bold = Main text
    Könyv                                      grey = Comment text

  1   1   |       Tróját asztalra le-festé,~   S a tüzes ütközetet, s a tsata
  2   1   |               S a tüzes ütközetet, s a tsata véres helyét.~„Itten
  3   1   |        elleneidre tsapál!~Rontani- s tsak ketten-rá mertetek
  4   1   |        tudom én, hol~   Várakozol, s mi lehet várakozásod oka.~
  5   1   |         helyen hartzolnál, tudnám, s félnem tsak az hadtól~   
  6   1   |         tsak az hadtól~   Kellene, s másokkal vólna meg-osztva
  7   1   |           oka -~Én így búslakodom, s te talám feledékeny! azonban~   
  8   1   |           nemzeti széphez hajólsz;~S karjain így szóllasz: „nekem
  9   1   |         hazámban;~   Sző, fonogat, s e’ből áll  tudományja tsupán,~
 10   1   |            gyanúmat~   A ki-menet, s ne maradj szántt akarattal
 11   1   |            fel-váltani késztet,~   S feddi heába való  várakozásom
 12   1   |         ugyan lágyúl esdeklésemre, s ezentúl~   Hogy hitemet
 13   1   |           mert senki se tiltja;~   S hogy ha tovább késel, füstbe
 14   1   |          Polybust, a durva Medont, s Pisandrust,~   S Antinous
 15   1   |           Medont, s Pisandrust,~   S Antinous fösvény karjait
 16   1   |        fösvény karjait hozzam-elé?~S másokat is, kik még idegenben
 17   1   |            az Égtõl~   Ó hitetlen! s tömjényt hint vala tûzre
 18   1   |        kezem.~Ha ki-derûlt az idõ, s kellõ fúvalmok eredtek,~   
 19   1   |      mondék, Szítoni parthoz evez.~S ami tsak útasokat hátrál,
 20   1   |    hitetlen szájad szent fogadási, s az ég.~Demophoon! hitedet
 21   1   |            kezek eggybe-fogása,~   S kikre meg-esküdtél annyiszor,
 22   1   |         adni hitelt:~Majd Venusra, s Cupidónak két féle nyilára:~   
 23   1   |       hever, másika tûzzel emészt;~S a házas nyoszolyák Istennéjére,
 24   1   |            nyoszolyák Istennéjére, s Ceresre,~   Akinek ünnepeit
 25   1   |     tûrnél-el magad annyi tsapást?~S még víz-fúrta hajód igazítani
 26   1   |           Úgy vagyon: álnok ez is, s foly, valamerre hagyod.~
 27   1   |         eggy is elég.~Partot adék, s szállást hitlen! panaszolni
 28   1   |          könnyen-hivõt meg-tsalni! s ez által~   Benned hív-szeretõt
 29   1   |          Egy epedõ szívet tsaltál, s eggy gyenge leányzót!~   
 30   1   |    Majd-mikor olvassák a fél bika, s ember halálát,~   S Scyront,
 31   1   |          bika, s ember halálát,~   S Scyront, és titeket, durva
 32   1   |     titeket, durva Procusse! Sini!~S a le-rogyott Thébát, s a
 33   1   |             S a le-rogyott Thébát, s a két testûek el-estét,~   
 34   1   |        miatt:~Erre következzél Te, s legyen képedre fel-írva:~   
 35   1   |        lyánka maradt.~Eggyet véte, s ez eggyben vagy hozzája
 36   1   |  Theseusnál jobb férjre talála,~   S hámos tigriseken nyargal
 37   1   |        idegent fõldim elébe tevék,~S egy némelly úgy mond: „a
 38   1   |         könnyembe meréd elegyítni, s panaszra~   Kelni, hogy
 39   1   |     tsendes szél haza hívja hajód;~S tõlem el-indúlván vég-kép
 40   1   |           azért; jere, bár késõre, s idõt fogsz~   Véteni, más
 41   1   |    tartósbb új szerelemre hajólsz.~S Phyllis azóltától már isméretlen
 42   1   |       elõtted;~   Jaj, ha ki vagy, s honnan? tám tudakozni fogod!~
 43   1   |               Demophoon! szállást, s Szitoni partot ada;~S bús
 44   1   |    szállást, s Szitoni partot ada;~S bús eseted meg-szánva javából
 45   1   |        annyiszor annyit~   Nyújta, s jövendõben nyújtani többet
 46   1   |  nyoszolyóm azon öszve-kelésben~   S a komor éjji madár rút huhogásra
