| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
6042 2| néha úgy felkiált vádja~ Lelkiesméretének,~Hogy csak alig titkolhatja~ 6043 2| Eleint’ agyvelejét;~De jó lelkiismérete~ Visszaszerzé erejét.~S 6044 1| maga gerjeszt:~ Éljünk lelkünk- s testünkkel, -~ Mert holnap - 6045 1| dicsõséges,~ A mit sejtünk lelkünkben; -~Hogy elvész, mert csak 6046 1| bús-enyészetbe!~ Éljünk szívünk- s lelkünkkel,~ Mert mink is így megyünk-el.~~ 6047 1| mely nyelv birtokában~ Nem lelõdnek neveik.~Test, a milyen nem 6048 1| ezt nem szenvedhette~ És lelövé nyilával,~A szárnyait elmetszette~ 6049 1| Boldogító ölébe! -~ Írt lelsz kebled sérvébe.~~79. Dal.~ 6050 1| Ha boldoggá tehet õ;~Lemond minden szerencsérõl,~Sõt, 6051 2| Szerencsémrõl is talán~Képes valék lemondani -~ Még mátkámnak oldalán.~ 6052 2| patyolat-palást gyanánt~ Leng s úszik a szellõben; -~A 6053 1| Amornak elvehetõkké~ Csélcsap lenge szárnyait;~Ki egészen kimeríti~ 6054 1| széllyel omolva,~Hogy Zephyrek lengedeznek,~ Pajkoskodva repdeznek.~ 6055 1| közt fülelõ~És estvénként lengedezõ~ Illatos nyári szellõ:~ 6056 2| falain most~ Magas kórók lengenek,~S a falak moh-szakállában~ 6057 1| fény-tûkörében~ Virágokat lengeni,~A levegõ tengerében~ Pacsirtákat 6058 2| Olvashatom szemedben,~Mivé lennél, ha nem élnék~ S gát nem 6059 2| öszveillõk,~ S egy párrá kell lenniek.~ 27.~S Gáspár 6060 1| horgot és leharapta~ S lenyelte s ellódúla -~ Szépen megszabadúla!~~ 6061 2| boldog fészkébõl:~A hol sok lenyílalt fürjjel~ Tölté Zsuzsi táskáját, -~ 6062 1| szélében;~S minden állat lenyúgodott~ A zöld sürû csendében.~ 6063 2| fáradt lováról,~S hitvesét is leöleli~ A keserves párnáról;~Átölelve 6064 2| álmából! -»~S Rózsa magát leoldozván~ Az atyjának nyakáról,~ 6065 2| megrettenve a sólyomot~ A férfi leoldozza,~S magát a már elfarkallott~ 6066 1| A bujaság siren kénye~ Lep s lop így meg bennünket,~ 6067 2| komor, fekete éj~ Úgy lepé a világot,~Hogy Elek az 6068 1| felejthetem.~A hol járok, hintve lépe,~Mint az árnyék, üldöz képe.~ 6069 1| Vagy lehetnék boldog lepel,~Mely kellemit fedi el,~ 6070 1| oh istenség!~ E múlandó lepelben!~Lélek, kinek bár hatalmát~ 6071 1| mozdúlása,~ Mely felséges lépése,~Mely gömbölyû fordúlása,~ 6072 1| halál torkába.~A természet lépéseit~ Õ indítja s vezeti;~Az 6073 2| intések,~Hogy balok itt a lépések.~ Oh! vedd vissza szavadat!~ 6074 1| Miként lép õ! - az istennék~ Lépéseket úgy tennék.~Szép fejét most 6075 1| ligetben,~Halk s oly gyenge lépésekkel,~ Hogy a fû sem lapúl el,~ 6076 1| reszkettem, borzadoztam,~ Lépésem mint õgyelgett~Mint szorongtam, 6077 1| szárnyai),~Kiknek minden lépésével~ Szép, jó és nagy tétetik, -~ 6078 1| tavasz.~~36. Dal.~Bizonytalan lépésimet~ Akár merre indítom;~Harmatozó 6079 2| Nyelvek hallgat, - csak lépésök~ Kopog hangot a fagyon;~ 6080 1| messzebb hajtogat;~Egy két lépést alig hagyok,~ S Amor vissza 6081 2| ejthetné kezére;~Ezer tõrt és lépet vetett,~ Hogy megfogja 6082 2| szerencsésen~ Házasságra is lépett.~A hazának szolgálván õ~ 6083 2| urak is~ Mind megvannak lepetve.~ 15.~«Az egyháznak 6084 2| fedi a szittyót,~ Tolla lepi most a tót.~ 6085 1| ha bájit érezem,~Irigy leplén által hatna~ S minden bájt 6086 1| De képe megháborodván~És leplével viaskodván~ Hullámozó kebele -~ 6087 2| Embernek és marhának;~Álom lepte meg az útast~ A gyöp puha 6088 2| oda robban~ Ekkor dühös léptekkel,~S a násznépet megállítja~ 6089 2| lónak,~Változásán elámúlva~ Léptet vala Somlónak.~Andor lovász, 6090 2| megszorítja,~ Hanem ez - csak lépve jár,~ Mert párája rövid 6091 1| elénekelhetném;~Ha én õt lerajzolhatnám -~ Terhem tán megkönnyülne;~ 6092 1| csókjának, -~Ki képes azt lerajzolni?~A mi úgy el tud bájolni,~ 6093 1| százszor is már,~ Hogy õt majd lerajzolom,~Nyavalyám így újjítom bár,~ 6094 2| erdõ szélbe jutott;~ S lerakván ott terheit,~Térdre rogyott 6095 2| És az asszony a takarót~ Lerántván most fejérõl,~Micz bán úr 6096 1| rúg s azon van,~ Hogy lerázza kötelét.~A nagyfejû, zömök 6097 2| feltekintett,~Hogy legottan leroppanhat,~ Ha egy kis szél legyintett.~ 6098 2| jószágára~ Hírt és idõt ott lese.~Mohácsnál jól vitézkedett;~ 6099 1| Minden karvalyt csõvel lesek,~ Hogy békében legyetek~ 6100 2| A vendégek elhallgatva~ Lesék a szót nyelvérõl.)~«Nádor 6101 1| pompában,~Hol a szívet csömör lesi~ Minden élés nyomában.~ 6102 2| társaságtól,~ A csábúlás lesitõl,~Ugy éltek õk Somlóvárban,~ 6103 1| Nem ás vermet, nem hány lest.~Itt elõttem nem botorkál~ 6104 1| 157. Dal.