| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
5525 1| szerzeménye~ A házasság kötele;~Elsõ ember-teremtménye~ 5526 1| VII. ÉNEK.~Ott, hol Hymen kötelében~ Két rokon szív s lélek 5527 1| Kellemeit, s fejtegessük~ Köteleit szívemnek.»~Amorhoz én így 5528 2| Elvonúlva a világtól~ S az õ kötelékitõl,~Az emberi társaságtól,~ 5529 1| Marsé is?~ Kettõ most már kötelem.~Te míved ez, álnok, hamis,~ 5530 2| s hogy megtevéd,~ A mi kötelességed,~Az házamat meggyalázni~ 5531 2| Visszatérvén, ragaszkodjék~ Szent kötelességéhez.~A nõ váltig vonakodott,~ 5532 1| azon van,~ Hogy lerázza kötelét.~A nagyfejû, zömök bika~ 5533 2| szemérem~ Köt csak olyan kötéllel,~Mely nem bomlik, nem szakadoz~ 5534 2| s elbucsúzánk! -~ S rá kötém zöld szalagom.~Ajkam csókot 5535 2| asszonyköténybõl.~Ecsedvárban volt e kötény;~ Megfordúlt sok kezekben;~ 5536 2| ölembe;~ A többit szedd köténybe.~Tetted után bátran nyúlhatsz~ 5537 2| Le-lecsaptak, elragadni~ A köténynek tartalmát.~Varjúszokás, 5538 1| lételemnek~ Lelkem s testem kötése,~Szint oly szükség életemnek~ 5539 2| kés.~(Így szól Gyárfás.) A kötésért~ Feleljen, ki szerzette.~ 5540 2| apát? -~ S mi gondod e kötésre?»~A hõs itt a sisakrostélyt~ 5541 1| nõ virágát~Oly csudával köti öszve,~Hogy meg lévén már 5542 1| Attól fogva, hogy Hymennek~ Kötnek rózsa-lánczai.~Van éltemnek 5543 1| Veszteséget fel nem vet,~Nem tud kötni szövetséget, -~ Az, igazán 5544 2| könyörögve~ Szíveikre kötötte:~Keressék az elveszteket,~ 5545 1| lelkekkel~ Szívem szerint kötöttem,~S érzelmimet jó szivekkel~ 5546 2| a frigy,~ Melyet régen kötöttünk,~A barátság, szent maradjon~ 5547 1| forgat fel országokat,~ Mint kötöz és bontogat?~Miként ád s 5548 1| Csalárd, hiú remények,~S nem kötözik, nem szorítják~ Semmi kemény 5549 2| cseh pribék,~ Az özvegyhez kötözte~Ravasz róka-indúlatit,~ 5550 1| öszve,~Hogy meg lévén már kötözve,~ A volt kettõ egyet tesz -~ 5551 2| A Cilléji Frideriknek~ Kötteték el kezére.~A kemény szó 5552 2| itéltetvén,~ Egy bõrzsákba köttetett~ S a Drávába vettetett.~ 5553 2| illetik,~ Ki ármányhoz köttetik.»~ 5.~«S mik 5554 2| repûlhetvén,~ Minthogy kötve lánczával,~S nem állhatván 5555 1| madarak elreppennek,~ S a kövek megindúlnak;~S én szorúló 5556 1| örömei,~ Mig, mint tûz a kövekben,~A szerelem érzelmei~ Alusznak 5557 1| vonsz, ránt:~Így gyõzi meg a köveket~ Érdemével a gyémánt.~Az 5558 2| természetes:~ A hazafi szorosan~Követeli szent jusait:~ Az idegen 5559 1| tovább nyújtott~ Inségemnek követje;~Az esõ nap földhez sújtott~ 5560 2| vétkéért ily sors méltán~ Következett reája.~ 70.~ 5561 1| azt kérdezem:~ Jó volna-e követnem?~ Egy Echo azt mondgya: 5562 1| eszek mint vetik el,~ Mely követõ állatok! -~Egy nagy ember 5563 2| Somlónak.~Andor lovász, követõje~ Elek úrfi nyomának,~Százfélét 5564 2| Válni kellett a párnak.~Követségbe küldetett õ~ A pápához 5565 2| nagy is,~ Még csak félig követte;~S ha kit egy nem követett 5566 1| távozik,~S tanúltatván, követtetvén,~ Csak majommá változik.~ 5567 2| De a magyar, õseinek~ Követvén itt is nyomát,~Két egész 5568 2| lelvén magát, -~ Ott a kövön fetrengett:~A mennyország 5569 1| csapázgatván~ A vadaknak nyomait;~Közben néha bölcselkedvén,~Érezvén 5570 1| szédülök! -~Mert naponként közelebb hoz~ A sors az õ honjához.~ 5571 1| Szeme, midõn szép képében~ Közelebbrõl szikrázik,~A nézõknek kebelében~ 5572 1| ki nyílait.~Midõn a nap közeledik,~ A zordon tél enyészik,~ 5573 1| Csókák s varjak kárognak:~Közelget az év-enyészet,~Haldoklik 5574 1| Nyúgalmamnak sírjához.~Napról-napra közelgetek~A vad szívhez, kit szeretek;~ 5575 1| Bízakodó reményekkel~ Közelíték hozzája,~És epedõ bús szemekkel~ 5576 2| dobogva, csörtetve~Lovagcsapat közelített,~ A vár felé ügetve.~ 5577 2| rájok.~ 19.~Közelítnek a törökök~ Vérszomjokban 5578 2| Reménytelen meghatja~Egy közelrõl hangzó ének~ Lanttal kísért 5579 2| atya jó barátom volt,~ Közelvaló atyafi;~Jó ember volt, derék 5580 1| méltóképpen~ A mezõnek közepén;~Te, az idõk repûltében~ 5581 1| kellem-koszorúban~Legszebb rózsa, - középett van, -~ Bimbójában rejtve 5582 1| Egynéhány jó gyermekben,~Középszerû tehetségben,~ Válogatott 5583 1| jó szivekkel~ Enyelegve közlöttem.~Kedvelvén a társaságot,~ 5584 2| Ezen csupa költeményt,~S a köznépet ijesztgetõ~ Csintalan agy-leleményt~ 5585 2| Mindennémû dolgában;~S a köznépnek orvoslója~ Lelki, testi 5586 1| a havasnak szikláival~ Közölvén aggodalmim,~Az õ nevét sohajtozzák~ 5587 2| és szerette õt~ A sümegi közönség.~ 9.~Sokat 5588 1| öröm duplázva lesz,~ Mely közös két jó szívvel.