 47   1   |           is azért partot taposok, s kõ-szírtokon állok,~   Merre
 48   1   |        szelek fújnak Athena felõl;~S ha mi vitorlákat messzérõl
 49   1   |           siet.~A tengerbe futok - s tsak alig tartóztat az örvény~   
 50   1   |            partot öblítget az ügy.~S hogy ha felém közelítnek,
 51   1   |     hembergeni búmban az ügybe,~   S ezt, mivel el-hagytál, majd
 52   1   |        Athenai partra~   Vesse ki, s hûlt tetemim színed elébe
 53   1   |          bár szívvel az értzet,~   S a gyémántot elõzzd; illy
 54   1   |           patakotska tsörög-le,~   S tsendes habjaival pázitos
 55   1   |      tanyáját~   A daloló Pásztor, s friss legelõre siet.~~
 56   1   |           hinti töményit az oltár,~S illatozó fellegbe borúl
 57   1   |       áldásit el-osztá~Júnó papja, s örök fríggyel kötelezte-hitét-le.~
 58   1   |            kedvesse, kegyes Bõlts, s dísze hazádnak!~Sorvasztó
 59   1   |         hazádnak!~Sorvasztó búdat, s méltatlan gyászodat õltsd-ki.~
 60   1   |         szegett tegzekkel emelnék,~S a Virtus rejtett artzal,
 61   1   |           a Virtus rejtett artzal, s mélly gondba merûlve~Kísérné
 62   1   |            öblébe -~Hallgass Musa! s örök fátyolt vonj gyászos
 63   1   |         gyászos halála~Bús képére, s ne tépd-fel haszontalan
 64   1   |        kegyesednek bánatos halmán,~S a szomorú Végzés boldog
 65   1   |    kötelékid el-oldá:~Új vígságra, s kiesbb gyönyörûségekre vezérelt.~
 66   1   |            ered a jajból nyugalom, s a bánat homályját~A jobb
 67   1   |        Mérges habok zúgási között, s éj-féli setétben,~A zaj-lepte
 68   1   |           új víz-halmokba borítja;~S a riadó mennykõ le-tsap,
 69   1   |        kormányt el-sújtja kezébõl,~S  már ajakinn az halál ijedelmi
 70   1   |           meg-szûnt a bús zivatar, s a gyenge fuvalmak ~Lengenek,
 71   1   |           Karjaidat karjaiba foná, s hév tsókokat hintvén~O fijam.....
 72   1   |  könnyekkel el-önté - ~Te zokogál, s eredendõ jódat homályosan
 73   1   |         örök éjbe borúltak napjai, s a bús~Végezet el-ragadá
 74   1   |      ki-feselt a gyermeki korból, ~S ifjúságra jutott, s értebb
 75   1   |       korból, ~S ifjúságra jutott, s értebb esztendeit éltte:~
 76   1   |            Kellemeit néked nevelé, s a Pannoni fõldön~Hírre jeles
 77   1   |          eggyetlen lyányod aratja,~S a szerelem ketseit Kegyesének
 78   1   |      nyugovók köztt fogta lakását,~S Kedvessének ölébe repûle,
 79   1   |         kiket ki-törõltt az halál, s a fõldnek öblében~Rejti
 80   1   |            éltét a boldog hazában,~S hátra hagyott társainak
 81   1   |         Kegyesét szívére szorítva,~S tsókra hevûlt ajakinn függvén
 82   1   |            Égbõl~A szeretõ párnak, s áldást hint rája felõlrõl.~
 83   1   |        rejtett ösvényinek indúlsz,~S nem hallott dolgokra tanítod
 84   1   |            tanítod kedves hazádat,~S fáradhatatlan erõd tsak
 85   1   |          munkád mindennapi terhét,~S édes enyelgéssel kedvet
 86   1   |          gyásszát~Új életnek ered, s örömének napjait éri~Várt
 87   1   |         napjait éri~Várt Jegyesed, s jajját jobb végezetekre
 88   1   |      Engedd, fûzze kezét kezeidbe, s nyakadba borúlván~A szerelem
 89   1   |             Izleltesd javait vele, s erkõltsidnek igézõ~Kellemitõl
 90   1(7)|            ír:  Itt láttam Plútót, s a Styxnek kénköves habjait,
 91   1   |     szekérbe!~Öltözködj bársonyba, s el-húnyt Testvéred helyébe~
 92   1   |         rettegjen az Osmani Porta.~S homlokodat kerekítve minap
 93   1   |         fogod a kormányt kezeidbe, s az hajdani törvényt ~Nem
