| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kisfaludy Sandor Kisfaludy Sandor összes költeménye IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Kötet
8558 1| magam egy erdõben,~ Magas rozstól elnyelve;~S látni czifrán 8559 1| gyümölcsöket~ A nap a fák rügyibõl;~S gyakran, a mit egy században~ 8560 1| ételét,~Néz, bõg, topog, rúg s azon van,~ Hogy lerázza 8561 2| mikor lehetett;~De Somlóra rugaszkodni~ Soha ki nem telhetett:~ 8562 2| Négyfelé tört a kerék;~S félre rúgja, - s látván, minden~ Természetes 8563 2| Mivel egy tart agyon rugott,~ A ki kezét rátette,)~ 8564 1| színeivel~ Szemfényvesztõ ruhában,~A tenger s föld kincseivel~ 8565 1| féltette~ Testét irígy ruhája,~Hogy a szemek (s bölcsen 8566 1| tát:~Mert, mily fény van ruhájában,~S a mennyi kincs tárházában,~ 8567 1| kedvességet~ A testnek és ruhának;~Ti szereztek örökséget~ 8568 2| a törvény vérhatalmat~ Ruház vala reája.~De, hol a sors 8569 2| vált~ Szánakodó irgalma.~A sáfárnak fél falu lõn~ Megérdemlett 8570 2| Ide szomszéd falvamba~Sáfárnémhoz, ki, mint értém~ Most arra 8571 2| titkosabb.~Várd be itt a sáfárt s nõjét.»~ S elszágúlda 8572 2| A terembe most belép,~A sáfártól vezettetve;~ S ez így szóla 8573 1| Didónak,~Szerelmei Júliának,~ Saint-Preuxnek és Sapphónak,~Mély szerelmek, 8574 2| itt két annyi vagyon: -~ Sajátod az órában,~Melyben Varjas 8575 2| ordít Elek)~ Madár, kutya sajátom! -~A hitetlen asszony vétkét~ 8576 2| büszkének,~Hogy úgy bírták, mint sajátot,~ Minden cseppjét vérének.~ 8577 1| vitt jobb szél, -~Midõn sajkánk a partra kél,~ Hol pályánkat 8578 1| versemet;~Inkább szíved sajnálhatod,~ Hogy nem érzi tüzemet.~ 8579 1| érzékenységét;~Ne irígyeld, sõt sajnáljad~ Sok szív ércz-keménységét:~ 8580 1| gyötrelmim;~Ne nevessen, - sajnálkodjék,~ Ha nem érzi szerelmim.~ 8581 1| Jóság az és kegyelem:~Sajnálod te szerelmemet,~ Mely engemet 8582 1| társra nem tehet szert;~ Sajnálom az oly embert.~~74. Dal.~ 8583 1| jól keresem;~ S még sem sajnálsz, óh még sem!~~96. Dal.~Midõn 8584 2| õt elmében,~Csak hazáját sajnálván még~ Igaz magyar szívében,~ 8585 1| Holott a szív senyved, sajog,~ Nyomván azt a gõz és 8586 1| Szívemnek mély fenekében,~ Ott sajogsz te most is még;~Üdvezítõ 8587 1| az akolban,~ Kezeikben a sajtár,~A heverõ s kérõdzõ nyájt~ 8588 2| Észrevevék magokat,~A remete, egy Sámson most,~ Megragadá azokat, -~ 8589 1| gõgösségnek~ Megvétetnek sánczai.~A Musáknak, nélkületek,~ 8590 1| szívemet!~Vagy csald hát ki sánczaiból~ Lantom, ellenségemet! -~ 8591 1| tekintet tán megvenné~ Gõggel sánczolt szívedet,~Nézd! az inség, 8592 2| mondá,~ Ledûlve egy dúlt sánczra,~Mikor s mint lett halálomat~ 8593 2| lettél!»~ (Imígy rebeg Sándorhoz)~«Óh szívem! s te hajúlhattál~ 8594 2| Mégis csak azt érezé,~Hogy Sándornak zúzott szivét~ Ily gyanúval 8595 1| köt engemet;~Sem Amor nem sanyargatja~ Sem lelkem sem testemet.~ 8596 1| nagyságnak leplében;~Mint sanyarog sok bú s inség~ A szerencse 8597 2| Oda, honnan jött, vére,~És sápadó halaványság~ Terjed ijedt 8598 1| reményében~ Gágognak és sápognak.~S bele érvén elmerûlnek~ 8599 1| A tengernek ezüstjét:~És Sapphoról emlékezem -~És a sorstól 8600 1| kezdettél?~Hát nem elég kemény a sarcz,~ Melyre immár kéntettél?~ 8601 2| nagyanyjoké volt,~ Nemde kétszáz sárgát ád? -~Ebben itt két annyi 8602 1| Némák berkünk lantosai,~ Sárgúl a fák levele! -~Az ifjúság 8603 2| tapsolt a táncz,~ S a sarkantyúk pengének.~ 8604 2| is erõben.~Mihály lovát sarkantyúzza,~S homlokát mord ránczba 8605 2| Farkas után én gondoltam~ Sárkány paripájával.»~ 8606 2| óh hyénák!~ Oh viperák, sárkányok!»~ 55.~S megragadván 8607 1| víz, - s egyszerre~Az ég sarki megdördültek,~ A villámok 8608 2| markok hanyatlottak~ A sarlóknak horgába, -~Lóra elõbb vélte 8609 1| Emberlakot keresgél;~Sármány, pityer kertekbe gyûl,~ 8610 2| lesz,~Melyet minden meleg sárrá,~ S minden hideg jéggé 8611 2| állott,~ Mint egy üres sasfészek:~A szomszédság ifjainak~ 8612 1| csak varjat hoz,~ Csak sasnak sas fajzatja.~Hol az ifjú 8613 2| S úgy lett. - Orbán, a sátánfi,~ A dolgot jól intézte;~ 8614 2| tán nem tudna~ A sátánok sátánja:~A szent helyre, imádságra~ 8615 1| névnek férgei,~Társaságnak sátánjai,~ A sziveknek mérgei,~Becsületnek 8616 2| gyilkolni tán nem tudna~ A sátánok sátánja:~A szent helyre, 8617 2| Szerzé jámbor elmével,~És a sátánt tapodónak~ Jelelé szent 8618 1| a világot~ Az éj komor sátora,~Ellepi a mennyországot~ 8619 2| Si pasce ben, ma non si sazia mai~Di lagrime, e dolore.