~Egy délután - (lestem én õt) -~ A folyosón dolgozott;~ 6105 1| Öszvecsapta kezeit -~ S lesütötte szemeit.~~185. Dal.~Mint 6106 2| vagyok!» E jelenet~ Úgy lesújtá Violát,~Hogy félhalva összeroskad~ 6107 2| felborzasztotta~S Erzsébetet lesújtotta,~ Hogy székérõl lerogyott~ 6108 1| gondolod? -~Valóban az! Lesz-e hát már~ Valahára békesség?~ 6109 2| feje, -~Mint a zápor, mely leszakad~ A felhõbõl zuhogva,~Úgy 6110 1| halak repülnek;~A csillagok leszakadnak,~ S a hegyek elterûlnek;~ 6111 2| szegényt egy fityegõ ág~ Leszakasztja lábáról.~ 99.~ 6112 2| pokolnak fenekére~ Kellene leszállnia~S színt, ecsetet, példát 6113 2| lakand Ráthold várában~S leszen ura birtokinak~ Szép Viola 6114 1| Dal.~Nem birja ily sanyarú lét~ Terhét tovább ez a váll;~ 6115 2| 11.~A nõszõk letakarodván~ A várból és körébõl,~Egy 6116 2| volt a természet,~ Barna a letarolt föld;~Csak a mezõn volt 6117 1| Mint a napnak járásától~ Léte fogyta mindennek.~~61. Dal.~ 6118 2| királynak~ Még Pokvárott létébe’: -~Gábor Rózsát haza vitte~ 6119 2| magát tüzesen,~S a várból letekeredvén,~ Eligetett sebesen.~ 6120 1| folyamnak mentében,~A vízbe letekintettünk -~És alattunk és felettünk -~ 6121 1| kezdett el.~Hogy elõbbi lételembe,~Szilaj s rideg kebelembe~ 6122 1| mellemnek;~S a mily szükséges lételemnek~ Lelkem s testem kötése,~ 6123 1| édes-kedves! -~ Bár hol légyen lételünk,~ Szerelmünk ott lesz velünk.~~ 6124 1| Rózsa, melyet öntözének~ S letépének kezei,~Melyet most szép 6125 1| nyájaskodó örömimet~ A porba leteperte,~S fellengõ szép reményimet~ 6126 1| én eszem,~ Jer, szívesen leteszem.~~14. Dal.~Környûlvett ím! 6127 2| Édes atyját, anyja mellé~ Letevék a kriptába;~S õ itt maradt, - 6128 2| rázásra~ Pongrácz ismét léthez tér.~ 51.~« 6129 2| szívek~ Sorsaikban bátrabbak~Lettek megint a békében~ S egymás 6130 2| 66.~«Szerencsétlen, mivé lettél!»~ (Imígy rebeg Sándorhoz)~« 6131 1| akaratja,~ Hogy örûljünk létünknek;~Öröm elsõ indúlatja~ S 6132 1| Meredének, bámúlának,~ Ha leült és nyugodt volt.~Mily táncz 6133 2| fellobban.~ 104.~Leugrik: «Élj s halj hát, szajha!~ 6134 1| többet magával; -~Ama tölgy levágattatván,~ Így dûlt oda ágával.~ 6135 2| amaz, s magát~ A karszékbe levágja)~«Haszontalan mesterkedem,~ 6136 2| Mihály után legtöbb ered;~Õt levágni száz kar mered; -~ Jaj! 6137 1| minden hatalomtól,~Õt kérem a levegõtõl~ S minden elementomtól.~ 6138 1| Tempében,~A tavasz lágy levegtében;~ Csak hogy több kény- 6139 1| nagy tétetik, -~A tavasznak levegtével~ A virág így születik.~ 6140 2| A vad pogány martaléka~ Levék, a mint látjátok!~S mint 6141 2| ölébe,~Sándor helyett egy levélben~ E mennykõ jött kezébe:~ 6142 2| vágyódott;~És most Lucza levelébõl~ Sejté, hová kellessen~ 6143 1| gyûlt Romához;~Lízám édes levelei~ Kedves barátnéjához; -~ 6144 1| A tavasznak virágai,~ Leveleik a fáknak,~Erdõk s berkek 6145 1| a napest;~Kinek csipkés leveleit~ Sohajtásim ingatták,~Kinek 6146 2| esni~ Ugyanattól magunkat.~Levelének erejétõl~ Lucza mit nem 6147 2| hallá hírét,~ Se nem vette levelét~Mindég szívelt mátkájának, -~ 6148 1| õ titeket;~Hogy Ninával levelezvén,~ Írt is õ már verseket.~ 6149 2| Megfosztotta a fákat~A levéltõl, s eledeltõl~ A ménest 6150 2| Utálattá, fertelemmé~ Levénk, szegény állatok!~Szolgálatba 6151 2| boldogságot,~ Szerencsét már levere.~Ritka lélek bir erõvel,~ 6152 1| lebegése,~ Melylyel az észt leveri,~Teste minden helyhetése -~ 6153 1| szép reményimet~ Tekintete leverte;~Hogy elvette mindenemet,~ 6154 2| mátkát nem várt,~ Az álom levetette,~Egyszerre nagy lárma támadt, -~ 6155 1| Megtarthatja nyúgalmát;~A sivatag Libyában~ Elverheti únalmát:~A gazdagság 6156 1| ezen világban.~~171. Dal.~Libyának homokjain,~ Hol az útas 6157 1| öltözetben,~ Mint a hold a ligetben,~Halk s oly gyenge lépésekkel,~ 6158 1| szép álom ölében.~Arcadia ligetében~Imígy feküdt kellemében~ 6159 1| berkek,~ A békes völgy- s ligetek,~A zöld mezõk, hímes rétek,~ 6160 1| Természetes szépében,~Arcadia ligetiben~Látni Geszner képeiben, -~ 6161 1| pihegett,~Rózsaszája mint lihegett, -~ Hajh! midõn így tánczola,~ 6162 2| Az esthajnal rózsája~A liliom havát s lángol: -~ Úgy 6163 1| elcsüggedve,~ Mint a hervadt líliom,~Csak alig él: mert temetve,~ 6164 1| Melynek csuda szövevénye~ Liliom-hó s rózsa-láng,~Melybõl Amor 6165 2| Hervadozott arczájának~ Lilioma s rózsája,~Halvány ködben 6166 1| szépnek csak felkent máz~ Lílioma s rózsája,~Mert a nélkül 6167 2| 11.