RÉSZ. ~A KESERGŐ SZERELEM.~ ~Del vario stile, 5067 2| Akkor Rózsám, Gyulafy-faj,~ Kesergvén a mátkáért,~Vígasztaljon 5068 1| minden tag oly édesen~ Késéri a lábakat;~Táncz, a melynek 5069 1| Édesdeden sohajtozni,~ Keserûen nevetni;~Akadozva beszélleni,~ 5070 1| boldogság.~~194. Dal.~A szerelem keserûjét,~ Ki az, ki leírhatná?~ 5071 2| néktek annyi öröm,~ Mennyi - keserûségem.»~Itt elnémúlt, kiujúlván~ 5072 1| áldásit: -~Szerelem tesz keserûvé,~S csak ez teszen gyönyörûvé~ 5073 2| falától.~Mérték nélkül volt keserve,~ Haját, keblét szakgatta;~ 5074 1| szerelmedben, -~ Keservem s keservedet, -~ Nyisd meg, kedves, 5075 2| szaggatja.~A nagypéntek keservei~Lehetnek bús énekei.~ De 5076 1| örömben részt nem venni,~ Keservekben edzõdni;~Kétségb’ esni, 5077 1| szívemnek;~De mind ez a keserveknek,~ (Tudja szívem tájéka)~ 5078 1| Boldogító szerelmedben, -~ Keservem s keservedet, -~ Nyisd 5079 1| mellem baljában;~Ázik a föld keservemtõl~ Lábam minden nyomában.~ 5080 1| szabad voltam;~Szívem szerzi keservimet,~ Miólta meghódoltam.~Lábához 5081 1| fohászkodva~ Kínaimat táplálom.~Keservimnek tengerébõl,~Inségemnek örvényébõl,~ 5082 2| mely így érez,~Egy valaki kését döfi, -~ A gyilkos jóltévõ 5083 1| magános fájdalmával -~ Néha késhez is kapkod;~De két hû szív, 5084 2| dagadt hasában,~Terhe igen késlelteti~ Iparkodó futtában;~S akármiként 5085 2| megbetegedtem~ S harczba késõbb jutottam;~S így pályámat 5086 2| büntetése~ El nem marad, - késsen bár.~ 62.~Pongrácz 5087 1| Fakad már a fabimbó:~Hol késtek még, ti kertemnek~ Tavaszi 5088 2| lovas hintóban,~Lobogó szép keszkenõkkel,~ Dörögve a köveken,~Nagy 5089 2| És többekkel útazott,~De késztetvén Csobáncz felé,~ Nem veszteglett 5090 2| Téteték le nagy pompával~ A keszthelyi kriptában.~Az életét megmentõnek,~ 5091 2| lovon Szent-Mihályról~ Õt Keszthelyre hozatá.~S Bodor Imre most 5092 1| lebegnek;~Fûrj és fecske menni készül,~ Gólya, daru eltünt már;~ 5093 2| tartozott oltalmat,~Jönni készült, mátkájától~ Megkérni a 5094 1| öszve-elegyülve,~S a sok bajból egy készülve,~ Az a kínos szerelem,~ 5095 2| akkor~ Alatt a szõllõmíves,~Kételkedett, hogy emberi~ A lelkes 5096 1| eszmélkedik;~De már ott nem kételkedik:~ Hogy jobb élni szívében,~ 5097 1| Szívem sebét tapogatom,~S kételkedve azt forgatom:~ Mit volna 5098 1| csak felet tesz,~ Mely kétfelé oszlik el;~S minden öröm 5099 1| sebesen jár~ S nem jut soha kétségbe;~Elme, mely az igazsághoz~ 5100 2| csak kevés nyomát lelék~ A kétségbe-esettnek;~Tûrhetetlen fájdalmában~ 5101 2| Bizonytalan hánykódott~A kétségek tengerében -~ Most kikötni 5102 1| boldogságának:~A hol ez nincs, ott kétséges~ A szerelem s félelmes;~ 5103 1| Égõ pipám kék füstjét,~S kétségesen szemlélgetem~ A tengernek 5104 2| nagyanyjoké volt,~ Nemde kétszáz sárgát ád? -~Ebben itt két 5105 2| igért hívének;~S távolléte kétszerezte~ Lángját égõ szívének.~ 5106 1| Siralmimnak tengerében,~ És kettõnket így tipor,~ Engem s téged, 5107 2| kakasszóra~ Országtok még kettõt nyer.»~ 56.~ 5108 1| Mert élesztvén lángaimat,~Kettõzteted kínaimat:~ Mindaddig hát, 5109 1| ott be gyáva;~A büszke nem kevélykedik,~ Nem kérkedik a páva;~ 5110 2| Új bú s bánat találja.~Kevélykedve vitorlázott~ A szép estnek 5111 2| Érzésében felolvadt szív~ A kevélység habjának~Dagályitól nem 5112 1| felejtsd-el õt~ S nevesd kevélységében;~ De legottan megjelenvén~ 5113 1| Áldjuk, áldjuk érte õt!~Kevélységgel dagadnánk fel,~ Ha bizonyos 5114 2| bölcsebb)~ Violának nagy ára~Kever epét kebletekben,~ Kívánságtok 5115 1| örömit,~Míg a vénség nem keveri~ Öröminkbe ürömit.~Éljünk, 5116 2| Asszonyának szívében,~Õ még jobban keverte azt~ Egy reménynek fejében.~ 5117 1| tajtékjokat~ A felhõkkel keverték.~Hah! s most miként tusakodnak~ 5118 2| nem másnak kárával;~S még kevésbbé akárkinek~ Vétkes gyilkolásával.~ 5119 1| Barátim! hát, ne henyéljünk,~A kevésbõl sokat éljünk,~ Míg a tátott 5120 2| gyermek és hat dajka~ Nem kevesett csevegett.