~A mit egyik 5589 2| poharak közt így végzének:~ Közösûlés ne legyen~A mátkák közt, - 5590 1| hány fûszál, annyi kínnak~ Közötte fetrengtem ott;~S mirígyiben 5591 1| jöttem;~Nagy különbség volt közöttem,~ A ki valék az elõtt,~ 5592 2| szent maradjon~ Továbbá is közöttünk! -~ 25.~Veszedelmes 5593 1| Csillog amott a máva.~Hah! s közte mint hivalkodik~ A ragyogó 5594 2| Köztük van-e ezeknek? -»~«Köztök van, haj! (felel Rózsa)~ 5595 2| Tiéd, fiam (kérdi Poky)~ Köztük van-e ezeknek? -»~«Köztök 5596 2| S a barátság kebelében~ Köztünk történt dolgokra!)~Hogy 5597 1| tengerpart fövényében~ S a mohos kõfalakban -~ Kínom s titkom imitt 5598 1| tüze lebjébõl:~Tróját látni kõhalomban -~Didót gyilkos fájdalomban, -~ 5599 2| költemény volt;~ Varjas András koholta,~S Orbán deák, a ki Rózsát~ 5600 1| veszedelmet,~ Nagy dolgokat koholtam;~Nem esmertem a szerelmet -~ 5601 2| gyötrelme,~ Mintsem hogy õ koldúljon~ Azért, hogy boldogúljon.»~ 5602 1| nem merûlök.~A csordák víg kolomplása~ Lélekharang énnekem,~A 5603 2| szomszéd helységekben~ Kolompolni kezdének;~S hol vékonyan, 5604 1| sphaeráknak zengése.~A vídámság komolysággal~ Ölelkezik képében,~A gyengédség 5605 2| volt, hogy útazott,~ Még komorabb estvéje,~Mint egy mindent 5606 2| S oda borúlt lábaihoz~ Komoran-bús férjének.~Ez szívesen kegyelmezett~ 5607 1| mérget nyelet.~Nem derítnek, komorítnak~ A tavasz szép magzati;~ 5608 1| Társalkodó magánosság,~ Komorkodó vígaság,~Bõvelkedõ hiányosság,~ 5609 2| bizonytalanság;~S Menyhárt úrnak komorsága~ Már a legfõbb pontra hág.~ 5610 1| dúlja létemet!~Itt panaszlom kõnek fának~ Boldogtalanságomat;~ 5611 2| várába:~Szomorúan hallott kongni~ A várban egy harangot: -~« 5612 2| Hogy a bérczek ropogtak,~Kongtak a még üres hordók,~ Az 5613 1| már ezeken.~Amor az, ki konkolyt vet~ Életünknek földjébe,~ 5614 2| mint a cserép;~ S mégis konok s mereven,~Zsémbes, buja, 5615 2| legyen~ A fejemen viselt konty;~De Manczinak - el kell 5616 2| Békességben lévén ekkor~ Omár kontyos kölykei,~Fészkeikben tartózkodtak~ 5617 2| majd Budáig tódúla már~ Kontyosinak árjával,~A nélkül, hogy 5618 2| illan Lóra~ S ellappan a konyhába’.~A sebesen nyargalástól~ 5619 2| Ûl a langyos estvében~Egy kõpadon, fiacskáját~ Rengetvén 5620 2| mások is járúltak:~A sok kopó búsan tutolt;~ Minden padlat 5621 2| hallgat, - csak lépésök~ Kopog hangot a fagyon;~S némán 5622 2| támadt, -~ Embernyomok kopognak;~Fülel Rózsa, - remeg szíve -~ 5623 2| sólyommadara,~Dudás, Lantos, s több kopói,~ Szellõ, kedves agara,~ 5624 1| penderíti fogával.~S ha kopóim harangoznak,~Hogy az erdõk 5625 1| skorpiók fészkelnek,~És a kõpor-omladékban~ Kígyók s gyíkok fülelnek;~ 5626 2| okos légy!~Menjen az a koporsóba, -~ S te vélem oltárhoz 5627 2| ott lelték meg~ Lóra koporsójában.~ 123.~Mikor 5628 2| felbontatván~ A somlai kriptában~A koporsók, - ott lelték meg~ Lóra 5629 1| megvesz~Az oktalan fiatal kor.~ Elmélkedj, ne csak érezz! -~ 5630 2| A Pethõ-ház tagjai~Lévén korább századokban~ Keszthely 5631 1| megvénhedik,~ Még elõtte korának;~És a vén megmerevedik,~ 5632 2| Somlónak jön,~ S a múlt idõ koráról~Emlékezik, jobbra balra~ 5633 1| formában,~Mind fiatal, mind vén korban,~ Örökké szép magában; -~ 5634 2| bírt~ Magyar emberségébõl,~Korcs volt, szóval: az anyjának~ 5635 1| nézek bele~ Az éj setét kormába;~Üvölt a mord éjszak szele~ 5636 1| lángja elõl~ Az éj setét kormai,~Az ég tenger csillagai~ 5637 1| Melyben szívünk vívódik;~És kormánya értelmünknek~ Annyiszor 5638 1| Kezdetjeket istentõl vett~ Kormányok kiûzõdnek.~Róma! te ki a 5639 1| Lélek ülvén, ki csüggedez,~A kormányon, mely töredez, -~ Hajód 5640 1| nincs~ Az ész, úgy mint kormányzó; -~De, kiben szív s ész 5641 1| udvara,~Amornak, ki minden kornak,~ Nemnek s rendnek patvara;~ 5642 1| szépségeddel,~ Mit élsz hervadt korodban? -~A szerelem boldogsága,~ 5643 1| barlangok gyomrai~ Félelmesen korognak,~S a haragos víz habjai~ 5644 2| setét falain most~ Magas kórók lengenek,~S a falak moh-szakállában~ 5645 1| birhatlak,~ Fészke gyermek koromnak? -~A sors hol nem hánya-vete~ 5646 2| 3.~Tátika, mint egy korona~ Feltéve a tetõre,~Büszkén 5647 1| Remekje a természetnek,~ Koronája nemének,~Bálványa mély tiszteletnek,~ 5648 2| járó országáért~ S gyémánt koronájáért;~(Mond kaczagva egy harmadik)~ 5649 2| metszette: -~Hogy - míg Lajos koronáján~ Két hatalmas czivódott,~ 5650 1| ne éljük.~Nem cserélnék koronákkal,~Sõt magával mennyországgal,~ 5651 2| külföldit pártolt inkább~ Koronánk dús kegyelme,~Mint hazafit; 5652 1| színében.