~ 8620 1| Wieland magában.~Szeretek én Schiller magas~ Erõs, bájos lantjával~ 8621 1| Megnevezni képtelen.~A Scipiók, Periclesek,~Catók, Platók, 8622 1| legyetek barátnéi~ Egy áldozó scythának! -~Nékem, ki most dicsõségtek~ 8623 2| testeit! -~Hah, jobb ezer sebbõl ontsuk~ Éltünk piros cseppjeit.~ 8624 1| életnek terhei,~ Tûrhetõbbek sebei.~~84. Dal.~Sokan voltak, 8625 1| bajaim,~ Mely mérgesek sebeim;~Mely nehezek a napjaim,~ 8626 1| éltének.~~17. Dal.~Mérgesítem sebeimet,~ Fájdalmimat újítom,~Valahányszor 8627 1| gyújtván csillagait,~ Sebeket süt lelkembe. -~Hogy míved 8628 2| legtöbb szent ereklyét hoz,~ Sebem mérgét fojtani,~S legtöbb 8629 1| Dal.~Mint gyógyulnék fel sebembõl,~ Ha szívemet bú lakja?~ 8630 1| markából kivesz,~ Meggyógyítja sebemet;~A nyúgalom ölébe tesz -~ 8631 2| most a malomban~ Villám sebességével.~Ott ül Pipacs a tölgy alatt,~ 8632 1| bételvén,~ Kigyógyúlván sebimbõl, -~Gyönyörüség s öröm kelvén~ 8633 1| anyjánál van,~ A gõgöst nem sebzi meg.~Ne, óh, Zephyr! ne 8634 1| szerelem;~Amor nyila miként sebzõ,~ S mi az édes gyötrelem.~ 8635 2| kezére ásítózó~ Betyár segedelmével.~ 112.~Megmeredett 8636 1| sem negédem~ Ellene nem segédem.~~69. Dal.~Ércz-szíve megvehetetlen,~ 8637 2| Csudákat tõn általa.~Férjeiknek segédjeik~Az õ lelkes hitveseik,~ 8638 1| egy csókjával;~S amazokat segíteni~ Elméjének szárnyával! -~ 8639 1| nem vetettem,~Bár valamit segítettem,~ (Sokról ezt sem mondhatni,)~ 8640 2| az ész, sem az idõ~ Nem segíthet ezeken:~ 11.~ 8641 1| Keresztül vér-tengereken,~Segítni az embereken,~ Áldott Béke! - 8642 1| kaczagja talán azt? -~Vagy segítsd ki lánczaiból,~ Óh bölcseség, 8643 2| És most Lucza levelébõl~ Sejté, hová kellessen~Kikötnie, 8644 1| Az idõnek folyását;~Nem sejtem én, vele élvén,~ Az ifjúság 8645 1| akkor csak embryók,~ Mind - sejtém azt kebelemben -~ Mind 8646 2| ellenségim,~ Ha életben sejtenek,~Noha most már könnyen halok -~ 8647 2| szívnek ismérõje~ Az okát is sejtette:~S bús gondjában az andalgót~ 8648 1| isteni s dicsõséges,~ A mit sejtünk lelkünkben; -~Hogy elvész, 8649 2| A nap épen nyugvóban,~Selyemben és patyolatban,~ Szép hat 8650 1| bíborláng-szája.~Haj, a melynek szõke selyme~ Ezer gyûrût formáló,~S 8651 2| meg az útast~ A gyöp puha selymében;~Úntig lakott a fáradt ló~ 8652 1| silányok; -~Szép farkának zöld selymével~ A szél játszik s ingatja;~ 8653 1| jobb elnémúlnod, -~ A selyp hangzat sérelem.~Így lesz 8654 2| grandine a le spiche, ai semi il verme,~La reti ai cervi 8655 2| Szegény Manczi! ki nem örûlt~ Semminek már a földön,~Mostohája 8656 1| Hogy piczinyt több - semminél.~Az igazság mértékével~Kebelünkben 8657 2| mentelek.~De a szentség semmisûljön! -~ Vagy - rosszúl ismertelek.»~ 8658 2| Hogy ellenét, bár akarta,~ Semmivel sem állhatta.~ 8659 2| Cosi nemico a l’huomo fu sempre Amore.~E chi foco chiamollo, 8660 2| kínjába’:~«Csakhogy Manczi senkié sem!»~ Ez volt ír mély 8661 2| Egyszerre csak elveszett;~Senkisem volt a világon,~ A ki tudná, 8662 2| Alatta egy vén diónak,~ Senkitõl sem láttatván,~Egy legördült 8663 1| Nincsen itten ellenségem,~ Senkivel sem mérkezem;~Kevés itten 8664 1| duplán él;~Holott a szív senyved, sajog,~ Nyomván azt a 8665 1| mind, a mit lát,~ Az ott - senyvedt únalmában~ Még is ásít 8666 1| elõtt a habokat~ Dühösködve seperték,~S felforralván tajtékjokat~ 8667 2| folytában, -~ Azt elmostuk, sepertük.~ 9.~De egy 8668 1| Nem állandó: parányi sér,~ Egy kis nem várt történet, -~ 8669 2| bútyor, melyet hoz;~S egy serdûlõ szép leányka~ Ballag vala 8670 1| gyöpös domboldalon~Kiválik a sereg közûl -~ Mit akarnak ott, 8671 2| mint Violához~ Nõszõ urak serege.~ 6.~A várba 8672 2| gyakran vive~ A törökre sereget,~Édes atyját, anyja mellé~ 8673 2| barátoknak~ És papoknak seregét;~Borzadozva hallá zengni~ 8674 1| életemnek,~Mely temérdek sérelemnek~ Tõrit lelvén útjában,~ 8675 1| hány?~Bosszúld-meg rajt sérelmedet,~ Öntsd mérgedet keblébe,~ 8676 1| Sapphónak,~Mély szerelmek, nagy sérelmek,~Szilaj kínok, vad gyötrelmek;~ 8677 1| szív vadúl fáj;~Ha kirakom sérelmemet~ Egy-két versnek sorába,~ 8678 1| éltünknek;~Írt csepegtet sérelmére~ Gyakran vérzõ szívünknek:~ 8679 2| szegényre minden új nap~ Uj sérelmet s bút hozott.~Most lángjában 8680 1| Szerelem!