| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
6547 2| egy segéd volt~ Csak vén, meghitt dajkája;~Tiltva volt több 6548 2| 32.~Mert meghódít minden embert,~ A kiben 6549 1| rángódol -~ A szív mégis meghódol.~~115. Dal.~A mely szívnek 6550 2| lelkednek,~Azért szívbõl meghódolok,~ Nádor, itéletednek.~Isten 6551 1| szerzi keservimet,~ Miólta meghódoltam.~Lábához tévén szívemet,~ 6552 2| kényében.~ 12.~Meghódolván a szilaj szív~ A szép asszonyléleknek,~ 6553 2| Lanttal kísért szózatja.~Meghökkent õ, - felborzadtak~ Feje 6554 1| a völgy ölében,~ Mint a megholt sírjában.~Nincsen, ki bús 6555 2| napokban, vagy sohasem, -~ Meghozom én arámat,~Kanóth! Kanóth! 6556 2| éve-halva~ Bodort néki meghozzák.~Ha él, tehát Isten neki! -~ 6557 1| szûl -~ Midõn szerelmem meghûl.~~54. Dal.~Ha oly makacs 6558 1| gyermek-örömiben~ Õk újra megifjadnak. -~Egyetlen egy féreg terem~ 6559 1| oly bolondja;~ Módja oly megigézõ~ Módjában oly phoenix õ.~~ 6560 1| isteni lelketekkel~ Bájolva megihlétek.~Mi az ember nélkûletek?~ 6561 2| magával jön,~ Ez Rózsát megijeszti.~ 62.~Egy vén 6562 1| elmét megélesíti,~ A lomhát megindítja;~Az ércz-szívet meglágyítja,~ 6563 1| körûltem lebelgett;~Lantomat megindítottam, -~ S Amor imigy enyelgett:~« 6564 1| szárnyain, -~Erdõ, mezõ megindítva,~ Alig áll helyt inain;~ 6565 2| emberi szív,~ Ki mindenre megindúl,~Csak, ha egyszer verni 6566 1| Boldogító szikrái, -~Midõn a megindúlt szûznek~ Hajnalszínû rózsái~ 6567 1| meghasadott.~A természet megindúlva~ Szánni látszott ügyemet;~ 6568 2| Értem verni képzeltem,~S megindúlván barátomat~ Szinte én is 6569 1| S élelme a szerelem.~Ezt megintlen az táplálja,~A mi becsét 6570 2| Úgy folytatá életét.~Ki megírni vágyna minden~ Gonosz cselekedetét,~ 6571 1| Melyeket a bús szerelem~ (Mint megírva vannak ott,)~Vélem, - ritka 6572 1| Lantja lelkes hangjában~Megismerni: ez itteni~ Napalatti laktában,~ 6573 2| falai közt~ Csak hamar megismerte~Boldogtalan magyar asszony,~ 6574 2| szívemet!»~ 65.~Megismérvén Rezy Sándort~ A szûz, nagyot 6575 1| magát az ész~ Gyönyörködve megissza,~S józansága könnyen s úgy 6576 2| azt vélte,~Hogy az ég õt megitélte~ S nemzetsége fészkében~ 6577 1| szív bennem érezett;~Hogy megjárták omladékit~ Szívem s elmém 6578 2| Szittya-múzsám szavait,~Ki megjárván õseinknek~ Most már puszta 6579 2| Byzáncz eltemete,~Ha lelke megjelenhetvén~ Szót szólhatna mellettem.~ 6580 2| immár lennie,~Mint léleknek megjelenni, -~ S mind a többit tennie.~ 6581 2| jelei.~ 31.~Megjelentek Dersfy s mások.~ Mind nõszõk, 6582 2| a jóltévõ,~ Sok rosszat megjobbított.~Manczi sokat vala véle~ 6583 2| szeg ott ültében.~«Ha Keled megjöhetett már,~ (Okoskodik magában)~ 6584 2| csókot terem s nevel; -~ Ha megjön, mind rá rakom.»~ 6585 1| megtébolyodik,~A betyár megjózanodik,~ Nem csúsz oda únalom, -~ 6586 2| S istenével beszélt ott,~Megkapatva, kilõtt nyílként~ A sírókhoz 6587 1| Semmit meg nem foghatok;~S ha megkapok is valamit,~ Semmit meg 6588 1| vagyok ám!~Mint ama ponty, ki megkapta~A horgot és leharapta~ 6589 1| meggyûlölteti,~Erkölcsöt megkedvelteti;~ Terjed benn az értelem, -~ 6590 2| megyünk, - a faluban~ Valakit megkérdezek.»~S egy paraszt jött épen 6591 1| madár tanyája;~Kit gyakorta megkeres õ,~ Szívem kedves kányája;~ 6592 1| nyergelj!~ Kaszásim megkeresem. -~Cziczke! Lepke! Fecske! 6593 2| melyet eddig~ Feles nép megkeresett,~Most már minden tisztelettõl~ 6594 2| összeszõtt.~ 14.~Megkereste Zsigmond királyt,~ Mint 6595 2| gondolván magába’,~Hogy megkerít tán valakit~ Megúnt özvegy 6596 1| Folyókat állítana,~A halált is megkérlelné,~ Hegyeket indítana.~Remekje 6597 2| Jönni készült, mátkájától~ Megkérni a jutalmat.~ 6598 2| ki szerzette.~Hivatalom, megkérve rá,~ Csak megörökítette.»~ 6599 1| bár halasztja,~ Adóját megkivánja.~Ha te majd ezt lefizeted,~ 6600 1| megédesedik,~Minden terh megkönnyebbedik,~ Szendereg a fájdalom, -~ 6601 2| Rózsa s minden atyafi;~Megkönnyezé derék vejét~ Még maga is 6602 1| lerajzolhatnám -~ Terhem tán megkönnyülne;~Ha kínomat elmondhatnám,~ 6603 2| Az elhunyt vén remete~ Megköszöné s nevete.~ 6604 2| ezt,~ Néki önnönmagának:~Megköszönné, ha szemei~ Általam megnyílnának.»~ 6605 1| S egyengeti szárnyait;~S megköszöntvén nyugvó helyén~ A szép reggelt 6606 1| Mert isteni kellemitek~ Megkötözik szárnyait.~Nélkûletek csapodárok,~ 6607 1| hogy a szerelem~ Lánczával megkötözött:~Midõn véle Badacsonynak~ 6608 1| szárnyait elmetszette~ S megkötözte lánczával.~A villámok országában,~ 6609 1| Elsõ ember-teremtménye~ Megköttetett már vele.