~ 5121 2| akar szabadúlni~ Pogány kézbõl Hunnia; -~ 5122 1| tüzes szerelemnek~ Gyúladni kezd fáklyája;~A száj édes mosolygása,~ 5123 2| Néki gyanúba esni,~Szebben kezde vele bánni~ S kedvét látszott 5124 1| Az õ képét fejtegetni~ Kezdém immár szívembõl:~Haszontalan 5125 1| Kegy-istennék! nélkûletek~ Csak kezdet a mesterség;~Durvák, vadak 5126 1| esztendõ,~Melynek boldog kezdetébe~ Örökr’ enyém leve õ!~Hogy 5127 1| siratá.~~41. Dal.~Ti a világ kezdetében~ Támadt hegyek és völgyek!~ 5128 2| 34.~Alig valék még kezdetén~ Veszedelmes pályámnak,~ 5129 1| nagy intézet! -~Egy valónak kezdetével~ Más - több miként enyészik? -~ 5130 1| Törvények eltörlõdnek,~Kezdetjeket istentõl vett~ Kormányok 5131 1| kifejleni~ Édes kín közt kezdett el.~Hogy elõbbi lételembe,~ 5132 1| e harcz,~ Melyet velem kezdettél?~Hát nem elég kemény a sarcz,~ 5133 1| érezhet keblében.~~182. Dal.~Kezdj idején fösvénykedni~ Az 5134 2| még aludtak,~ Sírni ríni kezdtek most:~«Szánj meg minket ( 5135 2| Lassanként már felejteni~ Kezdték az elveszettet;~Csak Lilla 5136 2| levélben~ E mennykõ jött kezébe:~ 32.~«Vannak 5137 1| vizsgáld édes kedveit;~Tedd kezedet a szívedre -~ S valljad 5138 2| kedvedben.~Tudd meg: Dersfy vágy kezedre,~Õ méltó a te véredre;~ 5139 2| nagy értékkel~Adódtak szép kezeik.~ 30.~Miklós 5140 1| Rezzegetik az akolban,~ Kezeikben a sajtár,~A heverõ s kérõdzõ 5141 2| kötény;~ Megfordúlt sok kezekben;~S vásznában e rege lehelt~ 5142 1| magánosan,~ Fejem a két kezemben:~S óh! mely teli van kebelem!~ 5143 2| azután olcsó pénzért~ A kezemre ejtette.»~Bekiált itt a 5144 1| kegyes tekintete,~ Szorítása kezének,~Minden bút elfelejtete~ 5145 2| bosszúját csak az tartja,~ Hogy kezénél nincs kardja.~ 5146 1| nagy és szép~Egyéb, a mit kezetekkel~ Formálva megérétek,~És 5147 2| kénybõl,~Sem könyvbõl, sem kéziratból,~ Hanem asszonyköténybõl.~ 5148 2| szerzõdjenek~ S kössék újra kezöket.»~Erzsébet hát, mihelyt 5149 1| szivének~ Verései mozgatnak;~Keztyûk, melyek bújtatjátok~ Szép 5150 1| remény.~~10. Dal.~Minekután a kezünket,~ (Áldott, dicsõ ünnepnap!)~ 5151 2| halványnak,~Kétségb’esve ki- s elrohan,~ Felûl paripájára.~ 5152 1| nyomhatván el tüzemnek~ Ki-kicsapó lángjait,~Hátra hagyom szerelmemnek,~ 5153 1| szûk határ,~ S az emberbõl ki-kivág,~S a múlandóság felett jár,~ 5154 1| magamban!~Hol a szó, mely kiadhatná~ Csudatévõ tüzetek?~Hol 5155 2| alig vitt páráját~ Ott - kiadja lábánál.~ 103.~ 5156 1| hamvadok,~ Mint sem rajta kiadok.~~33. Dal.~Minden tárgyban 5157 2| világért~ Nagy lelkét már kiadta;~Haszontalan; most sem jött 5158 2| erõs ércz-termete~ Éveket kiállhatni;~ 61.~Megestén 5159 2| jön onnan,~ Mely a próbát kiállja:~Az, hogy Godfréd fõvezér 5160 2| Ez, egyenes lélekkel,~Kiállván nyíltekintetét~ A kémlelõ 5161 2| fiaim?~ (Micz bánné ezt kiáltá)~Hála neki! a ki õtet~ 5162 2| halált.»~«Halált! Halált! (kiáltának~ Valamennyen) rút halált!»~ 5163 1| vidéket rettenti,~Hol a sasok kiáltása~ Az útast megdöbbenti;~ 5164 1| sírjában.~Nincsen, ki bús kiáltását~ Visszhangozná szívemnek,~ 5165 1| Bálványozó indúlatok!~ Kiáltástok fel nem hat -~ Káiné az 5166 1| Nincsen nyelvem, s kiáltok.~Az élettel tusakodom,~ 5167 2| csikorgatta,~ Véres bosszút kiáltott; -~Kész lett volna öszverágni~ 5168 2| még hív fiát~Lóra, talpra kiáltotta:~ Hogy ezen új csapástól~ 5169 2| gyûlõ népnek~ Ki voltanak kiáltva,~Vélek a dij, melylyel azok~ 5170 2| nagy vesztesége~ Életét kiapasztja,~ S õtet öszvefonnyasztja.~ 5171 1| Természetem ereje,~És kiaszott, és megbomlott~ Csontom 5172 1| keble dagad -~ S hogy magát kibeszélje,~Szívének mély hangjaival~ 5173 1| természet haragjába~ Rendibõl kibomlani,~És hajdani zavarjába~ 5174 2| fülelõ visszhang hallja~ S kicsacsogja szirtébõl,~A mit ez s az 5175 1| Leggyengédebb hurjait,~S bájával kicsalogatja~ Legtitkosabb hangjait;~ 5176 2| 68.~De az ifjúság öröme~ Kicsapongó árjával~A két aggnak fájdalmait~ 5177 1| téged, férfi-asszony, a ki~ Kicsaptál lágy nemedbõl:~Herculest, 5178 1| a nyúgalmat,~S bájaival kicsavarta~ Eszemtõl a hatalmat;~S 5179 2| szerelmed nagyságát majd~ E kicsinybõl ítélem; -~Férjed kedvét, 5180 1| mondaná: elég már.