~Kifizetéd uzsorával~ Sérelmiért szivemet,~A boldogság méz-árjával~ 8681 2| Szegényt s árvát vígasztalni~ Serény s gondos szorgalmát~A bujaság 8682 2| éjszak felõl, -~ Repûlt a ló serénye;~De kedvezve világított~ 8683 1| Melyben nincsen feslettség;~Serénység és szorgalmasság -~ Mindenre 8684 2| arany s ezüst billikomok~ Serkentvén a kedveket,~A barátság nyelvet 8685 1| öröm-követem õ:~ Mert álmamból serkenvén,~S látván derûl a hegytetõ,~ 8686 2| fia is már,~ Atyja faja, sért és bánt),~Hogy ingerült 8687 1| mondom néktek,~S még sem sértem dicsõségtek:~ Ha õt irná 8688 2| hogy rágalom~Erkölcsödet ne sérthesse,~ Elhagyott az irgalom.~ 8689 2| Hát neked, kit meg nem sérthet,~ Jutalmam elfogadni?~( 8690 2| oda van!~A mit egyszer oly sértõleg~ Tagadhatál meg tõle,~Ha 8691 2| magatokba:~ S Violát ne sértsétek~Azért, hogy fennállásában~ 8692 1| ölébe! -~ Írt lelsz kebled sérvébe.~~79. Dal.~Van egy erkölcs, 8693 2| népének,~ S szerzõje sok sérvének.~~ 8694 1| Gyönyörködvén az estvében,~ Ott sétál most kertjében,~Könnyü, 8695 1| Lelni szívem - honában.~Shakespearnek szeretem én~ Lelket-rázó 8696 1| speranze, e’l vano dolore;~ve sia chi per prova intenda amore,~ 8697 2| Végezz! s ott vár az erszény.~Siess! minden órán várom~ Haza 8698 1| alkotványok, -~ Lízám! élni siessünk,~ Hogy eleget élhessünk.~~ 8699 1| fösvénység adakozik,~ Elkésik a sietõ;~Szép a jóval barátkozik,~ 8700 2| járhatott:~Hogy legalább - siettetvén~ A bú végsõ napjaim, -~ 8701 2| védelmére~ Lovag, gyalog sietve.~ 28.~Elsõ 8702 1| Hol a szülõk nyomdokiban~ Sietvén a gyermekek,~A feslettség 8703 2| vitézkedtenek.~ 9.~De siketnek beszélt Andor,~ Elek úrfi 8704 2| Pipacs ekkor rá tekint.~Sikolt: mert kit elõtte lát,~ 8705 2| ûle ott; -~Egyszerre nagy sikoltással~ Béoson a szobába:~«Jaj! 8706 2| Sándort~ A szûz, nagyot sikoltott,~S nem tudván még mindeneket,~ 8707 2| együtt játszának,~S vagy sikoltva egymást ûzék~ Vagy versengve 8708 2| Épûlete a jégen,~Mint a jégnél sikosb szíven -~ Az asszonyi hívségen.~ 8709 1| lantom hangjait?~Eratóm, te! silány lehetsz,~Hogy kedvére szert 8710 1| örökké kerüli;~Vagy esméri silányságát,~ Vagy magát nem becsüli.~ 8711 2| kedves két hattyúja~ A vár sima tavában.~S ím! egy vidra 8712 2| fõ tárgyaik;~Ezerszer is simogatta~ Férje kedves agarát,~Mindég 8713 2| Legyetek hát az enyémek;~ Simon fiam társai:~(Így kiálta) 8714 2| Atyja nevét viselé;~S a kis Simont, mint egyetlent,~ Anyja 8715 1| hogy neveknek~ Hirmondóik sincsenek. -~Nélkûletek a bölcseség~ 8716 1| Hunnia szép leányának~ Itt sínlem keménységét.~Szívem küzdõ 8717 2| külömbséget~ Annál inkább sínlette,~Bal sorsának dühösségét~ 8718 1| csókolom földedet.~Óh Hunnia! sínlettelek,~ Kedves honom, tégedet!~ 8719 2| leltem õt,~ A búban rég sínlõdõt!~ 37.~Egy vén 8720 1| völgynek nyilásában~ Egy sír-üreg tátogat;~Minden halom látásában~ 8721 1| légyen elég!~ Megsajnáltam siralmad;~Derûljön fel a borúlt ég,~ 8722 2| dalokban~Várna s Mohács siralmait~ Mondá mély s bús hangokban.~ 8723 1| aggodalmak,~Mint edzenek a siralmak! -~ Egek! ez már több mint 8724 2| agyába’:~S a várnép köz siralmára~Könny gördûle szakállára.~ 8725 1| tenger habjaival~ Elegyítvén siralmim,~S a havasnak szikláival~ 8726 1| Napnyúgotot-keletet!~Patak! ittad siralmimat?~ Most örömim könnyét idd! -~ 8727 1| 59. Dal.~Egy szavára - síralmimnak~ Elapadott tengere;~Egy 8728 2| elkezdvén könnyezni,~Megerednek síralminak~ Elrekedett árjai.~Az õsz 8729 2| véreikkel~ Egykor õsök siralmit,~Bár a fû benõtte is már~ 8730 1| tudom én!)~ S mosolyog a síralom;~Melynek édes hangjaiban~ 8731 1| Lehelletem sohajtozás,~Tekintetem siránkozás,~ Panasz hangja mellemnek,~ 8732 2| szántszándékkal~ Leányodnak gyilkosa!~Siránkozik angyaláért~ Várad minden 8733 1| sorsomnak!~~89. Dal.~Láttam õtet siránkozni,~ (Barátnéját siratta)~ 8734 1| hív fiának~ Sorsát ekként siratá.~~41. Dal.~Ti a világ kezdetében~ 8735 2| pártáját, hajh!~ Keservesen síratá.~ 13.~A három 8736 2| Árpád nemes két fia, -~Így siraták hazájokat,~ Tégedet, óh 8737 2| 58.~«Kéry, oh te rég siratott! -~ Hazám kidûlt gyámolya!~ 8738 2| 6.~Meg sem volt még jól síratva~ A kis gerle halála,~A 8739 1| lesz oltalmam,~ S csak a sírban nyúgalmam.~~190. Dal.~A 8740 1| kincs-tárában.~A bujaság siren kénye~ Lep s lop így meg 8741 1| Bajnok-szívek várait,~Tasso Síren-énekében,~S Ármídának bájkertjében~ 8742 2| szomor lakjává,~ S végtére - sírhalmává!~ 4.~Erdélybõl, 8743 2| benõtte is már~ Akkor ezek sírhalmit!»~ 56.