~Ez az, a mit megmenthetett~ 6610 2| 57.~S most megkondúlt a vár-harang~ Elõször a 6611 2| bár rá tíz tigris,~ Dühe megküzd tízzel is;~ 6612 1| Haszon-hordó menteket;~A napokat megkurtítád,~ Kinyújtád az éjeket:~ 6613 1| alacsony kalibát;~Veszélyeket meglábolja, -~ Nincs elõtte semmi 6614 1| megindítja;~Az ércz-szívet meglágyítja,~A fajtalant megtisztítja,~ 6615 1| halálos beteget~S melegével meglágyítná~ A mereven hideget.~Arcz, 6616 1| Hajlandó az akaratos,~ Meglágyúl a kegyetlen;~A harag lecsillapodik,~ 6617 2| 23.~A fájdalmak meglankaszták~ A hõs anya tetemét,~Sok 6618 2| ábrázatom,~ Nehogy annak, ki meglát,~Tekintetem tán elnyomja~ 6619 1| éltemnek:~Míg még egyszer megláthattam~ Õtet, lelkét lelkemnek;~ 6620 2| balra~A fák, bokrok, - ki meglátja~ Messze tér az oldalra:~ 6621 2| remélj, jó szerelmem!~ Meglátlak még bennetek’; -~Bizzunk 6622 2| térj magadba!~ Mert, ha meglátsz, szörnyet halsz,~(Mond a 6623 2| megett már a bú,~Ha a vadász meglátta õt,~ Keresztet hányt magára~ 6624 2| lett.~ 24.~De meglátván mostan egymást~ Az életnek 6625 1| gyötrelem! -~Mért kell néked meglehetni,~ Szerettetlen szerelem!~ 6626 1| neki tüzesedik,~Az ifjú meglelkesedik,~ De zendül a nyúgalom, -~ 6627 2| csalárd kígyó~ Oly álnokúl meglepe! -~Felderûlt már: - szép 6628 2| tökélve!»~ 48.~Meglepé ez Kálmán mestert,~ S tüzes 6629 2| ki ezt hallja s érti, -~ Meglepetés, ámúlás~Zsibbasztván a férfiakat,~ 6630 1| mezõben,~ Énekelt, - s én meglestem;~S egész valóm õ általa~ 6631 2| kebledben!~Nem volt elég, hogy megloptak,~ Megtéptek már éltedben;~ 6632 2| kard vitéz markában; -~De megmaradt a szabadság~ A jól védett 6633 2| jól vitézkedett;~Élte ott megmenekedett;~ De, hajh! veszett volna 6634 2| akármiként törekedik,~Aligha megmenekedik: -~ Félek, félek, nemes 6635 1| fülemet;~Elhagyom õt, - s megmenekszem,~ Okos én, azt gondolám,~ 6636 2| a kit kedvelvén~Az ég, megment ilyenektõl:~ Boldogtalan 6637 2| ha kívánod, -~ Mert megmentéd éltemet;~De ne kívánd szerelmében~ 6638 2| éltünk, - együtt haljunk!~ Megmentem én testedet.»~Itt fogát 6639 2| A pogánynak dúlásától~ Megmenteni igyekszik:~Addig hölgye 6640 1| Eszét-vesztett fejének,~Kit megmentett derék atyja,~ Vérét ontván 6641 2| hogy éltedet~ Haláltól megmentettem,~Úgy mint nemes és apródod~ 6642 2| s szerette,~S mint élete megmentõjét~ Kegyelmekkel illette.~ 6643 2| keszthelyi kriptában.~Az életét megmentõnek,~A leányát szeretõnek~ 6644 2| sors választottja.~ Ki megmentse éltedet.~ 70.~ 6645 2| hamar melegbe;~Immár szinte megmeredek~ Itt a szörnyû hidegbe’!»~ 6646 2| segedelmével.~ 112.~Megmeredett hallatára~ És tudtára ezeknek~ 6647 1| elõtte korának;~És a vén megmerevedik,~ Baj s terh másnak s magának.~ 6648 1| folyása.~Nincs elme, mely megmérhetné~S egészen kimeríthetné~ 6649 1| lelkemnek;~Hogy hív valék, megmondhattam, -~ S legyen vége létemnek.~~ 6650 1| odvában: -~Ama, torkos, megmotozik,~ Mindenbe kap, mint a 6651 2| Elek szíve imitt amott~ Megmozdúlt már keblében,~Hogy vérének 6652 1| Istenség a szerelem!~A lelket megnemesíti,~ Szépre, nagyra buzdítja;~ 6653 1| Az okosság törvényei~ Megnémúltak fejemben;~A jövendõ reményei~ 6654 1| gondolattal~ Oly bõven megnépesít.~Kinek zengõ homályában~ 6655 1| jámborságot~ Gúnyolja s megneveti,~Az erkölcsöt s igazságot~ 6656 1| napként istenkedõt,~ A megnevezhetetlent:~Mint lövellett szívem felé~ 6657 2| a lator,~De a fejet jól megnézvén -~ Meghûlt vére meg’ felforr.~ 6658 1| kezét, szeretetét~ Örökre megnyerhetni,~A jobb ifjú mindenre kész -~ 6659 1| a mit kére,~ A sorstól megnyerhette;~Mely nyúgalom-partot ére~ 6660 1| hazám! tégedet?~Végtére megnyerhettelek? -~ Itt csókolom földedet.~ 6661 2| tudnám jó szívednek~ Még megnyerni kegyelmét;~Akár soha sem 6662 1| õk nem birnak még,~S ha megnyerték, megint amazt, -~ De még 6663 1| mertem,~Boldog én! azt is megnyertem:~ Szép lelket szép hüvelyben,~ 6664 1| ínségnek árjai;~Mindenfelõl megnyílának~ A halálnak torkai;~Óh! 6665 2| Megköszönné, ha szemei~ Általam megnyílnának.»~Elek fogát csikorgatta, -~ 6666 2| barátság nyelvet oldott~ S megnyitá a szíveket:~ 6667 2| Reménylem, hogy ezután már~ Megnyughatsz itt békével.»~Ágyba feküdt 6668 1| vesztemet.~~2. Dal.~Hogy anyám megnyugtathatta~ Minden kivánságomat;~S 6669 1| az erkölcs s szerelem~ Megnyugtató élelem.~~105. Dal.~Ha némelykor - 6670 2| jutalma,~Kit másképen úgyis megöl~ Szíve makacs fájdalma,~ 6671 2| Mond Dobozy könnyezve;~Megöleli feleségét,~ S mély borzadást 6672 2| közt érté Micz bán;~ S megölelte a jó vént.