~Sándor kicsinynek tartotta,~ A mi a nap alatt 5181 2| nem jut Violához~ Szíve kicsinységében.~ 12.~«Nem 5182 1| hát nagyságodat~ Az én kicsinységemben,~ Tökélletlenségemben.~~ 5183 2| Mostohája gyûlölsége~ Látszván kicsinyt enyhülni:~Mert, hogy utóbb 5184 2| vala Manczit,~ (Így vala kidolgozva)~Haj! Manczit is a világból~ 5185 2| rég siratott! -~ Hazám kidûlt gyámolya!~Oda Lajos! - s 5186 1| Jaj a szívnek, mely kiég!~ Annak verni - már elég.~~ 5187 1| indúlatjait,~Az könnyen kielégíti~ Többi kivánatjait;~Mert 5188 1| minden indulatok~ Kényeket kiélhetnék,~Minden gondok és bánatok~ 5189 1| megszakadoz; -~Boldog, ki kievezhetett~S szerencsésen kiköthetett~ 5190 1| nem változik:~A volkánok kifáradnak, -~ De nem az én tüzeim;~ 5191 2| magyarnak vitézsége~ Végtére kifáradott~S vagy meghalt, vagy Lajos 5192 1| hangjait,~Melyben Hayden kifejezte~ A teremtés dolgait: -~ 5193 1| bimbóikból~ Virágai kertemnek,~Kifejlének csomóikból~ Érzelmei szívemnek:~ 5194 1| elmémmel,~Melyben szívem kifejleni~ Édes kín közt kezdett 5195 2| nõket ájúlás.~Lassan, lassan kifejlõdvén~ A történet mivolta,~Minden 5196 1| nagy halmát:~Vérzõ szívvel kifejtõztem~ Barátim karjaiból~S nagy 5197 1| pillantatban~ A szív égõ szerelme.~Kifejtvén az elmésséget,~Õ lel minden 5198 1| áldalak,~ Boldogító Szerelem!~Kifizetéd uzsorával~ Sérelmiért szivemet,~ 5199 1| 30. Dal.~Az idõ mindenen kifog,~ Vele minden múlandó;~ 5200 2| Kit tarthatni elsõnek)~Tán kifogunk viszályain~ A sorsnak és 5201 1| nagy sohajtás -~ Magamból kifogytam én.~Csak midõn a végét érjük,~ 5202 2| falúd nem elég bére,~Hogy kifolyjon éltem vére;~ De ha már 5203 1| könnyeimmel~ Vérem s velõm kifolyna!~Indúlatom hadd húnyna el,~ 5204 2| 33.~Lovát immár kifordítván,~ Elek úr ezt mondá még:~« 5205 2| harczán keblének,~Sarkából kifordulásán~ Egész természetének; -~ 5206 2| szorúltságába’.~ 42.~Kifut megint, - s mint a galamb~ 5207 1| partra kél,~ Hol pályánkat kifutjuk,~ Solonként, ott megtudjuk.~~ 5208 1| isten, sem hazához~ Sok kigyalúlt magyar szív,~Sem szavához, 5209 2| 68.~A lantosnak kígyó-nyelve~ Még jól el sem végezte~ 5210 1| kan páva! -~Fennáll búbos kigyófeje,~ Kiterjesztve bõ farka,~ 5211 1| Kivánatim mind bételvén,~ Kigyógyúlván sebimbõl, -~Gyönyörüség 5212 1| incselkedik,~ Mint Évának kígyója.~Hol az arczák mosolyognak,~ 5213 1| És a kõpor-omladékban~ Kígyók s gyíkok fülelnek;~Hol az 5214 2| gondolt.~ 12.~Ily kígyókat nevelél te,~ Jámbor Gáspár, 5215 2| néked! - nem ismérted~ Kígyót rejtõ pályádat!~Elment, 5216 1| Maradjon még keblünkbe;~Ha ez kihal, csömör s bánat~ Jön megzabált 5217 1| Minden egyéb gerjedelem~ Kihala már szívemben;~Egyedûl a 5218 1| Búmban tünõdve talál;~Kihalt nékem a természet, -~ Éltem 5219 2| A sors vészes órája,~S kihányatik sarkaiból~ A magyar szép 5220 2| vétek férge rág.~Ünnepemet kihirdettem,~ Bõség legyen mindenben,~ 5221 1| elmosolyodik,~ A fajtalan tûz kihûl;~A méreg megédesedik,~Minden 5222 1| körmeibõl~ Engem mindjárt kiinthet; -~S ez a Lízám szép szívében~ 5223 1| birószékedben?~Ilyen vég van kijegyezve~ Számomra nagy könyvedben? -~ 5224 2| Bosszújának áldozatúl~ Kijelelve valának~Csák s Ráthold is, 5225 2| megzörrent ablakom; -~S én kijöttem; - s elbucsúzánk! -~ S 5226 1| Üdvességgel áldott két szem,~ Kikben Amor fészke van!~Óh! hogy 5227 1| Csókjainknak tüzeiben~ Ezek mind kikelének~ S örömekké levének.~~55. 5228 2| Megyek, úgy mond, Budára;~S kikeletre Bátoryval~ Onnan török 5229 1| ölelkezésünk:~Szívem lángját kikémlelték,~Szerencsémet irigyelték,~ 5230 2| ravaszsága~ A somlai dolgokat~Kikémlelvén, így fordítá~ Bosszújára 5231 1| löve szemébõl,~Midõn engem kikergetett~ Nyúgalmamnak ölébõl.~Ha 5232 1| Most azoktól el nem vág,~Kikhez csatolt a szivesség,~ Szerelem 5233 2| Kéry csupán azoknak,~Kikkel szíve öszvehangzott, -~ 5234 1| karjaiból~S nagy harczban kiköltöztem~ Hazámnak határiból~Ott, 5235 1| kievezhetett~S szerencsésen kiköthetett~ A nyúgalom keblébe,~ 5236 2| kétségek tengerében -~ Most kikötni vágyódott;~És most Lucza 5237 2| Sejté, hová kellessen~Kikötnie, hogy élete~ Nyugodt, boldog 5238 2| Szíve kínos érzetét,~ Kilehelte életét!»