~Szemérmesen 8744 1| szirt hegyette,~Temetõknek, sírhalmoknak~ A szelíd hold felette; -~ 8745 1| veszélyekkel,~ Míg - oda dûl sírjába;~S meghalva már, nem nyughatik~ 8746 1| ölében,~ Mint a megholt sírjában.~Nincsen, ki bús kiáltását~ 8747 1| forrásához,~ Nyúgalmamnak sírjához.~Napról-napra közelgetek~ 8748 1| bús vagy víg~ Bölcsõjétõl sírjáig.~~154. Dal.~Te! ki élted 8749 1| mely két halmában~ Kedve sírját lelheti!)~Szemöldökök, a 8750 2| midõn meglett,~ Vért sírjon az emberség:~ 8751 2| két esztendeje,~ Hogy a sírnak felette,~Mely atyját és 8752 1| Fájdalmimmal nyájaskodom,~ És sirok, ha nevetek.~Ily zûrzavar 8753 1| esdeklek,~ Imádkozom és sírok;~Hogy tékozlom szép erõmet~ 8754 2| Megkapatva, kilõtt nyílként~ A sírókhoz száguldott.~ 8755 1| jajomba: -~ A sors így visz síromba.~~167. Dal.~A világon setét 8756 2| 45.~«Jaj, jaj nékem! (így sírt-rítt õ)~ Nem hisz meg majd szavamnak!~ 8757 2| boldogúl!~Felejts engem! Sírunkon túl~ Lelkünk egymást felleli~ 8758 2| dárdával,~ Pánczélban és sisakban.~Kik lehetnek? - nem tudhatni:~ 8759 2| Pipacs nem is néz rá, -~És sisakját földre veti,)~ Kupor - 8760 2| szavaddal!~Ki vagy? nyisd fel sisakodat,~ Mutasd, ha van, arczádat!~ 8761 2| szólítod fel?~ (Mond a másik sisakos,~Vérvörös toll lobogóval)~ 8762 1| egekben lebegnek;~A verebek a sövényen~ Ugrándoznak, csevegnek.~ 8763 2| sok közûl,~ Kik Eleket sohajták,~Kik magokat a szép Elek~ 8764 1| Kinek csipkés leveleit~ Sohajtásim ingatták,~Kinek erõs gyökereit~ 8765 1| Ha valaha duplázta-e~ Sohajtásom fúvalmát?~Avagy háborította-e~ 8766 2| oda térdepelnek, -~ Csak sohajtást eresztnek -~A bércz kétes 8767 2| Akkor, midõn támad õ,~Sóhajtástól és könnyektõl~ Igen hamar 8768 2| utána, haj!~ Haszontalan sohajtok;~Oda van õ! - legyek én 8769 1| éhezem;~Ébren, alva õt sohajtom, -~ Mindenben õt érezem;~ 8770 2| várt Elek,~«Isten tudja, (sóhajtott az)~ Hol hordják õt a szelek!»~ 8771 1| ohajtoz,~ S fogva lenni sohajtoz.~~92. Dal.~Ha nem látom, 8772 1| nem engemet!~Nem érettem sohajtozott -~ Fojtsd meg, óh kín! 8773 2| tövéhez,~Szív-szakadva, sohajtozva~ Vágyott kedves hölgyéhez; -~ 8774 1| Közölvén aggodalmim,~Az õ nevét sohajtozzák~ A tengernek szelei;~Az 8775 2| De a lelke éjjelenként~ Sohajtva és nyögve jár.~ 8776 1| Verejtékét izzadom,~És sohajtván, a vidéknek~ Sorsomat tudtár’ 8777 2| 32.~A napokban, vagy sohasem, -~ Meghozom én arámat,~ 8778 1| heureux, et c’est l’ętre soi-męme~Bernis.~~~Enchainés à la 8779 1| felhajthatám,~Hogy a jónak soka s nagyja,~A mint azt csak 8780 2| szép Lóra s elpirúlva~ Sokak unszolására,~Végre mégis 8781 1| szegénységnek:~ Az életet sokalni~ És nem tudni meghalni.~~ 8782 1| mint mozognak, -~ S a sokból mely kevés él!~Mint kerûlik 8783 1| mélyen ne merûljünk:~ Minden soknál kész a kár, -~ Mert mindenben 8784 2| elfolyta után~ Somlón épen sokra gyûlt~A boldogság: mert 8785 1| Periclesek,~Catók, Platók, Sokratesek~ Diadalmát vallanák~ S 8786 1| Bár valamit segítettem,~ (Sokról ezt sem mondhatni,)~ Nem 8787 1| És az echók félelmesen~ Sokszorozzák hangjokat: -~Itt bújdosom, 8788 1| Hol pályánkat kifutjuk,~ Solonként, ott megtudjuk.~~130. Dal.~ 8789 2| karján, lánczon~ Egy szép sólyom-madarat, -~Jobb kezében pórázon 8790 2| elvesztek, - minden kis jegy~ A sólyomban s agárban~Ismérhetõkép lefestve, -~ 8791 2| fogyó párával,~Az elveszett sólyommadár~ Somlón terem Lóránál,~ 8792 2| Elek önnön-nevelt~ Kedves sólyommadara,~Dudás, Lantos, s több kopói,~ 8793 2| husvét napján, ebéd után~ Somlaival poharát~Megtöltvén, így 8794 2| asszonysági~ Veszprim-, Somogy-, Szalának,~Ifjai és leányai~ 8795 1| kétségbesés, tébolyodás~ Minden sora dalomnak; -~Biz ez, Amor! 8796 1| sérelmemet~ Egy-két versnek sorába,~S belé öntöm keservemet~ 8797 1| vagyonink:~Mert nem idõ vagy sors-ként van~ Mind ezeknek járások;~ 8798 1| szakadoz-el, -~ Sírva megy bal sorsába;~Küszködik a veszélyekkel,~ 8799 2| midõn a magyar szívek~ Sorsaikban bátrabbak~Lettek megint 8800 2| elgondolta~ Élte forgó sorsait,~A sorsnak az õ mentében~ 8801 1| emberhez mindenkor hív,~ És sorsaként bús vagy víg~ Bölcsõjétõl 8802 2| Annál inkább sínlette,~Bal sorsának dühösségét~ Annál inkább 8803 2| szívnek~ Szerencsétlen sorsáról.~Héj barátom! akkor is volt,~ 8804 1| élelmet lel,~ Hogy - elégszik sorsával.~Szeretni és szerettetni,~ 8805 2| a fecske,~ Csak idõ- és sorsként hív;~Az csupa szív és érzemény,~ 8806 2| setét! -~Ott tiprá, hajh! a sorskerék~Porba egy nagy, dicsõ s 8807 1| ád s vesz trónusokat,~ Sorsokat mint osztogat? -~Dicsõ ember, 8808 1| ész váltig értekezett,~ Sorsomon mint forditson,~Halljuk! 