~Pipacs, liliommá válva,~ Kiáltja bús mérgébe’:~« 6168 2| kezei;~S hol Imrére, hol Lillára~ Villámlanak szemei;~És 6169 2| egész valósága~ Vérbosszúba lobbana,~Melytõl szíve mérgében 6170 2| támadását~S legitt vészes lobbanását~ Sejti atyja képében,~ 6171 1| ezen egy nagy~ Gondolatba lobbant fel.~S mint az árnyék a 6172 1| nyelvét is,~És lángokba lobbantaná~ Még a vénnek keblét is;~ 6173 2| tanácsot, mit míveljek?~ Lobbants súgárt eszemben,~Miként 6174 1| haragja.~Egy szerelem lángol, lobog~ A kettõnek szívében;~Egy 6175 1| vérzászlói~ Szerte tárva lobognak!~S az élet ércz-gyilkolói~ 6176 2| másik sisakos,~Vérvörös toll lobogóval)~ Hah! vakmerõ alakos! -~ 6177 2| 27.~Immár szerte lobogtanak~ A vármegyék zászlói;~Felkelésre 6178 2| forg a malomkerék;~ Zúg, locsog gyöngy patakom.~Akkor is, 6179 1| víz habjai~ Dühösködve locsognak;~Hol a setét üregekbõl~ 6180 1| fenntarthasd gyõzelmedet,~ Lõdd nyiladat szivébe.~Vagy ha 6181 1| mint kapkod?~Mindent miként lódít, fordít,~ Széllyel s öszve 6182 2| megett~ A sürûben zörrenést,~Lódobogást és prüszszögést,~ Vas és 6183 1| függ;~Szivem vére hozzá lódúl,~ Egész lelkem rajta csügg;~ 6184 1| szép szemeivel~ E kínokat lövé rám;~Átkozott légy te, szerelem,~ 6185 2| Karvalyt látván, házába~Lövel, szintúgy illan Lóra~ S 6186 1| felforralják,~Halálos nyílt lövellenek~ És az észt megfagylalják.~ 6187 1| megnevezhetetlent:~Mint lövellett szívem felé~ A vér minden 6188 2| nem állhatván,~ Tikkadva lóg lánczáról, -~S most szegényt 6189 2| karjában;~A harmadik hátán lógott~ Oda kötött rongyában.~ 6190 2| 43.~Egy nagy bükknek lombjain ûlt~ Varjúsereg reppent 6191 1| Az elmét megélesíti,~ A lomhát megindítja;~Az ércz-szívet 6192 2| gondolkodva,~ Ûlvén hátán a lónak,~Változásán elámúlva~ Léptet 6193 2| nem régen fejlének ki~ S lőnek szívek lángjai.~ 6194 2| s vissza ott~ Könnyebb lónyom láttatott.~ 6195 1| szívemnek tüzébe~Emésztõdtök, - lopódjatok~ Szûz mellének jegébe.~ 6196 1| Életünknek földjébe,~A ki loppal ürmöt ültet~ Öröminknek 6197 2| legelsõ kakas-szóra~ Ki is lopta magát már,~S remetévé átváltozott,~ 6198 2| markolatig~ Döfi kardját Lórába.~Mint az eltört liliomszál,~ 6199 2| örömitõl~ S reményitõl Lórában:~Mint a vén tölgy, ki megsujtva~ 6200 2| ragadta volt~ Más indúlat Lórához.~Nyögött a föld, valamerre~ 6201 2| tudod már,~ Ki a mester Lórája? -~Nemzetsége több százados,~ 6202 2| mester,~ Nem hagyta el Lóráját,~Véle vitte volt könyveit~ 6203 2| a makacs; -~Van-e Lucza Lórán kivûl?~ Nem is tudta már 6204 2| sólyommadár~ Somlón terem Lóránál,~S márcsak alig vitt páráját~ 6205 2| nem láthattak~ A szemei Lórára.~ 12.~De, ha 6206 1| valami mindég hajt,~S amott lót-fut, ámbár jól van~ Itt is 6207 2| hogy két embersúly~ Egy lóterhet felyûlmúl.~ 6208 2| hátúl egy mirígy nyílt~ Lõtt a jámbor Lázárba.~ 6209 2| vélt,~ Mert testét meg õ lõtte.~ 50.~Hozzá 6210 2| töredezett~ A pára már lovában;~Hosszan fityeg száraz nyelve~ 6211 2| Mert dobogva, csörtetve~Lovagcsapat közelített,~ A vár felé 6212 2| elszágúlda sebesen,~S nem sokára lovagival~ Ért várába tüzesen.~ 6213 2| szerszám rajt még,~ Csak lovagja nem ûl rajt’!~ Hajh! s 6214 2| férje Lórának:~Öszveszedett lovagjait~ Egy csoportba állítá, -~ 6215 1| kefélgeti~ Prüsszögõ pej lovait.~A negédes, pajkos lovász~ 6216 2| 58.~Most a lovak szájában már~ A fû egyre 6217 1| Elérem majd nyúgalmamat,~ Lovam kivisz bajamból:~Igy bíztattam 6218 2| Egészen elcserélt magát,~ S a lovára feldobta.~ 6219 2| Dobozy úr,~ S leszáll fáradt lováról,~S hitvesét is leöleli~ 6220 2| szomjúságát~ Mind az úr, mind lovásza,~Andor ura s maga lovát~ 6221 2| úrfi nem lévén vadász,~ Lovászának vetette:~Ki azután olcsó 6222 2| Napnyúgotkor indúlt onnan~ Lovászával magával,~Farkassal, ki minden 6223 1| Ezerszer megtompúlna,~S Lovelacenak ördögsége~ Ezerszer megcsorbúlna: -~ 6224 2| holtat felásatá,~És hat lovon Szent-Mihályról~ Õt Keszthelyre 6225 2| görcsébe,~S estével úgy sújtja Luczát~ Egy sziklába, hogy feje~ 6226 1| Dal.~Seregesen megy a vad lúd~ Egy-egy betû képében,~ 6227 1| gondolati~ Az egekbe vivének.~Lúdak, réczék seregesen~ A tó 6228 2| mindenütt elkele~Márton lúdja; a Bakonynak~ Már lehullott 6229 1| enyhítnek, nyomorítnak~ A lugos víg hangzati.~A zöld mezõ 6230 1| Kedvesen virágoznának~ Lybiának pusztái,~ Mint egy Tempe 6231 2| S tudván, hogy a gonosz Macza~ Állhatatlan és hamis,~ 6232 1| a kikelet~A virág-hím, a madár-dal~ Velem csak mérget nyelet.~ 6233 2| 39.~S most, midõn a madaraknak~ Ezerhangú dalaik~Zengedeztek, 6234 2| 34.