~ 39.~« 5239 1| vonaglott minden ideg,~Majd kilelt a forró hideg;~ Szívem 5240 2| dolgába’.~ 18.~Kilencz ízben újult s tellett~ 5241 2| rendelt határból~Ég, föld kilép: - Szellõ, Zsuzsi~ Eltûntenek 5242 1| én, asszony-férfi,~ Ki kiléptél rendedbõl;~S téged, férfi-asszony, 5243 2| népébõl.~ 2.~Kiléptével az elõbbi~ Rémjelek megujúltak;~ 5244 1| kivánatom~ Szemembõl is kilesi.~Boldog, a ki szert tehete~ 5245 1| Gyötrelmivel küszködvén,~A szabadba kilódulok, -~ Nem enyhûlést találni:~ 5246 1| lóra vetvén,~ A szabadba kilökni;~S az illatos levegõben,~ 5247 2| beszélt ott,~Megkapatva, kilõtt nyílként~ A sírókhoz száguldott.~ 5248 1| kínjában;~Itt hurczolnak kímélletlen~ Amor és Mars engemet;~ 5249 2| veszthet-e szívet, lelket?~ Én kimentett bûnt látok.~ 5250 1| mely megmérhetné~S egészen kimeríthetné~ Az emberszív fenekét,~ 5251 1| lenge szárnyait;~Ki egészen kimeríti~ Az érzemény forrását~És 5252 2| Kaján fajnak rabjává!~Ne, kimondom, az ármánynak~ Kínos martalékjává!~ 5253 2| a történetben~ Itéletét kimondta.»~ 30.~«Ismerem 5254 2| Brúnó)~ De õ hiszen már kimúlt?»~ 56.~«Kéry 5255 1| ha nem él az olyan,~ A kin ilyen átok van.~~63. Dal.~ 5256 1| Most is dúlja életem;~Kínaimban telhetetlen -~ De õt mégis 5257 1| teremtõt életemmel~ Könyörögve kínálom.~Átkozom a helyet s idõt,~ 5258 1| miért oly bánatos,~ Annyi kínba mért tellõ? -~Ha rossz, 5259 1| feltaláljátok~ Ama csuda kincs-követ,~Melylyel birván, szaporodnak~ 5260 1| tesz, lop, tör,~ A szívnek kincs-tárában.~A bujaság siren kénye~ 5261 2| lesz szívén kívûl~ Egyéb kincse éltednek;~Ha majd nem lesz 5262 1| ruhában,~A tenger s föld kincseivel~ Potrohos tárházában, -~ 5263 1| gazdagságot,~ Törekedjék kincsekre;~Czímjeivel dicsekedjék -~ 5264 1| ölébe,~S még sem csorbúl fõ kincsének~ Legparányibb részébe;~ 5265 2| fájt foga~ Csobánczra és kincsére,~S fejét soká törte abban,~ 5266 2| Nem veszthetsz oly drága kincset,~ Mint a melyet ez kicsal,~ 5267 1| Kirõl Petrarch énekel;~Kinél nem czím nyom érdemet,~ 5268 2| minden lakosa.~Hogy õ lészen kinevezve,~Elõre volt elvégezve~ 5269 2| szép leánya,~A violaszemű Kinga, -~ Sok nősző vágy iránya.~ 5270 1| szívekben, -~Mik az édes kínhoz képest,~ Mely belõlünk 5271 2| 37.~Nagy-Vázsonyig Kinizsyvel~ És többekkel útazott,~ 5272 1| szédelygek~ Szívem fanyar kínjában;~Itt hurczolnak kímélletlen~ 5273 1| béke néki,~ Szabadúlna kínjából.~De biztat egy remény mindég,~ 5274 2| 41.~Ha szívem majd kínjaiban~ Vérzik, habzik, csikorog;~ 5275 1| A sors az õ honjához.~Kínjaimnak forrásához,~ Nyúgalmamnak 5276 2| Boldogtalan kedvese!~Keblem fanyar kínjainak~ Tovább ne légy részese.~ 5277 2| tartál meg~ Szívem még több kínjára? -~Tiéd kezem, - ha kívánod, -~ 5278 1| Oly sokáig érezvén~Kellõ kínját, mirígy báját, -~ Kitanúltam 5279 1| Ki jókor megszökhetett,~Kinjává lett örömivel,~ Kiket még 5280 1| oda híve,~ Nem küzdhetik kínjával;~Meghal, - mert meghasad 5281 2| lángolának,~S elszakasztva kínlódának,~ Egymás mellett fekszenek,~ 5282 2| halállal -~ Mondják, szörnyen kínlódik!~Bár az Isten megtartaná!~ 5283 1| Harczoljunk hát, ha nem elég! -~ Kínlódjatok, szív s lélek!~~151. Dal.~ 5284 2| Esküszöm én Istenemre~És kínlódó kebelemre!~ Hogy pártámból 5285 1| Mint ércz lelke Catónak;~A kínokban telhetetlen,~ Mint vad 5286 1| is gyötrõdöm én,~ S új kínokra ébredek.~A napkelet, napenyészet~ 5287 1| emberi boldogság.~~13. Dal.~A kínokról beszélgetnénk,~ Melyek 5288 1| gyilkolta úgy szívemet,~ Hogy kínomban kiki szán.~Ott, a hol én 5289 1| poklot mért,~ Még áldom is kínomért.~~37. Dal.~Még csak benned 5290 1| sorsomat,~ S meg nem indúlt kinomon:~Hadd csúfolja halálomat,~ 5291 1| Halj, óh halj meg, kinos szív! -~Ha nem szánta bal 5292 1| nehezek a napjaim,~ Mely kínosak éjjeim? -~A sohajtás kebelembõl~ 5293 2| követett bûn~ Már hét évig kínozott,~Az eleget lakolt érte,~ 5294 1| mindent meglelkesít, -~ Mint kínozza szivemet!~ Mint üdvezít 5295 2| hétszeres fájdalomtól~ S kíntól bútól lankadtan,~Ideje volt 5296 1| lelhettem.