~Az szidja ott a koronát,~ A felséget és bibort;~ 5653 1| század boldogságát~ Egy kortyban felhajthatám,~Hogy a jónak 5654 1| sokat;~Jóból, rosszból nagy kortyokat.~ Értsd, ki érthetd szavamat, -~ 5655 2| Vivat! Deus benedicat!~ (Kortyot hajtván fel egy jót)~Éljen 5656 2| csecsemõ?~ Egy alakú, egy korú?~A jelenet foghatatlan;~ 5657 1| Két nagyfejü s nagyszarvú kos~ A gyöpös domboldalon~Kiválik 5658 2| Lángját égõ szívének.~Kosarat nyert, a ki kérte:~ Halápy 5659 1| Elfelejti némely száj:~Most a kosok öszveütnek, -~ S csapásaik 5660 1| dudáját,~Olyant rikkant a kosoknak,~ Hogy ezek megrettennek,~ 5661 1| zúzó markában,~Hol a havas kõszálai~ Az egekig merednek,~S 5662 1| sas,~Egy majd égig nyúlt kõszálon~ Merõn állva, mint a vas,~ 5663 1| lánczban hibás tag;~Mint a kõszirt terméketlen,~ Elvész benne 5664 2| tölgyek vén odvában~ És a kõszirt-üregben~Görhes baglyok s denevérek~ 5665 2| éjjel a vár felett~ Egy koszorú formába’~Hét nagy csillag 5666 1| enyeleg~S rózsa s szegfõ koszorút fon,~ Midõn sírba szédeleg; -~ 5667 2| szívemet,~S borostyánnal koszorúzva~ Viszlek haza, hölgyemet.~ 5668 2| szív mellében,~S zavarosan kóvályogván~ A történtek fejében.~ 5669 2| atyjának:~Tartsa nyiltan a kriptának~ Ajtaját még számára,~ 5670 2| kék szemei,~ Mint a patak kristálya,~Melyben a hold nyári estve~ 5671 2| hangja.~ 5.~Ide küldé Micz bán titkon~ Hat fiát 5672 2| kellett a párnak.~Követségbe küldetett õ~ A pápához Rómába,~Tanácskozni 5673 2| felettem, óh természet!~ S küldj egy halált éltemre!»~ 5674 2| az orrod s füled után~ Küldöm czinkos nyelvedet!»~«Megbocsásson, 5675 2| a cselédje,~ Annyifelé küldötte;~S reménykedve, könyörögve~ 5676 2| Másik Vida, Guthkelednek~ Külföld adta nemébõl.~ 5677 2| Hazánk azon sérelme,~Hogy külföldit pártolt inkább~ Koronánk 5678 1| de vesztembe.~~8. Dal.~A külföldön nyomorogva,~ A világot 5679 2| érdekelt,~S kinyílván, hogy külömbféle~ Mesterséget tud õ még,~ 5680 1| mindennek felosztását~ A külömbség szerezi,~Az egész nagy teremtést 5681 2| jelenlét kínjait:~Az iszonyú külömbséget~ Annál inkább sínlette,~ 5682 2| Hatalomnak szavai,~A két házast, különbözõt~ Gondolatban, érzetben,~ 5683 1| mentem, a mint jöttem;~Nagy különbség volt közöttem,~ A ki valék 5684 1| Hogy az élõ természetnek~ Különnemû két ágát,~A magzásnak s 5685 2| Kiveszteni orozva:~De különös színnel s móddal,~ És ámító 5686 2| Ez úri két állathoz én~ Különösen jutottam: -~Somlón bezzeg 5687 2| Van teremtve ez a nem;~A külseje bájló, vonzó, -~ De belseje 5688 2| bujaság~ Jónak, szûznek kürtölve,~Örömektõl környûlvéve~ 5689 1| Lehel szittya módjára~ Kürtöt fúni nótára.~Látni: a nyúl 5690 1| Sírva megy bal sorsába;~Küszködik a veszélyekkel,~ Míg - 5691 1| Fába, szirtbe ütõdöl,~Míg küszködve és zokogva~ A tengerbe 5692 1| kebelemben~ Gyötrelmivel küszködvén,~A szabadba kilódulok, -~ 5693 2| karinczájával~Törölgetve, küzd keblének~ Hullámhányó bajával.~ 5694 1| õ, hogy oda híve,~ Nem küzdhetik kínjával;~Meghal, - mert 5695 1| sínlem keménységét.~Szívem küzdõ indúlatja,~ Hajh! mint 5696 2| kiált Keled)~ Hogy itt kukorékoljon,~És a gúnyos, bosszús lélek~ 5697 2| szerelem kezében van~ Sorsunk kulcsa e földön,~S véle mennyet 5698 2| Csák nõje szép Viola,~ S Kuporé tûz Pipacs lõn.~Keled fattyú 5699 2| hallottad-e~ Nevét, hírét - Kupornak?~(Kérd a leány). Jó vitéznek~ 5700 2| majorság~ Csatázott és kurrogott.~ 3.~Legrémitõbb 5701 1| szívedre -~ S valljad meg kútfejeit:~Szíved legjobb érzeményi,~ 5702 1| rajzoltok!~A természet legyen kútfõ~ Minden érzett- s gondoltban;~ 5703 1| Topog, hortyog és nyerít; -~Kútra megy most a két legény~ 5704 2| máskor porába~Sem jutott a kutya-sereg,~ Mely kergeté nyomába’,~ 5705 2| Hogy elveszett mise alatt~ Kutyája és madara:~ 5706 1| nincsen oltalom.~~22. Dal.~A kutyáktól üldöztetvén~ A megrémült 5707 2| agaramnak,~ Drága, dicsõ kutyámnak!~A mennyire te ezeknek~ 5708 2| száraz nyelve~ Az áltszakadt kutyának;~Csak Bakacsnak nincsen 5709 2| vissza~ S nézett a hív kutyára.~ 64.~Ott csapongott - 5710 2| úgy mond)~ A madárral s kutyával!»~ 90.~ S egy 5711 2| szegénytõl oda maradt~ Az egyik láb, egyik kéz! -~De bármely 5712 1| elmével,~ Óh vers, ólom lábaid,~És a szívnek érzetével,~ 5713 1| ûzének;~Andalogtam, - és lábaim~ A tündérhez vivének.~Õ 5714 1| lapdást játszottam,~És rövidke lábaimmal~ Lepkék után futottam;~ 5715 2| lánczával,~S nem állhatván a lábain,~ Körmével és orrával~Kapaszkodik 5716 1| kelete,~ Tartása és hordása,~Lábainak lebegése,~ Melylyel az 5717 2| megdöbbene,~Hogy, értvén azt, lábairól~ Szinte hanyatt billene:~ 5718 1| melyek markoljátok~ Elevenke lábait;~Zsámoly, melyet tagjainak~ 5719 1| tag oly édesen~ Késéri a lábakat;~Táncz, a melynek látására~ 5720 1| Ázik a föld keservemtõl~ Lábam minden nyomában.