~Viseld gondját madaramnak,~ A fürj-ütõ Villámnak, -~ 6235 1| havasain,~ Hol nem hangzik madárdal;~Szerecsenek melegében,~ 6236 1| helye a sûrû dombon~ A sok madárfészeknek;~Levél helyt a dió-lombon~ 6237 1| Lepkék után futottam;~Madárfészket keresgéltem, -~Egy örömmel 6238 1| nagy mivében, -~ Hallni madárhangzatban,~ Szívni virág-illatban.~ 6239 2| kend? - Ide (úgy mond)~ A madárral s kutyával!»~ 6240 1| tisztán a legszebb s jobb mag,~ A sors jege vervén el,~ 6241 1| meg nem fejthetni;~Azt a maga-kedveltetõt,~ Melyért a szív fennen 6242 1| Érdemével a gyémánt.~Az õ maga-viselete,~ Mozdúlása, járása,~Termetének 6243 2| félek.»~«Nyalka bûnös! térj magadba!~ Mert, ha meglátsz, szörnyet 6244 2| keresztet hát~ S hat nõt veszek magadban,~Vajha soha ne támadjon~ 6245 2| bizgatni,~Hogy õt szinte magáénak~ Vélte immár tarthatni; -~ 6246 2| boldoggá tesz,~ Csupán kedvelt magáért~Történik az, nem pediglen~ 6247 2| kiáltja)~«Bakacs vagyok, ki magáét,~ Ha vérrel is, - kiváltja.»~ 6248 1| Ha még édes lehelletét~ Magamba is szíhatnám?~A szív bennem 6249 1| beszélhetem,~ A mit érzek magamban!~Hol a szó, mely kiadhatná~ 6250 1| vagyok most az enyémben,~ A magamé egészen,~Itt, hol csorbát 6251 1| másnak szerencséjét,~ Sem magamét nem tettem;~Hol a dolgok 6252 2| levének.~Az ekkorig komor magány~ Most eleven s népes lett:~ 6253 2| 5.~A szûz titkos magányban nõtt,~ Mint erdei ibolya,~ 6254 2| szaváig,~Szint’ oly csendes, magányos most,~ Puszta s komor sokáig.~ 6255 2| szép kegyes Lillának,~E magányt a szerelemnek,~Szív- és 6256 2| Csak ezeknek kedvezett~S magáról és öntettérõl~ Szinte megfelejtkezett;~ 6257 1| Egy-egy örvény mélyére,~Meg magasra fel-felkapnak~ Egy-egy 6258 1| Hogy õt nékem adátok,~Kit magatok neveltetek,~ S ki most 6259 2| daczára.~Szálljatok, jobb, magatokba:~ S Violát ne sértsétek~ 6260 2| Mátyás népe~ Híres nemes magától~S veszélyének engedtetett~ 6261 2| nevette)~A megtértet, a Magdolnát~ Hihetésig színlette.~Szegény 6262 1| itt már húll levele,~Teli maggal a kebele;~ Ha ilyen lész, 6263 1| vizek ijesztgetnek,~ Hogy magokkal ragadnak;~Hol a havas üregibõl~ 6264 2| magyar légy, -~ Lelkes magva Árpádnak;~Szemes õrje, hív 6265 1| halandóság~ Az életnek magvában;~Benne van a múlandóság~ 6266 1| csak anyai~Kebeledben a magvai~ S gyümölcsi ez életnek; -~ 6267 1| életnek~ Örömeit, kedveit,~Magvait a szeretetnek~ S a szív 6268 1| Örömöket és kedveket,~ Kiknek magvok méhében,~ Szülend ismét 6269 1| 192. Dal.~Vajjon mire magyarázzam~ E homályos titkokat,~Ne 6270 2| mostani hazafi,~Ki a régi magyarokhoz~ Igaz rokon s atyafi, -~ 6271 2| száz török lóra kap.~Egy magyarra itt-ott immár~ Húsz-harmincz 6272 2| Vérszomjokban zajogva,~S magyarvéres markaikban~ Kard és dárda 6273 1| Különnemû két ágát,~A magzásnak s tenyészetnek~ Megért 6274 2| Kötényben nem birom már~Magzatidat tovább vinni;~ Jõjön ide 6275 1| Elájulva öszveroskad~ S magzatjával ott fekszik,~Hová éppen 6276 2| asszonyom,~ Anyját három magzatnak!~Két emlõm nem gyõzhet hármat;~ 6277 2| 3.~«Irgalmazz, óh! magzatodnak!~ (A szüz tisztes dajkája~ 6278 2| Két hatalmas czivódott,~Mahometnek vad csordája~ Magyar vérben 6279 2| pasce ben, ma non si sazia mai~Di lagrime, e dolore.~Guarini.~ ~ 6280 1| tegnap,~ Szint úgy lesz a mái nap.~~179. Dal.~«Álom Amor 6281 2| A nõsereg rémûltében~ Majdnem kõvé meredve~Némán áll ott; - 6282 1| Melytõl hogyha félrevágott,~ Majomjáték munkátok, -~ Eszetekben 6283 1| tanúltatván, követtetvén,~ Csak majommá változik.~Kegy-istennék! 6284 1| Bakonynak szélére;~Ott egy major a vadonban -~ Hah! látom 6285 2| padlat ropogott;~Ülésein a majorság~ Csatázott és kurrogott.~ 6286 2| Maróthot ostromolván,~S a makacsot káromolván,~ Életével biztatja,~ 6287 2| Gáspár javának;~Hajh! de egy mákszemmel sem bírt~ Magyar emberségébõl,~ 6288 2| asszony, a háznak szíve,~ Malasztja és kegyelme.~Hazafiak, társak, 6289 2| egy másnak, érdemesbnek,~ Malaszttal tölt magadat!~ 6290 2| elfut, s beoson~ Atyjához a malomba.~A molnár, egy bátor férfi,~ 6291 2| hírével,~Ott terem most a malomban~ Villám sebességével.~Ott 6292 2| 1.~«Dörgve forg a malomkerék;~ Zúg, locsog gyöngy patakom.~ 6293 2| La sua natura perfida, e malvagia.~Guarini.~Négy fal közé 6294 1| Ez Gnidosba igyekszik;~Az Mammonra, ez trónusra,~ Az nagy 6295 2| Hogy vérének alig vala~ Maradása erében, -~Hogy egy szép 6296 2| Pipacs lõn.~Keled fattyú maradéki~ Zsiványokká lettenek~S 6297 2| engemet! -~De - hogy tiéd maradhassak, -~ Üsd itt által szívemet! -~ 6298 2| tellenék?