~Háborodott kebelében~ 6673 2| Szeretvén csak magadat,~Megöletni parancsolád~ E saját hat 6674 2| tudod, mit mivelt:~Mert megöli õt a szégyen,~ Ha csak 6675 2| Kigyót ne találjatok!~Mely megölje egymás eránt~ Való bizodalmatok:~ 6676 1| hadd legyen vég:~ S te, ki megölsz, vad lélek!~ Légy boldog! - 6677 1| vérét a föld issza,~ A megöltek halmára.~Itt egy asszony 6678 1| Milliom holt tetemeknek,~ Megölteknek csontjain, -~Keresztül vér-tengereken,~ 6679 2| zokogja, mentéjével~ A megöltet befedvén.~S most iszonyú 6680 2| Hivatalom, megkérve rá,~ Csak megörökítette.»~ 16.~«Ha 6681 2| Szerelme két tárgyára.~Megörûlve ontván rájok~ A könnyeket, 6682 1| eltünék.~Mind a két fél megoldotta~ Foglyainak lánczait,~És 6683 1| leffentyõje~ Rút fején megolvadva,~Dölffel csoszog az udvarban,~ 6684 1| állandó? -~Üt óra, mely megolvasztja~ Szíved, szívem bálványa!~ 6685 2| dorombolt,~Mindaddig, hogy megõrlötte, -~ És a végzés ím ez volt:~ 6686 1| mélyére,~ Hogy - egy bölcs megõrülne; -~Melynek hangja ömledezvén,~ 6687 2| ajándékai.»~S mikor mintegy megõrülten~ Csak ezeknek kedvezett~ 6688 2| szíve habjába’,~Esze-veszve, megõrûlve~ Nyargalt haza várába.~ 6689 1| vagyont és értéket~ Egymással megosztani;~Minden erõt s gyengeséget~ 6690 2| tartozót;~Csak ha mással megoszthatta,~ Ugy szeretett minden 6691 2| talán csak bajnok-szesz~Megosztok én barátommal~ A világon 6692 2| vérrel folya,~Megbékélvén s megosztozván~ Ferdinánd és Zápolya; -~ 6693 1| téssz, ha kárhoztatod,~ Megõszült bölcs, versemet;~Inkább 6694 1| dúlására,~ S minden szív-húr megpendûl;~Táncz, a melynek érzésére~ 6695 2| tisztes úr.~Brúnó s Kálmán megpillantván~ Egymást, kiki elbámult:~« 6696 2| énekelnie.~S mint a midõn megpirítja~ Az esthajnal rózsája~A 6697 1| 159. Dal.~Mindenfélét megpróbáltam:~ Kártyáztam és koczkáztam;~ 6698 2| remete, egy Sámson most,~ Megragadá azokat, -~S dühös kézzel 6699 1| Balatonnak~ Hajókáztam vizében!~Megragadnám karjaimmal~ És szívemhez 6700 1| erkölcs Parcája,~Ki mindent megrágsz, mint a moly,~ Belzebubnak 6701 1| könyvben túrkáló:~Tudománynyal megrakott agy~ Kedvvel telt szív 6702 2| 46.~Huh! megrémûl, s megrázkodik~ Pongrácz egész testében,~ 6703 2| Támadt annak fejében;~Megrázta õt, - tovább mégis~ Béfogadta 6704 1| nép felborzasztván~ És megrázván tollait,~Repûlésre tisztogatja~ 6705 2| görcsös botjához~Markos kézzel megrázza õt, -~ S mordúl újra nevet 6706 2| gondolati~ Máskor okos eszének;~Megrekedtek az erei~ Testét folyó vérének.~ 6707 1| kutyáktól üldöztetvén~ A megrémült õz fut - fut,~Valameddig 6708 2| 46.~Huh! megrémûl, s megrázkodik~ Pongrácz 6709 2| Újolag a kemény szó,~S megrendelve a nap, az út~ S lakozás, 6710 1| villámok csattogtak,~A havasok megrendültek,~ A kõsziklák ropogtak;~ 6711 2| ropog~ Az ég, s a föld megrendûl,~Ugy rázkódik meg Elek itt -~ 6712 1| Képzelem magamnak õt; -~Megrendûlök, - felborzadok,~ A vér 6713 2| echo.~ 49.~Megrendûlve néz fel Pongrácz,~ S látván, 6714 2| magában)~Mért nem Csák is?» - Megretten itt,~ S a szó elfúl torkában.~ 6715 1| a kosoknak,~ Hogy ezek megrettennek,~S félbe hagyván a viadalt,~ 6716 2| robajjal leese.~A lakozók megrettentek~S helyeikbõl felszökkentek~ 6717 2| kiváltja.»~ 94.~S megrettenve a sólyomot~ A férfi leoldozza,~ 6718 1| temérdek bájával,~A gondolat, megrettenvén,~ Nyomorúlt légy-halált 6719 2| halálfejet vitt;~Embert látván, megrezzene -~ S a fejet úgy ejté ott,~ 6720 1| mely kegyetlen~ Ütésektõl megriant.~Sem elmémnek becsületet,~ 6721 2| Ama lovag, ki Pipacsot~ Megríkatá hírével,~Ott terem most 6722 2| most megfagyva keményen, -~Megrobbana feje felett, -~ Megdöbben 6723 2| Járt kiki a Bakonyban;~Ha megrözzent a falevél,~ Megdöbbene, - 6724 2| örökös kár!~ Hogy ily rútúl megrontja~A Bakacs vért egy nyomorúlt~ 6725 1| megesmervén szívemet -~ Megsajnálna engemet.~~43. Dal.~Az ész 6726 1| föld, - légyen elég!~ Megsajnáltam siralmad;~Derûljön fel a 6727 1| bele, -~ Szegény! mert megsarkaltam.~Kedves fakóm! szép paripám!~ 6728 2| úgy látom!»~Ily szörnyen megsebesedve~ Látván magát szívében,~ 6729 1| bajaim! -~Egy gõgös szép megsebzette~ Csalt nem sejtett szívemet~ 6730 2| Véletlen Maróthra hat;~S megsejtvén az ott lappangó~ Magyarokat 6731 2| ki becsületét~ Valahogy megsértette.~ 15.~Becsûlte 6732 1| Igazzá lesz ott a ravasz,~ Megsímúl a durvaság;~A vén neki tüzesedik,~ 6733 2| rég kedvelvén~ A sokat megsokallá;~Tõle ily megvettetése~ 6734 2| Lórában:~Mint a vén tölgy, ki megsujtva~ Lévén Isten nyílától,~ 6735 1| Szerecsenek melegében,~ Hol megsûl a természet;~A jégtenger 6736 1| rab vagyok még.