~De hajh! 5721 2| fityegõ ág~ Leszakasztja lábáról.~ 99.~Nyargal 5722 1| hányó szemmel~ És kalapál lábával,~S maga körül porfelleget~ 5723 1| már nem jár;~Hamvas ködben lábbog a nap;~Hervad, pusztúl a 5724 1| asszonyának~ Képe ködben lábbogott;~A csillagok elhúnyának,~ 5725 2| Ál-hüvelyét, arczáját,~S Ládonyi lesz, - s ép két kézzel~ 5726 2| Gábor ez, egy derék ifjú,~ Ládonyiak fajából;~Õ is most a törökön 5727 2| ma non si sazia mai~Di lagrime, e dolore.~Guarini.~ ~Ülj 5728 2| csak alig titkolhatja~ Lágyulását szívének.~A büszkeség tartóztatja:~ 5729 2| Ura Somló várának;~Nem lágyúlt el a hölgy mellett~ Boldog 5730 1| folyván.~ De õ meg nem lágyúlva,~S panaszim õt ostromolván,~ 5731 1| Midõn sírba szédeleg; -~Hogy Lais megszeretteti~ Magát a 5732 2| bozontos nagy fehér ebek,~ A lak körül õrállók.~ 5733 2| erdõnagy~ S még más két õr lakának;~A többi a vadászoknak~ 5734 2| Az nyerendi leányomat~ S lakand Ráthold várában~S leszen 5735 2| szirtbõl vágva,~ Remeteház s lakás volt.~ 19.~ 5736 2| egy kápolnának~És remeték lakásának~ Omladéka látszik még; -~ 5737 1| Kedveinket borongassa,~ S lakatolja nyelvünket:~Öszvetévén ajkainkat,~ 5738 1| éltemnek! -~Holtomiglan hát lakhatlak,~ Édes földje honomnak? -~ 5739 1| Diogenes nagyollotta~ Lakhelyét a hordóban.~A szerelemnek 5740 1| sebembõl,~ Ha szívemet bú lakja?~Ha szüntelen foly szemembõl~ 5741 2| hagyjuk, hogy fészkeinket~ Lakják Ómár fattyai.~Hazánk sorsa 5742 2| szokás,~ Hogy egy házban lakjanak~Mind, kiket a házasság köt,~ 5743 2| lélek-gyötrelemnek~ Tevé szomor lakjává,~ S végtére - sírhalmává!~ 5744 1| Melynek vadon sûrûjében~ Laknék egy oly szörnyeteg,~Kiben 5745 1| el van zárva,~ Melyben lakni ohajtoz,~ S fogva lenni 5746 1| Tátikának homloka;~S a tündérnek lakóhelye,~Kínaimnak a mûhelye,~ 5747 2| sziklás hegyoldalban~Boltos lakok voltak vágva~ A meredek 5748 2| évig kínozott,~Az eleget lakolt érte,~ Lelke váltig áldozott.~ 5749 1| hódoljatok:~ Keservesen lakoltok,~ Ha hamisnak hódoltok.~~ 5750 2| patakokban~ Múltak csoport lakosok.~ 48.~Hol vérétõl 5751 2| angyaláért~ Várad minden lakossa:~Mert három nap egymás után~ 5752 2| dajkával,~Ellátván a vadon lakot~ Minden élet javával.~Velek 5753 2| tiltott gyümölcsbõl is~ Lakozának kertedben, -~Megferdeni 5754 2| megrendelve a nap, az út~ S lakozás, a bucsúszó.~Tömve vala 5755 1| a Lízám szép szívében~ Lakozó szûz szemérem,~Melyet minden 5756 2| Nagy robajjal leese.~A lakozók megrettentek~S helyeikbõl 5757 1| Érzeményi szívemnek!~Lakozzatok az örömben,~Melyet Amor 5758 1| Megismerni: ez itteni~ Napalatti laktában,~Az ember õ portestével~ 5759 1| is így vesztél! -~S a kik lakták, ínségikkel~ Elszéllyednek, 5760 2| és a rókák~ Ott örömest laktanak.~~ 5761 1| is elmés verseimben, -~ Lám! õt még sem érdeklem.~Szerencsés 5762 1| már nem mehet, -~ Nyomja láncza, - nem lehet.~~138. Dal.~ 5763 1| hívséget vall,~ Élni Hymen lánczában:~Egymás egész birásában,~ 5764 1| penészébõl,~ Örök rabság lánczából,~Ki a vakság bús éjjébõl~ 5765 1| megoldotta~ Foglyainak lánczait,~És szabadon bocsátotta~ 5766 2| a sólyomot~ Karba õlti lánczánál.~ 95.~S megragadja 5767 2| állhatván,~ Tikkadva lóg lánczáról, -~S most szegényt egy fityegõ 5768 1| kemény és érzéketlen~ E nagy lánczban hibás tag;~Mint a kõszirt 5769 1| tánczola,~ Mennyi szívet lánczola!~~108. Dal.~A szép õszi 5770 1| régi terh nyom.~ S avúlt lánczom zörgetem.~Még most is a 5771 2| fogytában áll~ Szívének láng-árjában,~ Élte húnyó hamvában.»~ 5772 1| nap aranyának~ Ragyogó láng-fényében;~Éjjel a hold világának~ 5773 1| kérkednek;~A rózsák nyílt lángaiból~ Új illatok terjednek:~ 5774 1| 152. Dal.~Boldog óra! hogy lángaim~ Kebelét felgyúlasztván,~ 5775 1| nem kapok:~Mert élesztvén lángaimat,~Kettõzteted kínaimat:~ 5776 1| költözik tõlünk a nap,~ Lángban úszik domb és lap;~Bíborral 5777 1| te ki a szíveket~ Folyó lánggá olvasztod,~S a testektõl 5778 2| Számát lelkes õsinknek.~Déli lánggal égõ szívet~ S lelket hozván 5779 1| életnek árjait:~Tünnek fénye s lángja elõl~ Az éj setét kormai,~ 5780 2| Micz bánné~ Haragjának lángjába’,~Nem is látta merre, s 5781 1| hamvaiból~Úgy szokott ez lángjaiból~ Mindég újra éledni,~ 5782 2| Érzésében, - elkapatva~ Lángjaitól szívének,~Lelkes, tüzes 5783 1| a szíveket,~ Megemészti lángjával.