~Hogy adósod én maradjak,~ Az hozzám nem illenék.~ 6299 1| nevetem:~A sors hiú ajándéki~Maradjanak bátran néki;~ Élje hamis 6300 2| Királyomnak sem kívánok~ Én adósa maradni;~Hát neked, kit meg nem 6301 1| vagyok, a ki valék,~ S az maradok, míg élek,~ Bár mi sorsot 6302 1| egy gállyára felültünk;~Maradozott a francz határ,~ Jó szelünk 6303 1| szereteted,~ Ott te holtig maradsz hív:~Mert a mit megszerethettél,~ 6304 1| hervadtok;~ Mindég ifjan maradtok.~~134. Dal.~Az öröm úgy 6305 2| A vitézt, megszerette,~Marasztotta s megtartotta~ Udvarába 6306 2| Somlón terem Lóránál,~S márcsak alig vitt páráját~ Ott - 6307 1| jobbról, nyálasodni~ A Marczalnak iszapját;~A felhõben merõn 6308 1| Indúlatom prédájára~ És marczangló kényére.~S Amor engem mint 6309 1| földtekét dühével,~Keblemet úgy marczangolja~ Õ is bájos szemével.~Szívembe 6310 2| 2.~Imígy dudol molnár Margit,~ Egy piros, szép, dajna 6311 2| kapástól,~Juhász, gulyás a marháját~ A remete-lakástól.~A kápolna, 6312 2| kipihenni~ Embernek és marhának;~Álom lepte meg az útast~ 6313 1| Békében van a magyar,~ Nem marhatja francz agyar.~~27. Dal.~ 6314 2| Idvezelni a Megváltót~ Mária szûz ölében.~ 6315 2| is lõn Viola.~Csudatévõ Máriákhoz~ A hivõ nép tömege~Foly 6316 2| bánatja~Keblem miként gyötri, marja,~ Furdalja és szaggatja;~ 6317 1| keserû inségében~ Azok marják mérgesen,~Kiket õ, - most 6318 2| halálnál~ Rosszabb sorsnak markába’.~ 12.~Borzadozva 6319 2| Vérszomjokban zajogva,~S magyarvéres markaikban~ Kard és dárda villogva.~« 6320 2| vesztében,~Ádáz, bosszús jobb markával~Kardot forgat, és baljával~ 6321 2| Elek napja folytába’~Súlyos markok hanyatlottak~ A sarlóknak 6322 2| karjába’!»~Igy ordít, és markolatig~ Döfi kardját Lórába.~Mint 6323 1| karjait;~Czipõk, melyek markoljátok~ Elevenke lábait;~Zsámoly, 6324 2| kapván görcsös botjához~Markos kézzel megrázza õt, -~ 6325 2| 29.~Gyakran, midõn már markunkban~ Véljük fogni tárgyunkat,~ 6326 1| legszebb gerjedelme~ Gyötrõ maró féreggé~Az emberben ember 6327 1| Érzõ szív, mely ömledez,~Ha Maróban és Homerben~ Az érzemény 6328 2| Százezernyi népével,~A maroknyi magyar tábor~ Érzé, ha 6329 2| 5.~Egy ily csoport Maróthon volt!~ Félelmek és remények~ 6330 2| ütve~ Bekeríti ezeket;~És Maróthot ostromolván,~S a makacsot 6331 2| után járván,~ Véletlen Maróthra hat;~S megsejtvén az ott 6332 1| Dal.~Amor rabja, - most Marsé is?~ Kettõ most már kötelem.~ 6333 1| így, vagy amúgy hisz:~Ez Marshoz, az Parnassusra,~ Ez Gnidosba 6334 2| hihetõ is legyen,~Törte, marta gonosz fejét,~ Hogy az 6335 2| lesz testem~ Kard és dárda martalék.»~«De én bizony! (mond egy 6336 2| 7.~«A vad pogány martaléka~ Levék, a mint látjátok!~ 6337 2| kimondom, az ármánynak~ Kínos martalékjává!~Kérdezzed csak cselédeit,~ 6338 2| ajtót rácsukta.~«Õrizzétek martaléktok’~ Itt, Belzebub s Lucifer;~ 6339 1| mély érzésnek~ Lángszinébe márthatnám,~ Azt le még sem írhatnám.~~ 6340 2| Volt legelsõ, - nem volt mása~ Mátyás birodalmában;~Termetének 6341 1| jó szívvel.~A mit egyik a másért tesz,~ Tevõdjék bár bajokkal,~ 6342 1| leendõt,~ Mint szeretnék csak másét;~Mint élik csak a jövendõt,~ 6343 2| És a magyar a töröknek~ Másfél százig rabja lett.~Rettenetes 6344 2| cselédek, -~ S mindenegyik másfelé~Szorgalommal vizslat vala, -~ 6345 2| magának,~Egyik szörnyebb a másiknál; -~ De több kellett Luczának.~« 6346 2| erõt vehet~ Egyik szív a másikon!)~Kiknek lelke fellengezvén,~ 6347 2| Kaczag Poky a játéknak;~ Másnap eljön a király:~Õ gondolta 6348 2| Szobájába ereszti, -~De, hogy másod magával jön,~ Ez Rózsát 6349 1| miként von egy~ Magával sok másokat,~S a mint jobbra vagy balra 6350 2| öszvehangzott, -~ Kálmán mester másoknak.~Leányának szerencséjén~ 6351 1| Gondolkodva és érezve,~Egyrõl másról értekezve,~ Egy két órát 6352 1| Egygyetlen-egy, s nincsen mássa~ A halandók nemében.~Olyan, 6353 1| folyó tükörében~ Lelé csak mássát a test,~Melyet egész szépségében~ 6354 1| angyali kegyeknek,~ Hol van mássok ezeknek?~~162. Dal.~Szabad 6355 1| ki névért, dicsõségért~ Mássza Pindus bérczeit,~Vagy alacsony 6356 1| már, míg élek,~ Próbáld másutt sorsodat.~Én bennem te más 6357 1| Világítják fejünket; -~De mász, sõt áll az ideje,~Kinek 6358 1| fészkeltenek,~ Most a rákok mászkálnak.~Víz borítja földeimet,~ 6359 1| el,~Vagy elnyomván földi maszlag,~ Csak ritkán s elvétve 6360 1| vezetett,~Kit nemének rút maszlaga~ Meg nem vesztegethetett.