~Noha Mars megszabadított,~Amor rajtam nem tágított;~ 6737 1| lenyelte s ellódúla -~ Szépen megszabadúla!~~126. Dal.~Napok jönnek, 6738 1| napnak súgárai~ A ködöt megszaggatják;~Mint a szelek fúvalmai~ 6739 2| bánó szívében.~Tövisektõl megszaggatva~ Vérébe’ és fagyába’,~Éjfél 6740 2| vérere megfakad~ S lélekzete megszakad.~ 24.~A lankadó 6741 1| reményünknek~ Annyiszor megszakadoz; -~Boldog, ki kievezhetett~ 6742 1| agyagból formált szív!~A hol megszáll szereteted,~ Ott te holtig 6743 1| Hymenben,~Mint a méh-raj, megszállának~ S egy csomóba gyûltenek,~ 6744 2| ismért új természet~ Annyira megszállotta,~Hogy, a mirõl Andor szólott,~ 6745 2| is ég!~(Sohajt Lilla) de megszán majd~ A földnél jobb s 6746 1| Boldogtalanságomat;~Kõ s fa talán megszánnának,~ Ha értenék jajomat.~A 6747 1| elitélheted:~ Akkor talán majd megszánsz~ S imádóddal jobban bánsz.~~ 6748 1| gyümölcseit,~ Boldog, ki megszedheti!~A többinek veszélyeit~ 6749 1| örömöt vet~ Élésére magának;~Megszedi az éretteket~ S magvát 6750 2| nevedet~Meggyaláztad: mert megszegted~ Vitéz esküvésedet.~Mert 6751 1| lecsillapodik,~ A vadság megszelídûl;~A bú s a gond elmosolyodik,~ 6752 2| övé nem, másé sem)~Haragja megszelídûlve,~És fájdalma megenyhûlve,~ 6753 2| egyháznak tiszte itten~ Egyedûl megszentelés.~A kötelet ketté vágni,~ 6754 1| maradsz hív:~Mert a mit megszerethettél,~Minthogy csak jót kedvelhettél,~ 6755 1| sírba szédeleg; -~Hogy Lais megszeretteti~ Magát a nép javával;~Augustus 6756 2| te Csobánczot~ És Rózsát megszerezed.~ 27.~Dárday, 6757 1| gazdagságot,~ S ha bajjal megszerzette,~Nem lel benne boldogságot, -~ 6758 1| egygyik övéivel,~ Ki jókor megszökhetett,~Kinjává lett örömivel,~ 6759 2| szívemet!»~S felvevé, s úgy megszorítá~ Kis fiát a pólyában,~Hogy 6760 2| elcsikorítja~S lovát újra megszorítja,~ Hanem ez - csak lépve 6761 2| A pogánynak ostromát.~A megszorúlt magyarok közt~ Vezér Mihály 6762 1| eltünik,~ S boldogságom megszünik.~~52. Dal.~Azt kérdezed, 6763 1| már~ Valahára békesség?~Megszünik-e már e köny-ár?~ Mikor lesz 6764 1| 108. Dal.~A szép õszi nap megszürkûlt,~ Langyos volt a levegõ;~ 6765 1| megenyhülne:~De hajh! ezt is megtagadá,~Ez enyhet is elragadá~ 6766 2| mesterét már~ Háromszor megtagadta,~S a Megváltó a világért~ 6767 1| Kémleld ki csak szívedet,~ Megtanít az tégedet.~~86. Dal.~Szíve 6768 1| hársfák kérgére,~S mindenütt megtanítgatom~ Az echókat nevére.~Kivûle, 6769 1| Reményeink járását;~S a szívnek megtapogatja~ Leggyengédebb hurjait,~ 6770 2| szörnyen kínlódik!~Bár az Isten megtartaná!~ Mert igen szép s igen 6771 2| kápolnát s remetét~Látogatni s megtartani~ A betegnek életét:~(Egy 6772 1| Hogy a mit szült kelleme,~ Megtarthassa érdeme.~~123. Dal.~A szerelem 6773 1| Az udvarnál, a pompában~ Megtarthatja nyúgalmát;~A sivatag Libyában~ 6774 2| Bujasággal megfoghatni,~ S megtarthatni ezeket:~A szûzesség, a szemérem~ 6775 2| megszerette,~Marasztotta s megtartotta~ Udvarába mellette.~ 6776 2| Hahogy hívem maradtál,~S megtartottad, a mit nékem~ Badacsonyon 6777 1| szeg a szeretõ;~A bölcs ott megtébolyodik,~A betyár megjózanodik,~ 6778 1| oly erõ,~ Melylyel ezt megtehetném?~S elolthatnám-e bennem 6779 1| mérgével;~Semmi nincs itt megtekerve~ Politika kérgével.~Az 6780 1| lélekkel,~Hah! mily élet, megtellenünk~ Új kedvekkel, kényekkel.~ 6781 2| elég, hogy megloptak,~ Megtéptek már éltedben;~Hogy a tiltott 6782 2| nagy volt a kisértet,~ De megtérek, - ha élek!»~ 6783 2| pillanat már, mely által~ Megtérhet a veszett kincs.~A sors, 6784 2| bán úr volt,~ A Rómából megtérõ.~És az asszony a takarót~ 6785 2| Hermán úntig nevette)~A megtértet, a Magdolnát~ Hihetésig 6786 1| megfordúl bizonnyára,~Mindennek megtérül kára:~ De ti soha, soha 6787 2| 12.~«Hah vakmerõ! s hogy megtevéd,~ A mi kötelességed,~Az 6788 2| 4.~ Ha felvesz is, ha megtisztel~ S megbecsûl is valaki, -~ 6789 1| meglágyítja,~A fajtalant megtisztítja,~ Meghajt minden nagyságot,~ 6790 2| örömnek érzeménye~ Úgy megtölté kebleket~A mátkáknak, hogy 6791 1| öröm-fejedelem,~ Ki létünk megtöltheti~ S földünk mennyé teheti.~~ 6792 2| Megcsengette körmöczikkel~ Jól megtöltött erszényét:~«Orbán! (úgy 6793 2| után~ Somlaival poharát~Megtöltvén, így szól Kanóthoz;~ «Alleluja, 6794 1| félszegnek,~ Mely a bajt megtördeli;~A rosszat meggyûlölteti,~ 6795 1| jégnél hidegebb.