~A miólta kivált az ég~ 5784 1| A némának nyelvét is,~És lángokba lobbantaná~ Még a vénnek 5785 1| Phaon jég -~ Szilaj dühös lángokban;~A szerelem indúlatja~Szívét, 5786 2| száját. -~S kik még élve lángolának,~S elszakasztva kínlódának,~ 5787 1| szerelem jegétõl,~Midõn belõl lángolátok~ Ugyan annak tüzétõl,~Szomjúzátok, 5788 1| hûle~ Övéinek jegétõl? -~Lángom, - jege, hajh! állandó!~ 5789 1| eszét mint ragadja -~ Ezt lángszárnyú ódába -~ Azt a tenger habjába.~ 5790 1| szerelmes mély érzésnek~ Lángszinébe márthatnám,~ Azt le még 5791 1| mégis szegdeli.~Óh! hát ha lángtekintetét~ Színrõl színre láthatnám?~ 5792 2| vitorlázott~ A szép estnek langyában~A szûz kedves két hattyúja~ 5793 1| természetbe’~ Most a tavasz langyával,~Mindennek új tenyészetbe~ 5794 1| ki hû kedvesének~ Oda lankad ölébe,~S még sem csorbúl 5795 2| Mint a féreg-marta rózsa~ Lankada és csüggede:~Se nem látott, 5796 1| nem olthatni;~Mi a lélek lankadása~ És a fejnek csüggése;~ 5797 1| majd alélni,~ S halálosan lankadni;~Az örömbõl mérget színi,~ 5798 2| volna az meg,~ A halálig lankadott;~Idõk óta imádságra~ Elõször 5799 1| Ellenkezõ igazság;~Lelki s testi lankadozás,~Tétovázás és habozás,~ 5800 2| fájdalomtól~ S kíntól bútól lankadtan,~Ideje volt Micz bán úrnak,~ 5801 2| gyõzhet hármat;~ Adj tejet a lankadtnak!~Egy terhemnek gyümölcsei.~ 5802 1| nedveket,~ A fát, füvet lankasztja:~E két szem is a lelkeket~ 5803 2| unszolására,~Végre mégis lantjához nyúl,~ S általfutván húrjait,~ 5804 1| hogy kedveli~ A poeták lantjait:~Vajon hát mért nem sziveli~ 5805 2| merûlve ûlt,~ Bús volt hangja lantjának.~A leánykor játékai~ Õtet 5806 2| nyári szép estvéken~ Néha lantját pengette,~Ha még zengett 5807 1| báj-övetek!~Hadd zengje a magyar lantnak~ Hangja is kellemtek. -~ 5808 1| Ki körûltem lebelgett;~Lantomat megindítottam, -~ S Amor 5809 1| õsz szele;~Némák berkünk lantosai,~ Sárgúl a fák levele! -~ 5810 2| Lucza mondja: õ az, a ki~ A lantosba rejtve van.~«Magad ellen 5811 2| szakada!»~ 68.~A lantosnak kígyó-nyelve~ Még jól el 5812 1| melylyel zengedezi~ A lantosok énekét,~S ostromolja és 5813 1| békében legyetek~ S több kis lantost költsetek.~~198. Dal.~A 5814 2| Egy közelrõl hangzó ének~ Lanttal kísért szózatja.~Meghökkent 5815 2| Egy piros, szép, dajna lány,~Rengõ keble, pipacs arcza,~ 5816 1| érzéketlen,~ Veszedelmes lányodat;~Az erántam oly kegyetlen~ 5817 1| érvén elmerûlnek~ S a vizet lapátolják,~És csapkodó szárnyaikkal~ 5818 1| teremtést úgy forgatja,~ Mint a lapbát kezében~ A gyermek víg 5819 2| gyengeségében~Magán lenni, könnyû lapda~ Élte minden ügyében;~Azért, 5820 1| gyermek társaimmal~ Csigást, lapdást játszottam,~És rövidke lábaimmal~ 5821 1| pályájában~ Minden dombot és lapot~Elönteni világával,~És tüzének 5822 1| rónákon szágúldani,~A sûrûkben lappangani~ S Lehel szittya módjára~ 5823 2| hat;~S megsejtvén az ott lappangó~ Magyarokat s kincseket,~ 5824 1| cyánát és pipacsot, -~ S egy lappangót hallani~ Pitypalattyot 5825 1| lépésekkel,~ Hogy a fû sem lapúl el,~Melyre az õ szép lába 5826 2| levetette,~Egyszerre nagy lárma támadt, -~ Embernyomok 5827 2| érczkürtök? -~ Mit értsünk e lármából? -~Tor-e az fenn? - vagy 5828 1| sújt -~ Csók-hang minden lármája.~Hol a szépnek csak felkent 5829 1| öröm-falatot~Elkap, - milyent lármájával~ Még egyet sem adhatott.~ 5830 2| 25.~Reggel maga kiált lármát~ A pokolnak fajzatja,~S 5831 1| olvadozni láttatott;~A patakvíz lassabban folyt,~ A fatetõ hallgatott;~ 5832 2| 15.~Mert Lászlója, ki Mátyásnak~ Diadalmas 5833 2| érdemi,~Szent Istvánnak és Lászlónak~ Ült királyi székében;~ 5834 2| Varjasnak egy czimborása,~ Ki Lászlóról halált írt~A táborból, hitelessé~ 5835 2| legrosszabb, legundokabb,~ Melyet láta föld és ég:~Nem volt ármány 5836 2| lábánál, -~S a szép szûzet látá, hallá~ Õ eleven szépében,~ 5837 1| és vad esik csak,~A mint látám, még katona,~ Hogy emberek 5838 1| kártékony!~ Mert im! ennek látása~ Volt eszemnek bomlása.~~ 5839 1| 125. Dal.~Szépségének látásától~ Elválasztom szememet;~ 5840 2| fel nem kél a napfény;~Míg látatlan mehetsz, tehetsz:~ Végezz! 5841 1| bú fátyolával~ Beborítva látátok,~S minden tárgyból körûltetek~ 5842 1| a nap már búcsúzott~ A láthatár szélében,~S gállyánk még 5843 1| hatna~ S minden bájt s kínt láthatna! -~Vagy lehetnék boldog 5844 1| lángtekintetét~ Színrõl színre láthatnám?~Ha még édes lehelletét~ 5845 2| orrára,~Hogy miatta nem láthattak~ A szemei Lórára.~ 5846 1| boldogság!~A virágok, melyek látják,~ Illatjokat bocsátják,~ 5847 2| martaléka~ Levék, a mint látjátok!~S mint a szent föld nyomoréka~ 5848 2| fogni tárgyunkat,~Akkor látjuk messze esni~ Ugyanattól 5849 1| imádott vad istenné!