~ 6361 1| magvát hinti~ E kártékony maszlagnak~ Keblekbe az ifjaknak.~~ 6362 2| változtatja~ A jó Isten áldásit:~Maszlagokká a rózsákat~ Igy teszi a 6363 1| Ellankadott bátorságom,~ Búban másznak óráim.~Tetememnek fogy ereje,~ 6364 1| oktalan,~Szelíd és vad, mászó, csúszó,~ A szólló s a 6365 1| rengeteg torkában,~Hágok, mászok és szédelygek~ Szívem fanyar 6366 2| miveltél?~ Ide hagytad mátkádat!~Jaj jaj néked! - nem ismérted~ 6367 2| vesztesége,~ Örülj csonka mátkádnak:~Vitézsége volt mentõje~ 6368 2| Gyulafy-faj,~ Kesergvén a mátkáért,~Vígasztaljon e gondolat:~ 6369 2| oltalmat,~Jönni készült, mátkájától~ Megkérni a jutalmat.~ 6370 2| Közösûlés ne legyen~A mátkák közt, - tudósítást~ Egy 6371 2| dömölki apátúr,~Öszveadni a mátkákat,~ Egy öreg, õsz, tisztes 6372 2| Úgy megtölté kebleket~A mátkáknak, hogy csak alig~ Lelék 6373 2| kérdést tesz~ Az elmaradt mátkáról.~ 64.~«Az, 6374 2| mellette,~Minthogy a vén mátkát nem várt,~ Az álom levetette,~ 6375 1| gyöngyeitõl~ Csillog amott a máva.~Hah! s közte mint hivalkodik~ 6376 1| Hol a szépnek csak felkent máz~ Lílioma s rózsája,~Mert 6377 2| dühös kézzel,~ S vérrel mázolt kardjával~Az úrfihoz akar 6378 2| Arczájának aszálya.~«Kamrád mécse volt szerencsénk,~ Annak 6379 1| melynek kellemeit~ Még Medina sem birja,~Melynek gyönyörûségeit~ 6380 1| a nélkül ijesztõ váz,~ Medusa-kép arczája;~S az embernek és 6381 2| A legnagyobb szörnyeteg:~Medvék között, hol legsürûbb,~ 6382 1| kiált, - eljajdúlok;~ S meg-meg tovább indúlok.~~20. Dal.~ 6383 1| nyúlának;~Mink ott járánk, - meg-megállánk~ A rét magas füvében;~S 6384 1| S Amor vissza rántogat.~Meg-megállok és szememet~ Napkeletre 6385 2| csapkodta.~ 11.~Meg-megállott a hegytetõn~ Keresztbe 6386 2| biztatja,~ Ki még magát megadja.~ 7.~De a magyar, 6387 1| becsületét~ Az észnek én megadom;~De kényim tág kerületét~ 6388 1| boldognak!~ Nyelvem itten megakad,~ S mellem szinte megfakad.~~ 6389 1| czélodat,~Mikor õtet így megáldád~ Kellemekkel, bájokkal,~ 6390 1| tesz.~Hálá, sorsom! hogy megáldál~ Legigazabb javaddal.~Hálá, 6391 2| õt a vad hizelgõ,~ Hogy megáldja békével,~ Általdöfé tõrével.~ 6392 1| fúv a szél,~Mely kevés, ki megállhatja,~ Az erõs szív, ki nem 6393 1| Élet-tartó füveit;~A vizeknek megállítád~ Haszon-hordó menteket;~ 6394 2| léptekkel,~S a násznépet megállítja~ Fenyegetõ kezekkel.~«Megállj, 6395 1| kitanúlta szívemet; -~S könnyei megáradának~ Földre szegzett szemének,~ 6396 1| Rágalmazták lángomat, -~ És megásták poklomat.~~4. Dal.~Ti, a 6397 2| váltságát;~Félt, a világ megátkozza~ Undok hálátlanságát;~Mert 6398 1| által sorsomat;~Az újságok megavúlnak, -~ De új mindég inségem;~ 6399 2| Édes hangja mellette, -~Megbájolva fülelt akkor~ Alatt a szõllõmíves,~ 6400 2| sors választottja,~ Ki megbántson tégedet;~S megint a sors 6401 2| felvesz is, ha megtisztel~ S megbecsûl is valaki, -~Hogy nem értem, 6402 1| megszünék;~Az egész föld megbékéllett.~ Mars a földrõl eltünék.~ 6403 2| Mely annyi vérrel folya,~Megbékélvén s megosztozván~ Ferdinánd 6404 2| védenék ügyemet.~Byzánczban megbetegedtem~ S harczba késõbb jutottam;~ 6405 1| isten állatja,~ Ki mindezt megbirhatja?~~145. Dal.~Hogy csak kínja 6406 2| nagy kérdést támasztok;~Megbocsáss, ha nem illendõ,~ S tán 6407 2| Küldöm czinkos nyelvedet!»~«Megbocsásson, kelmed uram!~ Mind ezt 6408 2| Hátralévõ éltemnek!»~«Megbocsátok, (sohajt Manczi)~ Óh jobb 6409 2| hallgatja:~Hogy az esze majd megbomlik,~ Belsejét úgy szaggatja.~ 6410 2| megy~ Az út tekervényébe’,~Megbotlik s elesik lova~ Egy fagyökér 6411 2| 25.~Isten engem megbüntetett!~ Látszat nélkül tûrhetném;~ 6412 2| töredelem~ Vétkét majd megbünteti:~Mert a vétket korán, késõn,~ 6413 1| Ármídának bájkertjében~ Megbûvölve ámúlni -~ S ezer kénybe 6414 1| súgárzik,~ S mégis félek, hogy megcsal, -~A menny s pokol itt határzik~ 6415 1| 130. Dal.~Amor fejem mint megcsalá!~ Hol agyamnak veleje?~ 6416 2| magát az,~ Kit, balgatag, megcsalál.»~ 107.~Mondta 6417 1| Szemfényvesztõ látszatja,~ Szívemet megcsalhatja.~~197. Dal.~A reménység 6418 1| reményleni~ S magát százszor megcsalni;~Bút, kínt önnön teremteni,~ 6419 1| gyarló, én tégedet,~ Mert megcsalod magadat.~Hidd el, kevés 6420 2| szerelmében~ Ily rútúl megcsalódni;~A szív elsõ lángjainak~ 6421 2| táborban volt,~ Hitvese otthon megcsalt, -~Egy szép, írástudó legény~ 6422 1| azt gondolám,~Balgatag! és megcselekszem -~ S valóban ment vagyok 6423 2| Varjas minden reményét,~Megcsengette körmöczikkel~ Jól megtöltött 6424 1| Kerüld kiki okosan!