Könyv

1   1|        És Te, kinek ma kivánt önnként öröm-innepet ûlünk,~O Phoebus
2   2|    veti,~S a kéntelen Virtust önnként is öleli:~Elmémnek nyúgalmát
3   2|    veti,~S a kéntelen Virtust önnként is követi:~Elmém nyugodalmát
4   2|  jutnod kintsednek birtokára:~Önnként meg-hódolék a szerelem szavára.~
5   2| lelkeinket;~Hymen nem illetné önnként hû szíveinket~Hymen nem
6   2|      nem fordúlna:~Karjaidból önnként lépvén e fogságba~Talám,
7   2|    hintegetnék;~Nyilas jegyét önnként el-véteném,~S a Szépet nyájat
8   2|  el-futottam; ints!~S indúlok önnként a határra,~S bé-zárom éltem -
9   2|      ez ál-vígság helyében:~S önnként le-teszem éltemet~Imádott