~~199. Dal.~A titok kinyilatkozott:~ Szeret, - de nem engemet!~ 5297 2| Szakaszszuk le az örömnek~ Ma kinyíló rozsáját:~Holnap talán az 5298 1| Tömjénekkel füstöli.~Hol, mint a kinyilt virágnak~ Ezer az õ mirígye,~ 5299 2| Szívet mélyen érdekelt,~S kinyílván, hogy külömbféle~ Mesterséget 5300 1| mely nem czifraság,~ Vagy kinyirbált pipesség.~A büszkeség és 5301 2| Szent-Mihályt is~ Szorgosan kinyomozá;~De onnan is Pethõ úrnak~ 5302 2| a kit Brúnó~ Valahogy kinyomozott,~S ennekelõtt’ néhány nappal~ 5303 2| lóra ültet~ Pethõ, hogy kinyomozzák,~S akárhogyan, éve-halva~ 5304 1| õ tûz-súgárait,~S önti a kinyúgodt földre~ Az életnek árjait:~ 5305 1| A napokat megkurtítád,~ Kinyújtád az éjeket:~Olyan vagy te, 5306 2| 20.~Ily fenével kínzá Rózsát~ E katona-jövevény; -~ 5307 1| Fájdalmimban átkoztalak,~ Midõn kínzád kebelem;~Dicsérlek most 5308 1| nincs mérgesebb,~ Fenébb, kínzóbb gyötrelem,~Orvosolhatatlanabb 5309 1| szélyel áradoz,~Azt hangokba kiönteni~S hegedûmön elzengeni;~ 5310 2| ilyennek kebele,~Hogy tetteit kiokádván,~ Az ember elhal bele.~ 5311 2| Szélvész, hírét tettemnek:~Hogy kiontám tiszta vérét~ Kedves feleségemnek!~ 5312 2| ura s maga lovát~ A fûre kipányvázza.~ 58.~Most 5313 2| s titkát~ Most büszkén kipattantja.~ 23.~«Én Csák 5314 1| Költögetvén ökreit,~Melyek éjjel kipihegék~ A tegnapnak terheit,~Õket 5315 2| földre vetemedvén,~ Itt kipihent útjában.~Megismervén András 5316 1| s a szív vadúl fáj;~Ha kirakom sérelmemet~ Egy-két versnek 5317 2| Vitézsége volt mentõje~ Királyának s atyádnak!»~ 5318 1| természet!~Mint lehet föld királyává~ Égbõl eredt eszével;~S 5319 1| Mint legerõsb gerjedelem,~ Királyképpen kényére~ Taníthatja kezére.~~ 5320 2| csonkán s bénán, s holnap~ A királylyal Pokra jön;~A gyûrûért végez 5321 2| miként áll.~S menyegzõ lett a királynak~ Még Pokvárott létébe’: -~ 5322 2| pályámnak,~S egy szörnyeteg, királynéja~ Hajh! szánandó hazámnak,~ 5323 2| Mert Szolimán, Izabella~ Királynénak szavára,~Meg’ rácsapott 5324 2| maradj.»~ 8.~«Királyomnak sem kívánok~ Én adósa maradni;~ 5325 2| hoznia.~Idegen és gyûlölõje,~Királyrokon s üldözõje~ Volt õ Árpád 5326 2| Jeruzsálem királya.~Írja Kálmán királyunknak,~ S a hõst neki ajánlja.~ 5327 2| mély inségébõl~ A hazát kirántani.~ 11.~S im! 5328 2| az egész vár,~Csak, mint kire hóhérbárd vár,~ Jó Erzsébet 5329 1| éljenek.~Innen most bár kireppennek,~Messze többé már nem mennek;~ 5330 2| Egykép nyomott szívének~Kisajtolt könyzáporai~ Az atyjára 5331 2| ereszt?»~«Hogy Devecser kisasszonya~ Asszonykép megy Somlóra,~( 5332 2| 21.~Az akkori kisasszonyok~ Gyáva társaságában~Úgy 5333 2| gazdag és nemzetes~ Szép kisasszonyt megvetvén,~Emel vala karjaiba, -~ 5334 2| Dicsértessék az Úr Isten!~ Kisasszonyunk vívódik~Tegnap óta a halállal -~ 5335 2| megédesedett~ Ujra élte üröme,~A kisdedet gyengédeden~ Õ is ölébe 5336 2| dajka fájdalmát,~Eltökéllé kisdedinek~ Életvédõ oltalmát.~E szándékra 5337 1| deli férj kedvesétõl,~ S kisdeditõl, óh szegény!~A jó barát 5338 2| a vének!~S mennél inkább kisebbíti,~ Annál nagyobb nevében, -~ 5339 1| hold világában~ A patakot kisérem,~S egy tünemény formájában~ 5340 2| Alatta megy vala el.~Kísérõje a gonosznak~ A rossz lelkiisméret,~ 5341 2| közelrõl hangzó ének~ Lanttal kísért szózatja.~Meghökkent õ, - 5342 2| szavait az orgona~ Hangjaival kisérte, -~Ha zsoltáros gondolati~ 5343 2| lélek!~Igen nagy volt a kisértet,~ De megtérek, - ha élek!»~ 5344 1| Általatok a vénségnek~ Kisimúlnak ránczai,~S a legerõsb gõgösségnek~ 5345 2| Bele vésvén fakérgekbe,~S kisohajtván énekekbe~ Szíve kínos érzetét,~ 5346 2| 25.~Beszédibõl kisugárzó~ Csillagi egy elmének,~ 5347 1| bár miként téssz,~ Hogy kiszabjad törvényét;~Ne rostálgasd 5348 1| szerzõje.~~100. Dal.~A világból kiszakadva,~ A halállal már rokon,~ 5349 1| volnátok.~~124. Dal.~Óh! vajha kiszakaszthatnám~ Ezt a szívet keblembõl!~ 5350 1| elválasztva,~ Magamból kiszakasztva.~~169. Dal.