~ Ha kit megcsíp, oda van.~~82. Dal.~A világnak 6425 1| kedvet mohón nyelünk,~ S megcsömörlünk, zabálunk.~Csak aliglan 6426 1| Tekintettem reája;~És szép kezét megcsókolám,~ (A szerelem vakmerõ)~ 6427 2| S mély borzadást érezve~Megcsókolja - utólszor õt, -~S a csók 6428 1| szorongatom~ Kincsemet s megcsókolom, -~ S enyém vagy! azt gondolom.~~ 6429 1| Lovelacenak ördögsége~ Ezerszer megcsorbúlna: -~Olyan minden gyõzõ hívség,~ 6430 1| Pokol terem keblemben;~S megczáfolni gondolatom,~Kebelemhez szorongatom~ 6431 2| ki nem állod,~ Törökûl megczibálva!»~ 76.~Kaczag 6432 1| így életemben:~ Minden ér megdagadott,~S mind testemben, mind 6433 1| gyötrelmiben éltemnek~Már szinte megdermedétek,~ Érzeményi szívemnek!~ 6434 2| Elek, -~ Néz, és látván megdobban,~S égõ dühe és bosszúja~ 6435 1| megpillantám,~ Lelkem mindjárt megdobbant:~Õ az! félve rebegé szám,~ 6436 2| Megrobbana feje felett, -~ Megdöbben a lelkében~Vétket vivõ félszeg 6437 1| sasok kiáltása~ Az útast megdöbbenti;~Hol a baglyok keservesen~ 6438 1| s egyszerre~Az ég sarki megdördültek,~ A villámok csattogtak,~ 6439 1| fergetegben~ Az egész táj megdördûl;~Itten, a hol minden felõl~ 6440 1| lobbot vetett,~ S haragja megdördûle.~A mozsarak mennydörögve~ 6441 2| paripájára,~S feleségét háta megé~ Veszi lova farára:~«Hazámnak 6442 2| Kálmánnak is öröme;~Általa megédesedett~ Ujra élte üröme,~A kisdedet 6443 1| fajtalan tûz kihûl;~A méreg megédesedik,~Minden terh megkönnyebbedik,~ 6444 1| majd megrepedett.~Elõbb megég tehát a jég,~Megfagy a tûz, 6445 2| 14.~A lelkével megegyezett~ Ábrázatja, termete;~Szelíd 6446 1| ellenkeznek,~Az egy pontban megegyeznek:~ Kiki azon hitért vész,~ 6447 2| Megeresztett kantárral,~Szívében megelégedve~ A Bakacsnak tett kárral,~ 6448 1| nagyra buzdítja;~Az elmét megélesíti,~ A lomhát megindítja;~ 6449 1| melyek ragyogása~ A napfényt megelõzi,~Melyek édes hunyorgása~ 6450 1| Víz borítja földeimet,~Megemészté reményimet, -~ De nem oltván 6451 2| fészkére.~Vagy egy fal-fok, megemésztve~ Az idõ vasfogától,~Zuhan 6452 1| vénnek keblét is;~A sorsot megengesztelné,~ Folyókat állítana,~A 6453 1| elmondhatnám,~ Keblem tán megenyhülne:~De hajh! ezt is megtagadá,~ 6454 1| Melynek hangja ömledezvén,~ Megenyhûl a fájdalom,~(Hajh! érzettem, 6455 1| szelídûlnek~S egy parányit megenyhûlnek~ Vad fájdalmi szívemnek:~ 6456 1| elmerûlnöm~ Lethébe, - s megenyhûlnöm.~Szerettemmel szeretek én~ 6457 2| megszelídûlve,~És fájdalma megenyhûlve,~ Imezt mondja Pethõnek,~ 6458 1| Virágával áldozik.~Hol az erõs megépíti~ A nyúgalom tanyáját,~A 6459 2| törvén a viadalt,~Valóban megérdemelte~ Megvívni a diadalt;~De 6460 2| tartám meg éltedet;~S tán megérdemeltem volna,~ Hogy bal ítéletedet~ 6461 2| csikorog;~De, hogy sorsát megérdemlé,~ A bûnös még sem morog; -~ 6462 2| már? -~Legyen úgy, mint megérdemled,~ Fájjon is az másnak bár! -~ 6463 2| még többet:~Mert, sorsát megérdemleni,~ Az inségbe nagy súlyt 6464 2| sáfárnak fél falu lõn~ Megérdemlett jutalma.~ 33.~ 6465 2| haláltól megváltá!~A halált megérdemlettem:~ Mert borzasztót vétettem;~ 6466 1| Dal.~Mint a szarvas, kit megére~ A vadásznak fegyvere,~ 6467 2| És elkezdvén könnyezni,~Megerednek síralminak~ Elrekedett 6468 2| Midõn sebes-vágtatva megy,~ Megeresztett kantárral,~Szívében megelégedve~ 6469 1| mit kezetekkel~ Formálva megérétek,~És isteni lelketekkel~ 6470 2| üle Lórával:~De ekkorra megérkezik~ Bakacs úrnak nyomában~ 6471 2| méhében:~Mert férje most megérkezvén,~ Egy võlegény hevével~ 6472 1| kínok lelkemet,~És egészen megérlelték~ A halálra éltemet.~Meghalni 6473 1| most is, sõt még szebb még,~Megérlelvén õt az idõ -~ Gõgösebb is 6474 1| magzásnak s tenyészetnek~ Megért hím s nõ virágát~Oly csudával 6475 2| Õ tartott meg engemet.~Megesmerem, Imre, hogy te~ Ajándékod 6476 1| tünemény formájában~ Alakját megesmérem;~S õtet reám szerelmesen~ 6477 1| nem szenvedtem,~ Miólta megesmertem!~Áldozatot mennyit tettem!~ 6478 1| sorsom irígylette,~S õt velem megesmértette;~ Láttuk egymást, s Amor 6479 2| kiállhatni;~ 61.~Megestén eliszonyodva,~ Kiforgatva 6480 2| ki:~Hogy a méreg szinte megesz~ Néha bosszúságomban; -~ 6481 2| lélek, -~ Eme’ mindent megevõ;~Amaz mint a száraz tapló,~ 6482 1| lövellenek~ És az észt megfagylalják.~Tekintet, mely meghasítná~ 6483 1| szívem melege?~Mit nem tudna megfagylalni~ Az övének hidege? -~Számtalan 6484 2| fákkal volt béfedve,~ S most megfagyva keményen, -~Megrobbana feje 6485 1| állapotját~ Nincs a ki megfejthesse;~ Maga magának mese.