 94   1   |      hajdani törvényt ~Nem sérted, s el-nem-mellõzöd az innepi
 95   1   |             A Haza boldogsága tiéd s tele rész-vétellel~Örvendessz
 96   1   |          gõgre hevûlvén~Tajtékzik, s lépésit alattad dölyfösen
 97   1   |          alattad dölyfösen hányja.~S még a nép sokasága tolyongván
 98   1   |           ágyúk ropogásokat adnak,~S tõltött vas-tsövibõl ártatlan
 99   1   |       mennyköveket szór~A Sisakos, s az eget füst-fellegzetbe
100   1   |      közbenn értz trombita harsog,~S a ki-terûlt levegõt örvendetes
101   1   |         népek felesen gyülekeznek, s eggybe zavarva:~Gyermeki
102   1   |     Gyermeki kor, hõlgyek, férjek, s a gyenge leányzók,~Merre
103   1   |            Meg-tartóztatná lovait, s a tenger öblébe~Tûz-szekerével
104   1   |          fel-hág a Pannoni székbe;~S kintseit híveinek szívében
105   1   |        híveinek szívében hellyezi, s e’ként~A birodalmok egyébb
106   1   |          Így tettzik jobbágyainak, s így tettzik az Égnek~A Koronás;  
107   1   |       hozzája kegyessen~A Tehetõs, s köz-haszonra törõ kérelminek
108   1   |             Így az idõt meg-gyõzi, s örökre ki-terjed az ország~
109   1   |       szánt a Tisza szõke vizével,~S termékeny hegyeit Bacchus
110   1   |        fellegét~   A kormos Éjnek, s a homályos~   Fõldre lövelli
111   1   |           Dárdát szorított jobbja, s arany pais~   Terhelte balját,
112   1   |           pais~   Terhelte balját, s élet-oltó~   Szikra szökött
113   1   |    szívemet el-lepé~   A félelem - s az Isten-asszony~   Ezt
114   1   |         frígyemet,~Fel-vonja íját, s ellenem el-lövi,~   De szent
115   1   |           kezemet meg-érzi.~Mondá, s paissán, tsattogatá törét,~
116   1   |         paissán, tsattogatá törét,~S röpûle - nyomban rettenetes
117   1   |         mert ha vitézidet~Vezérli, s eggyütt száll-viadalra-ki~   
118   1   |       hátat adni kéntelen a Török,~S kezedben a szép gyõzedelem
119   1   |          Öröm követte nyomdokimat, s tele~   Nagy érezéssel fogtam-által~   
120   1   |          virági:~El-fogtak hajdan, s nem magyarázható~Örömbe
121   1   |            hívtad tisztelődet, ~   S nem-keresett örömekre vontad. ~~
122   1   |    záporral terhes köd meg-szakad,~S özönbe fojtja a Természetet.~
123   1   |        Fel-rémül ágyából a Babona,~S szentelt világgal űzi a
124   1   |  Forgasd-fel a rémûlt Természetet,~S szegezd rám élet-oltó nyíladat! ~
125   1   |           ki-búvik a homály alól, ~S a tsillagok halvány fényt
126   1   |      be-lép az~Hûségtelen Corinna:~S mi lelt Philemon!  úgy mond,~
127   1   |          lelt Philemon!  úgy mond,~S eggyet mosolyg reája,~S
128   1   |            S eggyet mosolyg reája,~S tsókot nyer ajakára -~~
129   1   |      örûlök:~De ha mikor meg-útál,~S Phyllist borítja tsókkal:~
130   1   |           Phyllis haragra gerjedt,~S bosszút kiált fejemre.~Ha
131   1   |          Mást bájol szép szemével,~S kerûli társaságom.~Egek,
132   1   |          Jer, őltsd kezed kezembe,~S adj tsókot ajakimra!~~
133   1   |            Corinna  színe halvány,~S komoly tekéntet űli.~ Az  
134   1   |              Corinna  kis szabású,~S nints termetébe kellem.~ 
135   1   |          Mind ketten érttem égnek:~S engem  Corinna  bádjaszt. -~ ~
136   2   |           a szív törvény alá veti,~S a kéntelen Virtust önnként
137   2   |        mentségét törvény alá veti,~S a kéntelen Virtust önnként
138   2   |            Jaj! szívem kénszerét...s a toll õt követi.~   Te
139   2   |           Jaj! szívem parantsol... s tollam õt hallgatja.~   
140   2   |         bûntelen ezt a bánat árja:~S az ember, tulajdon tsendének