~ Ha látnád most hívedet;~E tekintet 5850 1| világ ábrázatja,~ Másként látnak szemeim;~Más a dolgok folyamatja,~ 5851 2| után már,~Imitt-amott mégis látnák,~ S hogy többnyire éjjel 5852 1| dagadnánk fel,~ Ha bizonyos jót látnánk;~Irtózattal tellenénk el,~ 5853 1| Irtózattal tellenénk el,~ Ha látnók, hogy rosz vár ránk.~Józan 5854 2| hanyatt-homlok~ Kelepczébe ne essen,~Látogass meg! - a barátság~ Tanácsoljon, 5855 2| Uralva sok jobbágytól, -~Látogatva vitézektől,~ Áhítva sok 5856 2| hajúlhattál~ Valaha ily latorhoz? -~Jaj, jaj nékem! - (sírva 5857 1| másnak segéd,~ S a bátorság latorság;~Hol a szépség csak czifraság,~ 5858 1| sem távozom:~Minthogy én a latort belõl~ Kebelemben hordozom.~ 5859 1| ebben minden szeg,~A mit látsz, tudsz, alatt és fenn,~ 5860 2| kivánni,~ De nem tudom, ha látsz-e~Sokat ilyent, Magyarország?~ 5861 2| Isten engem megbüntetett!~ Látszat nélkül tûrhetném;~Hét eleven 5862 2| Mostohája gyûlölsége~ Látszván kicsinyt enyhülni:~Mert, 5863 2| vén diónak,~ Senkitõl sem láttatván,~Egy legördült ormon ûlve,~ 5864 1| Kellemek, a milyeneket~ Csak látunk és érezünk,~S imádunk, mint 5865 1| Phaon õt nem szánja: -~A mit Laura éneklõje~ Valcluzában érezett,~ 5866 1| kányája,~ Mint Petrarcha Laurája.~Könnyeim õt körül folyván.~ 5867 1| híve,~Mint Petrarcha volt Laurának,~ Tengerében kínjának? -~ 5868 1| szép vadonját Valclusának~ Laurától visszhangzani!~S lantja 5869 2| ezen a rõt pribék:~ Nagy láz vala nékie~Úrrá lenni, s 5870 2| mirígy nyílt~ Lõtt a jámbor Lázárba.~ 29.~Pongrácznak 5871 2| éjjele;~Gyilkosa a holt Lázárnak,~ Ki ott vala remete,~Járó 5872 2| lelkének.~ 72.~Lázárt is õ végezte ki, -~ De 5873 1| felé tolyongnak.~Az orkánok le-lecsapnak~ Egy-egy örvény mélyére,~ 5874 2| Mert tán konczot éreztek.~Le-lecsaptak, elragadni~ A köténynek 5875 1| Elfáradván, vén tölgyemnek~ Le-ledûlök tövében,~S hív szeretõ szerettemnek~ 5876 2| tenné ezt fel~ Csudaszép leányáért~S vele járó országáért~ 5877 2| nevednek!»~ 13.~Leányához fordúl Pethõ,~ S káromolja 5878 1| Petrarcára,~S Hella dicsõ leányára -~ Szenvedtek õk eleget;~ 5879 2| is megfordúlt gyakran~ Leányával Csabynál;~Szeretett ez andalogni~ 5880 2| Ész legyen itt tartalék:~Leányért még nem lesz testem~ Kard 5881 2| egy kedvelt barátjával~ S leányinak társával.~Nemes lévén, noha 5882 2| ifjúság czímerét.~Csaby az õ leányival~ Sok ideig veszõdött,~Mert 5883 2| hoz;~S egy serdûlõ szép leányka~ Ballag vala mellette,~ 5884 2| volt hangja lantjának.~A leánykor játékai~ Õtet most nem 5885 2| Annak, a ki éretted~S leányodért vérét ontá;~ S így lelkedet 5886 2| uram, szántszándékkal~ Leányodnak gyilkosa!~Siránkozik angyaláért~ 5887 2| dús úrfi, - látására~ Sok leányszív dobogott.~Ura volt õ sok 5888 2| ölbe fogja~ Az elájúlt leányzót,~S elviszi a várkapúig;~ 5889 1| Tartása és hordása,~Lábainak lebegése,~ Melylyel az észt leveri,~ 5890 1| Lábak (ezen szép tetemnek~ Lebegõ gyors szárnyai),~Kiknek 5891 1| szóllottam,~ Ki körûltem lebelgett;~Lantomat megindítottam, -~ 5892 1| új nap lõn~ Homer tüze lebjébõl:~Tróját látni kõhalomban -~ 5893 1| emelkedem, -~ A félelem lecsapdoz -~ S a remény meg felkapdoz.~ 5894 1| sors ostorával~ Az egyesre lecsapkod,~Ez magános fájdalmával -~ 5895 1| érzõ dühében. -~Végtére lecsendesedtek~ A harczoló hatalmak,~Lassanként 5896 1| Érlemetre mehettek;~Az könnyen lecsendesíti~ Egyéb indúlatjait,~Az 5897 1| Meglágyúl a kegyetlen;~A harag lecsillapodik,~ A vadság megszelídûl;~ 5898 1| ordító fúvalmak;~Lassanként lecsillapodtak~ A háborgó hullámok,~És 5899 2| halnom, - eredj, mondá,~ Ledûlve egy dúlt sánczra,~Mikor 5900 1| elég.~Mint álmodnak csak leendõt,~ Mint szeretnék csak másét;~ 5901 2| állott,~ Nagy robajjal leese.~A lakozók megrettentek~ 5902 1| Mindenképpen enyémeknek~ Hüvelyeik leesvén, -~ Szinte kõvé váltam 5903 2| az órában,~Melyben Varjas lefekteti~ Rózsát nyoszolyájában.»~ 5904 2| vissza szágúldott.~De midõn lefelé vágtat, -~ Isteni nagy 5905 2| sólyomban s agárban~Ismérhetõkép lefestve, -~ Minden közel vásárban~ 5906 1| felborzadva,~S mérges-vörös leffentyõje~ Rút fején megolvadva,~ 5907 1| megkivánja.~Ha te majd ezt lefizeted,~Ínségem elitélheted:~ 5908 2| Sõt azóta nõtt az még.~S lefizetvén hazájának~ A tartozott 5909 1| idõk tengerébe~ Már már lefolyt esztendõ,~Melynek boldog 5910 2| 3.~Sok évek lefolyta után~ Mihály unokáinak~ 5911 1| Mint a vizek a mélységbe,~ Lefolytanak. - Halandó!~ A jó hamar 5912 1| A szív és ész kellemei~ Legbecsesebb vagyonink:~Mert nem idõ 5913 1| az örömnek a szerelem~ Legbizonyosb kútfeje,~Míg fajtalan gerjedelem~ 5914 2| megyek, magam végzek:~ Legbiztosabb s titkosabb.