~~29. 6486 2| magáról és öntettérõl~ Szinte megfelejtkezett;~ 17.~Im Micz 6487 1| egyszersmind fõbb éked.~Asszony! ki megfelelsz ennek,~Te vagy a jó s nagy 6488 2| szerelmemnek~ Teljesen megfelelvén.~Szüret vala itt akkor is:~ 6489 1| kéreg van szivén;~A bajnok megfélemedik,~ A bátor ott be gyáva;~ 6490 2| vasmacskája~ Most rútúl megfeneklett.~ 4.~Balúl 6491 2| ügyben fõszerzõt,~S méltólag megfenyíttetni~ Kérte a gaz vétkes võt.~ 6492 2| Lakozának kertedben, -~Megferdeni kívántak még~ Fenmaradott 6493 1| keblemben él, -~ Kevés, ki megfoghatja:~Megfogta õ; s e mindég 6494 2| kétségb’esvén, hogy valaha~ Megfoghatná madarát,~Dúlt, fúlt, ivott, 6495 2| minekelõtt’~ A történtet bámúlva~Megfoghatnák, - szélvészképen~ Somlóra 6496 2| férfiú-szíveket~Bujasággal megfoghatni,~ S megtarthatni ezeket:~ 6497 2| és lépet vetett,~ Hogy megfogja madarát;~De bármit tett, 6498 1| szép tündér!~Hogy elmémmel megfogjalak,~ Lelkem hozzád fel nem 6499 2| te! kinek szívét-lelkét~ Megfognom és értenem,~Kit szeretnem 6500 2| még a pokol~ Egy férfiat megfogott,~Egy szép, elmés, buja asszony,~ 6501 2| Kebleteknek érzelmét.~Mert megfogtam s mélyen érzem~ Szavatoknak 6502 2| Szerelme tûz záporával~ Majd megfojtá azokat.~ 15.~ 6503 2| ordít Elek)~ Hallgass, mert megfojtalak,~Mert kitiprom a béledet,~ 6504 2| Szívbe döfi vasával,~ És megfojtja - csókjával.~ 6505 1| édesb érzésinek~ Szivetlen megfojtója,~S legszebb, legjobb öröminek~ 6506 1| felvídúlnak,~Csillagzatok megfordúlnak,~ A szerencse forgandó -~ 6507 2| Kárpátok sorában,~Hol gyakorta megfordult õ~ Az év minden szakában,~ 6508 2| százados,~ Jószágiktól megfosztá~Zápolya a Kéryeket,~ S 6509 2| oroszlány~ Nemzõ gerjedelmében,~Megfosztatván mord nõjétõl,~ Dúl, fúl 6510 1| valóm õ általa~ Annyira megfosztódott,~Hogy csupán csak szem s 6511 2| Az õsz száraz lehellete~ Megfosztotta a fákat~A levéltõl, s eledeltõl~ 6512 1| hidege? -~Számtalan szív már megfûle~ Érzelmimnek hevétõl;~Hányszor 6513 2| Hogy rítt az és szinte megfúlt~ Atyja tüzes csókjában.~ 6514 1| gondot felvidítja,~A szegényt meggazdagítja,~ Minden ellen védelem -~ 6515 1| kiejthetném,~A mit elmém meggondolna,~ És elénekelhetném;~Ha 6516 1| Buzgó szívek! vigyázzatok!~Meggondolva hódoljatok:~ Keservesen 6517 2| kötelességed,~Az házamat meggyalázni~ Bátoríthat most téged?~ 6518 2| Hát Ráthold, jó nevedet~Meggyaláztad: mert megszegted~ Vitéz 6519 1| kínok markából kivesz,~ Meggyógyítja sebemet;~A nyúgalom ölébe 6520 1| tûzével;~Tekintet, mely meggyógyítná~ A halálos beteget~S melegével 6521 1| végezett:~ «Nincs, a ki meggyógyítson;~A szivében ily betegnek~ 6522 1| mindent ölelnék;~Most örömest meggyógyúlnék,~ Majd meg új mérget nyelnék.~ 6523 1| õsz a gyümölcsben.~Bája meggyõz mindeneket,~ Valósága húz, 6524 1| a bûbájok,~ Kik engem meggyõzének,~Hol van egy bölcs? - nézzen 6525 1| hunyorgása~ A szíveket meggyõzi;~Melyek száz kényt élesztenek~ 6526 2| a lélekrõl,~Hogy a vidék meggyõzõdött~ Minden jelenésekrõl.~Mihelyt 6527 1| szép szabadságom,~ Hajh! meggyültek bajaim! -~Egy gõgös szép 6528 1| irígye.~Hol a villám, melyet meggyújt~ A bosszúnak szikrája,~ 6529 2| tapló,~ Hamar szikrát fog s meggyúl:~Eme’ kényes, mert mennyei -~ 6530 1| bajt megtördeli;~A rosszat meggyûlölteti,~Erkölcsöt megkedvelteti;~ 6531 1| nem szóllott õ;~De képe megháborodván~És leplével viaskodván~ 6532 1| szomorú;~Azt, a mit Mars még meghagyott,~ Éhség öli vagy a bú.~ 6533 1| fajtalant megtisztítja,~ Meghajt minden nagyságot,~ Hódít 6534 1| bámúlandó!~ Minden nagyság meghajúl,~A csapodár ott állandó,~ 6535 1| inségem;~Fenyõk, tölgyek meghajúlnak, -~ De nem hajlik hûségem.~ 6536 1| Nem küzdhetik kínjával;~Meghal, - mert meghasad szíve,~ 6537 2| úrfi,~ Hogy az vagy ott meghaljon,~Vagy az ördög-czimborára~ 6538 1| gerjedelmit, kivánatit~ Titkosan meghallgatja;~Hárfa, melylyel zengedezi~ 6539 2| Azon gonosz jóslatok?~Meghallgatom, ámbár hitelt~ Dadáknak 6540 1| lába nyom,~ S úgy lehetne meghalnom! -~~91. Dal.~A melegen és 6541 1| Míg - oda dûl sírjába;~S meghalva már, nem nyughatik~ Anyaföldje 6542 1| Fújja-le bús nótáját,~Megharagszik, s ajakától~ Félrekapván 6543 1| kínjával;~Meghal, - mert meghasad szíve,~ S a mi benne, vele 6544 1| fájdalmimnak~ Szívem majd meghasadott.~A természet megindúlva~ 6545 2| Így tûnõdött magában, -~S meghasadt az nemsokára~ Nem tûrhetett 6546 1| megfagylalják.~Tekintet, mely meghasítná~ A követ is élével,~És