141   2   |             fogadásaim~Nem bírnak, s lángomat nem oltják könyjeim.~   
142   2   |    fel-ébrede.~O tsendem gyilkosa! s ó lelkemnek fele!~Amor kardjaidon
143   2   |         tsendel~Elõmbe le-borúlsz, s Helois fel-emel:~Ollykor
144   2   |   pusztában~Porral hintett fejjel, s utálatos tsuklyában:~Komor
145   2   |             esküvéseim~Nem bírvák, s lángomat nem óltják könyjeim.~   
146   2   |          kele.~O tsendes gyilkosa! s o lelkemnek fele!~Amor karjaidon
147   2   |     Nyúgodt szívvel esni lábamhoz, s ölellek:~Ollykor tsak egyedûl
148   2   |        szent társaságát -~Abelárd, s Helois magános életben~Itt-gyászol
149   2   |         sorsnak nints annyi ereje.~S ki tiltja Heloist fakadni
150   2   |       szívében, lángoló szerelmét,~S átkozza rejtekben kevély
151   2   |       sorsnak nints annyi hatalma.~S ki tiltja Heloist fakadni
152   2   |       Kegyetlen! mindenem oda van, s nem lelem~Nyúgtomat, miólta
153   2   |           meg-fejtõ jelei:~A szív, s az értelem leg-hívebb mássai:~
154   2   |  szeretetünk ártatlan lánggal ége,~S ah! vétkessé tevé a sors
155   2   |      szívedet szívemhez lántzolád,~S baráttságot költvén, szerelmedet
156   2   |           jellel ki-adása,~A szív, s az értelem e gyönyörû mássa:~
157   2   |            az ember füle nem hall, s nem lát szeme:~Az írás bizonnyal
158   2   |            Az ég fel-indúla rajta: s vétkes leve~Mikor le-lántzolád
159   2   |   le-lántzolád szívemhez szívedet,~S barátságot költvén nyújtád
160   2   |          tüzét éreztem szemeidnek,~S eggyszerre hódolék igézõ
161   2   |            tüzét érzém szemeidnek,~S azonnal hódolék bájos kellemidnek.~
162   2   |       kintsed bírtokára:~Szólltál: s kívánságod el-ére tzéljára.~
163   2   |   festetted,~Nyájas, édes, mondád, s vélem el-hitetted.~Ah! ékes
164   2   |          folyt alá szívemre~E szó, s ajakidról tsepegett nyelvemre~
165   2   |          polgári járom alá venni, ~S a törvény hagyási által
166   2   |          rab a szerelem,~Szabadon, s nyûg nélkûl születék õ velem.~
167   2   |  hit-szegést nem gyanít. ~Szeress, s kövesd, mire a Természet
168   2   |            a fõldnek dús királyja,~S az árva Heloist kezével
169   2   |       Heloist kezével meg-kinálja:~S thrónussa felibe emelje
170   2   |          szemfényvesztõ nagyságát,~S karjaidon indúl keresni
171   2   |             mondj illendõbb nevet:~S azt fogja éretted viselni
172   2   |       székibõl a fõldnek királyja.~S az árva Heloist kezével
173   2   |           Heloist kezével kínálja:~S emeljen a porból fényes
174   2   |       kedvesed e kevély nagyságot,~S karjaidon indúl lelni boldogságot,~
175   2   |             meg-eggyez gondolatja:~S boldog tsenddel nyugván
176   2   |            határa?~Oda törekedünk, s Amor vezérel a’ra.~Az ember
177   2   |            a’ra.~Az ember fõ-java, s eggy kintse - szerelem:~
178   2   |          nyugszik a vígság ölében.~S neveli vágyásit eggymás
179   2   |    felejtését eggy pohárból issza,~S nem fordúl-elméje múlt jajjára-vissza~
180   2   |         lehet;~Azt kívánja minden, s Amor azzá tehet.~Az ember
181   2   |       tehet.~Az ember eggy kintse, s fõ java - szerelem.~Így
182   2   |    fúrjátok e mellyet!~Enyém Amor, s a bûn, s én sírba még nem
183   2   |      mellyet!~Enyém Amor, s a bûn, s én sírba még nem estem?~
184   2   |     hallván szavát az esdeklésnek.~S eggy vétkes esküvés, eggy
185   2   |     húlltak.~Olympus mennydörgött, s rémûlve hallgatá,~Hogy búsúlt
186   2   |         szavait a bús esdeklésnek,~S esküvésre bírta meg-némúlt
187   2   |      húlltak; ~Olympus meg-rémûlt, s hallá bámúlással,~Hogy szívem