~Makacs és megtörhetetlen,~ Mint ércz lelke Catónak;~ 6796 2| beszéljen,~S Manczi minden megtörténtrõl~ Azután úgy itéljen.~Sem 6797 1| eljön majd az idõ,~Hogy megtompúl az érezet,~S egyedül az 6798 1| Valmont elméssége~ Ezerszer megtompúlna,~S Lovelacenak ördögsége~ 6799 2| fokára.~ 41.~Itt megtoppant paripája~ És egy nagyot 6800 2| 13.~Temérdek bûn megtorlott már~ A rõt kalóz Ielkében;~ 6801 1| kifutjuk,~ Solonként, ott megtudjuk.~~130. Dal.~Alig nézi magát 6802 1| fény-folyamban úsznak,~ Egészen megüdülve.~A kert tarka virágai~ 6803 2| Egy székhátnak élében~Megütõdvén áltszúratott~ Épen a szív 6804 2| diadalt~Csak úgy nyert, hogy megújítván~ Többször is a viadalt,~ 6805 2| hamar lobbot vet;~De mire megujúl a hold, -~ Már nem érez 6806 1| Minden vígad, a mi él.~A megújult természetben; -~ Lízám! 6807 2| A nép a történetet,~Hogy megújúlt az, s Lilla is~ Imre mellé 6808 2| Kiléptével az elõbbi~ Rémjelek megujúltak;~Sõt azokhoz, mintha vádak,~ 6809 1| szeretem, hogy élek?~Ha megúntam életemet,~ Korán halni 6810 2| Régi zsémbes ágyasa,~Kit megutált már Cilléji~ S a vár minden 6811 1| ennél.~Kit bal sorsa így megvága,~Annak egész valósága~ 6812 2| Pogány kardok- és dárdáktól~ Megvagdalva, szúrdalva~Tért ő vissza, 6813 1| felségében~ A fél világtól megvál~S a tengernek kebelében~ 6814 2| Könny-özöntõl ölében.~S mintha örök megválása~ Lett volna ez Elektõl,~ 6815 1| Mélyen érezvén hatalmát,~Megvallottam diadalmát;~ Hatalmát õ 6816 2| a ki õtet~ A haláltól megváltá!~A halált megérdemlettem:~ 6817 1| javaddal.~Hálá, Lizám! hogy megváltál~ A világtól magaddal.~~ 6818 2| a melyben véremmel is~ Megváltanám hazámat!»~ 6819 1| lelkem kínos féke, -~ Jõjj megváltás szívébõl.~~21. Dal.~Minden 6820 2| Háromszor megtagadta,~S a Megváltó a világért~ Nagy lelkét 6821 1| lélek feloldójának~S bajától megváltójának~ Itt únszolom oltalmát;~ 6822 2| Pásztorleány képében,~Idvezelni a Megváltót~ Mária szûz ölében.~ 6823 1| mindég kemény!~ Hogy õ is megváltozik,~ Hogy tán már is habozik.~~ 6824 2| felét lelkemnek,~Kénytelen megváltoztatom~ Állapotját éltemnek.~ 6825 2| Kebletekben hõsei,~Kik megváltsák véreikkel~ Egykor õsök 6826 2| vasfogától,~Zuhan s roppan le, megválva~ Több százados társától.~ 6827 2| ott; - s az urak is~ Mind megvannak lepetve.~ 15.~« 6828 1| segédem.~~69. Dal.~Ércz-szíve megvehetetlen,~ Szünjetek meg, könnyeim!~ 6829 1| szûz tiszteletét~ Magának megvehetni,~Szívét, kezét, szeretetét~ 6830 1| sas fajzatja.~Hol az ifjú megvénhedik,~ Még elõtte korának;~És 6831 1| hívedet;~E tekintet tán megvenné~ Gõggel sánczolt szívedet,~ 6832 2| haragjában~ A nemzetnek, kit megver;~Így volt akkor, hogy Mohácsnál~ 6833 2| asszony,~ Hogy a sors õt megverte:~Mert lehetlen, hogy pokolban~ 6834 2| ezerszer boldogtalan,~ Hogy megvérzém szívedet! -~Csudálatos eseteken~ 6835 1| õ szereté, -~ Diadalmát megveté.~~5. Dal.~A szív minden, - 6836 1| Melyre immár kéntettél?~Megveted, gõgös ellenség,~ A természet 6837 1| a legerõsb gõgösségnek~ Megvétetnek sánczai.~A Musáknak, nélkületek,~ 6838 1| veti a hámot.~A ki Amort megvetette,~Vagy Amort elfelejtette,~ 6839 1| nem nézheti,~Ha valaki õt megveti: -~ De hajh! ezt nem tehetem, -~ 6840 1| nevetlek~ S mind örökre megvetlek.~~6. Dal.~Ti, kik kivûl 6841 1| bálványozni,~ Egyéb mindent megvetni;~Édesdeden sohajtozni,~ 6842 1| szíve Nerónak:~A természet megvetõje,~A léleknek emésztõje,~ 6843 2| sokat megsokallá;~Tõle ily megvettetése~ Keblét mélyen furdalá.~ 6844 1| így áldozok,~ Kain-ként megvettetni?~Így imádni és szeretni,~ 6845 2| Gyûlekezett a nemesség~ Az életet megvetve,~A haza szent védelmére~ 6846 2| nemzetes~ Szép kisasszonyt megvetvén,~Emel vala karjaiba, -~ 6847 1| test ereit~ A keservek megvevék;~Az életnek gyökereit~ 6848 1| követ is élével,~És az éjt megvilágítná~ S felderítné tûzével;~ 6849 1| 138. Dal.~Váltig immár megviselték~ A vad kínok lelkemet,~ 6850 2| kerûlvén a napvilágot,~ Vagy megvonúlt várában,~Vagy Káinként bujdos 6851 1| lelkünkkel,~ Mert mink is így megyünk-el.~~71. Dal.~Rokon ember-társatokkal~ 6852 1| kihal, csömör s bánat~ Jön megzabált szivünkbe.~Tarts mértéket 6853 2| 9.~Rettegése megzavarta~ Eleint’ agyvelejét;~De 6854 2| zúgott, dörgött,~ Hogy megzörrent ablakom; -~S én kijöttem; - 6855 1| mondva szívére, -~Mint a kis méh egy Tempében,~A tavasz lágy 6856 1| boldog Hymenben,~Mint a méh-raj, megszállának~ S egy csomóba 6857 2| számtalan.~Becsületes nõnek méhe~ Egyet fogad, egyet szül.~ 6858 1| Hintegetett vetemények~ A jövendõ méhébe;~De tisztán a legszebb s 6859 2| fiat szül egy helyett,~Nem mehet-e el az esze,~ Hogy ily monda 6860 1| annak élete,~ Ki már erre mehete.