~Nem vádollak 5351 1| bennem elolvadna,~És a lélek kiszaladna, -~ Ég, föld tünnék elõlem,~ 5352 1| Néha nyárban apasztja,~S kiszárítván a nedveket,~ A fát, füvet 5353 2| dühösen vitézkedvén, -~ Kiszenvedett örökre.~ 84.~ 5354 2| azért ezt a hatot,~ S mint kiszenvedt átkokat,~Ásd s rejtsd õket 5355 1| úgy víjja,~ Míg életét kiszíjja.~~23. Dal~Balgatag én! nem 5356 1| Amor adja ezeket,~ Hogy kiszíjjam mérgeket.~~113. Dal.~Bár 5357 2| Devecsernek s körének,~Kitanult szép mesternéje~ A szerelem 5358 1| Míglen öszvekerûlhetnék,~ S kitanúlta szívemet; -~S könnyei megáradának~ 5359 1| kínját, mirígy báját, -~ Kitanúltam váltig én:~Az õ csalárd 5360 1| virágában,~ Kebele már kitárva! -~Olyan valál, szép kedvesem,~ 5361 2| kívánjad többé, atyám,~ Hogy kitegyem magamat,~S a negédes úrfiakkal~ 5362 1| ha lehetne,~Ha szívedtõl kitelhetne,~ Bizonyosnak gondolom, -~ 5363 1| erõt adjon, vegyen,~ S kiterjedve forogjon:~De szelídebb tekintetû~ 5364 1| sovárogván,~ Szárnyait kiterjeszti; -~S most - büszkén felemelkedik, -~ 5365 1| Fennáll búbos kigyófeje,~ Kiterjesztve bõ farka,~Mely temérdek 5366 2| mert megfojtalak,~Mert kitiprom a béledet,~ Mert pokolba 5367 2| foghatlak?~(Kiált Sándor) míg kitisztúlt,~ Fenn örökre bírhatlak? -~ 5368 2| kény dühének~ Vétki már kitörének.~ 15.~Évek 5369 1| nap tûz-súgárai~ Elõször kitörtenek,~ Legott imígy tüntenek.~~ 5370 2| Határjokban meg nem férvén,~ Kitolyongnak habjai,~S minden gátot elszaggatván~ 5371 2| hogy õ húgait~ A jószágból kitudád,~Mely az õ nagyanyjoké volt,~ 5372 2| keserûségem.»~Itt elnémúlt, kiujúlván~ Szíve minden sebjei;~S 5373 1| istentõl vett~ Kormányok kiûzõdnek.~Róma! te ki a világnak~ 5374 1| keblembõl!~Vagy inkább, ha kivághatnám~ Az õ képét szivembõl!~ 5375 1| kos~ A gyöpös domboldalon~Kiválik a sereg közûl -~ Mit akarnak 5376 2| ördög-czimborára~ Mindeneket kivalljon.~ 79.~Ez, az 5377 2| vér-czimborára,~ A mit tudott, kivallott;~S az elárúlt kegyes szûztõl~ 5378 2| magáét,~ Ha vérrel is, - kiváltja.»~ 94.~S megrettenve 5379 2| 16.~De a fõrend kiváltképen,~ Sümeg kies körében,~Csorbát 5380 1| mindenben?~Hol nem jártak kívánatim? -~ Míg e boldog Hymenben,~ 5381 1| sejti õ szemembõl~ Titkos kivánatimat!~S miként tudja betölteni~ 5382 1| nyílt útjok van~ Szívem kívánatinak:~Így váltja fel a kikelet~ 5383 1| futtatja,~S gerjedelmit, kivánatit~ Titkosan meghallgatja;~ 5384 2| férjét féltik vala~ Szíve kívánatjai.~ 42.~Elek 5385 1| könnyen kielégíti~ Többi kivánatjait;~Mert ezeket a szerelem,~ 5386 1| Ostromolja lelkemet.~Óh sovárgó kívánatok!~Dühösködõ indúlatok!~ 5387 2| Ha megfelel a szerencse~ Kívánatom lángjának,~(Mond Keled) 5388 1| tellõ? -~Ha rossz, mért oly kivánatos,~ Mért oly édes, oly kellõ? -~ 5389 1| minden elmében,~Gerjedelmet s kivánatot~ Tenyészt kiki keblében;~ 5390 2| megmentéd éltemet;~De ne kívánd szerelmében~ Rég elhamvadt 5391 2| atyjának:~ 82.~«Ne kívánjad többé, atyám,~ Hogy kitegyem 5392 1| természet, szív és ész.~Mint kívánják mindég csak azt,~ A mit 5393 1| czélozna.~Midõn sohajt, bár kivánná,~ Hogy õt én is hallanám!~ 5394 2| a ki jó szerencsét~ Nem kívánna útjának? -~Vágtat a ló; 5395 2| Hogy - csak olyant kell kivánni,~ De nem tudom, ha látsz-e~ 5396 2| Sándor)~ Mert nem lehet kívánnom!~Enmagamban vesztesége! -~ 5397 2| kínjára? -~Tiéd kezem, - ha kívánod, -~ Mert megmentéd éltemet;~ 5398 2| 8.~«Királyomnak sem kívánok~ Én adósa maradni;~Hát 5399 1| halványság -~ Mi ez, ha nem kivánság?~~193. Dal.~Akárhogy van, 5400 1| nem önthetni;~Mi a szívnek kivánsága,~ Melyet el nem fojthatni;~ 5401 2| szeretem.~Lilla szívem kívánsága,~Lilla éltem boldogsága;~ 5402 2| s férjednek!~Betöltöttem kívánságát~ Nemes, szép, szûz lelkednek.~ 5403 1| Cselekednem õ vele,~S kívánságom bétellene,~ Szikrát fogna 5404 1| megnyugtathatta~ Minden kivánságomat;~S egy pohár viz elolthatta~ 5405 1| és a port.~A sors minden kívánságot~ Töltsön bár bé - több 5406 1| hivságtok~S veszedelmes kivánságtok~ Tetszeni és gyújtani,~ 5407 2| Kever epét kebletekben,~ Kívánságtok daczára.~Szálljatok, jobb, 5408 2| 7.