188   2   |         dobogó mellyedre szívemet!~S forró ajakidon keressem
189   2   |         ûgyemet viselni tsendesen,~S a mennyeiekért fel-adni
190   2   |         fogház a Te kezednek míve;~S ha falaink köztt fog személyed
191   2   |            nyögni a Végzés törébe;~S a mennyei jókkal szíved
192   2   |             ki vezesse jóra.~Ints! s tartalék nélkûl intésid
193   2   |        gyászos fog-ház kezed mive;~S ha kedves személyed fog
194   2   |            eggyûgyû lakását~Pompa, s kûl-fény nélkûl; hol leled-fel
195   2   |      vonta-bé nehézkes fellegével,~S komor kedvet hintett gyászt
196   2   |       vonta-bé gyászos fellegével,~S komor kedvet hintett szomorú
197   2   |               Kár már a zõld erdõ, s hûs árnyékú fenyvek,~Mellyeknek
198   2   |       egyedûl rabságomnak munkája,~S o hányszor átkozá már Heloisod
199   2   |  fel-támadánd elmémnek nyúgodalma,~S erõt vész tüzemenn a józan
200   2   |          egyedûl rabságom munkája,~S ó hányszor átkozá már Helois
201   2   |      tsüggedni, kívánni:~Javallni, s újjolag meg-vetni, meg-tsalódni!~
202   2   | el-tsüggedt lyányodon!~Nézd búmat, s végy erõt hatalmas lángomon!~
203   2   |             Térítsd-meg nyugtomat, s tépd-el szerelmemet. -~Nagy
204   2   |       habozó szívemen!~Nézd búmat, s végy erõt hatalmas tüzemen!~
205   2   |          társai magános életemnek!~S nem, mint én, rabjai a tiltott
206   2   |           melly szívemhez nem fér;~S a Virtus karjainn a klastrom
207   2   |             nem nyögtetek törében;~S miólta meg-fagylalt az Ég
208   2   |           melly szívemhez nem fér.~S a tompa buzgóság hideg kebelébe~
209   2   |           nem esett Cupidó törébe:~S miólta az Égnek szerelme
210   2   |       el-tûnt;~A bús hajnal hasad: s tsalódásom meg-szûnt.~   
211   2   |       háborog;~Te Amort nem tudod, s az én lángom lobog!~          --------------~
212   2   |    gyúladoz;~Te értte nem éghetsz, s õ értted bádjadoz!~Ó mennyei
213   2   |        erõt a Mindenttehetõn!~Jer! s gyõzedelmet nyersz a mennyei
214   2   |  magánosságom!~Engedj az Istennek, s kerûld-el társaságom!~Válasszuk
215   2   |  Mindenhatóval!~Ne engedj prédáúl! s meg-gyõzöd eggy szóval...~
216   2   |        édes érezések!~El-hagylak - s hívemtõl meg-válva rejtekben~
217   2   |            Te böltsességnek Attya!~S Te sanyarú Virtus! te az
218   2   |   jutalmokkal:~Ah add-meg béremet, s ne késs halálommal!~El-mégyek
219   2   |             Jer, fogd-bé szememet, s nyissd-fel setét kriptámat!~          ---------------~
220   2   |       lelkemet;~Tépd-el kötelékim, s add vissza szívemet!...~
221   2   |       érzések!~El-hagylak örökre - s szívem el-tökélli,~Hogy
222   2   |            nyavalyás tüzemet.~Jer! s pályám el-telvén, s el-húnyván
223   2   |           Jer! s pályám el-telvén, s el-húnyván bús szemem,~Fogják-fel
224   2   |           ajakid végsõ lehelletem!~S le-tépvén a halál ortzádnak
225   2   |       Amorok rójják-fel esetünket;~S az útas könnyezvén bús emlékezetünket:~
226   2   |      szeretõk!~Sírjunk hamvaikonn, s ne égjünk úgy, mint õk!~          --------------~
227   2   |        vég-tsókját ajakidra szája!~S le-tépvén a halál hódító
228   2   |         Amorok rójják-fel esetünk;~S az útas könnyezve bús emlékezetünk:~
229   2   |       szeretõk!~Sírjunk hamvaikon, s ne szeressünk, mint õk!~~
230   2   |   nyugalmomat minden vonása dúlja,~S ez új ostrom neme a hajdanit
231   2   |       fejemre mért kellett?~Köztem s az Ég között haboznod hogy
232   2   |         Hát idegen tüzhet nevelsz? s az Ég dühében,~Thrónust
233   2   |     nyugtomat,~Lelkemet meg-rázza, s lobbantja lángomat...~De!