~~68. Dal.~Az elsõ csók 6861 1| bölcsen van,~ Innen ismét mehetnem.~Innen, a hol hû szerelmem~ 6862 2| a napfény;~Míg látatlan mehetsz, tehetsz:~ Végezz! s ott 6863 1| legédesb reményi~ Érlemetre mehettek;~Az könnyen lecsendesíti~ 6864 1| zsibongnak,~ Mint rajjai a méhnek;~S gyönyörködve mint bolyongnak~ 6865 2| Rózsa fiam,~ Ereszsz hamar melegbe;~Immár szinte megmeredek~ 6866 1| hangzik madárdal;~Szerecsenek melegében,~ Hol megsûl a természet;~ 6867 1| tüzénél,~Mikor kinn fagy, melegedvén,~ Vitnyédinek füstyénél~ 6868 1| meghalnom! -~~91. Dal.~A melegen és hidegen,~ Bár hol folyta 6869 2| felhõk között bujkált~ A melegét vesztett nap:~Szomorú volt 6870 1| meggyógyítná~ A halálos beteget~S melegével meglágyítná~ A mereven 6871 2| 40.~Miként nem fog melegítni~ Semmi remény sugára;~Miként 6872 2| szerelmétõl~ Fészkében más melegszik.»~ 78.~«Hazudsz, 6873 1| hivságiban~ A szív ritkán melegûl,~ Sõt többnyire mindég 6874 1| állandó.~~161. Dal.~Ragyogó mell-csillagodat,~ Páva-farkú czímedet,~ 6875 1| gyermek-idõnk elmúlt,~ S agyba, mellbe a gond gyûl,~Életünk, hajh! 6876 1| védelem~ A sors ellen a mellben;~Mindenható hatalmával~És 6877 1| sebét vájkálom,~S szorúlt mellbõl fohászkodva~ Kínaimat táplálom.~ 6878 2| is az másnak bár! -~Csák! mellednek bús hangzatja~ Most is 6879 2| e dolore.~Guarini.~ ~Ülj mellém a kandallóhoz,~ Fel van 6880 1| gyilkosom,~A szerelem, ki mellembe~ Tüzes mérget önt vala.~ 6881 2| kõhalom lett:~Mely súlyosan mellén feküdt~ S nyomta, zúzta 6882 2| Ûlve halt meg, feje kínos~ Mellére lekonyúlva.~Több napokig 6883 1| állat mozdúlatja,~ Minden mellnek hangzatja,~Az egész föld 6884 1| hajnalkor szeretnék én~ Lízám mellõl elszökni,~És magamat, lóra 6885 2| gyermeki közt,~ Örûlt, mikor mellõle~Az út balra térvén, fordúlt~ 6886 1| Harmonia érzése,~Szava kedves melodia,~ A sphaeráknak zengése.~ 6887 1| Bal sorsában élteknek,~Melpomene játékiban,~Corneille s Racine 6888 2| szerencsésb ölébõl,~Ki szívedre méltóbb vala,~ Boldogságod keblébõl:~ 6889 1| jók,~Áldozatra s lantra méltók! -~ S Árpád népe olyant 6890 1| még, noha vén,~Tiszteletre méltóképpen~ A mezõnek közepén;~Te, 6891 2| Mint ez ügyben fõszerzõt,~S méltólag megfenyíttetni~ Kérte a 6892 1| és jónak,~ Minden lantra méltónak.~~62. Dal.~Mint egy nap 6893 1| Testiségben helyezed,~És a lélek méltóságát~ Csak álomnak nevezed;~ 6894 1| adják és veszik;~S a szív mélyebb érzéseit~ Bolondságnak 6895 1| szelet kergeték,~ S csak mélyebbre sülyedék.~~160. Dal.~A nap 6896 1| a szíveket,~ Bélõ azok mélyébe.~Ama, széles e világot,~ 6897 1| érzemények~ A két szívnek mélyében;~Jó s bal sorsnak forgásában~ 6898 2| Az embernek éltében,~A melyekben setét lészen~ Fejében és 6899 1| Azt a maga-kedveltetõt,~ Melyért a szív fennen ég;~Azt a 6900 2| mondá Manczi~ És egy mélyet sohajtott;~Elmenni a szent 6901 1| Érzi tán azt mégis a por,~ Melylyé válik ez a szív,~ Mely 6902 2| 18.~Jobb felõl, a mélység felé,~ Egy nagy mester 6903 2| szent nevével.~A világtól menedéke~Volt néki a csendes béke,~ 6904 1| elmélkednem;~Csak az a mód menekednem,~ Hogy tüzemben, mely emészt,~ 6905 2| magyar is elvihesse;~ S menekedõ menetét~A futónak elvághatni,~ 6906 1| cselekszem,~ Soha ki nem menekszem.~ ~ 6907 2| kinek maga~ Zsarlá férjhez menését.~Elszörnyedett, midõn látta~ 6908 1| Enyhíti ez s deríti;~S ha menésre int a halál,~Ez elõttünk 6909 2| levéltõl, s eledeltõl~ A ménest és gulyákat.~ 6910 2| Bosszankodott; - s haza menet~ Furdalását bajának~Semmikép 6911 2| elvihesse;~ S menekedõ menetét~A futónak elvághatni,~ 6912 2| Hanem, deák, - okos légy!~Menjen az a koporsóba, -~ S te 6913 1| barátjai!~ Most örömre menjetek~ S mindenrõl azt szedjetek.~~ 6914 2| Immár Mátyás udvara,~S én ne mennék? - A ki nem megy,~ Nem 6915 1| testünkkel, -~ Mert holnap - tán mennünk kell.~~158. Dal.~Szilajságunk 6916 1| S ez a Lízám szemeibõl~ Mennybe nyíló tekintet,~Mely gondjaim 6917 1| Bölcs, kegyes, nagy intézet.~Mennybõl, földbõl eredetünk,~Lelki, 6918 2| csendjében,~A csillagos mennybolt alatt,~ Egymás meleg ölében;~ 6919 2| ember?» száz felõl is~ Így mennydörgi az echo.~ 49.~ 6920 1| haragja megdördûle.~A mozsarak mennydörögve~ Veszedelmet bocsátnak;~ 6921 1| megtöltheti~ S földünk mennyé teheti.~~113. Dal.~Nincsen, 6922 1| tódúljatok~ Agya vidám mennyébe:~Vídúlást tik ott nyerhettek,~ 6923 1| Egy jó asszony kezére!