~Honnan, midõn úgy kívánta~ A hazának ideje,~Szabadsága- 5409 1| S ereimben a vér forr,~S kivántában keblem feszül,~ Imígy esdek 5410 2| kertedben, -~Megferdeni kívántak még~ Fenmaradott véredben!~ 5411 1| szûkíti,~Sõt még inkább kívántatja~ És mind egyre bõvíti.~ 5412 2| Illyés e frigynek;~Gyászt kívánván szíve, gyászt lát~ Szeme 5413 2| Kivel együtt õzet, nyúlat~ Kivégezett sok százat:~Dicsekedve mondja 5414 2| 32.~S magából mintegy kiverdve,~ (Hermán úntig nevette)~ 5415 1| sok javából~Apánk, hogy kiverettetett~ Éden boldogságából.~De 5416 1| miként tünõdjem,~ Hogy ebbõl kivergõdjem.~~147. Dal.~Óh te! óh te! 5417 1| kegyetlent felejthetni~ S kiverhetni fejembõl,~Az õ képét fejtegetni~ 5418 1| azt? -~A kínok markából kivesz,~ Meggyógyítja sebemet;~ 5419 1| ész!~Mely által e méreg kivész. -~ De te vállat vonítasz?~ 5420 2| míg éltenek.~ Hála! hogy kivesztenek!~ 2.~Erzsébet, 5421 2| engemet is~ A világból kivetni,~Melyben te vagy - csak 5422 2| csontházából~ Még sem lesz még kivéve; -~ 42.~Ha 5423 1| majd nyúgalmamat,~ Lovam kivisz bajamból:~Igy bíztattam 5424 1| megláboltam;~Kegyes sorsom meg kivive -~ Mert ide-való voltam:~ 5425 1| halál torkából~Reménytelen kivonatik~ Új, szebb élet kedvébe,~ 5426 2| a vétekbõl~ A cselekvõt kivonta,~Ott Isten a történetben~ 5427 1| Minden, a mi bennem van,~ S kivülem a világban.~~ 5428 1| megtanítgatom~ Az echókat nevére.~Kivûle, ha keservemet~Nyögöm, minden 5429 1| A nemlétnek méhébõl,~Ha kizárod kebelemet~ Emlõidnek teljébõl? -~ 5430 2| keblében veszélyt hordva~ Kizúdúl mord népével, -~S tûzzel 5431 2| terhedre vagyok, apám,~ Vess klastromba engemet!»~Dúl-fúl Menyhárt 5432 2| támadjon,~Melybõl a tar kobakokra~ Halálzápor szakadjon!»~ 5433 2| Sümegre jött,~ Hóna alatt egy koboz,~S egy könyvekkel tölt tarisznya~ 5434 1| szarvával.~Talpon van a borzas kocsis,~ És csudálván álmait,~ 5435 2| látván leányának~ A vak koczka-vetéstõl.~Össze-vissza kavarg, zavarg~ 5436 2| imádkozzál,~ Hogy jól vessem koczkámat!»~Imígy szólott s paripára~ 5437 1| megpróbáltam:~ Kártyáztam és koczkáztam;~Olvasgattam, irdogáltam,~ 5438 1| búsong és andalog? -~S mint a köd az ég tisztáját,~Ugy borítja 5439 1| repdez száraz levele;~Hamvas ködbe van borúlva~ A szép vidék 5440 2| 53.~Setét köddel, könnyesõvel~ Szívét mordúl 5441 1| gondolatok!~ Kik elmémnek ködébe~Borongatok, - tódúljatok~ 5442 1| Ízre porrá tördeli;~A bú ködét lehellete~ Szerte-széllyel 5443 1| fordítom:~Már ott a bú, hogy ködével~ Mindeneket borítson,~Hogy 5444 1| Mint a napnak súgárai~ A ködöt megszaggatják;~Mint a szelek 5445 2| szövevény! -~Az egész hír költemény volt;~ Varjas András koholta,~ 5446 2| lélek-mesét,~ Ezen csupa költeményt,~S a köznépet ijesztgetõ~ 5447 1| lantos jól szippantott~ Költõ szeszbõl - hallani,~A zengõ 5448 1| szorgalmas földmívelõ,~ Költögetvén ökreit,~Melyek éjjel kipihegék~ 5449 2| táborból, hitelessé~ Tevé ama költött hírt.~ 30.~ 5450 1| XI. ÉNEK.~Most költözik tõlünk a nap,~ Lángban 5451 1| legyetek~ S több kis lantost költsetek.~~198. Dal.~A szív minden 5452 2| lévén ekkor~ Omár kontyos kölykei,~Fészkeikben tartózkodtak~ 5453 2| Elek:~ «Szerelmem, kis kölykemet~Add még egyszer az ölembe, -~ 5454 2| Mint a tigris vagy hyéna~ Kölykét vesztett dühében.~Epét, 5455 2| keblében;~Ázott fia a keserû~ Könny-özöntõl ölében.~S mintha örök megválása~ 5456 1| nem húnysz el egészen? -~Könnyebbség lesz tán sorsomban, -~ 5457 1| felvállalt terh,~ A baj könnyebbséget nyer.~ ~ 5458 1| Kellemetek mívei.~Általatok könnyebbûlnek~ Az életnek terhei;~Nemesednek, 5459 1| lakik õ!» s kebelemet~ Könnyeimben feresztem.~Így szörpölvén 5460 1| estvém eltele:~Ha valaha könnyeimbõl~ Egy cseppecskét ivott-e?~ 5461 1| keservek patakja?~Bár keserû könnyeimmel~ Vérem s velõm kifolyna!~ 5462 1| Vajha tüzem apaszthatná~ Könnyeimnek árjait! -~Vagy hát könnyem 5463 2| így avatta~Kálmán szíve, s könnyeivel~ Áldását rá folyatta.~ 5464 2| 40.~S már elõre könnyek tölték~ A nemesnek szemeit;~ 5465 2| A szûz virtus gyakorta;~Könnyekben és fájdalmakban~ Húzza 5466 2| támad õ,~Sóhajtástól és könnyektõl~ Igen hamar nagyra nõ;~ 5467 1| Könnyeimnek árjait! -~Vagy hát könnyem elolthatná~ Szívem dühös 5468 1| Dal.