234   2   |          bús fejemre hoznod?~Az Ég s Abelárd köztt hogy lehet
235   2   |           idegen lángra gyúladtál? s mérgében~Az Ég emelt thrónust
236   2   |         bánatod zavarja tsendedet?~S indúlatod hevét haladja
237   2   |           beléd nem de nem õ oltá?~S ártatlan tüzedet véteknek
238   2   |     tartaná?~Kérdezd önn-szívedet: s a bús kétség el-tûnik;~Ha
239   2   |      ölelések,~Azonn öröm-könnyek, s azon nagy érezések:~A véges
240   2   |            eggy fõ tisztét teszik,~S ama végetlen Jót édessen
241   2   |       szemérmed dúlja nyugalmodat?~S a szégyen-érzése haladja
242   2   |             Tsak szívedet kérdezd, s kétséged el-tûnik;~Ha bûn
243   2   |       teremtés leg-fõbb áldozatja,~S a végtelen szívet kellemesen
244   2   |           marja,~Táplálja tüzemet, s nyugalmomat zavarja~Bár
245   2   |            boldogtalan fele!~Égek, s kínjaim köztt véled szívem
246   2   |            halál félig kellememet:~S Amor lángoltatja még most
247   2   |           bús végzés fel-forgatta,~S dühös szerelmemnek tüzét
248   2   |      olthatta.~Te lebegsz elõttem, s a szentek szentében~Helois
249   2   |           intézem néma jajgatásom;~S majd a némúlt község ha
250   2   |        buzdúl:~Hozzád sír Abelárd, s elõtted le-borúl -~   O
251   2   |    végzésimet,~Tekíntsd kínjaimat, s botsásd-meg vétkemet!~Tám
252   2   |      nyugtomat, tépd-el kötelimet!~S tenéked szentelem magános
253   2   |                                    S mikor némúl a nép szent
254   2   |    végzésemet,~Tekéntsd kínjaimat, s botsásd-meg vétkemet!~Tám
255   2   |         gyarló mívét;~Te szólltál, s a világ roppant épûlete~
256   2   |    mentségem, tépd-el bilintsemet:~S Te néked szentelem magános
257   2   |         húrtzolom magános éltemet,~S tsak szívemben fojtom titkos
258   2   |       el-rejtve húzom bús éltemet,~S tsak szívemben fojtom titkos
259   2   |         meleg párával fel-gõzölög, s el-múl.~   Akár merre térnek
260   2   |       sergemet fogom kemény igába,~S édes vétkeimért jármot vetek
261   2   |         alatt nyögnek:~Enyém Amor, s a bûn, s õk vélem szenvednek.~
262   2   |      nyögnek:~Enyém Amor, s a bûn, s õk vélem szenvednek.~Halvány
263   2   |         társaim boldogtalan sergét~S ah! tsak így oszlatom búm
264   2   |        volnék:~Fel-törném hitemet, s ajakidon függnék.~S hol
265   2   |       hitemet, s ajakidon függnék.~S hol vétkem? s szívemenn
266   2   |    ajakidon függnék.~S hol vétkem? s szívemenn e rab-lántzok
267   2   |         kegyetlen járom alá vetem,~S édes vétkeimet õ bennek
268   2   |         Virtus rab-szíjjára fûzöm,~S bûnömért bosszúmat társaimon
269   2   |         társak nyomorúlt seregét, ~S ah! tsak így oszlatom búm
270   2   |   meg-válva tõled, nem hurtzolnék.~S hol vétkem? s e békók szívemen
271   2   |          hurtzolnék.~S hol vétkem? s e békók szívemen mit vésznek?~
272   2   |        hatalma:~El-rablá szívemet, s meg-nem-jött nyúgodalma.~   
273   2   |            tsak kedvem komorítják;~S vonzó ketseiket gyász-felleggel
274   2   |      tekéntete:~Új öldöklõ gondok, s új könnyek kút-feje.~          --------------~
275   2   |     tárgyakon tsak kedvem komorúl,~S a szépség körûltem gyász-fellegbe
276   2   |       el-ázott szemeim.~El-rejtve, s egyedûl téged nyög árva