~Mennyeivé lész élete,~ Öröm terjed 6924 1| boldogságomat -~Szint a mennyek hetedében~ Lelem valóságomat,~ 6925 1| Gyönyörködve szolgálja:~A mennyeknek angyalai~ És a földnek 6926 2| Hanem Lilla kebelén~ Most mennyemet élném én.~ 6927 2| Vélt hallani szavában,~S mennyet-földet öszvezengni~ Az orgona 6928 1| természet,~Egy mennykõ más mennykövet ûz -~ Így lesz a vég-enyészet!~ 6929 2| Ott a kövön fetrengett:~A mennyország kapuinál,~ Hogy az néki 6930 1| koronákkal,~Sõt magával mennyországgal,~ Ha már itt is égig hág~ 6931 1| éj komor sátora,~Ellepi a mennyországot~ A csillagok tábora:~Akkor 6932 2| leszek én.»~Ezt zokogja, mentéjével~ A megöltet befedvén.~S 6933 2| A pápához Rómába~Gyalog mentek és mezitláb -~ Bûneiknek 6934 1| szerelem~ Mindenütt társ mentekben.~Ama mérges szelenczének~ 6935 1| megállítád~ Haszon-hordó menteket;~A napokat megkurtítád,~ 6936 2| szentséget? -~ Apa! téged mentelek.~De a szentség semmisûljön! -~ 6937 1| tenyészet - s érlemetet~ Látni menten-mentében:~S mint pacsirták, úgy reppennek,~ 6938 2| Hogy ezen új csapástól~Mentenék meg édes anyjok’ -~ Talán 6939 2| szûzességet~ A gyanútól menteni,~Szép tulajdon, kötelesség,~ 6940 2| hazánkat~ Nagy átkától mentettem.»~ 38.~Kevés, 6941 2| dajkához imígy szóla,~ Hogy menthetné erkölcsét:~ 6942 2| Rátholdot erõsb lélek~ Menti csak szélütéstõl,~Vesztét 6943 2| mátkádnak:~Vitézsége volt mentõje~ Királyának s atyádnak!»~ 6944 2| halál díja,~ Ha feloldó mentség nincs.~Az asszony, ki hat 6945 2| volt mégis~ Legerõsebb mentsége:~Hogy halálnak szánt magzati~ 6946 2| 26.~De az asszony mentségére~ Sok körülmény harczol 6947 2| súgárt eszemben,~Miként mentsem életöket!~ Mert itt vesznek 6948 1| bocsátotta~ Honjaikba foglyait.~Mentünk tehát, szabadok már,~ S 6949 2| reménység.~ 23.~Mentve van, úgy vélte Micz bán,~ 6950 2| Sümegen,~Hogy a püspök végig menvén~ A nagy vendégseregen,~ 6951 2| 2.~Fel sem veszi a menyecskét~ Sem öreg, sem fiatal,~ 6952 2| hallván, miként áll.~S menyegzõ lett a királynak~ Még Pokvárott 6953 2| Tor-e az fenn? - vagy menyekzõ?~ Máskor csendesb volt 6954 1| pályátok,~Milyent néktek a sors mére,~ Egykor kezet fogátok,~ 6955 2| ered;~Õt levágni száz kar mered; -~ Jaj! ha gyõzik futással, -~ 6956 1| Valamikor õ tánczolt;~Meredének, bámúlának,~ Ha leült és 6957 1| És mosolygó siralom; -~Meredezõ gondolkodás,~ Elemedett 6958 1| víz, tûz, ég~Zûrzavarban meredne még:~ Szerelme az istennek~ 6959 1| havas kõszálai~ Az egekig merednek,~S feneketlen nyilásai~ 6960 1| Bút-oszlató versei:~Csak meredõ tekintetem~És szorongó lélekzetem~ 6961 1| lába már nem bírja~ Súlyát meredt testének,~Minthogy szeme 6962 2| rémûltében~ Majdnem kõvé meredve~Némán áll ott; - s az urak 6963 2| elvicsorodtak~ Mérget õrlõ fogai,~Méreg-görcstõl vonagoltak~ Teste minden 6964 1| segedelem;~Ellenmérge ily méregnek~ Csak a viszontszerelem.»~ 6965 1| élet-rózsában, -~Gondolni is alig merem~ Szívem boldogságában! -~ 6966 1| fellengni én.~Szeretek ott merengeni~ Azon évben elmémmel,~Melyben 6967 1| érzemény tengerében~ Ölelkezve merengnek;~A remények tér egében~ 6968 2| Bátoríthat most téged?~Elveszett, merész bolond te!~ Nyelvem majd 6969 1| és szememet~ Napkeletre meresztem:~«Ott lakik õ!» s kebelemet~ 6970 1| két szememet~ A nyögõre meresztém.~Eltünt ez is nem sokára -~ 6971 2| Szegény Rózsa, - Balatonra~ Meresztvén le szemeit,~S fuldokolva 6972 2| liliommá válva,~ Kiáltja bús mérgébe’:~«Isten nyila sujtson bele~ 6973 1| rajt sérelmedet,~ Öntsd mérgedet keblébe,~Hogy fenntarthasd 6974 1| sátánjai,~ A sziveknek mérgei,~Becsületnek gyilkossai,~ 6975 1| ezeket,~ Hogy kiszíjjam mérgeket.~~113. Dal.~Bár ki tegye 6976 1| Tollai felborzadva,~S mérges-vörös leffentyõje~ Rút fején 6977 1| Nincs öldöklõbb, nincs mérgesebb,~ Fenébb, kínzóbb gyötrelem,~ 6978 1| inségében~ Azok marják mérgesen,~Kiket õ, - most gyilkosait -~ 6979 1| gyilkosa éltének.~~17. Dal.~Mérgesítem sebeimet,~ Fájdalmimat 6980 2| habos vízbe~ Látszik lenni merítve;~Forr és gõzölg, mert vére 6981 1| talán kiván õ? -~Talán - merjem-e óh egek!~ Azt gondolni? - 6982 1| lobbot vet.~~147. Dal.~Ne mérkéld, óh balgatag ész!~ Az érzelmek 6983 1| ellenségem,~ Senkivel sem mérkezem;~Kevés itten a szükségem;~ 6984 1| rám!~ A sors ezt már így mérte:~ Te értem, - én õ érte.~~ 6985 2| A vár minden falától.~Mérték nélkül volt keserve,~ Haját, 6986 1| Szilajságunk szelidítni,~ Mértékelni tüzünket,~Gondunk terhünk 6987 1| Csak aliglan érinteni,~Mértékelve hörpenteni,~ A bölcs élõ 6988 1| megzabált szivünkbe.