~Várd be itt 5915 2| hitvesének gyötrésében~ Legdühösebb részese,~Gyilkosnak elismértetvén~ 5916 2| szélében~ Szökdécselve legele,~Egy nagy ordas dühös kutya~ 5917 1| tenger víz! -~Ott, hol nyájak legeltenek,~ Most a halak úszkálnak;~ 5918 2| nyári estvéken,~Szemeit ott legeltette~ A kies al-vidékben:~Hol 5919 2| látta meg legelõször~ Már legénynyé váltában,~A halotti vendégek 5920 2| szívének;~Látván Manczi a szép legényt~ Magyar lelkességében,~ 5921 2| meg elõtte, -~Mert állát a legénytoll már~ Köröskörûl benõtte.~ 5922 2| csakugyan az volt mégis~ Legerõsebb mentsége:~Hogy halálnak 5923 1| csillagok seregében~ A nap legfelségesebb.~Ily szép virág a szerelem~ 5924 2| vasrostély fedezi~Arczaikat. - A legfényesb~ Harsány szóval kérdezi:~ 5925 2| hívalkodó,~ A mi benne eleven.~Legfõképen a hívságnak~ A legjobb 5926 1| a szívnek megtapogatja~ Leggyengédebb hurjait,~S bájával kicsalogatja~ 5927 1| több efféle, miket sok szív~Leggyönyörûbb élésnek hív,~ Nem ér hiú 5928 1| számtalan félelmekbõl~ Az vala leggyötrelmesb,~A számtalan gyötrelmekbõl~ 5929 2| most már könnyen halok -~ Legitten elejtenek.»~A két öreg egymásnak 5930 1| Minden földi szerencsének~ Legjava a szerelem:~Pandora szelenczéjének~ 5931 1| Mert nem kíván õ bú-bért)~A legjavát javainak~ Ingyen adja, 5932 2| kedvérõl.~ 19.~Legkedvesebb barátomat~ Válaszsza õ 5933 1| szerelem és reménység~ Legkegyesb két csillagunk,~Míg életünk 5934 1| Élnek most is veletek.~A legmélyebb tudományok,~ Bár mennyi 5935 1| erántam oly kemény.~~110. Dal.~Legmerészebb repûltében~ Elmém fel nem 5936 2| Szíve ezer kínja között~ Legmérgesben az fája,~Hogy vétkéért ily 5937 2| A sors dúló fergetege~ Legmérgesebb dühébe’~Ment el virág-élte 5938 1| Hol az öröm bút enyészt;~A legnyájasb vígaságban~ Lelkem nem 5939 2| Senkitõl sem láttatván,~Egy legördült ormon ûlve,~ Csak rigóktól 5940 1| rengetegben,~ Ha egy szikla legördûl,~Hosszan morgó fergetegben~ 5941 1| sem csorbúl fõ kincsének~ Legparányibb részébe;~Sõt ártatlan szerelmével~ 5942 2| kurrogott.~ 3.~Legrémitõbb hat varjú volt,~ Kik károgva 5943 2| Lucza volt, kit a történet~ Legsajnosban érdeklett:~Mert reménye 5944 1| gyötrelmekbõl~ Az vala legsérelmesb,~Hogy én õtet így szeretem,~ 5945 2| Mohács! Mohács! te hazámnak~ Legsiralmasb vérhelye!~Nemzetem nagy 5946 2| szörnyeteg:~Medvék között, hol legsürûbb,~ Legvadabb a rengeteg,~ 5947 2| Gonoszságot mívele,~Melyet a legszörnyebb állat~ Sem képes elkövetni,~ 5948 1| Tökélletes bizodalom,~ A legtisztább szivesség;~Egymásban lelt 5949 1| S bájával kicsalogatja~ Legtitkosabb hangjait;~Ki beszíjja életünket~ 5950 2| nemzetség,~A legrosszabb, legundokabb,~ Melyet láta föld és ég:~ 5951 2| 3.~Itt ült velem legutólszor,~ Engem általölelvén, -~ 5952 1| Dal.~A szerelem örömei~ Legvalóbb tulajdonink;~A szív és ész 5953 1| öldökli lelkemet!~~140. Dal.~A legvígabb múlatságban,~ Hol az öröm 5954 1| megrettenvén,~ Nyomorúlt légy-halált hal.~Minden imily akaratot,~ 5955 1| meg.~Ne, óh, Zephyr! ne legyezd õt,~A hüvedben ott szendergõt!~ 5956 1| magába;~Szellõ te, mely õt legyezed,~ S béhatsz fedett titkába;~ 5957 1| szûz kebel leplében?~Mit legyezgetsz? mi van ottan,~ A szép 5958 2| leroppanhat,~ Ha egy kis szél legyintett.~ 18.~Jobb 5959 1| ki megkapta~A horgot és leharapta~ S lenyelte s ellódúla -~ 5960 1| Legédesb lehellete:~ Hogy lehellé, szerete.~~62. Dal.~A hol 5961 1| Természetnek éltetõje,~ Ki lehelled lelkünket!~Mennynek, földnek 5962 1| üldöz képe.~ Látom már, míg lehellek,~ Lethét sohol sem lelek.~~ 5963 1| egybe folyt keletnek~ Bájt lehellõ élete;~A szép helyzet, szép 5964 2| mondja Pethõnek,~ A bosszút lehelõnek:~ 16.~«Szûnjön, 5965 2| kezekben;~S vásznában e rege lehelt~ Hímmel varrott képekben:~ 5966 2| keservében,~Vért és bosszút leheltében,~ Alig várja, ölhessen~ 5967 1| 141. Dal.~Ha tavasznak leheltére~ A természet ébredez;~Ha 5968 2| szelídséget, szivességet~ Lehelvén a mesterség,~Nemesebb és 5969 1| lesz.~Hogy holtiglan boldog lehess,~Jót magaddal s mással tehess,~ 5970 1| egészséges~ Más szív által lehessek.~A tengerek kiapadnak,~ 5971 2| angyal!~ Sorsod hát e’ lehete? -~De kik néked vermet ástak,~ 5972 1| tanácsolt,~S nála nélkül nem lehetnem,~ Egy pillanat míve volt;~ 5973 1| szerettetni,~ Két szívnek egygyé lehetni, -~ Ennél feljebb már nem 5974 1| magamat.~Hogy - ha már meg nem lehetõ,~ Hogy én éljek õ benne,~ 5975 2| Felhág vala boldogságok~ A lehetség pontjáig.~Boldog vala férj 5976 1| 53. Dal.