277   2   |            téged nyög árva szívem,~S jaj-szómra, úgy tettszik,
278   2   |        emlegeti hosszú keservimet;~S a kõ-szírt óldalán hangjával
279   2   |       függeni képzellek ajakimról,~S vígann emlékezem ki-állott
280   2   |      nap-világot.~Heloist kiáltok, s búslakodó szívem~Jajjára,
281   2   |    mondja-vissza hosszú keserveim;~S fülem bús hangjával szûnetlen
282   2   |             lelkem Heloisért eped.~S ollykor bírtokomban képzelem
283   2   |    bírtokomban képzelem kintsemet,~S vígadok, s felejtem kínos
284   2   |     képzelem kintsemet,~S vígadok, s felejtem kínos végzésemet.~
285   2   | el-ragadtatván le-omlok kebeledbe,~S Te életet lehellsz újúló
286   2   |        nap-fény!~El-tûnnek álmaim: s el-fojt a bú-örvény;~Átkot
287   2   |    kellemednek,~Ez törlé könnyeit, s ez ontja kedvesednek.~De
288   2   | nyögdétseléssel.~Lángoltak szemeim s az édes könny-tseppek~Igézõ
289   2   |          fényje!~El-ûzöd az álmot, s el-fojt búm örvényje;~Átkozom
290   2   |     szépséged ketseit;~Õk törlék - s õk ontják Abelárd könnyeit...~
291   2   |          könnyei.~Ölembe zártalak, s eggy névtelen szemérem,~
292   2   |      rebegésed,~Amor meg-siketûlt, s nem hallá esdeklésed.~Majd
293   2   |           is tész az égõ szerelem.~S karjaimon nyugván tûndéres
294   2   |    tettemet!...~El-tépem lántzait, s fel-bontom hitemet.~          --------------~
295   2   |                   Öledbe rándúlék, s eggy titkos szemérem~Ajakidra
296   2   |       meg-újúlna:~Amor mindenható, s Természetet múlna.~Leg-alább
297   2   |    tettemet!...~Le-rázom a jármot, s fel-bontom hitemet.~Tõled
298   2   |         Heloist követem,~Indúlok - s karjain fel-jõ el-húnyt
299   2   |           fel-jõ el-húnyt tsendem.~S ki nyöghessen tovább a Végezés
300   2   |       Virtus gyilkos lak-helyében;~S e kínos fogságot tovább
301   2   |      igazgassam ártatlan sergedet.~S a színlett Virtusnak vezéreljem
302   2   |       Virtusnak vezéreljem nyomába~S ártatlanúl fogjam nem érdemlett
303   2   |        fogjam nem érdemlett igába.~S itt, hol a bú mindent mélly
304   2   |        éltemet búslongva tõlteném,~S karjaidonn enyhét lángomnak
305   2   |         távoznál te is a kedvestõl~S a sírba rejteznél borzasztó
306   2   |                                    S vezessem a komor kegyesség
307   2   |            komor kegyesség útjára,~S fûzzem az ál-virtus kedvelt
308   2   |    ál-virtus kedvelt rab-szíjjára.~S itt, hol a fekete bú vastag
309   2   |        Szépség szûnet nélkûl vína,~S vesztem siettetõ viadalra
310   2   |    siralommal telne,~Égnék értted, s lángom enyhûlést nem lelne.~   
311   2   |           velem,~Kinek élte teréh, s önnléte gyötrelem?...~Te
312   2   |         írtózva távoznál-el tõlem,~S az el-nyelõ sírba rejteznél
313   2   |      Amornak szerentsétlen rabját,~S már nem szerelmesed, szerelmesed
314   2   |            örökre Amor nyomorékát,~S már nem Abelárdot, Abelárd
315   2   |          Édenében,~A vídám Gratiák s a Músák lak-helyében:~Hol
316   2   |        mellyéke,~Ez a vendég ajak, s a durva tél vidéke.~A szép
317   2   |            most fejté-ki kellemit,~S már újra dér lepi megyénknek
318   2   |        dalolék nem honni verseket.~S mint a lántzolt kerék vagy
319   2   |   mennyköve,~Felleng-hangon dalol, s rázkódtat ereje. -~Hazám!