~Tarts mértéket élésedben~Úgy lesz mindég 6989 1| Kényét, kedvét töltheti,~ Ha mértékkel gyõzheti.~ ~ 6990 1| Gátolhatja bölcseség~ S okos mértékletesség.~~157. Dal.~Éljük, éljük 6991 1| társamnak; -~A mit kérni nem is mertem,~Boldog én! azt is megnyertem:~ 6992 2| vesztett búsnak~ Gyászba merült elméje.~S midõn késõn, közel 6993 2| várta, szemeivel~ A távolba merülve.~Férje Budán Bánk nádornál~ 6994 1| örüljünk;~Csak hogy mélyen ne merûljünk:~ Minden soknál kész a 6995 1| új örömében~ Érzelmekbe merûlni, -~ S én is élni s örülni.~ 6996 1| patakok zúgásában~ Álomba nem merûlök.~A csordák víg kolomplása~ 6997 1| maradott.~~117. Dal.~Hová merûlsz, beteg elme?~ A szív sorsát 6998 2| közepette dolgának~Képzetekbe merûlve ûlt,~ Bús volt hangja lantjának.~ 6999 1| sorsában,~Pfeffel lelkes meséiben,~Oktalani tetteiben,~ Bölcs 7000 2| látszik még; -~ Mohos, mesés régiség.~ 2.~ 7001 1| rabja vagyok,~ Mind csak messzebb hajtogat;~Egy két lépést 7002 2| szájról-szájra~ A szép Mester-Lórának.~ 26.~Sümeg 7003 2| hatalmával~ A jól elsûlt mester-mív;~S szelídséget, szivességet~ 7004 2| 19.~Büszke is volt mesterében~ Sümeg egész városa;~Sõt, 7005 1| Esmerkedni bölcseivel,~Mesterinek remekivel,~ S több bölcset, 7006 2| karszékbe levágja)~«Haszontalan mesterkedem,~ Haszontalan vetem ki~ 7007 2| s körének,~Kitanult szép mesternéje~ A szerelem kényének,~Elek 7008 2| atyja által mívelt~ Lelkes mesterségekben~Õ is arra vitte volt már,~ 7009 2| ember volt ez~ Sok szép mesterségérõl,~S messze földön isméretes~ 7010 1| Amott egy hím fülemile~ Mesterséges gégével~Sziszeg, cseng és 7011 2| sem Lucza ármidai~ Ezer mesterségével,~Sem más senki, a szerelem~ 7012 2| bujdosik; s minden fának~ Jelt metélget kérgébe;~Minden jelre más 7013 2| fel - nézése~ Két élû tõr metszése -:~ 12.~«Hah 7014 2| Hunniának~ Szívét ketté metszette: -~Hogy - míg Lajos koronáján~ 7015 1| Sérelmiért szivemet,~A boldogság méz-árjával~ Borítván el létemet:~Már 7016 1| Elválasztom szememet;~Méz-szavának hallásától~ Elszakasztom 7017 1| másként veszi fel.~~81. Dal.~A mezei gazdagságban~ Minden óra 7018 1| nélkül éltem én.~A szabadság mezejében~ Kényrõl kényre repûltem~ 7019 1| mentem õ hozzája; -~De hogy mézes rózsa-szája~ Édesdeden 7020 2| Czilléji,~ Csalfa szavak mezével)~Reménylem, hogy ezután 7021 2| Rómába~Gyalog mentek és mezitláb -~ Bûneiknek díjába.~És 7022 2| veté oda~ Egy balgatag hit miatt?»~«Halált! (rivá legelõször~ 7023 2| Rendek hegye orrára,~Hogy miatta nem láthattak~ A szemei 7024 1| a mélyen érezhetõt,~ A mibõl áll a szépség.~Mely mind 7025 2| Turnak képe- s szemébe;~De mielõtt eszmélhetne, -~ Tõr merûlt 7026 1| jelenlét érzeménye -~ Ez a miénk egyedül.~Édes-kedves, jersze 7027 1| Szívem szerzé örömimet,~ Miglen még szabad voltam;~Szívem 7028 2| Gábor Rózsát haza vitte~ Mihályiba, fészkébe.»~ 7029 2| csak Isten nevében,~Szent Mihálynak bús hegyére,~A remete tûzhelyére.~ 7030 2| mint nép fejének,~ Tudjuk, milyek érdemi,~Szent Istvánnak 7031 2| arczádat!~S ha oly vagy, a milyt festettél,~ Hadd pökjem 7032 2| úgymond Hermán)~ «Én is minap Sümegen,~Hogy a püspök végig 7033 2| törõdött.~ 3.~Mindazáltal a sok közûl,~ Kik Eleket 7034 1| lakosai~ A fenékre ültenek.~Mindeddig csak a villámok~ Viaskodtak, 7035 2| 30.~Elek szíve mindeddiglen~ Bizonytalan hánykódott~ 7036 2| Bármi, ami bele akad,~ Néki mindegy, minden jó;~ 7037 2| A hányféle a természet~ Mindegyenként ezekben;~Sokféle hát a szerelem: -~ 7038 1| mind tulajdon illatú;~Úgy mindegygyik szépségének~ Tulajdon a 7039 2| veszõdött,~Mert Elekkel mindegyike~ Igen sokat törõdött.~ 7040 1| Ama, torkos, megmotozik,~ Mindenbe kap, mint a szél;~Eme, finnyás, 7041 1| beléd gyûl~ Mindenfelõl, mindenbõl,~Te maradtál meg egyedûl~ 7042 1| Mint a tavasz virágzatja,~ Mindenegy más fajzatú,~S minden fajnak 7043 2| sorsa Hunyadyvá~ Tegyen mindenegyünket, -~Áldja Isten fegyverünket,~ 7044 1| istenem,~ S egy magában mindenem.~~34. Dal.~Õt kérem a teremtõtõl~ 7045 1| magamat.~ ~30. Dal.~Az idõ mindenen kifog,~ Vele minden múlandó;~ 7046 1| s agyában,)~A teremtést mindenével,~Angyalával és férgével,~ 7047 2| Haszontalan vetem ki~Mindenfelé horgaimat, -~ Nem harapja 7048 1| minden ütése.~~159. Dal.~Mindenfélét megpróbáltam:~ Kártyáztam 7049 1| Mondhatnék most! - hajh ezeknek~Mindenképpen enyémeknek~ Hüvelyeik leesvén, -~ 7050 1| kedvetlen homályban,~És mindennel õt arányzom,~ A mi bennem 7051 1| arra termettetek,~ Hogy mindenünk legyetek:~Jertek, óh! és 7052 1| egy isten állatja,~ Ki mindezt megbirhatja?~~145. Dal.~