~Volt egy idõ, hogy könnyemet~ Csak az öröm folytatta;~ 5469 2| 53.~Setét köddel, könnyesõvel~ Szívét mordúl vonta bé~ 5470 1| szeretõje,~ Hogy Clarensban könnyezett.~Itten sírom patakokban~ 5471 2| beszélsz!»~ És elkezdvén könnyezni,~Megerednek síralminak~ 5472 2| irgalom!»~ Mond Dobozy könnyezve;~Megöleli feleségét,~ S 5473 1| öröm kelvén~ Elhúllatott könnyimbõl, -~Szabad, nyúgodt, elégedett, -~ 5474 2| volt mondva;~A szûz, bár könnytengert ontva,~ Haszontalan esdeklett,~ 5475 2| úrnak térden könyörg;~ Könnytõl ázik arczája)~Ne tedd kedves 5476 1| gömbölyû s oly teli,~Oly könnyûded, s mégis erõs,~ Oly hajlékony 5477 1| próba-világon;~A mit egyik könnyûvé tett,~ Másik abba rózsát 5478 2| Azután úgy itéljen.~Sem e köntös nem álruha:~ Mindent, mindent 5479 1| birhatom~ Csüggedezõ testemet.~Könyben úszó két szememmel~ Csillagomat 5480 1| Érzeményi szép lelkének~ Néhány könycsepp gyöngyében~Tündökölve reszketének~ 5481 2| okozott.~ 52.~Könynyel voltak megkeverve~ A bor 5482 2| dajkája~Miklós úrnak térden könyörg;~ Könnytõl ázik arczája)~ 5483 1| szenvedéssel,~Imádással, könyörgéssel~ Gõgjét meg nem víhatom?~ 5484 1| Álmadozom és írok,~Hogy könyörgök és esdeklek,~ Imádkozom 5485 2| csúszva-mászva~ Néki azért könyörgött:~Fogadja be szolgálatját,~ 5486 1| szenvedek;~De mind ezen nem könyörül,~ És nem szán õ engemet!~ 5487 2| mikor nagy fájdalma~ Néha könyre olvadoz.~Oda minden reménysége!~ 5488 1| Bú-bánatnak eresztém,~S könytõl dagadt két szememet~ A 5489 1| bölcs nem vagy,~ Éjt nap könyvben túrkáló:~Tudománynyal megrakott 5490 2| költõi hév kénybõl,~Sem könyvbõl, sem kéziratból,~ Hanem 5491 1| kijegyezve~ Számomra nagy könyvedben? -~A tengerre hát azért 5492 1| tehetségben,~ Válogatott könyvekben~Tartós élést, boldogságot,~ 5493 1| azt csak a nevérõl~ És könyvekbõl esmérik.~De, hol atya s 5494 2| Hóna alatt egy koboz,~S egy könyvekkel tölt tarisznya~ Volt a 5495 1| Vezérlõm itt a bölcseség,~ Könyvem a nagy természet,~Nézõszínem 5496 2| nyomott szívének~Kisajtolt könyzáporai~ Az atyjára esének.~ 5497 1| dongva oda hagyják~ A méhek köpûjöket,~S a szellõvel versent vájják~ 5498 2| 26.~Sümeg köre fészke vala~ Akkor is sok 5499 2| asszonya~ Devecsernek s körének,~Kitanult szép mesternéje~ 5500 2| Veszprimbe visz~ Devecserbõl s körérõl,~Egy csárda volt a Bakonyban,~ 5501 2| nem érezi,~Hogy a madár körme s orra~ Karját már jól 5502 2| karjaimra~ Három gyilkos körmébõl.~Én sem volnék azóta már;~ 5503 2| Varjúszokás, mikor kánya~ Körmei közt prédát lát.~ 5504 1| tekintet,~Mely gondjaim körmeibõl~ Engem mindjárt kiinthet; -~ 5505 2| láttuk, mint vagdalá~ Körmét szegény nyögõbe~ S ragadá 5506 2| után bátran nyúlhatsz~ A körmöczi erszénybe.»~ 5507 2| minden reményét,~Megcsengette körmöczikkel~ Jól megtöltött erszényét:~« 5508 2| bújdosott ki~ A várfalak környébõl,~Hogy észre ne venné senki~ 5509 2| a mestere;~Sümeg s egész környékének~ Igen kedves embere.~Híres, 5510 1| rózsája szivogat;~Levegõ, mely környékezed,~ Melyet beszí magába;~ 5511 2| Kevély szemmel tekintett~A környékre, hol több falú~ Parancsokat 5512 1| szívesen leteszem.~~14. Dal.~Környûlvett ím! már a francz had,~ 5513 2| semmit meg nem tagad;~ Csak körödbõl ki ne hágj~ S határodon 5514 2| állát a legénytoll már~ Köröskörûl benõtte.~ 2.~ 5515 2| asszony mentségére~ Sok körülmény harczol itt:~Gyilkossága 5516 2| fészkeit~Látván, s mintegy körülöttük~ Sejtvén azok lelkeit.~ 5517 2| mindig nõttön-nõttében,~Körûljárta az egész tájt,~ Utóbb egy 5518 1| én így szóllottam,~ Ki körûltem lebelgett;~Lantomat megindítottam, -~ 5519 1| látátok,~S minden tárgyból körûltetek~ Gyötrelmeket fonátok,~ 5520 2| elváltak, szerzõdjenek~ S kössék újra kezöket.»~Erzsébet 5521 1| életem!~S ezt csak neked köszönhetem,~ Édes pokla szívemnek!~ 5522 2| Imrének, hív apródomnak~ Köszönjétek éltemet!~(Így szól Menyhárt 5523 1| Imily bánás szívemmel;~Nem köszönöm ajándékod,~ Melyet adál 5524 2| gördûlve agg szemekbõl,~ Igy köszöntek egymásra:~