8809 2| minden csont zörgött;~S a sort most rá jönni vélvén,~ 8810 2| kemény sors vas keze~ Már a sorvadásig dúlt,~Midõn vélvén, ég kegyébõl~ 8811 1| lefolytával,~ Kik most élnek, - sorvadnak.~Én is, te is, mi boldog 8812 1| enyelgünk,~Akkor mink is sorvadunk már, -~ Otthon lészen már 8813 1| szerelmemet,~ Mely engemet így sorvaszt,~És becsülöd hívségemet, -~ 8814 1| Ama hamis kedveket,~És sorvasztó félelmeit -~ Jós esmérem 8815 1| Keblem vadúl háborgott;~Sós könny forrott szemeimben,~ 8816 1| Ostromolja lelkemet.~Óh sovárgó kívánatok!~Dühösködõ indúlatok!~ 8817 1| és cserél;~Mindég kiván, sovárog s kér,~ Tellik, ürûl, reményl 8818 1| Gerjedelmim, kivánatim~ Õ hozzá sovárognak.~Minden ideg hozzá vonúl,~ 8819 1| sorsot átkozni;~Dicsõségre sóvárogni,~Test s lélekben háborogni:~ 8820 1| felé mereszti,~S világához sovárogván,~ Szárnyait kiterjeszti; -~ 8821 1| piango, e ragiono~Fra le vane speranze, e’l vano dolore;~ve sia 8822 1| per prova intenda amore,~Spero trovar pieta, non che perdono.~ 8823 1| Szava kedves melodia,~ A sphaeráknak zengése.~A vídámság komolysággal~ 8824 2| arsura,~La grandine a le spiche, ai semi il verme,~La reti 8825 1| KESERGŐ SZERELEM.~ ~Del vario stile, in ch’io piango, e ragiono~ 8826 1| Miként örült Venus fia,~A Stoa mint rettegett.~Minden szemek 8827 2| chiamollo, intese molto~La sua natura perfida, e malvagia.~ 8828 1| poklokra dõlednek;~Hol a fenyõk sudarában~ A felleg megakadoz~És 8829 1| Suhogtatván, durrogtatván~ Sudaras ostorával,~A vonókat ösztönözi~ 8830 2| vizében;~Õ is gyakran visz egy süllõt,~ De csak Isten nevében,~ 8831 1| kergeték,~ S csak mélyebbre sülyedék.~~160. Dal.~A nap alatt 8832 2| nagy robbajjal~ Végig Sümeg- s Rendeken.~ 8833 2| Keresztbe tett kezekkel,~És Sümeget kereste volt~ Tüzes vizsga 8834 1| felhõben merõn ott áll~ A sümeghi vár foka;~A Bakonyból ott 8835 2| Csudálta és szerette õt~ A sümegi közönség.~ 8836 1| torka egy halálnak! -~Mint sürögnek, mint forognak -~ És egygyenként 8837 2| közel hall háta megett~ A sürûben zörrenést,~Lódobogást és 8838 2| Vigasztalni szívemet?~Ki sürûen ostromolva~ Õtet kérõ többektõl,~ 8839 2| Kálmán mester,~ S könnye sürûn potyogott;~Kevés szem volt 8840 1| gyújtván csillagait,~ Sebeket süt lelkembe. -~Hogy míved ily 8841 1| az epesztõ nyár hevei~ Sütik fõzik szívemet;~Majd porba 8842 2| s a mint ballag~ Földre sütött szemekkel,~Rossz lelkébe 8843 2| városa;~Sõt, a mi több, süvegelte~ Kálmánt Sümeg lakosa,~ 8844 2| Általában tetemének~ Deli sugár termete,~Alázatos viselete~ 8845 2| melegítni~ Semmi remény sugára;~Miként nem lesz kebelemben~ 8846 1| gyönyörû kép!~ Isteniség súgára!~Ennél fellyebb nem megy 8847 1| pacsirták, úgy reppennek,~Súgárához az istennek~ Háláim az 8848 1| 119. Dal.~Midõn a nap súgárinak~ Bíbora is eltünék,~S a 8849 2| mit míveljek?~ Lobbants súgárt eszemben,~Miként mentsem 8850 1| ügyemet!~Ha reményem így súgárzik,~ S mégis félek, hogy megcsal, -~ 8851 2| semmi vagyok én;~Õ ragyogó, sugárzó nap, -~ Én csak félre vetett 8852 1| lelkem boldogságot~ Rám súgárzó szemébõl,~Mint a gyémánt 8853 1| térségein~ Száraz füvek suhognak:~A vén tölgyek gerébein~ 8854 1| kapaszkodik~ Ekéjének szarvába;~Suhogtatván, durrogtatván~ Sudaras 8855 1| Nem dörögve, mosolygva sújt -~ Csók-hang minden lármája.~ 8856 2| örömei~ Mind a földhez sujtatnak,~S a jövendõ reményei~ 8857 2| görcsébe,~S estével úgy sújtja Luczát~ Egy sziklába, hogy 8858 2| keblét szakgatta;~Földhöz sujtott reményeit~ Éjjel-nappal 8859 1| követje;~Az esõ nap földhez sújtott~ Reményemnek képzetje.~ 8860 2| Eleknek:~Mint a villámtól sujtottnak~ Megszûnt minden erében~ 8861 2| király!~De az Isten nyila sújtson,~ Valahol egy török áll! -»~ 8862 1| Férje otthon a tûzben sûl~ Régi beteg ágyában;)~Itt 8863 2| örömest;~Száradt is a bûn súlyától~ Az átokkal terhelt test;~ 8864 2| Elõtte kõhalom lett:~Mely súlyosan mellén feküdt~ S nyomta, 8865 2| megérdemleni,~ Az inségbe nagy súlyt vet.