320   2   |        halál kebledből sírba vitt,~S életben nem hagyott a Nemzetek
321   2   |       homályt törvényid sérelmére;~S le-törli könnyeid, s fel-hozza
322   2   |    sérelmére;~S le-törli könnyeid, s fel-hozza a napot, ~Leopoldnak
323   2   |          hintett fejjel jő Bétsbe, s tépett hajjal, ~S könnyével
324   2   |          Bétsbe, s tépett hajjal, ~S könnyével öntözi meg-búsúlt
325   2   |         öntözi meg-búsúlt kebelét.~S olaj-vesszőt nyujtván esdeklik
326   2   |          hogy el-fajúlt, országát:~S már mennyei hangonn énekli
327   2   |            veszen mosolygó ajkira,~S új Phoenix támadott már
328   2   |         Gyöngyösi porából: ~Dalol: s el-hat dala a főld határira;~
329   2   |       el-hat dala a főld határira;~S új  Janusok kelnek Cesingnek
330   2   |        hamvának!~Ferentzet ő adá - s imádd az Egeket,~Tsak életét
331   2   |    Eckartshausen  keservit olvasá,~S részt-vevő bánatjában el-merűlve,~
332   2   |       kezében, álmélkodva álla,~   S könnyével áztatá érzékeny
333   2   |         tűnik pajkos ellensége:~Én s Te nem eggy Atyának fijai?~
334   2   |            mívei? ...~Eggy pertz - s a szenvedésnek vége -~   
335   2   |  szenvedésnek vége -~   Így szóll, s a gyilkosnak kegyelmet nyújt,~
336   2   |        gyilkosnak kegyelmet nyújt,~S gyengédeden le-rázza:~Ez
337   2   |           ne gyalázza,~Fel-reppen, s orr alá kegyesbb fulánkot
338   2   |        Egerre vígabban mosolygana:~S tavaszra változnék a tél
339   2   |         jegyét önnként el-véteném,~S a Szépet nyájat artzal tisztelném.~
340   2   |      Ablakain sugárim bé-hatnának,~S körûltte játtzodozva múlatnának.~          --------------~
341   2   |          el-hagyta elébbi járását,~S nyilas jegye felé vette
342   2   |             hanem a telet enyhíti;~S amennyire lehet, napodat
343   2   |          ékesenn emelkedõ mellyén;~S enyelgenének még az Est
344   2   |   enyelgenének még az Est el-jõne,~S eggy névtelen sugár szívére
345   2   |            róza-színedet~Tsókolná, s azonban meg-lopná mellyedet;~
346   2   |       azonban meg-lopná mellyedet;~S enyelgene, még nem a Nap-est
347   2   |            esztendõ ismét el-múlt,~S által-repûlt setét honjába:~
348   2   |           Mit várom végemet heába?~S esdeklem a halál után?~Vélvén,
349   2   |        által-tûnnek,~Bús éltemnek, s az Ég meg-szán -~   O Sors!
350   2   |         bal-végezés -~O szánj-meg, s vond-elébb halálom!~Meg-halni
351   2   |          életnek keskeny körébõl, ~S a fõld gyomrába vissza tér,~
352   2   |          fõld gyomrába vissza tér,~S a Végezés rejtett törébõl~
353   2   |        Pályámat el-futottam; ints!~S indúlok önnként a határra,~
354   2   |         indúlok önnként a határra,~S bé-zárom éltem - a halálra~
355   2   |       vetett bóldogságodnak véget?~S eggy halhatatlan Szépet
356   2   |    ki-fakadt, enyhûlést lel a kín.~S midõn eggy pertzig édes
357   2   |            a tenger mélly öblében,~S pályát futunk a síralom
358   2   |           elõre-érezésim~Rémítnek, s új lest hány a Végezet?~
359   2   |       jajgatások~Váltják eggymást, s a titkos bú el-öl -~   Ó
360   2   |    könny-tseppet méltó bánatimnak!~S azonnal hozzd-el végét napjaimnak,~
361   2   |         Szerelmünk bájos édessége,~S boldog tsalódásunk meg-szûnt -~
362   2   |           sír - enyhítsd siralmát!~S hozd-fel az el-húnyt örömet!~   
363   2   |        Melly kínjaimnak véget vet,~S ölembe zárja kintsemet?~
364   2   |      Tovább ez ál-vígság helyében:~S önnként le-teszem éltemet~
365   2   |           ûzi vak elmék homályját,~S le-tépi a bûn ál-ortzáját~   
366   2   |            érdemlett honnomban,~   S utánnad esdeklem.~S lépésid
367   2   |                S utánnad esdeklem.~S lépésid könnyben ázott szemmel,~
368   2   |        enyhítsd hevét tüzemnek!~   S meg-fagylalva szívemet:~
369   2   |            Úr mond: Légy Newton! - s világosság tenyészett~ ~
370   2   |        Napjában annyiszor repûlsz, s nála késel:~Mondd: távúl
371   2   |             Mondd: hozzá indúltam; s azonnal térj vissza:~Ha
372   2   |    szárnyadnak nem vet lépes ágot,~S jelentsd, mint fogadta légyen
373   2   |       ugyan õ az” szája zengedezi!~S a folyó partjára le-száll
374   2   |         eggy lépéssel,~Elõmbe fut, s talám fogad öleléssel!...~
375   2   |          hangjára sípok némúlának:~S jutalmúl Szépemnek vevém