~Minden inkább lehetséges,~ Mint sem hogy mást szeressek;~ 5977 1| barlangjában~ Csak teveled lehetvén, -~ Mindég boldog volnék 5978 1| fõzik szívemet;~Majd porba leheveredem, -~Majd egekig emelkedem, -~ 5979 1| világ zajában;~Tõle messze lehúll a hám,~ Hajh! de bezzeg 5980 2| lúdja; a Bakonynak~ Már lehullott levele.~Hideg szél fújt 5981 1| Teli arczom elsorvadott,~ Lehúlltanak rózsái;~Vidám szemem beapadott,~ 5982 1| szerelem keserûjét,~ Ki az, ki leírhatná?~A szerelem gyönyörûjét,~ 5983 1| nyúgalomra,~ Ha érzelmim leirom:~Nyomorúlt! így gondolkoztam,~ 5984 1| Akármiként igyekezz: -~ Leirt tüzed hideg lesz.~ ~75. 5985 1| éltem.~~87. Dal.~Ez órának lejártával~ Vége van e századnak;~ 5986 1| fordúlása,~ Milyen könnyü lejtése;~Teli keble mint pihegett,~ 5987 1| Éltem egykor napjaim;~Vigan lejtve s énekelve~ Üzém kicsiny 5988 2| Valójának kegyei~Úgy leköték szívét, lelkét~ A szilajnak, 5989 2| meg, feje kínos~ Mellére lekonyúlva.~Több napokig kelle néki~ 5990 2| Pongrácz lába közé~ A fagyon lekopogott.~ 46.~Huh! 5991 1| testének! -~S õ keblemre lelankadva,~Lelkét, testét általadva,~ 5992 1| Mert nyúgalmat még sem lele:~ A galamb a bárkába, -~ 5993 1| Kinek folyó tükörében~ Lelé csak mássát a test,~Melyet 5994 1| lehellek,~ Lethét sohol sem lelek.~~13. Dal.~Boldog vagy te, 5995 2| a szerelemnek,~Szív- és lélek-gyötrelemnek~ Tevé szomor lakjává,~ 5996 2| 38.~Egyszersmind a lélek-mesét,~ Ezen csupa költeményt,~ 5997 1| perczenetben,~Ily szív- s lélek-vegyûletben,~ Mit éreznek lelkeink!~ 5998 1| Melyben nincsen büszkeség;~Lélekbeli való jóság,~ Melyben nincsen 5999 1| csordák víg kolomplása~ Lélekharang énnekem,~A pásztorok dalolása~ 6000 2| annyit tudott~ Utóbb már a lélekrõl,~Hogy a vidék meggyõzõdött~ 6001 2| visszamegy, a honnan jött,~ Lélektõl még nem félek.»~«Nyalka 6002 2| 21.~Tartóztatta lélekzetét,~ Vélvén, mennynek angyala~ 6003 1| megindúlnak;~S én szorúló lélekzettel~S égõ, szomjú tekintettel~ 6004 1| mikép vagyunk:~Megakadott lélekzetünk,~Elfúl, véltük, az életünk, -~ 6005 1| szolgája,~Egyedûl én nem lelhetek~ Éjjelimben nyugalmat!~ 6006 1| halmában~ Kedve sírját lelheti!)~Szemöldökök, a két szemnek~ 6007 1| És gyönyörû keletet,~Hol lelhetném e világban~Egy halandó valóságban?~ 6008 1| Mert szót, színt nem lelhettem.~~199. Dal.~A titok kinyilatkozott:~ 6009 2| lelkének,~(Mert nagy enyhét leli benne~ A szerelmes érzelem,~ 6010 2| Holnap talán az ürömnek~ Leljük helyén szalmáját!»~ 6011 2| természetnek,~ Szíve-, lelke- s testében,~S örököse jó 6012 2| sütött szemekkel,~Rossz lelkébe bévonúlva,~ S elõtte már 6013 2| esmervén,~S én is téged s erõs lelked,~ Hozzád bizton szólok 6014 1| oka.~Gondolj szíved- és lelkeddel~Többet, mint sem szépségeddel:~ 6015 1| Naponként nõ tiszteletem~ Szép lelkéhez lelkemben;~Naponként nõ 6016 1| testvérei,~ Élet és öröm lelkei,~ Gratiák! - kegy istennéi~ 6017 1| örömei,~ Ha nem vagytok lelkeik?~A lélek s test szépségei,~ 6018 2| 26.~Világos lõn lelkeikben,~ S keblek mélyen érzette,~ 6019 1| ront százokat:~Az emberek lelkeikkel~ Oly felséges fajzatok!~ 6020 1| lélek-vegyûletben,~ Mit éreznek lelkeink!~ Mennyit élnek szíveink!~~ 6021 2| körülöttük~ Sejtvén azok lelkeit.~ 5.~Nézek 6022 1| ilyen czifrák, -~ Szívök, lelkek silányok; -~Szép farkának 6023 1| terht emelnek,~ Kettõs erõ lelkekben.~Hol az egyes kétesen áll,~ 6024 1| szerelem veleje.~Közönséges lelkekbõl is~ Mely mennyei szikrát 6025 1| villámok országában,~Nagy lelkeknek fény-nyomában~ Lelkem most 6026 1| 76. Dal.~Miként sejti õ lelkembõl~ Kelõ gondolatimat;~Miként 6027 1| vagyok mindenemmel,~Mind lelkemmel mind testemmel,~ Ébren 6028 1| szívemre~ S testét megúnt lelkemre.~~151. Dal.~Sokat mondék 6029 1| élek én - csak álomban,~ Lelkemtõl elválasztva,~ Magamból 6030 2| 35.~Ama görög halálomat~ Lelkére nem vehette,~S a mérget 6031 1| szép szavának~ S tekintete lelkesít.~Szép szemei ott ragyognak -~ 6032 1| mint szépíté,~Mint vidítá s lelkesíté~ Az idõ s hely kedveit,~ 6033 2| muzsikájával~Nem emelt, s nem lelkesített~ Ossiáni szavával.~ 6034 1| Gondunk terhünk édesítni,~ Lelkesítni bennünket:~Ez a szép s nagy 6035 1| A jó asszony kegyeivel,~Lelkesítõ szerelmivel,~ Valamivel 6036 2| Egy értelem, egy érezet~ Lelkesítsen tégedet, -~ S ne féltsd, 6037 2| a szép legényt~ Magyar lelkességében,~A jó embert, deli vitézt~ 6038 2| barátod;~Én testestõl és lelkestõl, -~ S nem árnyék, a mint 6039 1| Shakespearnek szeretem én~ Lelket-rázó szavában,~(Emberinél többet 6040 1| Formálva megérétek,~És isteni lelketekkel~ Bájolva megihlétek.~Mi 6041 2| Arczájában olyan a’;~S nem lelketlen csók-adásra~ Látszott lenni