~A virtusnak tûz-próbája~ 8866 2| nyilként sebesen~Egy nagy kánya surrant alá;~Láttuk, láttuk, mint 8867 2| öblében~Nagy zörgést hall a sûrûben, -~ Retteg Pongrácz bõrében:~ 8868 1| borong még,~Mert a vad fák sûrûjébe~ Nem tekinthet le az ég;~ 8869 1| rengeteg,~Melynek vadon sûrûjében~ Laknék egy oly szörnyeteg,~ 8870 1| A rónákon szágúldani,~A sûrûkben lappangani~ S Lehel szittya 8871 1| Mint hamvat magában zár,~Susogd minden szívnek, Zephyr,~ 8872 1| bús fúvalmai~ Fohászkodva susognak;~Én itt fekszem és dohányzom~ 8873 1| uralkodék,~ Csak a Zephyr susogott;~S mint a völgybe kanyarodék,~ 8874 1| Intézeti kegyesek;~Lelke csupa sympathia,~ Harmonia érzése,~Szava 8875 1| Lelkemet nem szorongatja,~ Nem szab módot éltemnek.~A szerencse 8876 1| Eredj! hagyd el testemet.~ Szabadíts meg engemet.~~ 8877 2| kívánta~ A hazának ideje,~Szabadsága- és honjáért~ Égvén szíve 8878 2| úrfi mégis jó lett~ Szilaj szabadságában,~Jó ember, mert természete~ 8879 2| Gyomrod mennyit elnyele! -~Szabadságát, boldogságát~ És nemzeti 8880 1| azt gondolom.~~106. Dal.~Szabadságban, szeretetben~ Minden vígad, 8881 1| nagy tengerét;~Innen nézem szabadságból~ A föld sok rabemberét.~ 8882 1| szerelmet nem esmervén~ Arany szabadságomban,~Öröm-cserék közt éltemén~ 8883 2| Eljött végre a nagy terhtõl~ Szabadúlás órája!~Hajh! s a mondott 8884 1| Hogy lenne már béke néki,~ Szabadúlna kínjából.~De biztat egy 8885 2| kellvén folynia,~Ha ki akar szabadúlni~ Pogány kézbõl Hunnia; -~ 8886 2| a börtönnek~ Lánczaiból szabadúlt,~Kit a kemény sors vas keze~ 8887 2| illenék.~Mi lesz elég? - szabd ki magad;~Pethõ semmit meg 8888 2| módját~ Egyedûl csak az szabja.~ 64.~Bolond, 8889 2| ott~ Törvényt török kény szabott.~ 4.~Az oszmánnak 8890 2| ordít a felszél;~Tép és szaggat, kapkod, csapkod, -~ S 8891 2| dühös kutya~ Darabokra szaggatá.~Mint jutott ez ott be és 8892 1| indúlatok~ Szívemet nem szaggatják;~Hol a lelket nem csábítják~ 8893 1| Így hányódni és vetõdni,~Szaggatódni, feszítõdni -~ Hol egy 8894 1| ültetek~ És gyümölcsöt szaggatok.~Most elõttem a gabona,~ 8895 1| kebelem!~Hozzá s vissza mint szaggatott, -~ Szörnyû, miként bánt 8896 1| Júdásoknak,~ Kik szivünket szaggatták.~Míg vize lesz a tengernek,~ 8897 2| 13.~Hol szaggatván, hol tüzelvén~ A nyílt 8898 1| vadakkal csatázni:~A rónákon szágúldani,~A sûrûkben lappangani~ 8899 2| hogy szikrát hányt~ A száguldó ló lába.~Estve késõn volt 8900 2| kilõtt nyílként~ A sírókhoz száguldott.~ 11.~Bámult 8901 2| hahotával~ Ismét vissza szágúldott.~De midõn lefelé vágtat, -~ 8902 1| ifjúság;~A jelenlét örömein~ Szágúldva csak általvág;~Szívét a 8903 1| hajának,~Arczájának vonásai,~ Szája két sor gyöngyei,~Kebelének 8904 2| tajtékzott a gyûlölség~ A hyéna szájából;~S így bojtotta azt e róka~ 8905 1| pirúlása,~ Lábának egy vetése,~Szájának egy mosolygása,~ Szemének 8906 1| únalmában~ Még is ásít s szájat tát:~Mert, mily fény van 8907 2| öröm soha~ Nem vonítá el száját. -~S kik még élve lángolának,~ 8908 2| Leugrik: «Élj s halj hát, szajha!~ Szerettebbed karjába’!»~ 8909 1| veszélynek itt a földön~ Szajna! te vagy forrása;~Pokol-Páris! 8910 2| S midõn a hír, szájról szájra,~ S mindig nõttön-nõttében,~ 8911 2| 21.~S midõn a hír, szájról szájra,~ S mindig nõttön-nõttében,~ 8912 2| atyjának,~Oly híre járt szájról-szájra~ A szép Mester-Lórának.~ 8913 2| megfordult õ~ Az év minden szakában,~Szeretett ott mulatozni,~ 8914 2| tõle a jó~ Már annyira szakada!»~ 68.~A lantosnak 8915 2| tar kobakokra~ Halálzápor szakadjon!»~ 46.~«Megállj, 8916 1| a hazafi,~Ezer kín közt szakadoz-el, -~ Sírva megy bal sorsába;~ 8917 1| hullám hegyére:~Vitorláink szakadoznak,~ Árboczaink recsegnek,~ 8918 2| S már ott Somló aljában;~Szakadozott, töredezett~ A pára már 8919 1| homályában~ Búsan zúgva szakadsz le,~És tétova csavarogva~ 8920 2| minden fonalai~ Fájva ketté szakadtak,~ 56.~A szív 8921 2| otthon nõjét,~ Minden ina szakadtan~A hétszeres fájdalomtól~ 8922 1| vitorlája~ Széllyel tépve, szakadva,~Lélek ülvén, ki csüggedez,~ 8923 2| siralmára~Könny gördûle szakállára.~ Most bánta meg bal tettét.~ 8924 2| Azért, apát! melyet kötél,~ Szakaszd el a kötelet:~Mert különben 8925 2| Mert székünk elrántatik.~Szakaszszuk le az örömnek~ Ma kinyíló 8926 1| mély fenekébe~ Lévén képe szakasztva,~És agyamnak velejébe~ 8927 2| keserve,~ Haját, keblét szakgatta;~Földhöz sujtott reményeit~ 8928 1| vála,~S mint a füvek vékony szála,~ Ha hirtelen szélvész 8929 2| kedves,~ Nemcsak Vasban, Szalában~Volt legelsõ, - nem volt 8930 2| Vágtat a ló; s a mint szalad,~A fa s bokor hamar halad, -~ 8931 2| elbucsúzánk! -~ S rá kötém zöld szalagom.~Ajkam csókot terem s nevel; -~ 8932 2| asszonysági~ Veszprim-, Somogy-, Szalának,~Ifjai és leányai~ Mindnyájan 8933 2| is sok embert~ Keresésre szalasztnak;~Haszontalan! veszve maradt~ 8934 1| fel.~S mint az árnyék a szálfáknak,~A nap és hold a világnak,~ 8935 2| mint orsóját~ Fonalának szálival.~S most, hogy híre széjjel 8936 2| minden szívnek máskép~ Szállá az meg fenekét:~A figyelmes 8937 1| szánandók,~ Veszélyekbe szállanak:~A becsület s dicsõségnek~ 8938 2| többi a vadászoknak~ Kész szállási valának.~ 3.~ 8939 2| éjjel Somló-várban~ Kértem szállást s kenyeret; -~Jó s dús urak 8940 1| szerelmem~ Sohol meg nem szállhatott;~Hol sohajtás volt élelmem~ 8941 1| ûzik egymást~ S virágokra szállongnak.~A tollas nép felborzasztván~ 8942 2| ürömnek~ Leljük helyén szalmáját!»~ 29.~Gyakran, 8943 1| A repûlõ madarat;~Mint szálvesszõt földig csapja~ A magas 8944 1| elnyelének~ Az élõknek számából!~Embervértõl, hányszor vala,~ 8945 1| õt hallom,~S valahányszor számat tátom,~ Mindannyiszor õt 8946 2| Kik valaha szaporíták~ Számát lelkes õsinknek.~Déli lánggal 8947 1| mondanám.~De hajh! engem számba sem vesz;~Én felõlem kérdést 8948 1| Zenebona támadott;~Nyelvem számban kõvé vála,~S mint a füvek 8949 1| Ilyen vég van kijegyezve~ Számomra nagy könyvedben? -~A tengerre 8950 2| miként fizetem? -~Válaszsz számos faluimból,~Vagy, ha tetszik, 8951 1| kedvével ez életnek~ Örökre számot vetett;~Vagy bú-féreg ül 8952 1| Imádandó dicsõségben,~ Szánakodás nélkül áll~ Örömimnek sírjánál.~~ 8953 1| tartanak;~A miért õk, a szánandók,~ Veszélyekbe szállanak:~ 8954 2| nõûl venni,~ Látom, soknak szándéka?~De senki ne legyen hiú,~ 8955 1| volt kebele, -~Boldogító szándékában~ Emelkedve két halma~Az 8956 2| imádsággal~ S idvességes szándékkal~Az öröm-éjt, mintsem gyarló~ 8957 1| meghalni,~Ha ez volt feltett szándékod,~ Imily bánás szívemmel;~ 8958 2| kisdedinek~ Életvédõ oltalmát.~E szándékra mintha tudnák,~ A varjak 8959 1| vérzett,~ Hogy Phaon õt nem szánja: -~A mit Laura éneklõje~ 8960 2| halált imádom majd,~ Hogy szánjon meg s vigyen el; -~De nem 8961 1| A természet megindúlva~ Szánni látszott ügyemet;~Vidámsága 8962 2| Enmagamban vesztesége! -~ Szánnom lehet csak s bánnom:~Bánnom, 8963 1| meg, kinos szív! -~Ha nem szánta bal sorsomat,~ S meg nem 8964 2| Törödelmek s kínok között~ Szánta-bánta szitkait,~Melyekkel õ kárhoztatta~ 8965 2| Mint mikor eltemettem:~ Szántam õt, mert szerettem.»~ 8966 1| Keserveit éltemnek,~Kik szántatok s részt vevétek~ Gyötrelmiben 8967 2| már annyira kelt,~ Hogy Szánthónak leánya,~A szép, jó és gazdag 8968 2| ösvényedet követtem;~Nem szántszándék, nem természet: -~ Sorsom 8969 2| 4.~Ne légy, uram, szántszándékkal~ Leányodnak gyilkosa!~Siránkozik 8970 2| sem volnék azóta már;~ De szánván e csecsemõt,~Más országba, 8971 2| fajtalan!~Csak a ringyók ily szaporák,~ Kiknek férjök számtalan.~ 8972 2| Legnemesebb hõsinknek,~Kik valaha szaporíták~ Számát lelkes õsinknek.~ 8973 1| kincs-követ,~Melylyel birván, szaporodnak~ A lélek s test kellemi;~ 8974 1| te! kinek siralmimmal~ Szaporodott folyása,~És panaszos hangjaimmal~ 8975 1| Melyeket irt e hunn szûz;~Szappho írt csak ilyeneket,~ Kibõl 8976 2| Haltam volna örömest;~Száradt is a bûn súlyától~ Az átokkal 8977 1| Ifjúságom virágit;~A mirígy tûz száragatja~ Szép reményim zöld ágit.~ 8978 1| lapátolják,~És csapkodó szárnyaikkal~ Magok öszvelocsolják.~ 8979 2| orgona hangjában: -~Énekének szárnyaival~ Felkapván a lelkeket,~ 8980 1| Hódít minden vadságot.~Szárnyakat ád a léleknek~ S magán 8981 1| Oda hagyván fészkeket,~Szárnycsattogva repûlnek el,~ Teli szedni 8982 1| belé kapaszkodik~ Ekéjének szarvába;~Suhogtatván, durrogtatván~ 8983 1| csillagai~ S a fél holdnak szarvai.~Eloszlott a bús borúlat~ 8984 1| a rókának,~Tanyája van a szarvasnak,~ Fészke van a gólyának:~ 8985 1| porfelleget~ Indít mérges szarvával.~Talpon van a borzas kocsis,~ 8986 1| Már mennyit nem dallottál?~Szavad még sem érdeklette~ Azt, 8987 2| belsõképen, -~ Asszony te is szavaddal!~Ki vagy? nyisd fel sisakodat,~ 8988 1| kigyalúlt magyar szív,~Sem szavához, sem párjához,~ Sem magához 8989 1| érzetével,~ Nyelv, nem birnak szavaid;~Hát jobb, óh vers, csak 8990 2| zajos a vár~ Ráthold zordon szaváig,~Szint’ oly csendes, magányos 8991 1| szüleményi,~ Egyûgyûek szavaim;~Búm s örömim érzeményi~ 8992 2| 74.~«Felindúla szavaimra~ Kegyelmed, a mint látom,~( 8993 2| mond Czilléji,~ Csalfa szavak mezével)~Reménylem, hogy 8994 2| Eredj (mond az) fogadd szavam,~ Míg fel nem kél a napfény;~ 8995 2| sírt-rítt õ)~ Nem hisz meg majd szavamnak!~Hogy gondjokat viseltem 8996 2| megfogtam s mélyen érzem~ Szavatoknak értelmét.~(Mond Viola szemlángolva)~ 8997 2| Némán sír, - a fájdalomtól~ Szavok el van szorúlva.~ 8998 1| Egy ember egy életétõl -~ Száz-felé el ágozni~ S mindég dicsõt 8999 2| napján,~ (Majd elért egy század-kort)~Az õ vadon hajlékában~ 9000 1| lejártával~ Vége van e századnak;~A jövõ száz lefolytával,~ 9001 1| Mert élteti lelketek,~Bár századok elteltenek, -~ Élnek most 9002 1| pillantatban~ A szív - századokat él! -»~ Újra záporként esének~ 9003 1| Trónusok felfordúlnak;~Százak ólta felségben ült~ Fõ 9004 2| Mert Szolimán fenyegetvén~ Százezernyi népével,~A maroknyi magyar 9005 1| zokogni.~Egyet mint tesz százezerré~ Az öröm s bú nemében,~ 9006 2| Az tollából csúfot ûz.~De százféle kínja közûl~ Mégis csak 9007 2| követõje~ Elek úrfi nyomának,~Százfélét is elõhordott,~ Szavát 9008 2| magyar a töröknek~ Másfél százig rabja lett.~Rettenetes emlékezet!~ 9009 1| megy,~ Javít vagy ront százokat:~Az emberek lelkeikkel~ 9010 2| elveszteni,~ Fájdalmasabb százszorta.~ 68.~A Rezi 9011 2| fiát add ölembe;~ A többit szedd köténybe.~Tetted után bátran 9012 1| minden szívtõl uzsorával~ Szedegeti a vámot;~S a gõgösre szép 9013 2| 65.~Haszontalan szedegette~ Elmúlt öröm-napjait,~Hogy 9014 1| koszorút fon,~ Midõn sírba szédeleg; -~Hogy Lais megszeretteti~ 9015 1| napenyészet,~ Késõn is még szédelgek.~De oly helyre, haszontalan,~ 9016 1| torkában,~Hágok, mászok és szédelygek~ Szívem fanyar kínjában;~ 9017 1| nem esik bûntetlen,~Onnan szedett eledellel~ Táplálgatni 9018 1| csapásit,~Mert ott marokkal szedhetem~ Százszor több szép áldásit: -~ 9019 1| gondolatit~ Versekbe úgy szedhetném,~És szivemnek indúlatit~ 9020 2| férfi-sziv, életedbõl~ Szédítõ bûbájival!~ 9021 1| természetekben,~Bölcsebb ifjú! s szedj kincseket~ Az õ szegénységekben;~ 9022 1| menjetek~ S mindenrõl azt szedjetek.~~8. Dal.~Fájdalmimban átkoztalak,~ 9023 2| sorsodat, nevedet;~S ezeket hol szedted össze?~ Ne rejtegesd képedet.~ 9024 1| tetememben,~ Mint kábúlok, szédülök! -~Mert naponként közelebb 9025 2| itt hadd szopjanak;~Aztán szedve targonczába,~ Jobb anyát 9026 2| temérdek természetnek~ Minden szege-lyukában.~ 11.~Pusztán 9027 2| kedvét, jó feleség,~ Nem szeged meg, úgy vélem?~ 9028 1| mozdúlat,~ Melyben nincsen szegelet;~Elmésség, mely lelket múlat,~ 9029 1| idõperczenetben,~Mindennémû szegeletben~ Üldözõm vagy szünetlen -~ 9030 2| sorsa nem változott;~Sõt, szegényre minden új nap~ Uj sérelmet 9031 1| s szedj kincseket~ Az õ szegénységekben;~Gyûjts magadnak bölcseséget~ 9032 1| Ez az ekét és boronát,~ Szegénységet és a port.~A sors minden 9033 1| pontja az inségnek,~Az emberi szegénységnek:~ Az életet sokalni~ És 9034 2| Derék bajnok, nagy vitéz;~De szegénytõl oda maradt~ Az egyik láb, 9035 2| kérdezi,~ Szemét földre szegezi.~ 34.~Hanem 9036 1| is még enyeleg~S rózsa s szegfõ koszorút fon,~ Midõn sírba 9037 1| szerencse s a hír elõl~ E szegletben elrejtve,~Nem tudván a világ 9038 1| barátság.~Itt, a föld e szegletében,~ A nyúgalom karjában,~ 9039 2| Zsigmond királyt megmentette~ Szégyen-halál torkából.~ 9040 2| engemet!»~Dúl-fúl Menyhárt szégyenében;~Mérget forral kebelében:~ 9041 2| halljad Keled! -~ És szégyeneld magadat.~Vond ki magad becsûlettel! -~ 9042 2| Már a legfõbb pontra hág.~Szégyenlé önmaga elõtt~ Éltének ily 9043 2| eleven bizonysággal~ A szégyent nem gyõzhetném,~Hogy ámbátor 9044 2| 78.~A szemeit földre szegzé,~ Mintha szépnek lennie~ 9045 1| könnyei megáradának~ Földre szegzett szemének,~És rózsáin arczájának~ 9046 2| 10.~Lilla földre szegzi szemét;~ Minden vére szívének~ 9047 2| szálival.~S most, hogy híre széjjel terjedt~ Az õ házasságának,~ 9048 2| vagy Lajos este~ Után széjjelszakadott.~Hajh! s most Buda s Mátyás 9049 2| Egy sziklába, hogy feje~Széjjelzúzik, s szertefecscsen~ Gonosz 9050 2| a békesség~És a törvény székbe ûle~ S felderûlt a magyar 9051 2| kaput tára!~ S a királyi székben ott~ Törvényt török kény 9052 2| Lászlónak~ Ült királyi székében;~S egész világ a keresztért~ 9053 2| szenvedelme~ Pattantá fel székébõl~S a fiakat ölelgeté~ S 9054 2| elhúnyt kedves alak~ Egy székhátnak élében~Megütõdvén áltszúratott~ 9055 2| éljünk hevenyében! -~ Mert székünk elrántatik.~Szakaszszuk 9056 2| nap ontani,~Már az erdõ szélbe jutott;~ S lerakván ott 9057 2| háborgott,~Zúgott a hegy a nagy szélben,~ Hajh! és szívünk csikorgott!» -~